Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-25 / 121. szám

1994. május 25., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal Gyermekvilág - túl a tanórákon Játékosan jobban rögződik a tananyag A Mátra hegység lábánál - Mátrakeresztesen - festői környe­zetben helyezkedik el a Pásztói Dózsa György Általános Is­kola erdei iskolája. Az iskolához vezető sétányon tavaszi vi­rágillat vesz körül, a madarak éneke békét, nyugalmat áraszt. A közös élmények kihatnak az egész személyiség alakulására bizonyára meg­látják a zöld fű­ben a sárga­kankalin ragyo­gását, meghall­ják a madarak zengő énekét és máris szebbnek látják a világot. Az erdei is­kolában a gyermekeket a természet szere- tetére és védel­mére nevelik. Ez nagyon fon­tos, hiszen a környezetvéde­lem korunk leg­fontosabb prob­lémája. Árról, hogy miképpen jött létre, s ho­gyan működik az iskola, arról László Pálnét, a Dózsa György Általános Is­kola igazgatóját kérdeztük. Rousseau szavai jutnak eszembe: „Vissza a termé­szetbe!” A francia filozófus felfogása szerint a civilizáció eltorzította az ember eredendő természetét. Mennyivel gazdagabbak, igényesebbek lesznek azok a gyermekek, akik a természet közelében élhetnek, tanulhat­nak, hiszen megannyi termé­szeti szépség veszi körül őket. Úgy gondolom, ezek az élmé­nyek későbbi életük meghatá­rozói lehetnek. Hiszen ha rosszkedvűen vagy gondter­helten járják az „élet útját”,- Már hat­hét esztendővel ezelőtt min­den hét végén, ha az idő is en­gedte, kivittünk egy-egy osz­tályt. Kirándultak, gombáztak, gyűjtögettek. Megpróbáltuk megkedvelteim, megszeret­tetni velük a természetet, és felhívtuk a figyelmüket a kö­rülöttük lévő szépségek óvá­sára, védelmére. Az alsó és felső tagozat szakkörre kidol­gozott program szerint tanul, aminek a kipróbálását az el­múlt évben már elkezdtük.- A gyerekek, amit az órán tanulnak - például környezet­védelmet, környezet és vizuá­lis kultúrát - a természet kel­lős közepén tapasztalhatják meg. így a megtanult tananya­gok játékos formában, köny- nyebben rögződnek.- A Nagymezői Ifjúsági Ház bontásakor önök a Pász­tói Városi Önkormányzat­hoz fordultak és kérték, hogy azt adják az erdei iskolának. Tudomásom szerint ezt megkapták, de milyen célt szolgál, milyen szerepet tölt be?- A faház beiktatásával dupla létszámú gyerekcsopor­tot tudunk elhelyezni. Az is­kola fenntartása igen költsé­ges. Szeretnénk a terheket csökkenteni és azokat a pén­zeket, amiket befektettünk, visszakapni, ezért idegen cso­portoknak is kiadjuk.- Ami haszonként jelentke­zik, azt a gyerekekre fordítjuk. Korszerű eszközöket vásáro­lunk, mikroszkópokat, melyek segítségével mindenféle kísér­leteket el tudnak végezni.- Milyen célkitűzéseik vannak a jövőre vonatko­zóan?- Folyamatot szeretnénk el­indítani. Arra törekszünk, hogy minden gyermek részt vehessen a kömyezetnevelési program megvalósításában. Gondolok itt a fásítástól kezdve a növényzet megisme­réséig ... Azok a gyermekek, akik egy hetet kinn tartózkod­tak az erdei iskolában, megis­merkedhettek a fakitermelés­sel és feldolgozással is.- Csoportokat fogadunk osztálykirándulás, hét végi túra, tábor formájában, hiszen az ilyen táboroknak közösség- formáló erejük van.- Itt a diákok megtanulják, milyen fontos egymás segítése és az egymásra való odafigye­lés. Durucz Anette Előzetes számvetés a jobbágyi önkormányzatnál Hol cserélhetik ki titkaikat a kiskamaszok? Milyen körben, közösségben találnak barátra, haverra? A játékos verse­nyek, túrák, táborok száma mintha manapság megcsap­pant volna. A meglévő lehető­ségek egyébként is a kiemel­kedő képességűeknek szólnak, a „derékhad” gyakran a sze­mélyiséget fejlesztő közösségi élmény nélkül marad. A tanó­rán kívüli gyermekvilágról kérdeztem meg néhány em­bert Pásztón. Úttörős nosztalgia nélkül Vinczéné Petik Erzsébetnek mint egykori úttörősnek -ta­nulmányi és kulturális verse­nyek, bemutatók, táborok szer­vezése fűződik a nevéhez - mint gyakorló szülőnek, a Gár­donyi Géza nevét viselő általá­nos iskola iskolaszék vezetőjé­nek, a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet családgondozójának egyaránt sok köze van a tanó­rán kívüli élethez.- Valamilyen hiányérzetet vélek felfedezni gyerekekben és felnőttekben egyformán. Nem az úttörős nosztalgia be­szél belőlem, amikor azt mon­dom, kellenek olyan lehetősé­gek, hogy a tanítás után is ösz- szejöjjenek a gyerekek. Tudom, ott vannak a nyelvórák, az úszásedzések, a szakkörök, a sportfoglalkozások, - de sok gyereknek nincs erre pénze vagy nincs hozzá tehetsége. Ahol jól ment az úttörőmozga­lom, a hétköznapokban is adott élményt. A rajfoglalkozásokból túrák lettek, a gyerekek köze­lebb kerülhettek egymáshoz és a természethez is. Kellenének azok az egy-egy iskolából elin­duló kulturális szemlék is, me­lyeken sok tehetség felbukkant. Énekkar és cserkészet Gajdics Gábor Pásztón a római katolikus egyháznál kántor és hitoktató. Jelenleg III. éves fő­iskolás Egerben, ének szakon. Felesége ugyanott hamarosan államvizsgázik, ő fizika-tech­nika szakot végez. Két gyerme­ket nevelnek — öt- és háromé­vesek a fiúk.- Az önkormányzat és az egyházközösség is csak 15-20 ezer forinttal támogatja a cser-' kész gyerekeket. Igaz, hogy pá­lyázni is lehet, az ifjúság támo­gatására, a környezetvédelem­mel kapcsolatos programokra, értéket, élményt jelentő nyári táborozásra. Idén is megyünk - az erdészet ad helyet, a szur­dokpüspöki tanulókkal együtt táborozunk, Pásztón régebben hagyománya volt a cserkészet­nek - most keveseket érint. De aki eljön velünk szeretetteljes légkörben lehet a társaival: a szülők, a haza, az emberek, a természet és nem utolsósorban a vallásos hit iránt. Az igazi megoldás csak az „anyaiskolában”, az alma ma­terben képzelhető el. Hogy mi kell ehhez? Az, hogy a tornate­rem, a rajzterem, a gyakorló­kért, az amatőr művészetekhez kapcsolódó szakkör mindig nyitva legyen mindenki előtt. Az ördögi kör bezárul? Van erre több jó példa Pásztón és környékén - csak gyakran a pénzhiány gátolja a tanórán túli élet szervezését. Mert egy szín­játszócsoporthoz, táncegyüt­teshez felszerelések, ruhák, ci­pők kellenek. Sokszor mond­ják: A pályázatok benyújtásá­hoz is anyagi alap kellene, ezért nem mernek vállalkozni. Ördögi kör. A gyerekek ott­hon is egyre szerényebb körül­mények között élnek, nincs le­hetőségük közös elfoglaltságok szervezésére ... így nekünk, szülőknek kell még jobban rá­figyelni: mivel, kivel tölti gye­rekünk a szabad óráit. Talán még jó ötleteket is adhatnánk, mint a pásztói édesanyáét, aki a lakótelepi gyerekeknek tanév-csukogató, tanév-nyito- gató kirándulásokat szervez, vagy a jobbágyi iskolásokét, akik tanáraik segítségével kö­zös, családias programokon ve­hetnek részt. Hamarosan itt a nyár, érde­mes gondolkodni, mit tehetünk azért, hogy a gyerekek pozitív élményeket gyűjtsenek, ne rossz tapasztalatokat. Az országgyűlési választások közepette is zajlik az élet az önkormányzatoknál. Az előző választások óta eltelt közel négy év, és lassan számot kell vetni mi is történt azóta. Ilyen jellegű értékelésre kértem Majoros Lászlót, Jobbágyi község polgármesterét.- A rendelkezésre álló pénz­eszközökkel három utcában megoldottuk a csapadékvíz el­vezetését. Korszerűbb közvilá­gítást, aszfaltburkolatot kapott néhány utca, a temetőbejárat és egy rövid út a temetőben. A ra­vatalozó előtér fedetté kialakí­tását is elvégeztük.- Ivóvízhálózati rekonstruk­ciót hajtottunk végre a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal közösen. A lakos­sági ellátás színvonalának nö­velése érdekében megvásárol­tuk a szolgáltatóházat. Itt jelen­leg fodrászat, mini csemege és baromfihúsbolt működik. Megvalósult a piactér teljes ki­építése. Ezek a feladatok évente három-öt millió forintba kerül­tek.- Az idei év legfontosabb feladata a vezetékes gázprog­ram megkezdése. Gondként je­lentkezik, hogy a környezetvé­delem alapvető feltételeként egy szeméttelep kialakítása nem valósulhatott meg, ugyanis a környező községekkel - Szurdokpüspöki, Szarvasgede, Palotás, Héhalom, Kisbágyon - közösen tervezett munkára nem jutott elegendő pénz. Pályázat­tal próbáltuk a hiányzó össze­get elnyerni, de az sajnos nem sikerült.-Az önkormányzat megvá­lasztásakor az elsődleges cél a meglévő intézmények működé­sének szinten tartása és a lehe­tőségek szerinti bővítése volt. Ezt sikerült megtartani. Az is­kolánál a normatív finanszíro­zás felett még 80-90 százalékos többlettámogatást tudunk biz­tosítani. Az óvoda esetében ez a mutató még magasabb szintű. A bölcsőde működését - mely a környéken csak Jobbágyiban van - teljes mértékben az ön- kormányzat vállalta magára. Az egészségügyi ellátás terén a há­ziorvosi szolgálat, a védőnői szolgálat működtetésére ele­gendő a társadalombiztosítástól kapott pénz. A fogorvosi ellá­tásnál ez nem mondható el, itt az önkormányzat egészíti ki a hiányzó pénzösszeget. A szur­dokpüspöki polgármesteri hiva­tallal közösen állatorvost is al­kalmazunk.- A munkanélküliséget ille­tően nekünk csak a nyilvántar­tásból kikerültekkel kell szá­molnunk. Jelenleg hetvenötén részesülnek jövedelempótló támogatásban. Pásztó és környéke RÖVIDEN Szurdokpüspöki. A salgótarjáni véradó állomás szervezésében a minap vér­adást tartottak a községben. Az előzetes felhívás és szervezőmunka eredménye­ként 57 fő jelent meg, közü­lük egészségügyi okok miatt csak 51 fő adhatott vért. Az akció során csaknem 200 li­ter vér gyűlt össze. Szarvasgede. A község két utcája kapott nemrégi­ben aszfaltszőnyeg borítást. Ezzel egyidejűleg három hidat építettek az útkeresz­teződésekben levő vízelve­zető árkok felett. Jelentős gépi munkával rendbe hoz­ták a vízelvezető árkokat is. Az önkormányzat döntése alapján elkezdődött egy 10x6 méteres tornacsarnok építése is. A csarnok építése során munkalehetőség adó­dik azoknak, akik a munka- nélküli nyilvántartásból ki­kerültek, de eddig még nem tudtak elhelyezkedni. Mátraszőlós. Az ön­kormányzat ez évi műkö­dési és beruházási költségét 58 millió forintra tervezték. A bevételi oldalról hiányzó több mint 6 millió forintot most kapták meg a Pénz­ügy- és a Belügyminisztéri­umtól. Az összeg nagyobb részét, 5,4 millió forintot, az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések támo­gatására nyerték el. A bevé­teli előirányzat kiegészítése és a nevelési segély pályá­zatra összesen 934 ezer fo­rintot kaptak. Ecseg. Idén elég kevés diák hagyja el az általános iskolát: 14 nyolcadikos vé­gez. A többség szakmát sze­retne tanulni, gimnáziumba, szakközépiskolába csak egyharmaduk készül. Az oldalt szerkesztette Tanka László Csütörtöki lapszámunkban Bátonyterenye és környéke G. K. M. Finom falatokhoz, fenséges ízekhez lehet hozzá­jutni a pásztói ínyencboltban. Fotó: Gyurián Tibor „A betűk csendje a papíron” A fenti öt szó egy vers. Kétso­ros a címe. A magyar költé­szet kedvelői biztosan sejtik, tudják, hogy a szerzője Weö­res Sándor. Több hete „daj- kálgatom”, ízlelgetem ezt a néhány szót. Ecsegen járva a községi könyvtárban, valahogy újabb értelmet, fényt kapott ennek a Kétsorosnak a tartalma. Válócziné Gáspár Gabri­ella délutáni könyvtárossal (délelőtt: Csonka Györgyné dolgozik) az olvasókról, az igazi könyvbarátokról beszél­gettünk. Ő csak ősztől van itt, de a törzsvendégeket, a legtöbbet olvasókat már megismerte. Melegség van a hangjában, amikor Szlobodnyik Gyuláné- ról szól.- Most nyolcvankét esz­tendős - tizenhat éves korától olvas. A betűk, a könyvek neki nagyon sokat jelentenek ugyanis hallássérült, mond­hatni süket a néni, beszédhi­bája is van. Ha viszont él­ményt jelentett számára egy könyv, szívesen beszél róla. Szinte már nehéz neki bármi olvasnivalót is ajánlani a készletből... Tehát nem rekesztik ki ma­gukat a szépségből, a sok­színű valóságból azok sem, akiket csönd vesz körül - se­gít „a betűk csendje, a papíron ...” Nekik talán még több ablak nyílik a világra, mint azok­nak, akik az olvasás öröme helyett a televíziót vagy más, kevésbé tartalmas szórakozást választanak. gkm Kodály Zoltán: A zenei nevelés a születés előtt kezdődik Vanyarc község 1650 lelket számláló kis település. Az em­ber nem is gondolná, hogy e kicsiny falucskában milyen tehetségek rejlenek. Mlinkó Szilvia nyolcadik osztályos tanuló. Népdaléneklő tehetsége már évekkel ezelőtt megmutatkozott, mikor megyei versenyeken igen szép eredmé­nyeket ért el. A napokban részt vett az Or­szágos Pedagógiai Intézet - népdaléneklő versenyén, ame­lyet meg is nyert. Felkészítő ta­nárát, Kovács Pál pedagógust kérdeztük:-Mit jelent egy gyermek életében a népdal iránti von­zódás, szeretet?- A művészet szeretete, akár zenében, akár versben, akár népdalban találja meg valaki, igényességre nevel.- Már kisgyermekkorban fontos az igényesség kifejlesz­tése. Az első évek élményei, azok, amelyek legmélyebben rögződnek, legmaradandóbb nyomot hagynak a lélekben. Igényesség önmagunkkal és másokkal szemben, a munká­ban és a párválasztásban.- Úgy gondolom, minden gyermek zenei képessége fej­leszthető. A veleszületett foko­zott érdeklődés, tehetség kü­lönböző szintű lehet. Ez azon­ban elsősorban a zenei benyo­mások mennyiségétől és he­lyességétől függ. Ez határozza meg, hogy miként fejlődik majd daloló kedve. Ha megfe­lelő serkentést kap, jókedvvel éneklő nagymamák, szülők ve­szik körül, fejlődésnek indul, s aztán jöhet az óvoda vagy az iskola tudatos nevelőmunkája. A szülő segítségével az éneklő gyermek a zenét szívesen hall­Mlinkó Szilvia gató, esetleg maga is hangsze­ren játszó felnőtté válik.-Mit tanácsol azoknak a szülőknek, akiknek a művé­szet iránt érdeklődő gyerme­keik vannak?- Kodály Zoltán zeneszerzőt, zenetudóst egyszer megkérdez­ték, hány éves korában kell a gyermek zenei nevelését elkez­deni? Azt válaszolta: Kilenc hónappal a születése előtt. Ezt a tanácsot sokan megmosolyog­ták, pedig mély igazságot rejt.- Nem elég csak másokra bízni a gyermek zenei nevelé­sét, ebben a folyamatban a szü­lőknek is segíteniük kell. A nagy zenetudós figyelmeztetése nem azt jelenti, hogy csak ta­nult muzsikus foglalkozhat jól gyermekével.-A családon belül a helyes zenei irányításban minden szülő részt vehet, akiben meg­van a jó szándék arra, hogy gyermekét dalolni szerető, ze­nét kedvelő emberré nevelje. D. Gy. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents