Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-25 / 121. szám

6. oldal Választás '94 1994. május 25., szerda A VÁLASZTÁSI MAGATARTÁSBAN SAJÁTOS REGIONÁLIS FOLYAMATOSSÁG FIGYELHETŐ MEG A legtöbb egyedi vonás Nógrád megyében tapasztalható Szakmai körökben heves viták folynak arról, hogy tulajdon­képpen milyen okok miatt szavaznak bizonyos régiók lakói a jobboldali pártokra, mások pedig a liberális vagy baloldali erőkre? Milyen folyamatok alakítják a politikai erőteret, a pár­tok gyúrják-e át saját elképzelésük szerint a társadalmat, vagy a politikai kultúra rejtett dimenziói, történeti meghatározottsá­gai érvényesítik hatásukat? Elemzésünkben az 1994-es parla­menti választások első fordulóját követően kialakult regionális politikai törésvonalakat igyekszünk felrajzolni. A pártlisták eredményei alapján választók politikai pre­ferenciája meglepően homogén képet mutat. A területi listákon az összes első helyet a Szocia­lista Párt szerezte meg, a má­sodik helyen pedig mindenhol az SZDSZ található. Az MDF 13 megyében ért el harmadik helyezést, az FKgP 6, a KDNP pedig 1 bronzérmet szerzett. A homogenitás mögött azonban regionális sajátossá­gok figyelhetők meg. Sorsuk jobbra fordulását a baloldaltól várják északon A szocialista nehézipar és nagyvállalati struktúra össze­omlása miatt súlyos társadalmi problémákkal küzdő két me­gyében: Borsodban és Nógród­ban a választók nagyon hason­lóan reagáltak a koalíciós kor­mány elmúlt négyévi teljesít­ményére. Az állampolgárok nem egyszerűen leszavazták a kormányt, hanem az ellenzéki pártok közül az SZDSZ-t is büntették: mind a két megyé­ben 3 százalékkal kevesebben szavaztak rá. Az FKgP prog­ramja sem keltette fel az északi megyék lakosainak érdeklődé­sét, hiszen a kisgazdák mindkét megyében 2 százalékkal az át­laguk alatt szerepeltek. A Szo­cialista Párt Borsodban több mint 7 százalékkal kapott na­gyobb támogatást az országo­san elért szintjénél. Nógrád megyében a Munkáspárt igen látványos módon, több mint há­romszorosára növelte a szava­zóinak a számát. E két megyé­hez kapcsolódik az a sajátosság is, hogy a baloldali pártok mel­lett a KDNP is az átlagosnál 2-3 százalékkal jobban szerepelt. A választók pártpreferenciáiból arra következtethetünk, hogy ennek a régiónak a bajba került lakói egyértelműen a baloldali szellemiségű pártoktól várják sorsuk jobbra fordulását, a gaz­dasági és szociális biztonság garantálását. Számos tanulsággal szolgál a legsikeresebb két párt regioná­lis támogatásának összehasonlí­tása. Borsod mellett Somogy megye az, ahol a Szocialista Pártnak tradicionálisan nagy bázisa van. A választások első fordulójában a szocialisták eb­ben a megyében is 7 százalék­kal szereztek több szavazatot, mint az országos átlag. Mindkét megyében a Szocialista Párt egyéni jelöltjei is igen jelentős, behozhatatlannak tűnő előny­nyel vezetnek a vetélytársak előtt (az egyetlen kivételt Hör- csik Richárd, MDF-es képvi­selő jelenti a sátoraljaújhelyi választókerületben.) Vas megye változatlanul az SZDSZ fellegvára maradt Azokban a megyékben, ahol az MSZP az átlagosnál lényegesen jobban szerepelt, ott az SZDSZ- Komárom megye kivételével- mindenhol 3-4 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett. A két párt támogatottságának el­lentétes irányú mozgását erősíti meg az a tény is, hogy a nyugati megyékben (Vas és Győr-Mo- son-Sopron), ahol az SZDSZ 6, illetve 2 százalékkal az átlag felett szerepelt, az MSZP jelen­tősen kisebb (7, illetve 6 száza­lék) támogatottságot élvez. Az adatok tükrében Vas megye az SZDSZ fellegvárának számít, hiszen egyéni jelöltjei az 5 vá­lasztókerületből háromban az első helyen állnak és a másik kettőben is szoros versenyre van kilátás. További érdekes regionális összefüggés, hogy a két dél-alföldi megyében (Bács és Csongrád), a szocialisták az átlagnál 6 százalékkal kevesebb szavazatot tudtak begyűjteni. Az MDF-ről mint a harma­dik legnagyobb pártról azt mondhatjuk el, hogy regionális támogatottságában nincsenek olyan erőteljes hullámzások, mint amilyeneket az MSZP és az SZDSZ esetében megfigyel­hettünk. A szavazók Budapes­ten az átlagosnál 3 százalékkal nagyobb támogatásban részesí­tették az MDF-eseket, akik ugyanilyen arányban szerepel­tek rosszabbul Somogy megyé­ben. A vezető kormánypárt má­sodik helyen álló egyéni jelölt­jei közül is legin­kább a Budapes­ten indulók esé­lyesek arra, hogy parlamenti man­dátumhoz jussa­nak. Az alföldi me­gyék konzervatív szavazóiért vívott versenyt az FKgP nyerte az MDF-el szemben, mivel Békésben, Csong- rádban, Jász-Nagy- kun-Szolnok me­gyékben megelőz­ték nagy vetély- társukat. Két má­sik megyében (Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar) pe­dig csak alig ma­radtak le a nép­szerűtlen kor­mánypárt mögött. Erős kisgazdabázisra utal a párt Zala megyében megszer­zett harmadik helye, valamint az, hogy az átlagosnál 5 száza­lékkal nagyobb szavazatarány­nyal az FKgP itt érte el az or­szágban a legjobb eredményt. Mindennek ellenére az igazi kisgazda megyének mégiscsak Békés megyét kell tartani, hi­szen a két kisgazdapárt itt együttesen 6 százalékkal szere­pelt jobban az átlagnál. Az FKgP Budapesten szerepelt a legroszszabbul (4 százalékkal alacsonyabban az átlagosnál), ami egy magát a vidéki Magyarország pártjának tartó szervezetnél nem hat a megle­petés erejével. A Fidesz úgy lett a választá­sok másik nagy vesztese az MDF mellett, hogy egyetlen kivételtől eltekintve a rá leadott szavazatok alig mutatnak regi­onális különbségeket. A kivétel Fejér megye, ahol a Fiatal De­mokraták 3 százalékkal jobb eredményt értek el az országos átlaguknál. Figyelembe véve azt, hogy Orbán Viktor, a párt elnöke Székesfehérváron in­dult, nem tekinthetjük az álta­lános trendet alapvetően módo­sító fejleménynek a megnöve­kedett szavazati arányt. Ahol a Munkáspárt értékes dobogós helyeket szerzett Az ország legtöbb egyedi vo­nást mutató megyéjében: Nóg- rádban, a KDNP csupán 150 szavazattal előzte meg a har­madik helyért folytatott ver­sengésben a Munkáspártot. Nógrádon kívül még Zala és Vas megyékben kapott a KDNP 3 százalékkal nagyobb támogatást az országosan elért eredménynél. Érdekes, hogy az egyetlen első helyet elért kép­viselőjük nem az átlagnál jobb megyékből, hanem Csongrád megyéből kerül ki. Békés megyében, ahol a párt 3 százalékkal az átlag alatt sze­repelt, a KDNP egyéni jelöltjei is kevés szavazatot tudtak ösz- szegyűjteni. A Munkáspárt Nógrád me­gyében érte el a legnagyobb si­kert, 10,6 százalékos eredmé­nyével megelőzte a Fidesz-t, és az FKgP-t is. A Munkáspártnak még egy megyében, Békésben sikerült átlépnie az 5 százalé­kos országos küszöbértéket, de nem sok választotta el Borsod­ban sem ettől. Egyéni jelöltjei ezekben a megyékben szerepel­tek a legjobban, dobogós he­lyezéseket is szerezve pártjuk­nak. A Köztársaság Párt Buda­pesten volt a legsikeresebb, ahol majdnem elérte az 5 száza­lékos határt. Átlagon felüli teljesítményt nyújtott még Baranya és Pest megyében is, gyengén szerepelt viszont Somogy és Vas megyé­ben. Az Agrárszövetséget sokan tartották parlamenti befutónak, de csupán Tolna megyében ka­pott 4 százalék fölötti támoga­tást. A MIÉP a 85 ezer szavazat­nak majdnem a felét a főváros­ban gyűjtötte, ami azt mutatja, hogy a vidéki Magyarország Csurka István intellektuális po- pulizmusa helyett inkább Tor- gyán József népi populizmusát támogatta. A liberálisok nyugaton voltak leginkább sikeresek A jelenlegi eredményeket összevetve az 1990-es választás adataival, a választói magatar­tásban megnyilvánuló regioná­lis kontinuitás jól nyomon kö­vethető. A Szocialista Párt négy évvel ezelőtt is az átlagosnál lényegesen jobban szerepelt Somogy és Borsod megyében. Az SZDSZ legsikeresebb me­gyéje az első szabad választá­sok alkalmával is Vas megye volt. Általában elmondható, hogy a liberális pártok a nyu­gati megyékben voltak legin­kább sikeresek. A Munkáspárthoz hasonlóan az MSZMP is képes volt négy évvel ezelőtt Nógrád megyében megháromszorozni a szavaza­tait. A KDNP az elmúlt válasz­tásokon biztosan számíthatott az átlagost kétszeresen megha­ladó támogatásra Nógrád és Heves megyéből. Stumpf I. Május 29-én ismét szavazhatunk Ezt írja a törvény Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény III. és XI. fe­jezete az alábbiakat írja a vá­lasztás második fordulójáról. (3.) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvé­nyes szavazatoknak több mint a felét (a továbbiakban: ered­ménytelen választási forduló), a második választási fordulóban a./ azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az ér­vényes szavazatoknak legalább 15 százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen je­lölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bár­melyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem lép­het; b./ képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. 46. paragrafus (1) Az egyéni választókerületben, ha a válasz­tás második fordulója is ér­vénytelen, illetőleg, ha egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást kell tartani. MIT, HOGYAN? Tudnivalók a választás második fordulójáról Az ország jövője szem­pontjából az országgyűlési képviselő-választások má­sodik fordulója épp oly fontos, mint az első volt. Ezért lényeges, hogy május 29-én, vasárnap minél többen menjenek el sza­vazni. Az önkormányzatok ezút­tal nem küldenek mindenki­nek névre szóló értesítést, kérik azonban, hogy min­den, arra jogosult állampol­gár éljen szavazati jogával. Mindenki ott szavazzon, ahol az első fordulóban tette. Elegendő a személyi igazolvány, vagy annak hiá­nyában az érvényes útlevél felmutatása. Szavazni reg­gel 6 és este 7 óra között le­het. Mindenki csak egy sza­vazólapot kap, amely az adott választókerület egyéni jelöltjeinek nevét tartal­mazza. Ismét lesznek mozgóur­nák. Ezeket ismerősök, szomszédok, családtagok előzőleg a település jegyző­jétől, a szavazás napján pe­dig a szavazatszámláló bi­zottságtól kérhetik, hogy ke­ressék fel a szavazni akarót. Merre is tart Europa? (Ferenczy Europress) Vajon reális-e a veszély,hogy egy vá­lasztás másfelé térít el egy eu­rópai országot, mint amerre földrészünk országainak zöme halad? A válasz csak akkor ad­ható meg, ha tisztázzuk, merre is tart épp kontinensünk? Érvé­nyesül-e pillanatnyilag egyet­len, átütő erejű politikai hul­lám, ami erre vagy arra moz­gatná a közhangulatot Európá­ban? Zavarba jönnének még a leg­jobb szakértők is, ha átfogó elemzést kémének tőlük erről. Hiszen az összkép sokkal tar­kább, semhogy egyetlen ural­kodó mozgásirányról beszél­hetnének. Ha mondjuk Nagy-Britanniát nézzük, ott a Munkáspárt pozíciói javulnak. Ha viszont az olasz kormánya­lakítást vesszük alapul, akkor a jobboldal nyomul előre. Né­metországban az őszi vokscsa­táig eldöntetlen a helyzet. Hol­landiában jobbközép kabinet helyébe balközép lép, Athén­ban konzervatív elnököt szocia­lista államfő követ - ám Fran­ciaországban a baloldal erői a szétziláltabbak, spanyolhonban pedig a szocialista miniszterel­nök alatt inog éppen a (bár­sonyszék. Hol hát a közös nevező? Mondható-e egyáltalán, hogy Európa erre vagy arra tart? Á polgári demokrácia és piacgaz­daság tág keretei közt mozogva földrészünk fejleményei beska- tulyázhatatlanul sokrétűek. Jó lenne persze azt hinni - s nem­csak a Maastricht nevével fém­jelzett integrációs fejlődés híve­inek -, hogy egy közös útirány azért akad Európában: az össze­tartás. Ez pedig olyan cél, amelyet túlnyomó többséggel választ az ország. Sz. G. Válaszolnak a képviselőjelöltek A választások első fordulójá­nak eredményei alapján me­gyénk négy választókerületé­ből -egy visszalépés után- tizenegy egyéni képviselője­lölt jutott a második fordu­lóba. Szerkesztőségünk lehe­tőséget adott a jelölteknek, hogy időszerű kérdésekről ki­fejtsék nézeteiket. Válasza­ikat a holnapi számunkban közöljük. Hogyan szólítják meg a pártok és a politikusok a választókat? A voksolók nem díjazzák a negatív kampányt A választások első fordulójá­nak eredményei láttán több­ször elhangzott, hogy egy-egy választókerületben bárki is lett volna a jelölt, a többség akkor is a Szocialista Pártra szavazott volna. Az emberek ugyanis - mondogatták töb­ben - az MSZP-re szavaztak, függetlenül attól, ki képvi­selte a pártot. Igaz volna ez az állítás? Á tapasztalatok szerint a szavazópolgár tudatában bi­zonyos sorrend alakul ki, s annak alapján dönt a fülké­ben. Először is az adott párt is­mertsége játszik szerepet, be­leértve - s ez nem apróság, - hogy ismeri-e a párt nevének rövidítését, valamint a párt jelképét is. Ezt követően a jelölt is­mertsége jelent meghatározó tényezőt, s ezzel együtt ter­mészetesen az, mennyire ro­konszenves az illető. Ezután következik a párt programjá­nak, illetve egyik-másik ré­szének ismerete, annak he­lyeslése vagy elvetése, vagyis a tulajdonképpeni politikai döntés. Feltehetően tehát egy-egy szavazat mindezen megfontolások eredőjeként kerül az urnába. Milyen szerepet játszottak a kampányok az elmúlt hetek­ben? Nem nehéz felismerni, hogy a pozitív tartalmú és íz­lésesen folytatott akciók so­kakat befolyásoltak. A válasz­tások eredménye azonban azt is megmutatta, milyen kárt tudott okozni egy-két pártnak az úgynevezett negatív kam­pány, vagyis a politikai ellen­felek rágalmazására, lejáratá­sára irányuló törekvés. A mi­napi közvélemény-kutatás, amely azt vizsgálta, hogy ki, miért szavazott az MSZP-re, azzal a feltűnő eredménnyel zárult, hogy a szavazók 50 százalékát a szocialisták el­leni negatív kampány indí­totta az MSZP támogatására. Miért érdemes elgondol­kodni ezen a tényen? Mert még néhány nap van a választás második forduló­jáig, s - mint látható - nem mindegy, ki hogyan szólítja meg a választókat. 8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy biztosítva legyen a sajtó, az oktatás és az egyházak függetlensége.

Next

/
Thumbnails
Contents