Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-17 / 115. szám
4. oldal AUAMI VA(.V(IM(,V\01ÍSI(, 1994. május 17., kedd 200 milliós árbevétellel zárták az évet Az új tulajdonostól elsősorban új piacokat várnak a dolgozók A Vegyépszer többségi tulajdonosa, az ÁVÜ 1993. május 28-án döntött arról, hogy - hosszas huzavona után - leválasztja a salgótarjáni és tisza- kécskei gyárat, és mindkettőt önálló kft.-ként üzemelteti. Erről beszélgettünk Tóth Sándorral, a salgótarjáni Vegyipari Gépgyár Kft. ügyvezető igazgatójával.- Ennek két fő célja volt: a hatékonyabb működés feltételeinek megteremtése, illetve a privatizáció megkönnyítése - mondta az igazgató. Június elsejével megtörtént a leválás, én akkor már egy határozattal létrehozott kft.-t kaptam. Eléggé Siralmas állapotokat találtam. A szétválás feltételeinek pénzügyi része teljesen tisztázatlan volt. A határozatban félremagyarázható megfogalmazások voltak, különös tekintettel a tartozásokra, követelésekre. Szerepelt benne a volt anyacég, a Vegyépszer részéről 20 millió forint készpénz működő tőke, amivel az indulásunkat segítették volna. Négy hónapot vett el az életünkből,-hegy-hareoljunk ezért a pénzért, de nem jutottunk hozzá.-Egyáltalán nem?-Megegyeztünk a Vegyépszerrel szeptember elején, hogy 30-ig egy bizonyos összeget kapunk. A fő célom az volt, hogy pénzügyileg is teljesen leszakadjunk a Vegyépszerről. Ezért elfogadtam egy átmeneti megoldást: jogos követelésünkként vevőállományt kaptunk 12-13 millió forint értékben a 20 millió fejében. A 20 milliót tehát nem kaptuk meg. Legelső feladatunk az volt, hogy a gyáregységi szervezetet önálló vállalati szerkezetté alakítottuk át. Ez a cég a Vegyépszer gyára volt, az anyagbeszerzéstől, a rendeléstől a hitelékig mindent a központban döntöttek el. Nem volt a cégnek önálló kereskedelmi és pénzügyi szervezete a konkrét gyártási szerkezet mellett. Amikor idejöttem, 15-20 milliós rendelésállománya volt, azzal fogadtak az emberek, hogy bezárjuk-e augusztus közepén a kaput? Értetlenkedve álltam ez előtt, mert közben bizonyos mozdításokat végeztem, és növekedni kezdett a termelésünk. — A vevőkör megmaradt?- Ha cinikus lennék, azt mondanám, hogy nem is volt vevőkör. Gyakorlatilag leültették a piacot. Az elmúlt évben, a kft. első hét hónapjában minimális rendelésünk volt a Vegyépszer- től. Július-augusztusban már új - elsősorban - exportmegrendeléseink voltak, amelyek kihúztak bennünket a csávából. A magyar vevőink is jól fize- tőek, legmeghatározóbb a MÓL Rt. Hitel nélkül sikerült kigazdálkodnunk a múlt évet. Amikor elkezdtük, júniusban 20 milliós rendelésállomány volt kilátásban év végéig, és 200 milliós árbevétellel zártuk az évet. A piac mélypontja miatt csak veszteséget tervezhettünk 1993-ra, de alacsonyabb lett a tervezettnél. Ez a hét hónap kellett ahhoz, hogy megalapozzuk a piacainkat.-Ma még az AVU a kft. tulajdonosa.- A Vegyépszemél történt vezetőváltás ránk is hatott. A terv szerint még tavaly ősszel meghirdették volna a privatizációt, erre február 15-én került sor. Április 3-a volt a beadási határidő, amikor is lezárult az első kör, és most van értékelés alatt a pályázat.-Mit várnak az új tulajdonostól?- Elsősorban azt, hogy új piacokat hozzon. Megjegyzem, akár lesz privatizáció, akár nem, elkerülhetetlen a belső racionalizálás. Ez az üzemben dolgozókat egyáltalán nem érinti. Hazánkban az elmúlt négy évben annyi külföldi tőkebefektetés történt, mint a kelet-európai térségben együttvéve. A hazai tulajdonszerzés aránya 1993-ban megközelítette a 70%-ot. Ezek az adatok önmagukért beszélnek és megerősítik a tényt: Magyarországon sikeres a privatizáció. A Privatizáció története című könyv dokumentálja az elmúlt évek magánosításának történelmét, valamint segít az új tulajdonosi modellek megismerésében, megértésében is. Azok számára szintén ajánljuk akik szeretnének bekapcsolódni a hazai - még számos lehetőséget tartogató - privatizációba. Keresse az ÁVÜ budapesti és vidéki ügyfélszolgálati irodáiban! 3100 Salgótarján, Rákóczi út 11. Tel.: 32/314-025 ÁÜA>II VA(iTOi\tmTÖI«ÉG A Privatizáció Története Az ÉPTEK-ben valóban, van fantázia! De hogy ekkora?... Ezt talán senki nem hitte volna: Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy túljegyezzék - majdnem kétszeresen - az ÉPTEK Rt. kárpótlási jegy ellenében felajánlott 1,19 milliárd forintos részvénycsomagját. Az előzetes kétkedők langyos várakozásait támasztja alá, hogy még április 20-án is megjelent a csábító hirdetés: „Az ön 20 ezer forintja most 70 ezret ér!” Merthogy 2 kárpótlási jegyért 7 részvényt kínáltak, s a jegyzési időt eredetileg május 11-ig írták ki. És láss csodát! Egy nap alatt 2,138 millió forintnyi igényt regisztráltak. Egy olyan vállalat papírjára, amely a forgalmazást előkészítő Banque Indosuez munkatársai által készített tájékoztatóból is kiolvashatóan piaci és ezáltal pénzügyi nehézségekkel is küzd. A cég forgalma - az egykori monopolhelyzet megszűntével, a versenytársak megjelenésével és térhódításával - az utóbbi három évben egynyolcadára, 13 milliárdról 1,7 milliárd forintra esett visz- sza. Piaca egyelőre tovább zsugorodik. Igaz, vagyona még mindig értékesebb, mint amennyire a meghatározott cserearány (2 jegyért 7 részvény) alapján következtetni lehetne. Az is igaz, hogy többen láthatnak benne fantáziát, hiszen az ÉPTEK tavaly decemberben 1,5 milliárdos zártkörű kötvénykibocsátást tudott végrehajtani, és azóta ennek nagy részét lejegyezték. Annak ellenére, hogy a kibocsátó számára szokatlanul kedvező, 5 évre szóló, 15 százalékos kamatozású papírról volt szó. Ez viszont a kötvény- vásárló szempontjából nézve nem valami „bomba üzlet”, csakis, ha hosszabb távon más előnyt garantál. A kulisszák mögé senki nem lát. A kárpótlási jegy-részvénycserék történetének legolcsóbb papírja még a hivatalos névértékkel számolva is alig 43 százalékos, a piaci áron számolva pedig 19 százalékos árfolyamú, így aztán mégis csak érthető, hogy nem hagyta hidegen a hosszú távon gondolkodó befektetőket. Természetes, hogy miattuk, nem pedig az alanyi kárpótoltak és a kisbefektetők érdeklődése miatt kellett idő előtt lezárni a jegyzést. Szakmai körökből származó információk szerint két, egymáshoz szoros szálakkal kapcsolódó nagy intézményi befektető készült már az első pillanatban lejegyezni az ÁVÜ által felajánlott teljes mennyiséget. Egyelőre az is csupán pletyka, hogy a most jegyzők között is meghatározó az az ASI-PAGO Kft., amely tavaly nyáron az ÁVÜ-től megvette az ÉPTEK 50 százalék + 1 részvényt kitevő tulajdonrészét 800 millió forintért. Részben E-hitellel, részben kárpótlási jeggyel fizetett. Most a maradék 49,9 százalékot kínálta a Vagyonügynökség és nem csalatkozott. A korábbinál drágábban és viszonylag könnyen túladott az ÉPTÉK-csomagon. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az új tulajdonosoknak hosszú távon ne érné meg a vásárlás. Hogy kik ők? Az az április 29-i közgyűlésig maradhat csak homályban. Mire önök ezt a cikket olvassák, addigra kiderül: vajon igaz-e, hogy az ASI-PAGO Kft. végül is meghatározó részesedést szerzett a cégben, hogy a nevezett társasághoz állítólag közel álló ÉPTEK-vezetők valóban a tulajdonosok vannak-e, vagy tényleg a Dunaholding áll-e az üzlet hátterében, mint ahogy ezt sokan tippelik? Egy ami biztos: az ÉPTEK elkelt. Teljes egészében privatizálták. A cég jövőjét az új tulajdonostársaságok alakítják. Ha ennyire kapkodtak a részvényekért, bizonyára megvan a stratégiájuk a cég felvirágoztatására. S akkor az eredeti kárpótoltak is jól járnak, akik nem tudtak ellenállni az olcsóság csábításának. Egyetlen nap alatt túljegyezték a részvénycsomagot TALLÓZÓ A gyorsított konszolidációba került cégek egyharmadáról döntött az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa a múlt héten. A társaságok problémái a program következtében nem oldódnak meg, csak akkor, ha tőkeerős befektetőt találnak nyilatkozta Lajtai György igazgató. (Magyar Hírlap, V. 02.) Immár nem a vállalkozások mennyiségi gyarapodásának ösztönzésére, hanem stabilitásuk és versenyképességük erősítésére kell törekedni - hangzott el a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Gulácsi Gábor, az ipari tárca helyettes államtitkára a kormány kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepcióját ismertetve kifejtette: A vállalkozók terheinek mérséklése érdekében a kormány felkérte az érdekelt tárcákat, hogy tegyenek javaslatokat az 1995-re vonatkozó változtatásokra. (Világgazdaság, IV. 30.)- Árulja már el, Rózsi néni, mit hallott: privatizálják a vállalatot, vagy sem?
