Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-17 / 115. szám
1994. május 17., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal Még igényelhető a támogatás Felsőpetény. A községben is megkezdte működését a falugazdász. Laczkovszki András a jövőben a csütörtöki napokon, 9 és 12 óra között várja a tanácsot kérő felsőpetényi mezőgazdákat. Mivel a falugazdász az igényelhető állami támogatásokról és a kártérítésekről is ad tájékoztatást, illetve elnyeréséhez is segítséget nyújt, a közelmúltban hirdetményt is közzé tett. Ezek szerint az 1993-ban termelt gabona és kukorica után még mindig igényelhető az aszálykár. Kérhetnek a gazdák vetési támogatást is a tavaly ősszel és az ez év tavaszán elvetett árpa, illetve kukorica után. Az igényléshez az alábbi iratok és bizonylatok szükségesek: személyi igazolvány, föld- használatot igazoló tulajdoni lap, illetve a földkiadó bizottság határozata, vagy az árverésen kapott határozat vagy bérleti szerződést igazoló okirat. Számlát kell bemutatni a fémzárolt vetőmagról, a műtrágyáról, a növényvédő és gyomirtó szerről, a gázolajról. A gazdálkodók a fogadóórákon igényelhetik a támogatást. Szakember nyújt segítséget a papírmunkában járatlanoknak. VENDÉGEKET VÁR A BÁNKI MÚZEUM. A település - a fürdeni és horgászni érkező vendégeknek - egyéb látványosságokat is kínál: ezek egyike a nemzetiségi helytörténeti gyűjtemény. Az idegenforgalmáról nevezetes község látogatói a szlovák hagyományokat is őrző település múzeumát szombaton és vasárnap 9-től 13 óráig tekinthetik meg. Fotó: Rigó Tibor r Élelmiszerek és munkahelyek Romhányban a Bálint-Gyuris- Horváth Sütőipari Kft. tulajdonosai, Bálint Tibor, Gyuris Attila és Horváth Katalin budapesti vállalkozók, 1991 decemberében nyitották meg a községben sütőüzemüket. A pékséget és annak termékeit a környező települések lakói hamar megszerették. Az alig több, mint két év munkájának eredményeképpen, ma már 30 környező településre szállítják termékeiket. Most a hagyományos fehér, kenyér mellett egy kilogrammos és kilencven dekagrammos házikenyeret sütnek a legnagyobb mennyiségben. A kenyéren kívül naponta szállítanak friss kiflit és zsemlét, de gyártanak finom pékárut is. Ez az üzem azért is jelentős ebben a térségben, mert húsz dolgozót foglalkoztat, akiknek többsége romhányi, szentéi, kétbodonyi lakos. A sütőipari kft. a termékei árát, a fizetőképes keresletet figyelembe véve, a Nógrád községben működő pékséggel azonos áron, az országos átlagnál alacsonyabban állapította meg. A sütőipari kft. romhányi üzemének nincs kihasználva a teljes kapacitása. A mai termelésénél még lényegesen többre lenne képes. Amennyiben a piacot bővíteni tudják, termelésüket is növelik. Ez pedig újabb munkahelyeket is jelent. A közelmúltban hozta létre helyi üzemét az Avico Holland-Magyar Részvénytársaság. Az Avico központja ugyan Pest megyében, Vácott van, de a tulajdonosok fontosnak tartják a tolmácsi üzemet. Ez a kis egység korszerű holland technológiával, Nógrád megyében termelt burgonyát is felhasználva gyárt hasábburgonyát. Azaz megyénk mezőgaz- 'dasága, kistermelő gazdái számára is piacot jelent, és további lehetőségeket rejt magában, amit kistermelőinknek ki kell használni. Termékük, a hasábburgonya nemcsak a nyugati országokban kedvelt csemege, hanem immár hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A gyorsétkeztető hálózatokban, mint a McDonald’s, a King Burger, szinte a legfontosabb, nélkülözhetetlen köretet jelenti. Ezért ez a termék exportképes. Az üzem technológiája környezetkímélő. Energiáját a Ti- gáz által szolgáltatott földgázból nyeri, így aztán füstöt nem bocsát ki. Az Avico jelentőségét növeli, hogy munkahelyeket teremtett, és mintegy száz család megélhetését biztosítja. (veres) Boszorkányper, fekete menyasszony Diósjenö, a mezőváros - helytörténet mindenkinek Végh József diósjenői helytörténész- Nagyon régi település Di- ósjenő, hiszen az 1200-as évekből származnak az első írásos feljegyzések - mesélte nagy szeretettel szülőfalujáról Végh József diósjenői helytörténész. - A település azonban sokkal régebbi lehet ennél, hiszen találtak itt bronzkori eszközöket is. Visszatérve az írásos emlékekre: egy Nagyváradon 1282-ben kelt okirat említi először a községet, egy boszorkányper kapcsán... A középkorban mezővárosi kiváltságokat is élvezett, de ennek az aranykornak a törökhódoltság véget vetett.- Mit tudunk e korról?-A mezőváros nem pusztult el, mivel behódolt a töröknek. Ennek ellenére hanyatlásnak indult, de a református vallás sokat segített a nehéz idők átvészelésében.- A helytörténettel hogyan ismerkedett meg?- Eredetileg mezőgazdász pályán indultam, aztán a művelődési házban dolgoztam, és népművelői végzettséget szereztem. Néhány éve megszűnt a művelődési ház, így jelenleg büfét üzemeltetek a helybeli általános iskolában.- Milyen nevezetességei vannak a falunak?-Itt született Szentgyörgyi István színművész. Róla rengeteg tárgyi emlék van a tulajdonomban. A család is adott át bizonyos tárgyakat a hagyatékból. A kiállítást azonban nem tudjuk megrendezni, mivel nincs kiállítóterem, így a lakásomon vagyok kénytelen tárolni mindent... Egyebek mellett gyermek honismereti szakkörrel is foglalkozom, és „magán” nyugdíjasklubot is működtetek.- Milyen ez a magán nyugdíjasklub?- Megkerestek a helybeli nyugdíjasok, és felkértek rá. Az iskola adja a helyet, és pályázatokon próbálunk pénzhez jutni. Ad támogatást az ön- kormányzat is. Egyébként a nyugdíjasklubra és a helytörténeti kutatásra megy el minden időm, amit a vállalkozástól el tudok lopni...-A helytörténeti munkában mit terveznek a közeljövőben?-Nagyon szeretnénk megjelentetni könyvsorozatot - mondjuk - Diósjenői Füzetek címmel. Számításaim szerint nyolc-tíz kötetet minden nehézség nélkül meg tudnánk jelentetni a rendelkezésre álló anyagból. Két parasztköltőnk is van, Géczy András és Miklós Sándor. Nem szó szerint vett versírók persze, hanem inkább népi rímfaragók, akik rengeteget verseltek saját és a falu életéről. írtak természetesen vőfélyverseket is ... Ami a terveket illeti, azok hosszú évekre adnak munkát. Szeretnénk egy gyermek honismereti tábort is indítani, hogy megismertessük, megszerettessük múltunk értékeit.- Milyen nevezetességei vannak a falunak?- A krónikák beszámolnak régen jegyzett, de ma már elfelejtett gyógyforrásokról. A Mocsáry Lajos-ié\t, 1826-ban kiadott monográfia említi, hogy a diósjenői tavon volt egy úszó sziget, ami néhány évtizedenként, nagyobb áradások alkalmával változtatta a helyét. Utoljára a ’40-es években mozdult meg. Nevezetes a helybeli népművészet, az itteni fehérhímzés, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a diósjenőiek meglehetősen korán levetették a népviseletet. Közel van Vác, Pest, korán megépült a vasútvonal, az itteniek mindig sokat utazgattak. A férfiak nagyrészt fafeldolgozással foglalkoztak, az 1700-as évektől kezdve az Alföld déli részétől Lengyelországig hordták a kocsi- és szekéralkatrészeket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az itteniek viszonylag hamar „kivetkőzzenek”. Ennek ellenére sokáig megmaradt egy érdekes népszokás: a menyasz- szonyra például fekete főkötőt és kötényt adtak. (F. Z.) Falugondnok segíti az aprófalvak lakóit A rétsági városkörzetben két kistelepülés - Ősagárd és Horpács - pályázott sikerrel a falugondnokság bevezetésére. Borsodban már bevált falugondnoki hálózat kialakításáról kérdeztük Lak- ner Zoltán kormánybiztost.- Az aprófalvakban az állami költségvetésből kapott normatív támogatás az alacsony lé- lekszám miatt nem elegendő a szerteágazó napi problémák megoldására. A csekély igény- bevétel miatt minimális számúra csökkentett vonat- és buszjáratok mellett gondot okoz az orvosság kiváltása, a kórházba való eljutás, a rokonlátogatás, a könyv- és videofilm-kölcsönzés, vagy a vetőmag megszerzése. Az effélék ellátására szorgalmazzuk a falugondnoki hálózat bővítését.-Jelenleg hány településen működik falugondnok?- Másfél száz településen dolgoznak közmegelégedésre a falugondnokok. Jelölésükről, megválasztásukról és esetleges visszahívásukról kizárólag a falugyűlés dönthet. A népjóléti tárca kimondottan a tárgyi feltételek megteremtéséhez az idén 35 millió forintot ad. A pályázat útján elnyert pénzből szállítóeszközt, személygépkocsit, autóbuszt vásárolhat a település. A működtetés költségeit viszont már a település képviselő-testületének kell előteremtenie, részben saját forrásból, részben a megyei ön- kormányzattól igényelt támogatásból. Somogybán például évente 2-3 millió forinttal segíti a megyei önkormányzat a falugondnoki hálózatot.-Miben foglalható össze a falugondnok feladata?- Tevékenysége két, jól elkülöníthető részre oszlik. Alapvető feladata, hogy a rászoruló időseket legalább naponta egyszer meleg étellel lássa el, a betegeket orvoshoz, a gyerekeket iskolába szállíttassa, olyan házi gondozó legyen, aki segít az orvosság, a gázpalack beszerzésében is. A szociálisan rászorultak ezért a tevékenységért nem fizetnek, helyettük a település önkormányzata állja a számlát. Az egyéb szolgáltatásaiért azonban fizetni kell. Ebbe a kategóriába tartozik, ha valakit esküvőre, keresztelőre kell szállítani, vagy ha őt kérik meg az új bútor hazahozatalára. A jó falugondnok nevéből adódóan hivatásszerűen gondoskodik a település minden lakójáról. Ha kell, meg tudja mondani, hogy melyik közeli településen legolcsóbb a hús, hol lehet szép palántát kapni, és a tudomására jutó munkaalkalmakról is tájékoztatja az érintetteket. (FEB) Rétság és környéke RÖVIDEN Felsőpetény. A község önkormányzata a lakóházaknál keletkező szemét elszállítására és az ősagárdi hulladéklerakó telep működésére 597 ezer forintot fordít az idén. Ez háztartásonként 2388 forint kiadást jelent. Mivel a lakossági szemétszállítás díja 750 forint, az önkormányzat a hulladék-elszállítást és -elhelyezést 1638 forinttal támogatja. Az önkormányzat kiadásai idén jelentősen nőttek, így az is várható, hogy a lakossági hozzájárulás ösz- szegét ezer forintra emelik. Erről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. Nógrádsáp. Gázhoz jut ez a falu is. Elkészültek ugyanis a nagy nyomású gázvezeték tervei. Jelenleg a belső hálózat terveit készíti az Artis Kft. A munka befejezési határideje május 31-e. Berkenye. A községben tavaly átadták az új polgár- mesteri hivatalt, amelynek tetőterében egy hatszobás, 12 ágyas panziót szándékoznak kialakítani. Az ön- kormányzatnak azonban nincs pénze erre a beruházásra, ezért a Dunakanyar Intézőbizottsághoz adtak be pályázatot a festés, a mázolás, a padlóburkolás munkáinak a befejezésére. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Szerdai lapszámunkban Pásztó és környéke Otthonteremtőknek Rétság. A város önkormányzata a lehetőségeihez mérten támogatja a gyökeret ereszteni szándékozók próbálkozásait: a képviselő-testület legutóbbi ülésén az utóbbi időben benyújtott lakásvásárlási és -építési kérelmekről is döntött. Ennek értelmében négy család számára egyenként 150 ezer forint kamatmentes kölcsön nyújtását szavazták meg családi ház építéséhez, egy pedig a lakásvásárlásához kapott - ugyancsak 150 ezer forint — összegű hitelt. Az önkormányzat költségvetéséből ezúttal 750 ezer forintot fordított az otthonteremtők támogatására. Önitatókat, televíziót loptak A rétsági rendőrök előtt még ismeretlen tettesek a napokban behatoltak a nézsai Béke Tsz állattenyésztési telepére. Mivel nagy értékű és könnyen mozdítható berendezést nem találtak, nekiestek az alumíniumból készült önitatós csészének. Nem lehetett könnyű dolguk, hiszen ebből a csészéből kettőszáz darab volt a telepen. Gondolták, hogy eladják hulladékanyagként. A leszereléssel azonban nem sokat bajlódtak, hanem barbár módon letépték a csészéket a tartozékaikkal együtt. A vandál munkát azonban hiába végezték el, a csészéket nem tudták elvinni a telepről. Az általuk okozott kár meghaladja a hatvanezer forintot. Ki tudja, hogy B. János rétsági lakos miért tartogatta a rossz televíziókészülékét a pincében, talán azt gondolta, hogy megjavítható. Nem volt vele szerencséje, inkább tartotta volna más helyen. A pincében ugyanis ismeretlen tettes észrevette a készüléket, s arra gondolva, hogy működőképes, lefeszítette az ajtó lakatját és elvitte a készüléket. Hogy megjavítható-e a televízió, azt nem lehet tudni. T\ • / • II • Diosjenoi színjátszók A község általános iskolájában működő színjátszó szakkörnek több mint tíz tagja van. A gyerekek a közelmúltban nyerték meg a megyei színjátszó versenyt, következésképpen ők képviselik Nógrád megyét a közeljövőben megrendezendő debreceni döntőben. A lelkes kis csapat minden erejével a fellépésre készül. Az alföldi városba néhány szülő is elkíséri őket. A próbákat Kovács Lászlóné vezeti. Fotó: -RT-
