Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-09-10 / 83. szám

; 1994. április 9-10., szombat - vasárnap NYÍLT TÉR HÍRLAP 11 Tudósítónk körülnézett a brüsszeli Nemzetközi Diáktalálkozón Nyugaton is „nyúzzák” az ifjúságot Étkezéskor sláger volt a zöldség, beszélgetés közben már nem annyira T öbb ezer diák, akadé­mikus, oktató vett részt nemrégiben a Brüsszel­ben megtartott Nemzetközi Diáktalálkozón. A helyszínről többször is hír adott tudósí­tónk, és most a befejező rész következik. A brüsszeli beszélgetések al­kalmával is gyárán felvetődött, hogy a legfejlettebb európai ál­lamokban is egyre jobban „nyúzzák” az ifjúságot. Emiatt napjainkban ismét napirendre kerültek a kisebb-nagyobb di­áktüntetések. Vegyük például a franciaor­szági eseményeket, ahol a diá­kok keményen tiltakoznak a Balladur-kormány azon terve ellen, hogy a minimálbérnél kevesebbért is lehessen fiatalo­kat foglalkoztatni... A helyzet Németországban is több, mint válságos. Legutóbb egyetemisták egy csoportja be­borította a nagy XVIII. századi költő, Gotthold Ephraim Les­sing szobrát. A lepedőtranszpa­rensen ez állt: „Lebontandó, mert én semmit sem tettem a gazdaság növekedéséért, és nyereségéért!” E kis fricska csupán egyik „előadása” volt a protestálók egyre növekvő kó­rusának, amely 1,8 millió né­metországi egyetemista nevé­ben lép fel a szövetségi kor­mány ellen. A nagyvárosok uszodáiban, metróállomásain vagy ahol ép­pen sikerül, szemináriumokat, előadásokat tartanak ezekben a napokban; sztrájkokat kezde­ményeznek, hogy felhívják a figyelmet a növekvő problé­mákra. A német egyetemek, s azok diákjai megfélemlítve, ve­szélyben érzik magukat. Régebben a német felsőokta­tási intézmé­nyeket Eu- rópa-szerte a legliberálisabb, legszabadabb egyetemekként tartották szá­mon. Most azonban a kormány ke­mény reform- csomagot állított össze, amely 1995 végétől lépne életbe, s a mainál lényege­sen kedvezőtle­nebb helyzetbe hozná a diákokat. Az új rend szerint ugyanis megkövetelnék, hogy a művészeteket, a termé­szet- és társadalomtudományo­kat hallgató egyetemisták leg­később négy és fél év alatt, a mérnökök öt, a tanárok pedig három és fél év alatt legyenek kötelesek a diplomát megsze­rezni. Nos, ez a reformcsomag-ja­vaslat váltotta ki a kemény, makacs ellenállást. Sokan úgy vélik, a rendelkezés nyomán az oktatás színvonala a Mari- ana-árok mélységéig süllyed. „Nem szabad megengedni, hogy az egyetemeket szakmun­kásképző iskolává degenerál- ják!” - hangoztatja Hans-Uwe Erichsen, a német egyetemek rektorainak elnöke. E richsen úgy gondolja, hogy a gondok orvoslá­sára a megemelt anyagi támogatás az egyetlen megol­dás. Karl-Hans Laermann okta­tási miniszter viszont kritizálta a tervet. Mivel Németország­ban októberben választások lesznek, nem valószínű, hogy a reform megvalósul. Durucz Anette Ismerkedés a legkorszerűbb technikával Bill Haley indította be az „órát” Negyvenéves a rock and roll „Ha az eladott lemezek számát nézzük, Haley nem tartozott az élvonalbeli művészek közé, és... 1954 elején átvette a Decca, ahol Milt Gabler veterán produ­cer irányításával lemezre vette a Rock Around the Clock-ot. A többi már tör­ténelem” — írja Chris Gard­ner annak a lemeznek a bo­rítóján, amely 22 dalt mutat be négy, de inkább három év terméséből. Négy, hi­szen Haley 1950-ben szer­ződött Dave Millerrel, a phi­ladelphiai Essex vállalat tu­lajdonosával, és mégis tán három, mert az első (helyi) siker, a Rocket 88 1951-ben került lemezre. „A többi már történe­lem”. Igen, mert hivatalo­san 1954. április 12-e a rock and roll születési dá­tuma. És mert ez a zene már csak hosszú, ha nem is töretlen életútjával, eddigi létezésével is történelmet csinált. A rock and roll (ringasd és gurítsd) nevet állítólag Alan Lreed (1922— 1965), a híres lemezlovas adta a városi négerzene, a rhythm and blues és a fehér country keresztezéséből született gyereknek. Bill Haley (1925-1981) eredetileg countryzenész volt, és a Rocket 88 nagy feladat elé állította: a fe­kete, race-számot úgy kel­lett előadnia, hogy a fehé­rek is elfogadják. Nem is tudta jól megcsinálni, a fennmaradt verziót Dave Miller dolgozta ki. Később aztan lassan Haley is meg­tanulta a módját — talán először is dobos kellett a zenekarba —, és a Rock the Joint, a Crazy Man Crazy, de leginkább - tehát még 54 előtt! - a Live it up volt már igazán rock and rollnak mondható. A dob és a bőgő feszes, húzó, jóiramú já­Az öreg és csúnya Bill Haley téka - ez a drive - segített talán a legtöbbet abban, hogy Haley megtalálja jel­legzetes stílusát, hangzását. Egy színt még hiányolt, és ezt a szaxofon adja majd meg. Legnagyszerűbben Rudy Pompelli játéka. De az „öreg” és csúnya Bili Haleyt nem kedvelték Amerikában. Ezért is járt gyakran át Európába. Ang­liában lett nagyon nép­szerű. íme: az új zene, az „új őrület” átkelt az óceá­non és hódított. Sok zenés film jött utána. A négerek Little Richardot, Fats Domi­nót, vagy Chuck Berryt állí­tották csatasorba Haleyvel, Presleyvel vagy Jerry Lee Lewiszal szemben. Mind­két fél egyformán nyert, és a két tábor hívei egyforma lelkesedéssel éltették a rock and rollt. „Lázadó fiatalok lázadó zenéje...” Jó, ezt tudjuk, a fejünk tetején jön ki, úgy­hogy hagyjuk ezt most. Nézzük, mi a jó benne, mi­ért szereti, aki szereti. Jó az üteme, mert egyszerű, kö­vethető. A következetesen egyszerű ütem — Haley Fa­cipő rock című lemezéről ezt írták: foxtrot —, a gyak­ran hugival gazdagított drive, a táncra hívó, táncra húzó erő a legfontosabb. Hogy elfárad az ember, be­leizzad, és észre sem veszi. A rock and roll szövegei nem lázadók: örök témájuk a szerelem, a tánc, a fiatal­ság. Csak tudni kell, hogy mások, szikárabbak, itt-ott tán szókimondóbbak, mint azok, amelyeket Frank Si­natra, Perry Como, vagy Nat King Cole énekeltek. A hatvanas évek eleje óta, amióta egyre nagyobb szerepe van a pénznek és az üzletnek, amolyan igazi rock and roll már nincs. Vagy csak bújkálva, csak alig. És mégis él. Mert a mostani, hard, meg metál, meg mit tudom én milyen heavy zenék nagymesterei állandóan azt mondják: mi rock and rollt játsszunk ha­ve^ csak figyelj ! És az ember várja, mikor váltják be tényleg egyszer a szavukat. Vass Imre ANCS EN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS AMINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM !v á O a a a z Ul >­Cl Cl < X

Next

/
Thumbnails
Contents