Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-09-10 / 83. szám
12 CSALÁD, OTTHON, SZABADIDŐ 1994. április 9-10., szombat - vasárnap A rügyek, az új élet hírnökei Megújult VIII. Henrik vadászlese A kecskefűz termős és porzós barkái A tavasz közeledését, az új élet kezdetét a feszülő, kipattanó rügyek jelzik. Ezek önmagukban is díszei lehet egy-egy fának, cserjének. A szakirodalmak sokszor mostohán bánnak a növények ismertetésénél a rügyekkel. A díszítőértékek felsorolásánál többnyire a virág, a termés, a levél kerül reflektorfénybe. A rügy számomra azért csodálatos, mert ahhoz, hogy gyönyörködni tudjunk benne, közel kell menni hozzá, szinte együtt élni a természettel. Magán viseli a faj bélyegét. A szakértő egy-egy rügyről is képes felismerni, milyen fáról, cserjéről való. A rügy tulajdonképpen nem más, mint egy hajtásképlet. Több típusa ismeretes. Van, amelyikből csak leveles hajtás fejlődik, ezeket hajtás- vagy levélrügyeknek nevezzük. Van, amiből virág lesz, ezek a virágrügyek, és végül olyan, ami levelet is, virágot is hordoz magában, neki vegyesrügy a neve. A természet nagyszerűen gondoskodott ezek védelméről, hiszen a belső, értékesebb részeket kívülről rügypikkelyek takarják. A rügypikkelyek jellemző tulajdonságai fajonként meghatározók: csupasz vagy szőrös, hártyás vagy bőrszerű, esetleg védőanyaggal ellátott. A tavasz a fák, cserjék, a szőlő metszésének az ideje. A rügyek helyzete, száma, típusa a metsző szakembernek iránytű, mit hagyjon meg, hol kell levágni, hogyan telelhet át a növény. A hajtás- és virágrügyeket viszonylag könnyű egymástól Sokan és sokszor tették és teszik fel a címben megidézett kérdést, s próbáltak kielégítő választ adni rá. Ezt tette például Kosztolányi Dezső is: „Egy barátom vitázni kezd, mondjak pl. helyes szót erre: blazírt. Hirte- lenében kibökkentem: unott. Rázza a fejét. Erre eszembe jut egy szó: magaúnt. Ezzel sem éri be. Azt állítja, hogy a blazírt több: ebben van valami úri, szenvelgő, világfájdalmas finy- nyáskodás.” Ma is, főleg a szakértők legtöbbjének az a véleménye, hogy az idegen szavak magyar megfelelőinek felhasználásával hitelét veszti a szakember képzettségének, szakava- tottságának megbízhatósága. Ezért használják pl. az autentikus idegen szót, mert szerintük ezek a magyar megfelelők, hogy hiteles, illetékes, valódi a latin szakkifejezés fogalmi tartalmának és használati értékének csak általánosítható értékű minősítésére képesek. Ha a szakértők valóban szak- kifejezésként, szakmai körökben élnek a megfelelő idegen szóval, érthető szóhasználati jelenség és gyakorlat. De ha társadalmunk minden rétegét érintő szó-, és nyelvhasználatról van szó, és a közérthetőség szolgálata a célunk, akkor már viszolygunk attól, hogy így fogalmazzanak meg egy újságbeli címadást: „Őrizzük az „innováció tüzeit; Aki konszolidációt mond, mondjon reorganizációt is!” (M. Nemzet, 1994. febr. 5.). A címbeli szövegrészlet megfelelő átformálásában a magyar újítás, megszilárdulás, át- és újjászervezés szavak a közérthetőség és a tartalmasabb, az egyértelműbb tájékoztatás céljait jobban szolgálták volna. Legújabban jegyzetfüzetembe több olyan idegen szó kemegkülönböztetni. A hajtásrügyek többnyire karcsúbbak, hosszabbak, jobban vesszőre simulok. A virágrügyek kerek- dedebbek, vaskosabbak, nemritkán több van belőlük egymás mellett. Tavasszal szívesen viszünk be szobánkba egy-egy „ágat” virágoztatásra. Erre azok a diófák, cserjék vagy gyümölcsfák alkalmasabbak, amelyek előbb hozzák virágaikat, mint leveleiket. Ilyen a mandula, meggy, cseresznye, vagy a közkedvelt japánbirs, aranyvessző. Olyan részeket válogassunk - az egyébként is lemetszeni kívánt - vesszőkből, amin több a virágrügy. Az aranyvessző (Forsythia) virágrügyei „csokrosan” állnak, könnyen felismerhetők. Kis csomókban helyezkednek el a japánbirs virágrügyei is. Mirait bele, amelyek közéleti és politikai nyelvhasználatunkban új divatszóként vállalnak szerepet. íme, a példák: „Javaslat a Duna revitalizálására (új életre keltésére) (M. Nemzet, 1994. jan. 12.). „Az Alkotmánybírósághoz fordulnak bizonyos pro- cedurális kérdésekben”. (M. Nemzet, 1994. febr. 5.). Nap mint nap hallhatjuk és olvashatjuk a procedura (hosszadalmas, hivatalos eljárás, ügykezelés) latin eredetű szót. Napjainkban továbbképzett formája, a pro- cedurális kezd divatozni. A választási kampány időszakában megnyilatkozó politikusaink szó- és nyelvhasználatának célszerű lenne jobban alkalmazkodni a választó közemberek szóérzékenységéhez, különösen a feleslegesen halmozott idegen szavak használatának elkerülésével. Az átlagember valóban nem tud mit kezdeni egyik politikusunk e kijelentésével: „A kommunistá- zás kontraproduktiv következményekkel járhat.” (M. Nemzet, 1994. jan. 24.). Valószínűleg egyértelműbben fogalmazott volna a politikus, ha - az idegen kifejezés kiiktatásával - a terméketlen teljesítmény fogalmának és használati értékének érzékeltetésére átfogalmazta volna állítását. Erre a nyelvhasználati jelenségre és gyakorlatra is vonatkoztathatjuk ezt a humoros áthallásokkal átszínezett szöveg- részletet: „Megfeledkezve az esemény kézzelfogható fényéről, amit ma evidenciának nevezünk." (M. Nemzet, 1994. jan. 24.). Ezt igazolja az újság hasábjain megjelent, idegen szar vakkal terhelt szövegrészlet: „Per tangentem (csak érintve, mellékesen), mint evidenciát előtt vázába kerülnek, langyos vízben fürössük meg. Különösen a szennyezett városi levegőn nevelkedett vesszőknek tesz jót. A tisztításon kívül gyorsabb virágzást is eredményez. A legkorábbi virágok talán a barkás növények. A koratavaszi erdő legszebb díszei. Sajnos - különösen az átmeneti példányokat - csúnyán, sietősen tépik meg. A barkás virágú fák többsége kétlaki. A hímbarkák általában szebbek. Legismertebb barkás növényünk a fűz. Van hibrid eredetű fajtája is, amit kifejezetten barkája tesz értékessé (neve: szépbarkájú fűz) és vágásra, hajtatásra alkalmassá. Mellesleg a húsvét jellemző, szimbolikus értékű virágdísze. (bizonyosságot) közli”. (M. Nemzet, 1994. jan. 28.). A társadalmi életünk formáihoz kapcsolódó történések minősítésére szolgáló beszédhelyzetekben, s a közbeszéd szintjén formálódó szövegkörnyezetben szóban és írásban egyaránt a bizalmas szóhasználat minősítéssel vállal szerepet például a gründöl német eredetű szó: „Az új iskolát nem kevés szervező- munkával gründölte össze az önkormányzat” (Heves M. Hírlap, 1993. dec. 17.). A jhiddis nyelvből átvett éceszgéber ebben a szövegrészletben vállalt kulcsszerepet: „Utalva a csupán éceszgéberi kockázattal járó sajtótalálgatások közötti mérhetetlen különbségre” (M. Nemzet, 1994. jan. 30.). Köznapi életünk szóbeli megnyilatkozásaiban is gyakran hallhatjuk az éca, écesz (tanács, ötlet) szóformákat. Az éceszgéber (tanácsadó, ötletgyártó) összetétel szerepvállalásában az enyhe gúny hangulati értéke is érzékelhető. A gu- nyoroskodó, elítélő szándék erősödik fel a német eredetű rabsic, rabsickodás szavak fel- használásában. Erről bizonykodnak ezek a szövegrészietek: „Hadüzenet a rabsicoknak. Kiderült, hogy a rabsicfkodásnak fokozatai is léteznek” (Heves M. Hírlap, 1994. jan. 4.). ,Ees- helyemben - bár senki nem láthat -/ orv-szorongás kél, mély rapsic-bánat” (Búzás Andor: Virágének). A magyar orvvadász, lesipuskás szavak semlegesített használati értékükkel vállalnak szerepet. A vadorzó, a vadorzás szavak - az egyéni és a társadalmi elítélés hatástényezőit felerősítő szerepükkel - alkalmasabbak az idegen szóformák kiiktatására. Dr. Bakos József VIIL Henrik ugyan nem az utókornak építtette vadászlesét, ám lányának, Erzsébetnek köszönhetően még ma is áll a több mint négyszáz éves, háromszintes, favázas királyi építmény. Az idő vasfoga azonban nem kímélte az egyetlen, máig fennmaradt Tudor-korabeli favázas vadászlakot, ezért nagyszabású felújításra volt szükség. Kiváló ácsmesterek nemrégiben korabeli eszközökkel és módszerekkel állították helyre az épületet. A munkálatok négy évig tartottak, és 500 ezer fontba kerültek. Az eredeti vadászlest VIII. Henrik az eppingi erdő egy tisztásán állíttatta fel 1543-ban azzal a céllal, hogy elkápráztassa látogatóit vadászai, íjászai és solymászai ügyességével. A majorra hasonlító, eredetileg fal nélküli L-alakú építmény olyan volt, mint egy nyílt tribün, ahonnan a király és kísérete gyönyörködhetett a vadászatban - mondja John McCann építészettörténész. Ha angol ember Németországba látogat, okvetlen útba kell ejtenie Colditzot. Mert, ha nőm teszi, otthon magyarázatot kell adnia rá. Ellenkező esetben úgy tekintenek rá, mint arra a turistára, aki Párizsban járt és nem látta az Eiffel-tomyot... Colditz ugyanis egy darab történelem az angol ember számára. A valamire való londoni pubokban ugyanis ebből az ötezer lakosú szászországi városkából származó sört mérnek. A „Colditz-storyt” minden gyermek ismeri Angliában. A Lipcsétől délkeletre fekvő városka fölött emelkedő büszke várkastélyban a második világháború idején szövetséges tiszteket tartottak fogva a nácik, és valóságos legendák keletkeztek bátor szökési kísérleteikről. Maga Churchill unokaöccse is vakmerőségéről tett tanúbizonyságot a colditzi fogság idején. A kalandos szökések történetét könyvek, színdarabok és-Papa, miért üti mindenki azt a bácsit? - kérdezi a kisfiú a futballmeccsen.- Mert követ dobott a bíróra!- hangzik a válasz.- De hiszen nem is találta el!- folytatja a gyerek. A papa újabb szavait a vízsz. 1. sz. sor tartalmazza. VÍZSZINTES: 1. A papa újabb szavai (zárt betű: A) 14. Női név 15. Valamit rosszul hallani 16. Bánatát könnyezve előadó 18. Távoli elődjei 19. Te és ő 20. Hajók javítására szolgáló kikötői medence 21. Luxemburg és Belgium gk.-jele 23. Zene egynemű hangzói 24. Van bátorsága 25. Női név 26. Elemi részecske 28. Költséges 30. Ford. névelő 31. Arra a helyre lök 33. Süt, perzsel 34. A talpa alatti helyről 35. Tova 37. Igevégződés 38. Vatikán és Norvégia gk.-jele 39. A kén és az oxigén vegyjele 40. Női név 43. A Debreceni Orvostudományi Egyetem közismert névrövidítése 45. Földet munkáló 47. Eladó, röv. 48. Női név 50. A személyéről 51. Azon a helyen 52. Helyez 53. A lantán vegyjele 55. Vas megyei település 56. Szándékozik 57. Talmi, hamis 58. Elkövetett baklövés 60. Szőnyeget kirázó 62. Egy Veszprém megyei település lakója 65. Műszálféleség 66. Gyomorégés ellen használt házi szer FÜGGŐLEGES: 1. Lassanként magához térő 2. Királyi lakóépület 3. Lőfegyver 4. Férfinév 5. Nitrogén éj argon VIII. Henrik 1547-ben bekövetkezett halála után a szeles Chingford fennsíkon álló, sebtében összetákolt les hamarosan pusztulásnak indult. 1589-ben azonban Erzsébet, aki szintén rajongott a vadászatért, javítási és átalakítási munkálatokba fogott. Az átépítés során az eredeti vázszerkezetet használták fel, de az épület falakkal, ablakokkal és kandallókkal gazdagodott. Az Erzsébet vadászlakjaként ismertté vált ház 1878-ban került a Corporation of London tulajdonába, amikor a cég megvásárolta az eppingi erdőt. Ha nem lennének a lovaglóösvények és a golfklub épülete, akkor ma ugyanolyan kilátásban gyönyörködhetnénk, mint VIII. Henrik és udvaroncokból, diplomatákból álló kísérete, miután felbaktattak a vadászles falépcsőin. A mostani restaurálás során a fagerendákat fehérre meszelték, a Tudor-korszak szokásainak megfelelően. A fekete favázas filmek örökítették meg. No, meg azt is, hogy annak idején, ha nehezen is, de eljutott a sör a várkastélyba. A két éve magántulajdonban levő Colditz GmbH serfőzde ma egyre nagyobb mértékben tesz eleget az angolok nosztalgikus követeléseinek, de megrendeléseket kap olyan távoli országokból is, mint Kína. Persze, elsőbbségez azért a szász piac ellátása élvez. Az elmúlt két esztendőben négymillió márkát fektettek be a serfőzde korszerűsítésébe és további 30 millió befektetését tervezik. Karácsonykor például konténer- számra szállították a colditzi sört Angliába - meghívók kíséretében, amelyek április 2-re, a serfőzde 400 éves jubileumának ünnepségeire invitálják a briteket. „Még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy világpiacra termeljünk” — nyilatkozta a DPA tudósítójának John Smith, 6. Részben vezet! 7. Eleven 8. Az egész egy darabja 9. Fejlődési irányzat 10. Veri, páholja 11. Magad 12. Üdvözlésül kezével jelzéseket ad 13. Beteget táppénzre vetet 17. Valakinek nyújtott védelem, pártfogás 22. A közelmúltban válogatott labdarúgó volt (Imre) 24. Varázslat 26. Valakinek tartozik 27. A molibdén vegyjele 29. Visz- szaér! 31. Országos Levéltár, röv. 32. Lábával tócsába tapos. 34. Ódon, régies hangulatú 36. Női név 38. Füzetet margóval ellát 40. Iszákos természetű 4L Fejlődik 42. Tisztes öreg hölgy fehér házak csak Viktória királynő uralkodása idején terjedtek el - mondta az építészettörténész. A két korszak épületei közötti különbségre a gerendákból is következtetni lehet: a Tudor-korabeliek durvák és egyenetlenek, a viktoriánusok viszont egyenesre fűrészeltek. Ilyen gerendák a vadásziakban is megfigyelhetők, mivel 1878-ban is restaurálták az épületet. Akkor azonban nagyon kemény cementet használtak, és a bennrekedt nedvesség miatt sok helyen elkorhadt a fa. Ezeket a „beteg részeket” javították most ki mindenféle modem szerszám használata nélkül. Az épület belsejében egyenetlen fapadló található. A hőmérséklet - az épület állagának megőrzése céljából - jóval a komfortszint alatt van. A tetőt piros pala borítja, a fából készült ereszt faragások díszítik. A vadászlak minden bizonnyal a favázas építészet egyik remekműve - írta az AP hírügynökség. a serfőzde üzletvezetője. - Tavaly 12.000 hektoliter sört termeltek, az idén el akarják érni a 30.000 hektolitert. A megtermelt mennyiség tíz százalékát a jövőben Angliában akarják eladni, például az olyan ínyencségeket, mint a „fekete sertés” nevet viselő barna sört. Szorosan együtt akarnak működni a városka lakosaival, s ezért Smith angol nyelvtanfolyamokat szervez, hogy a helybeliek kalauzolhassák az évi mintegy 12.000 angol turistát, akik megtekintik a XV. századi várkastélyt, a serfőzdét és a gyár múzeumát. Igaz, magában Angliában a Colditz névnek nincs mindig pozitív kicsengése. Ha az angol ember nem akar többé szóba állni valakivel, azt mondja neki, hogy „menjen Colditzba”. Ez persze - mondja nevetve Smith -, csak a serfőzdének használhat. Minden egyes látogatót örömmel fogadnak... 43. Fekete-sárga csíkos, fullán- kos rovar 44. Európa Kupa, röv. 46. Égitestek közti térség 47. Hiteles mérték 49. Olajbogyó 51. Valakit hibáztató 54. Akaratgyenge ember (névelővel) 56. Egyiptom népe 58. Sereg 59. Aranka becézve 61. A szaglás szerve 63. Paripa 64. Igevégződés A megfejtéseket április 28-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila V. Pénzes Judit Van-e magyarázat az idegen szavak felhasználására, halmozására? „Fekete sertés” a londoni pubokban Párbeszéd a futballmeccsen
