Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-26 / 97. szám

6. oldal Gazda 1994. április 26., kedd Nógrádban sokan foglalkoznak ribizlivel A ribizli egy-két méter magasra is megnő Fotó: Kun k. j. Mit, hova ültessen a gazda a konyhakert biokertjében? (FEB)Sok kártevő leselkedik a ház körüli növényekre, ha azonban ismerjük a zöldség- és gyümölcsfélék védeke­zésre felhasználható sajátos adottságait, nagyrészt vegy­szerek nélkül is megelőzhet­jük a kártételeket. A fűszernövények például általában természetes rovarri­asztók. A bazsalikom a para­dicsom mellé ültetve távol­tartja az állati kártevőket. A menta, a kapor és a kakukkfű védelmet ad a káposztának, a kelnek és a karfiolnak. A hagyma és a fokhagyma természetes pajzsként szolgál a salátának, a petrezselyem­nek és a babnak a falánk rova­rok, továbbá a csigák ellen. A hagyma közelsége a karottá- nak és a céklának is hatékony védelmet jelent. A torma — burgonya mellé ültetve — igen jó testőr a krumplibogarak, az ánizs és a koriander pedig általában a levéltetvek ellen. A konyha­kerti parcellák kijelölésekor viszont ügyeljünk arra, hogy fokhagyma ne kerüljön borsó, káposzta és eper közelébe - ezek ugyanis nagyon rosszul tűrik a szagos fűszernövény szomszédságát. Kevesen tud­ják, hogy igen jó, nem szeny- nyező növényvédőszer a kö­zönséges hintőpor: amit be­szórunk vele, azt a nyúl nem rágja meg, de elkerüli a bolha és sokféle más bogár is. Az esetleges hangya-inváziót a bolyokra és a vonulási útvo­nalakra locsolt forró vízzel háríthatjuk el. A szappanlúg egyébként igen jó általános növényvédőszer. Szintetikus mosószerek azonban ilyen célra nem használhatók - ki­fejezetten ártalmasak a nö­vényzetre. Még egy praktikus tanács: a termést dézsmáló madarak elriasztására - kivált a cse­resznye és az eper védelmére - nagyon jól alkalmazható a sózott hering. Medicinák a zöldpatikában A ribizli a kőtörőfűfélék (Saxif- ragaceae) családjába tartozik. A termesztett ribizlifajták (Ribes nemzetség) több faj alakkörébe sorolhatók. A mérsékelt és hi­degebb övékén sokféle ribizli- fajt termesztenek. Mindenütt termeszthető A ribiszkefélék főbb jellem­vonásai: 1-2 méter magasra növő, általában tüskéden cser­jék. A természetes körülmé­nyek között fejlődött cserje zömök törzse közvetlenül a ta­laj felszíne felett alapi elága­zással számos mellékágra osz­lik. így a ribizlicserje évenként rendszeresen megújul. A virág­zat megjelenése és más morfo­lógiai bélyegek alapján határo­zott különbséget kell tennünk a piros j(fehér), illetve a fekete ri­bizli között. A piros ribiszkék virágzatukat többnyire az idő­sebb ágak oldalrügyeiből fej­lesztik, amelyek többsége örvö­sen helyezkedik el az oldalel­ágazások körül. A fiatal vesz- szők kérge rendszerint hámlik. A bogyók túléretten sem pe­regnek le a fürtökről. A fekete ribiszkék virágzata az egyéves vesszőkön jelenik meg. A vesszők nem hámlanak. A legtöbb termesztett fajta éret­ten hullatja a bogyóit. A ribisz­kék virágzata fürt. Egy virág­zatban a virágok száma 8-30 darab között változik. A virá­gok általában hímnősek. A ri­bizli termése bogyó. A ribizli hazánk klímájában mindenütt termeszthető. Éghajlatban, fek­vésben nem válogat, a hegyol­dalakon, sík vidéken egyaránt díszük. A ribiszkék, de első­sorban a fekete ribiszke, a forró nyarak, napsütésnek erősen ki­tett helyek iránt érzékeny, leve­leit hamar lehullatja. Kedveli a kissé árnyékos helyeket, mert itt magasabb a páratartalom. Ezt az igényt a telepítéskor szem előtt kell tartani. Nógrád megyében a piros és- fekete ri­bizli különösen kedvez a fenti­ekben elmondott feltételeknek és jó termést ad. A ribizlitől mégis kiadós termést a mérsé­kelten nedves, szerves anyag­ban gazdag, mély rétegű kö­zépkötött talajon várhatunk. Nem kedveli a kimondottan száraz talajokat, de a gyökérzó-' náig emelkedő talajvizet sem. A fekete ribizli talajigénye kü­lönbözik a piros ribizliétől. A piros ribizli legjobb talaja a vá­lyog, vályogos homok, de a homokon is jól fejlődik, ha az elegendő vizet tartalmaz. A fe­kete ribizli inkább a nedvesebb, kötöttebb talajt kedveli. Kisker­tekbe saját szükségletre egy­aránt telepíthetünk piros, fehér és fekete ribizli fajtákat. Ma­napság a ribizlifélékből egyre nagyobb a választék. Ha van elegendő hely a kiskertünkben, akkor korai, középkorai és ké­sei fajtákat telepítsünk. A teljesség igénye nélkül fel­sorolok néhány fajtát, ame­lyekkel az érési idényt széjjel­húzhatjuk. A korai érésűnél a fertődi pirosat javaslom, amely erős növekedésű, fölfelé törő, bokoralkatú. Fürtjei közép- hosszúak, lazák, 12-18 bogyó­ból állnak. Bogyói középna- gyok vagy nagyok, fénylő vilá­gospiros színűek. Betegségek­kel szemben ellenálló fajta. Ezt követi érésidőben a Jonkhear van Tets (kiejtése: jonkher fan tetsz), amely erőtel­jes növekedésű, felfelé törő, bokoralakú. Fürtjei középhosz- szúak, kissé tömöttek, 12-18 bogyót tartalmaznak. Bogyói nagyok, fényes világospiros színűek. íze kellemes, csemege minőség. Frissen fogyasztva és mélyhűtésre is kiválóan alkal­mas. Fás dugványai is könnyen gyökeresedik. Előnyös tulaj­donságai miatt gyorsan terjed. Érésidőben mintegy 3-35 nap­pal követi a Rote Spätlese (e:rote spétléze), melynek bokra nagyon erőteljes növeke­désű, igénytelen, egészséges. Fürtjei kissé elállóak vagy me­reven lecsüngőek. A fürt nyele erőteljes és nagyon hosszú, 26-32 kifejlett bogyóból állnak. Bogyói kicsik, világospiros színűek, savtartalmuk maga­sabb a korábbiéhoz képest. Gyümölcsbornak is kitűnő A fehér fajták közül a hol­landi fehéret javaslom telepí­teni. Bokra középnagy, mérsé­kelten felfelé törő, sűrű, sok vesszőt hoz. Fürtje rövid, kissé tömött, 8-15 bogyóból áll. A fürt nyele középhosszú, a bo­gyók szára rövid. A bogyók ki­csinyek vagy középnagyok, nem egyenletesek, sárgásfehér színűek. Héja vékony, áttetsző. Húsa bőlevelű, édes, kiváló minőségű. Korai fajta. A ribiz­lifajták „C” vitamin tartalma igen magas, különösen a feke- teribizlié. Felhasználhatók friss fogyasztásra, szörpkészítésre, lekvárnak, dzsemnek, mélyhű­tésre egyaránt. Turmix készíté­sére is kiváló. Kitűnő gyü­mölcsborok is készíthetők a ri­biszkékből. Hasonlóan az eg­reshez, egyre gyakoribb a ribiz- lifélék magastörzsű oltása. A köszméte zöldoltásának mód­szereivel korábbi írásomban részletesen foglalkoztam. Holecz Ferenc (FEB) A táplálkozástudomány szakemberei szerint az „igazi” gyógyszertárak helyett sokszor érdemesebb a zöldpatikában körülnézni: 17 ismert, kedvelt gyümölcs és zöldségféle fo­gyasztásával nagy valószínű­séggel megőrizhetjük egészsé­günket, s a vitamindús táplál­kozás fölöslegessé teheti a drága orvosi készítmények be­szerzését. A szervezetnek való­sággal kincset érő 17 termék a következő: 1. Alma - csökkenti a kolesz­terinszintet, és megelőzi az emésztési zavarokat, a kelle­metlen székrekedést. 2. Citrom - erősíti a kötő­szöveteket és a csontozatot, C- vitamin tartalmának köszönhe­tően növeli a szervezet ellenál­lóképességét, véd a fertőzések többségével szemben. 3. Banán - jót tesz a gyo­mornak, védi a gyomorfalat az esetleg túlságosan nagy savtar­talmú ételek ártalmaitól; rend­szeres fogyasztói között ritkán akad gyomorfekélyes. 4. Bab - csökkenti a kolesz­terinszintet, szabályozza a vér­cukortartalmat, s bizonyos fokú védelmet nyújt a prosztata- és mellrák ellen. 5. Karfiol - fogyókúrázók­nak ajánlható; ugyanakkor mé- regteleníti a sejteket, és csök­kenti a koleszterinszintet. 6. Eper - igen gazdag C-vi- taminban és rostos anyagokban, amelyek segítségével a szerve­zetbe kerülő vírusok egy része közömbösíthető. 7. Sárgarépa - sok A-vita- mint tartalmaz; nagyon értékes a rossz szeműeknek, gyöngéb­ben látóknak; növeli továbbá a szív teherbíró képességét. 8. Burgonya - gazdag káli­umban, csökkenti a gyulladá­sok kialakulásának valószínű­ségét, s nyugtatja a beleket. Di­éták alapvető tartozéka. 9. Fokhagyma - valóságos antibiotikum; csökkenti a ko­leszterinszintet, természetes el­lenszere és gyógyszere az ér­rendszeri betegségeknek. 10. Narancs - sok C-vita- mint tartalmaz; hatásosan eny­híti az asztmatikus panaszokat, jótékony hatású az izomsorva- dásos és fogínybetegségekre. 11. Grapefruit - csökkenti a vérnyomást és a koleszterin­szintet. 12. Paprika - magas a C-vi- tamin tartalma; hatásos például megfázások, asztma, hörghurut és érelmeszesedés ellen. 13. Szilva - baktérium- és ví­rusölő hatása van, elősegíti az emésztést. 14. Spárga - vízhajtóként is alkalmazható, kedvezően befo­lyásolja a vesék működését. 15. Vöröshagyma - sokféle, a szervezet számára fontos táp­anyagot tartalmaz, de külsőleg, különféle pakolásokra is alkal­mazható, például megfázás, mandulagyulladás, torokfájás és hörghurut esetében. 16. Articsóka - csökkenti a vér zsírtartalmát; serkenti az epe működését, ezáltal fo­gyasztó hatású, ugyanakkor kedvező, védő hatással van a májra is. 17. Avokádó - tágítja az ere­ket, ezáltal szinte karbantartja az egész érrendszert; kedve­zően befolyásolja, szabályozza a koleszterinszintet is.-1. zs ­Jótékony „társbérletek” a házikertben a nagyobb terméseredmények érdekében Kiadós, áztató áprilisi esők után itt az ideje az uborka, a dinnye, a tökfélék, a bab és a csemegekukorica elvetésének, a paprika, a paradicsom kipa­lántázásának vagy szabadföldi szétültetésének. Mivel a házikertek többsé­gére méreteinél fogva a zsú­foltság jellemző, nem árt, ha a termelés sikere érdekében nemcsak a rendelkezésre álló területet, az egyes növényféle­ségek fényigényét vagy ár­nyéktűrését, hanem azok egy­máshoz való „viszonyát” is fi­gyelembe vesszük. Ugyanis egzakt kutatóintézeti megfi­gyelésekkel bizonyított, hogy egyes zöldségnövények egy­máshoz való közelsége, netán társított vetése nemcsak nö­vényegészségügyi, de növé­nyélettani szempontból is ter­mést befolyásoló hatású. Az intenzív alkaloidákkal bíró sárgarépa és hagymafélék társított vetése, a sárgarépa­légy, illetve hagymalégy köl­csönös riasztó hatása talán a legismertebb. Célszerű az ülte­tésre most soron következő növényféleségek jótékony ha­tású társításáról is szót ejteni. A babfélék jól tűrik a ká­posztafélék, az uborka, a sár­garépa, a zeller, a csemegeku­korica közelségét, sőt ez utób­binál a társított vetést. Az uborka jó társa a retekfé­léknek, a borsónak és babnak, a csemegekukoricának. A sárgadinnye csak a retek­félék, a spárgatök csak a cse­megekukorica közelségét vi­seli el szívesen, míg a görög­dinnye ragaszkodik az abszo­lút napfényes szabadsághoz, önállósághoz. A csemegekukorica jól tár­sul a kobakosokkal (uborka, tökfélék). A burgonya, borsó és babfélék közelségét is igen jól tűri. A paradicsom jó társa a pet­rezselyemnek és sárgarépának, a vörös- és metélőhagymának, ahol van, a spárgának, de a paprikaféléket jó ha „társbérle­ten” kívül helyezzük el. Végül említem a sok helyen nagy területigénye miatt csak friss fogyasztásra ültetendő burgonyát, ami csak a korán lekerülő bojtosgyökérzetű borsó és bab közelségét tűri kedvezőtlen élettani hatások nélkül, de kölcsönös kártevő­riasztó hatása van rá a fejes- és kelkáposzta közelségének. Kiskertben a kis eredmény is nagy eredmény. Érdemes odafigyelni! De célszerű a sa­ját megfigyelésekről feljegy­zést készíteni, netán kontrollal, ellenpéldákkal összehasonlítá­sokat tenni. Jómagam házikerti termesztési eljárásokban ezt már megtettem, és egyértel­műen hasznomra válik. Sz. L. Meghaltak a fák, már csak az a kérdés, kinél az igazság (2). Az előző részben dr. Kiss Ta­más Balassagyarmat alpol­gármestere fejtette ki vélemé­nyét a Vidomusz János által elmondottakról. Ezúttal Bagó László gyarmati vállalkozó mondja el véleményét, aki ugyancsak érintve volt az ügyben. Mindig időben fizetett-Bagó úr, mi a véleménye Vidomusz János állításairól?- Emberünk, aki „utálja a hamiskártyásokat” és „gyűlöli a kétkulacsos embereket”, a nagy igazságosztás közepette szemérmetlenül és bizony na­gyon csúnya módon hazudik, eltitkolja az igazságokat. Elfe­lejti azt is megemlíteni, hogy a korábbi években több hóna­pig börtönben ült.- Azt hiszem, ez nem kapcso­lódik sehogyan sem a témához. Volt vagy sem területfoglalási engedélye, amikor épülő háza előtt elfoglalta a járda egy ré­szét?- Soha egyetlen pillanat sem volt, amikor nem rendel­keztem területfoglalási enge­déllyel.- S fizetett is?-Mindig előre kifizettem az előírt díjat. Nem ház, hanem telephely- Vidomusz úr alapos ember hírében áll környezetében és a városban, csak gyűjtött infor­mációkat. Nem gondolja?-Hát igen, a tanács mű­szaki ellenőrének kiadva ma­gát, megbízólevél és igazol­vány felmutatása nélkül pró­bált terhelő adatokat szerezni az úgynevezett palotaépítés területén. Már jó előre terjesz­tette az utcában, majd ő meg­mutatja!-Tapasztalatom szerint so­kak szemét csípi a hatalmas építmény a Hunyadi utcában, mely az ön tulajdona.- Nos, ez nem lakóház, ha­nem üzlet és telephely. A Classis divatruházati cég tu­lajdonosaiként a feleségem­mel építjük az épületet, mert cégünk kinőtte az induláskor használt kereteit.- Hány embernek adnak munkát?- Jelenleg 24 vállalkozónak és 7 alkalmazottnak biztosí­tunk rendszeresen munkát.-A kőműveseket nem jelen­Bagó László tette be a tb-nél — szól a követ­kező vád. Mi erre a kendőzetlen válasza?-Legjobb tudomásom sze­rint minden vállalkozónak sa­ját magát kell bejelentenie a tb-hez. Nyugodt a lelkiismerete- Csak vállalkozókat dolgoz­tatott vagy másokat is?- Ó nem, de azokat a bará­tokat, ismerősöket, akik néha segítenek nekem, nem hi­szem, hogy be kellene jelen­tenem bárhová is.- Tehát minden rendben az építkezés körül?- A legnagyobb mértékben. Nyugodt a lelkiismeretem. Bagó László az alábbi köz­lemény közzétételére kérte la­punkat: „Sajnálom, hogy így félrevezette a cikk íróját, nem tudom, miért tette. Igaz, erre már volt egy próbálkozása a polgármesteri hivatal jegyző­jénél. Akkor ott kiderült, nin­csen igaza, s bizony félreve­zette őt, hazudott. Remélem az igazság most is kiderül, an­nál inkább, mivel a mai napon jogi képviselőm útján Vido­musz urat rágalmazásért a bí­róságon feljelentettem.” Tovább folyik a vizsgálódás A cikk íróját nem vezették félre. Vidomusz János úgy fo­galmazott: „mindent hivatalos okmányokkal tud majd bizo­nyítani.” Tovább keressük, kinél az igazság! (Folytatjuk) Ádám Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents