Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-21 / 93. szám
1994. április 21., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal Kedvelt kísérleti módszer a mátranováki óvodában Mátranovákon két óvoda tartozik egy munkáltatói egységbe: a bányatelepi és a faluban lévő. Az utóbbi vezetőjével, Tóth Ilonával beszélgettünk. Kötött napirend nélkül- Negyven gyerek jár ebbe az óvodába. Négyen vagyunk óvónők, de az egyikünk gyesen van, így most hárman látjuk el a feladatot. Két dajkánk van, ők is szakképzettek, elvégezték a dajkaképzőt. Osztatlan, vegyes csoportokkal dolgozunk szokatlan, sajátos rendszerben.- Ennek lényege, hogy nem száraz napirend szerint haladnak a gyerekek, nincs percről-percre beosztva az idejük, hanem kötetlenül, játékosabban foglalkozunk velük. Például reggel fél héttől folyamatosan étkeznek, ahogy érkeznek. A program alapján a csoportszobákban ott van minden szükséges eszköz, festék stb. A gyerekek akkor veszik elő, amikor a kedvük tartja.- Az óvónőnek annyi a feladata, hogy téma szerint tereli az érdeklődésüket. Például ősszel erdei kirándulásokat tettünk, majd bent festés volt, őszi színek kikeverése temperával. Ez a program a gyermek személyiségének többirányú fejlesztését teszi lehetővé. Macis és nyuszis csoport-Két csoportszobánk van, az egyik a nyusziról, a másik a maciról kapta a nevét. Mindkét helyen vannak azonos játékok, hogy a különböző korú gyerekek választhassanak.- Eleinte sokat tanakodtunk, hogy bevezessük-e ezt a rendszert - folytatja. - Végül úgy döntöttünk, hogy ki kell próbálni. Nem bántuk meg! Az igaz, hogy így az óvónőknek sokkal több a dolguk, de hát azért vannak! Debrecenben ezt már tíz éve csinálják, több gyakorlatuk van, ezért velük folytatunk levelezést, tőlük kérünk tanácsot, mert az okosabbtól tanulni nem szégyen. Tizenhárom gyermek készül iskolába, ezért nagyon nagy hangsúlyt fektetünk az iskolai előkészítésre is. Ebben a rendszerben ez is jobban megy. Könnyebben, játékosabban tanulnak a gyerekek. Nincs ballagás- Készülnek-e az óvodai ballagásra?- Ballagást már két éve nem csinálunk. Véleményünk szerint a gyerekek életkorával ellenkezik. Nagyon sokat feszengtek, kínos volt nekik kiállni a nagy tömeg elé, szerepelni. A szülőkkel közösen csinálunk műsort. A szülők szerepelnek, ők tanulnak be szerepeket, és mindenki nagyon jól érzi magát. A kicsiknek nagyon nagy élmény, hogy láthatják az anyukájukat vagy az apukájukat beöltözve szerepelni. Várják a szülőket- Vannak-e az óvodának felújítási tervei?- A képviselő-testületben másfél millió forintot megszavaztak felújítási munkálatokra, de ez már nagyon-na- gyon kellett. Számos dolgot meg kell csinálni. .. A szakmai tervek már ránk tartoznak. Régen, amikor nyílt nap volt az óvodában, olyan tolongás volt, hogy nem lehetett férni. Most, mióta bevezettük, hogy bármelyik nap be lehet jönni, ha előre jelzik a szülők, és itt tölthetik a délelőttöt, most nem veszik igénybe. Remélem, hogy a későbbiekben ezt a lehetőséget majd több szülő is kihasználja - mondta búcsúzásul Tóth Ilona vezető óvónő. Cserhalmi Adél VERSMONDÓK A KÖNYVTÁRBAN. Az Ady Endre Művelődési Központ könyvtára az elmúlt napokban versmondóversenyt rendezett a város általános iskolásai részére. A pódiumon SZŰCS Zita. Fotó: Kun Király József Mi lesz az Ady Művelődési Központtal? A bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ - amit sokan csak bányász művelődési házként ismernek - sorsa már közel öt éve bizonytalan, és mint ilyen, élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Korábban a Nógrádi Szénbányák, mint tulajdonos jó színvonalon, változatos programmal működtette az intézményt. A bánya hanyatlása azonban, mint minden másra, a művelődési ház helyzetére is rányomta a bélyegét. A tulajdonos meg is próbálkozott az akkor még újnak mondható kísérlettel, szerződésbe kiadta a nagy múltú intézményt vállalkozónak. A kultúra azonban, mint az köztudott, nem kifizetődő üzlet, így a vállalkozó sok mindennel megpróbálkozott, ami mindennek volt nevezhető, csak a kultúra terjesztésének nem. A kaput az tette be, amikor műsor repertoárjába honi származású, de Olaszországban élő pornósztár magánszámát is felvették. Ez a helyi közvéleményt any- nyira felháborította, hogy a bánya rákényszerült a szerződés felbontására. Be is zárták a házat mindaddig, amíg nem sikerült összehozni egy alapítványt, aminek a feladata az intézmény működtetése volt. Ez a lépés sikeresnek mondható, hiszen, ha „takarékon” is, de mind a mai napig működött, működik az intézmény. Persze így sem megy minden simán, hiszen az egyik alapító még ma sem fizette be az alapításkor beígért hozzájárulást, de a pályázatokon elnyert pénzek és az önkormányzati támogatások biztosították a működés alapvető feltételeit. A viharfelhők azonban tovább tornyosultak. A bánya felszámolása a végéhez közeledik Az Ady Endre Művelődési Központ ad otthont a második megyei gyermeknéptánc-talál- kozónak. Amint két évvel ezelőtt, most április 22-én is a helyi 3. számú általános iskola rendezi a találkozót. Az intézmény pedagógusa, Nagy Zoltánné ugyanis pályázott és nyert e témakörben. A pénteken délelőtt fél tízkor és a még meglévő vagyontárgyakat a hitelezők kielégítésére kell fordítani. Nem kivétel ez alól a művelődési ház sem. Mert bizony az üzletembereknek ez az intézmény is csak egy ingatlan a sok közül, amit pénzzé lehet tenni, amit busás haszonnal még el lehet adni. Az így gondolkodóknak nem számít, hogy ezt az intézményt jórészt az itt dolgozó bányászok pénzéből, sőt az általuk végzett társadalmi munkából hozták létre, illetve újították fel. Őket az sem érdekli, hogy több ezer ember a város részének, sőt magáénak érzi a kultúra e házát, aminek felújítását követően oly büszkén hangoztatta mindenki, hogy a megye egyik legszebb ilyen intézménye. Ezeket az embereket az sem hatja meg, hogy több ezer helyi lakos aláírása tanúsítja: a város lakossága ragaszkodik a meglévő értékekhez, és azt akarja, hogy az intézmény továbbra is az itt élő embereket szolgálja, és ellenzi, hogy az ország másik végéből idejött pénzemberek kapzsi, önös céljaira haszkezdődő programra három óvoda, a szátoki, a pásztói, a salgótarjáni általános iskola és diákotthon, a rendező 3. sz. iskola, valamint a nemti, a mát- ramindszenti, a bátonyterenyei Bartók Béla és az Erkel Ferenc Általános Iskola csoportjai és a pásztói normál általános iskola Fűrjecske és Cudar nevet viselő tánccsoportja nevezett be. A rendezők célja, hogy az nálhassák a kultúra hajlékát. A város önkormányzata már a kezdet kezdetén élére áll ennek a közakaratnak. Ehhez méltó partnerre talált a Bátonyterenye Kultúrájáért Alapítványban. Számos levél másolata is bizonyítja ezt, amelyet a gazdasági és állami vezetés hierarchiájának valamennyi szintjére címeztek a bányai vezetéstől a köztársasági elnökig. Ezek lényege, hogy a művelődési ház kerüljön ki a felszámolással érintett vagyontárgyak köréből és azt adják az önkormányzat tulajdonába. Hogy mi lett mindezeknek a leveleknek az eredménye? Szinte semmi. A mai könyörtelen piaci szférában azoknak a szavaknak, mint a közakarat, a helyi érdek nincs sok értéke. Mégis mi lesz az Ady Művelődési Központtal? Talán abban lehet bízni, hogy az önkormányzatnak egyszer csak az ölébe hullik 35 millió forint. (Ennyi ugyanis a vételár). Saját erőből viszont képtelen előteremteni ekkora összeget. De miben bízhat reálisan a lakosság? Mindig ez a kérdés, amire józan ésszel nincs válasz. A városlakók azonban változatlanul bizakodnak. Az nem kerül semmibe. És hogy mire alapozzák ezt a töretlen bizalmat? Arra, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, tehát szerencsés esetben akár még jóra is fordulhatnak a dolgok. K. L. egészséges gyerekek és fogyatékos társaik találkozzanak egymással, s hogy az utóbbiak megmutathassák azokat a tulajdonságaikat, amelyekben felveszik a versenyt egészséges társaikkal. A pénteki találkozó befejezéseként táncházat rendeznek a résztvevőknek, ahol a talpalá- valót a salgótarjáni Dűvő együttes zenészei szolgáltatják. Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN Szuha. Kedvezően alakul a község infrastrukturális fejlesztése. A crossbar telefonhálózat kiépítése után minden tizedik lakóházban telefon működik. Most az ivóvízhálózat kialakítása van folyamatban. Mátraverebély. A község csaknem százhatvan általános iskolai tanulójának testnevelési foglalkoztatását egy kis tornaszobában tartják az ún. kastélyépületben. Az új tornacsarnok építésére pályázat útján nyertek támogatást, amely egyben alkalmas a település kulturális és sportrendezvényei számára is. A csarnokban - főleg labdajátékok céljára - nagyterem, szertár, mosdó, zuhanyzó, fiú és leány öltöző, valamint orvosi és tanári szoba található. Nemti. Alacsony a kilenc- száz lélekszámú falu önfenntartó képessége. A jelzések szerint háromszázötven körül mozog a nyugellátásban részesülők száma. A lakosság másik felének mintegy kétharmada - három- száz-háromszázötven - személy tartozik az aktív keresők kategóriájába, de ebből is megközelítően százötvenen különféle munka- nélküli támogatásban részesülnek. Bátonyterenye. A fiókkönyvtárakkal együtt kétezer olvasó, könyvtárlátogató volt az elmúlt esztendőben Bátonyterenyén. A könyvbarátok fele az úgynevezett nagy könyvtár tagja. Itt helyben az első negyedévben már ötszázötvenen iratkoztak be és háromezer körül volt a látogatók száma. A könyv iránti érdeklődést segítik az iskolákkal való jó kapcsolatok. Az oldalt szerkesztette Tanka László Pénteki lapszámunkban Szécsény és környéke Az intézmény sorsa foglalkoztatja a közvéleményt is Gyermeknéptánc-találkozó és táncház Szőnyeget sző a nyolcvankét éves férfi kisterenyei otthonában Meredek hegyoldalba épített takaros kisházba csengetek Kisterenyén. Korát megha- zudtolóan fiatalos léptekkel érkezik Bender Lajos, a házigazda, nyitja a kaput, és invitál befelé. Szépen gondozott kerten át a szobába érkezve feltűnik, hogy a falakon, a földön, a bútorokon szokatlanul sok és szép keleti mintázatú szőnyeg található. Valamennyi a házigazda kézimunkája.- Hogyan készült az első szőnyeg?- Gyermekkoromban Nyit- rán laktunk, és ott nagyon sokan - köztük édesanyám is - foglalkoztak kelim szőnyegek készítésével. Talán tízéves lehettem, amikor az első szőnyegemet elkészítettem. Édesanyámtól lestem el a fogásokat, aki kelim technikával nagyon sok és szép szőnyeget készített.- Mit kell tudni a kelimről?- A kelim (kilim vagy csilim néven is ismeretes) ősi mintakészítési eljárás. Európában a góbiéin néven ismert technikához hasonlít. A kelim évezredekkel előzte meg a csomózás technikáját. Egyiptomban, Ázsiában - az Altáj-hegység lábánál, a Fekete-tenger mellékén - már körülbelül 3500 évvel ezelőtt készítettek takarókat, ima- és faliszőnyegeket, sátorlapokat ezzel a módszerrel. A kelim egészen más, mint a mindenki által ismert perzsa szőnyeg. Ez csomózással, a kelim pedig soronként tűvel ferde öltésekkel készül, minden harmadik sorba szúrni kell. Ezt egyébként a mai napig nem tudták gépesíteni, mivel a gépek a ferde öltéseket nem tudják utánozni. Az alapanyag most pamut kongré (ez egy lyukacsos anyag). A lyukaknak legalább öt millimétereseknek kell lenni, hogy ezeket a mintákat ki lehessen alakítani.-Hogyan történik a minták tervezése?- Nem tervezek előre semmit papíron. Ha nagyon nehéz a minta, akkor néha előrajzolom az ábrákat áz anyagra. - Itt egy fényképet mutat, ami egy stilizált cicafejet ábrázol. - Például, amikor ezt elkezdtem, még nem tudtam, mi lesz belőle. Valami különleges adottságom lehet, talán valamelyik ősöm már több évszázaddal ezelőtt foglalkozott szőnyegkészítéssel. Nagyon mélyen alvó vagyok, de néha arra ébredek fel éjszaka, hogy megálmodtam egy mintát és akkor azt gyorsan lerajzolom. Könyvet mutat az ősi techniBender Lajos alkotása káról, az eredeti keleti mintákról.- Ezt a könyvet is csak azért vettem meg - folytatja -, hogy a kelim technikának a történetét elolvassam.-Hány darab szőnyeg készült el eddig?- A pontos számát nem tudom megmondani, de nagyon sok. Ami itt a lakásban van, az csak töredéke az elkészültek- nek. Hiszen ami elkészült, azt a gyermekeimnek, unokáknak, rokonoknak, barátoknak ajándékoztam el. Jobbára a téli időszakban, a hosszú téli estéken dolgozom. Ülök az ágyon, törökülésben, - ez számomra a legkényelmesebb — és így kelimezek. Ha túl hosszú darabot készítek, azt felhajtom, és mindig csak az a sor van előttem, amin éppen dolgozom. Az, hogy fali, vagy taposós szőnyeg készül-e, azt a fonál minősége dönti el. Ha nem túl nehéz a minta, akkor körülbelül egy óra alatt egy négyzetdecimétert tudok elkészíteni.-Gondolt-e már arra, hogy az elkészült munkákat kiállításon bemutassa?- Igen, gondoltam rá, hogy a legszebb darabokat jó lenne bemutatni valahol, de amint azt az előbb már említettem, nagyon sokat elajándékoztam.-Mit szólnak az ismerősök, a szomszédok, hogy ezzel foglalkozik?- Sokan megkértek, hogy tanítsam meg őket erre a technikára. Akiket komolyan érdekel, azokat szívesen megtanítom a szőnyegkészítésre, csak anyagot hozzanak, amire dolgozni lehet. Sz. A.
