Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-21 / 93. szám

6. oldal Bűnügy 1994. április 21., csütörtök Emberevő bünbandák A tizenhárom éves betörő terhes szerelme A barátnőmet nem engedem - Azt hiszem, meg fogok javulni - A söriparhoz megyek rakodónak... Tekintve a helyzetét, azt a tényt, hogy apaság elé néz, legszíve­sebben fiatalembernek szólítanám. Ez azonban fura lenne. Ugyanis gyerekről van szó, aki még nem töltötte be a tizenne­gyedik életévét. Néhány olyan törvényellenes dolgot követett el már, ami felnőttnek is tekintélyes bűncselekmény. Őt azonban a jog szerint nem lehet büntetni, hiszen gyerekkorú. Vagyis nem felel a tetteiért. Vele beszélgetünk. Szégyenlősen ül a fotelban. An ■ szólok hozzá nem néz rái y tesz mintha szórako­zó; enne. Pedig figyel min­deme. Lányos arcához nem il- i'k a lopva küldött pillantása. Nagy barna szemében bujkál a bizalmat'anság. Egyik fülében fülbevaló lóg. Azt mondja, hogy az ilyesmi tetszik neki. Sajátmaga egy körzővel fúrta át a fülét, és úgy helyezte be.- Tudod, hogy bajban vagy? A műanyagpadló mintázatán jár a szeme, s csak megvonja a vállát.- Hogyan jutottál idáig? Töpreng, mintha latolgatná, válaszoljon-e vagy ne.- A Gabival haverkodtam. Vele jó volt csatangolni. . .- Iskolába nem jártál?- Inkább többet az iskola mellé. Tudja - élénkül meg - a Gabi mindig csalt szórakozni. Mentem szívesen, mert addig sem kellett tanulni. A szórako­zás meg tetszett.- A szüleid mit szóltak ehhez, nem kérdeztek?- Nem tudták.-Sa tanárok?-A, azok örültek, ha nem vagyok az iskolában. Tudja, én mindig kikészítettem őket... Peti megtanított lopni- Csak nem bántottad őket?- Hát, némelyik megérde­melné, de nem csináltam. Békát tettem a ruhájukba, a székükre meg bogarakat.- Talán a természetet szere­ted ennyire? Először emeli fel a tekintetét. Az arcán valami furcsa álmél- kodó hitetlenkedés suhan át.- Nem is szeretem. Én az ál­latokat kinyírtam.- Miért?- Attól a nagyobb gyerektől, a Gabitől azt láttam, hogy fel­akasztotta a kutyákat, meg a macskákat...-S ez tetszett neked?- Tetszett hát. Megakad a beszélgetés. Sa­nyi kényelmesen ül és vár. Van ideje.- Tudják az iskolában, hogy mit csináltál?- Talán. De az iskolából en­gem kidobtak.- Az apád mit szólt ehhez?- Az azután nem sokat törő­dött vele, hiszen jó ideje már nem él velünk.- Testvéreid vannak?-Igen. Két fiú és két lány. Ők, az egyik fiú kivételével az anyámmal vannak. A Péter pe­dig intézetben. Ők jobb gyere­kek, mint én... — Te miért vagy rossz? — Én, meg a Peti mindig az­zal a nagy gyerekkel jártunk. Loptunk, meg ilyeneket csinál­tunk. Először egy áruházba tör­tünk be, utána meg nem tudtuk abbahagyni. A Gabi mindig hí­vott bennünket.- Csak azért mentetek, mert hívott?-Egyszer bezárt bennünket egy konténerbe, és elvitt Pestre. Ott tanított lopni. De szórakoz­tunk is. Elmentünk a Rákóczi térre és utcáztunk a városban. Ott voltak azok a nők. Az a nagy gyerek az egyiket el is vitte. Beszálltunk a földalattiba, és megállítottuk a mozgólép­csőket. Az emberek meg legu­rultak. Aztán pizzát loptunk, meg gyűrűket. Jó buli volt.- Édesanyád mit szólt ehhez?- Ő nem tudott róla, azt hitte, hogy a suliban vagyok.-Itthon mi volt az első na­gyobb bűncselekményed?-Az Évi Áruház. Nem vit­tem el semmit, csak ettünk. Dobáltuk a süteményeket, a rúd szalámikat felvagdostuk, meg kólát ittunk.- Sosem fordult meg a fejed­ben, hogy mi lenne, ha a te holmiddal is így bánnának?- Dehogynem. Egyszer elvit­ték az én biciklimet is. Dehát, visszaloptam. Szerelmeskedtünk is már- Haragszol az emberekre, hogy lopod őket?- Nem. Csak a nevelőintéze­tekre haragszom.- Miért?-Egyszer bementem, hogy szeretnék ott lenni egy napot. Ott volt ugyanis a barátnőm, aki most is velem van. Been­gedtek, de utána lakatra és láncra zárták az ajtót, hogy ott kell maradnom.-A barátnődet mióta isme­red?- Két éve. A szüleinél is­merkedtem meg vele. Az anyja elissza tőlük a pénzt, az apja se sokat vihet haza. Ők meg ott­hon vannak mosdatlanul, mocskosán, és piszkos ruhák­ban járnak iskolába.- A barátnőd szép lány?- Nem csúnya.-Mondd, elvitted magaddal lopni is?- Volt velünk néhányszor. De ő nem csinált semmit. Nem engedtem.- Tetszik neked?- Nagyon. Szerelmesked­tünk is már. Terhes tőlem... Szégyenlős mosoly ül az ar­cára.- Korán kezdted a dolgot. Tudod, hogy ez felelősséggel jár?-Tudom, de nagyon jó ha ilyen a felelősség.- Mit érzel?- Azt hiszem, hogy meg fo­gok javulni. A nagyok mindig vertek- Mi lesz a babával, a barát­nőd megszüli?-Meg hát. Pedig csellel el­vitték a kórházba, és aláírattak vele egy papírt, hogy elvegyék a gyereket. Ő azonban megszö­kött.- A szüléitek tudnak a dolog­ról, s mit szólnak hozzá?- Tudnak. Az ő anyja azt mondta, hogy nyugodtan ma­radjon nálunk, ott jó helye van. Másnap meg már a rendőröket küldte hozzánk, hogy ott van nálunk.- A barátnőd szeret téged?- Igen. Azt mondta, hogy az én anyámat jobban szereti, mint az övét.-S ő mit szól hozzá, hogy terhes?- Nagyon örül neki és akarja nagyon. Nem is engedte, hogy elvegyék.- A barátnőd hány éves?- Tizenöt. A gyerek-apajelölt azt is tudja, hogy korán kezdték ezt a viszonyt, de erősen fogadkozik, hogy megjavul, és dolgozni akar.- Csupán négy osztályod van, szakmához sem értesz, az intézetben pedig a javadat akarják.- Nem szeretem az intézetet, mert a nagyobbak mindig meg­vertek. Nem is megyek vissza, ha visszavisznek megszököm. Először magamtól mentem oda, mert ott volt a barátnőm is. Vé­deni akarom őt, nem engedem senkitől bántani.- Az utóbbi hetekben mit csi­náltál?- Mindig ott járkáltam a ba­rátnőm lakása közelében. Vele akartam találkozni.- Újobban megint keres a rendőrség, miért?-Valami ellopott tízezer fo­rintról beszélnek. Rám akarják fogni. Én ezt nem követtem el. Igaz, az öregotthonba bemen­tem. Ott láttam egy táskát, ami­nek a cipzárja szét volt húzva, s ott volt a pénztárca. Azt kivet­tem, s a pénzzel elmentem szó­rakozni. Örökre anyunál lehetünk- Hogyan szórakoztál?- Hamburgert vettem, flippe­ren játszottam, meg taxiztam.-Arra nem gondoltál, hogy anyádnak is adj a pénzből?- Nem, mert akkor megver.- Apád mit szól mindehhez?-Jó, hogy nem tudja mert megverne. Igaz, akkor én is megverném őt. Haragszom rá, mert mindig iszik. Anyu is azért dobta ki őt, mert mindig ivott. Arról is beszélünk, hogy ő nem iszik, a cigarettának még a füstjét sem állja. Azután újra kettőjükre terelődött a szó.- Szeretnéd elvenni a kis­lányt?- El is veszem, amint lehet.- Ehhez engedély kell.- Á, elmegyek a paphoz...- Az még kevés.- Az anyukám is ott lesz.- Miből fogtok megélni?- Elmegyek a söriparhoz ra­kodónak. Dolgoztam én már ott a mostohaapámmal együtt. .. Ha sok pénzem lenne, vennék egy házat, bebútoroznám, a többit meg a babára fordítanánk a barátnőmmel.- Tehát várjátok a babát, de hol lesztek vele?- Anyu azt mondta, hogy nála lehetünk. Azt mondta, hogy akár örök életükre nálunk lehetnek... Pádár András Az emberevő cigányok bandája Kassa mellett harminc kilomé­ternyire az erdőben tanyázott. A két vezér Rybár-Elek Pál és Eilkó Sándor, igazi nevén Janó Kálmán. A banda 25 tagból állt, közü­lük kettő siketnéma. Két asszo­nyuk is volt, a gyanú szerint ezek főzték meg az áldozatokat. Kóboroltak mindenfelé, és több helyütt követtek elfelháboro- dást kiváltó,szörnyű gyilkossá­gokat. Gyilkosság az országúton Az első rablógyilkosságot 1923 októberében követték el Stószfürdő mellett, az erdőben. A fogyasztási szövetkezet el­nökét, Imling Andrást az erdei úton megtámadták, és baltacsa­pásokkal végeztek vele. Kira­bolták, és a helyszínen hagyták, a banda pedig továbbállt. Ondeczkó Lajos tizennégy éves fiú, az eperjesi vendéglős gyermeke is a cigányok áldo­zata lett, mert észrevették nála egy kőkorsót, ami nekik nem volt. A fiút megállították az or­szágúton, kikérdezték, hogy mi van a hátizsákjában, aztán Filkó leütötte baltájával, és kirabolta. Az egyik magaslaton 1926 decemberében egy kosár tojá­sért meggyilkoltak egy falusi asszonyt. 1927 január 19-én egy Kassa környéki kis faluban tizenkilencen berontottak Ko- celja István favágó házikójába, és feleségével együtt meggyil­kolták. Zsákmányuk: három párna, egy-egy zsák burgonya és bab volt. Égy romladozó morva­menti malomban Rusnyák Pé­ter házalót Filkó egyetlen ütés­sel a másvilágra küldte. Óráját, pénzét, ruháját elrabolták. A pénz piros tárcában volt, Filkó ezt szeretőjének ajándékozta. Kóborlása közben a cigányasz- szonynál megtalálták a piros pénztárcát és így akadtak rá Rybár Rudolf, Rybár Pál Rusnyák házaló gyilkosaira. A vallatás során a gyanúba került cigányok beismerték tet­teiket. Még borzalmasabb eset történt 1782 év junius havában Kemence községben, amely a XVIII. század második felében Hont megye székhelye volt. A vármegyei törvényszék előtt 133 cigány állt, akik közül Csömör András, Csömör Eszti 84-en beismerték, hogy gyilkol­tak, és áldozataik húsát meget­ték. 31 nő volt köztük. A levél­tárban megmaradt vallomási jegyzőkönyvek így kezdődtek: Bot alatt vallotta, botozással való fenyegetés alatt kérdezte- tett, stb. A vádlottak közül Bori Sárközy György 60 éves cigány a „vizsgálószék” előtt 24 gyil­kosságot ismert be, amiben maga is részt vett. Az emberevők bűnperében a főispáni hivatali helytartó és a kancelláriai referendárius által Revaj Anna és 16 társa (lányok és asszonyok) pallosra ítéltet­tek, akként, hogy ezek lenyaka- zását a felakasztandó férfiak végignézzék. Szégyenoszlopra szegezve A férfi bűnösök közül Zsi- gárd Mihály és tizenöten kötél általi halálra ítéltettek, akként, hogy ezek felakasztását a ke- rékbetörendők végignézzék. A hat kerékbetörendőnek lábnál és nem fejnél kezdődő kerékbetörését végignézni köte­les a három felnégyelésre ítélt emberevő cigány. Az ítélet vé­gül így rendelkezik: „A bűnösöknek és büntetés­nek ezen osztályozása által az emberhús förtelmes evése által elkövetett és a hazai törvé­nyekben s a büntető eljárásban ezen ország fennállása óta ilyen eset nem fordulván elő, isme­retlen bűn büntetésének na­gyobb intő példájára elrendelte­tik, hogy az ítélet végrehajtása Kemencén, Báthon és Csábon, a vármegye legnagyobb útja mellett részletekben, amennyi­ben lehet, három részletben tör­ténjék meg, hogy az erdei rab­lásoknak kivált a jelen időben gyakori híre lévén, egyik test negyedrésze a lelédi híd szom­szédságában, a másiké pedig és mindkettő feje visszatartatván, Drégely területén és nagyoroszi vidékén szégyenoszlopra sze- geztessék ki.” Trianoni Magyarországon nem maradt vándorcigány, csak letelepedett cigány, aki közbiz­tonsági szempontból nem ve­szélyesebb elem. (Részlet „A modern bűnözés című Turcsá- nyi Gyula által szerkesztett, Rozsnyai Károly kiadásában megjelent könyvből.) Lapunk terjedelmi bővülésével bűnügyi oldal-összeállítást nyújtunk át olvasóinknak csütörtökönként. A jelenkort és a jövőt veszélyeztető jelenségek mellett fölvillantunk egy-egy nevezetes esetet a bűnözés történetéből is. Azon töpreng, hogyan jutott idáig, és mit hozhat a jövő Nyomozási adatok A Salgótarjáni Rendőrkapi­tányság első negyedéves bűnügyi statisztikája ked­vező változásokról árulko­dik. A felderítési mutató 48,4 százalékról 53,6-re, a nyomozási eredeményes- ségi mutató pedig 53,8-ről 63,3 százalékra emelkedett. Az eredményes nyomozá­sok száma 263-ról 314-re emelkedett. A részletek közül néhány tényezőt kiemelve elmond­ható, hogy 27-ről 36-ra nőtt azoknak a bűnelkövetőknek a száma, akik munkanélküli segélyből élnek, 34-ről 58-ra pedig azoké, akik ezt sem kapják már. A gyer­mekkornak között 8-ról 12-re nőtt, a fiatalkorúaknái viszont kedvezőbb a hely­zet, 31-ről 29-re csökkent a bűncselekményt elkövetők száma. Kik az SZDSZ ellenségei? Kuncze Gábor válaszol Az SZDSZ ellenségei nem pártok vagy személyek, hanem • a munkanélküliség, • a szegénység, • a pénzromlás, • a bűnözés, • a korrupció, • a hatalmi gőg. Szabad Demokraták Szövetsége A Balassi Bálint Könyvtár igazgatója pályázatot ír ki az intézmény igazgatóhelyettesi munkakörének betöltésére. Ázz igazgatóhelyettesi pályázat magasabb vezetői kinevezéssel]ár, a kinevezés határozott időre: 5 évre szól. Pályázati feltételek:- szakirányú felsőfokú végzettség- 5 éves vezetői gyakorlat. Előnyben részesül:- a nyelvtudással (angol-német)- a számítógépes ismeretekkel rendelkező pályázó. A pályázathoz csatolni kell:- a végzettséget igazoló oklevél másolatot,- a szakmai önéletrajzot,- vezetői programot. A pályázat benyújtásának határideje: 1994. május 18. A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidőt követő 30 napon belül. Az állás elfoglalásának ideje: a pályázat elbírálását követően azonnal. Illetmény: a kjt. szerint + vezetői pótlék. A pályázat címzése, felvilágosítás, tájékoztatás: Balassi Bálint Könyvtár 3101 Salgótarján, Kassai sor 2. |

Next

/
Thumbnails
Contents