Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-02-03 / 78. szám
1994. április 2-3-4., szombat - vasárnap - hétfő NYÍLT TÉR HÍRLAP 11 Társadalomismeret a gimnáziumban Mit csinál az ombudsman? A negyedikes gimnazista választhat, hogy melyik tantárgyat tanulja: a filozófiatörténetet vagy a társadalomismeretet heti két órában. A Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium négy végzős osztálya fele-fele arányban voksolt a két tárgyra. A IV.a osztály a társadalomismeretet részesítette előnyben. Vajon miért? Mit remélnek és mit kapnak ettől a stúdiumtól a diákok? Erről beszélgettünk Pelléné Czene Csilla szaktanárral - aki osztályfőnök is ebben az osztályban - és két tanulóval az osztályból. A IV. a osztály az állampolgári tudnivalókkal ismerkedik-Az a tapasztalatunk, hogy az egész társadalomban - s még inkább a felnövekvő generáció soraiban - hiányosak az állam- polgári léttel kapcsolatos ismeretek, készségek, nagyon sokan nincsenek tisztában az alapvető magatartásszabályokkal, a lehetséges szerepekkel. Ennek természetesen megvannak a történelmi, politikai okai. . .- Számos példa bizonyítja, hogy milyen erőteljesek az előítéletek, mennyire türelmetlenek az emberek - köztük a fiatalok is - a mássággal, a megszokottól eltérő jelenségekkel szemben. A beilleszkedés, a szocializáció folyamatát szolgálja, a tolerancia kialakítását segíti a Társadalomismeret című tantárgy, amelynek azt a szemléletet kell sugallnia: nem vagyunk az állam kiszolgáltatottjai - mondja Pelléné Czene Csilla.-Milyen módszerekkel, eszközökkel tanítják ezt a tárgyat?- Azt is mondhatnám, hogy rendhagyó módon, hiszen nagy a szabadságunk, sok minden ránk, tanárokra van bízva. Rugalmas tan terv vei, ajánlott tematikával dolgozunk. Van egy tankönyvnek is nevezhető szemelvénygyűjtemény - Péli Gábor, Bozóki András és Jakab György munkája 1991 -bői — amit jól tudunk hasznosítani. Ebben jeles szociológusok, politológusok, pszichológusok írásai találhatók. Igyekszünk szakirodalmat is ajánlani tanítványainknak. Időnként vendégelőadót is hívunk: legutóbb például dr.Vastagh Pál országgyűlési képviselő (MSZP) tartott szakmai órát a diákoknak. Vele például olyan dolgokról is esett szó, hogy milyen szerepet tölt be az ombudsman az állampolgári panaszok vizsgálatában. Tervezzük a városi önkormányzat meglátogatását is.- A viszonylagos kötetlenség komoly felkészülést igényel részünkről is. Gyakorta kicseréljük tapasztalatainkat más iskolákban e tárgyat tanító kollégákkal is. Tanári továbbképzésünkre tavaly meghívtuk dr. Kukorelly István alkotmányjogászt, aki a jó polgár ismérveiről tartott előadást.- Osztályozni is kell ebből a tárgyból?- Sajnos igen. Vannak persze szá- monkérhető dolgok - például nép, nemzet, államforma, népszavazás fogalma - de a hangsúly a vitakészségen, a nyitottságon, az érdeklődésen van. A tanulóknak van önálló véleményük, de azért igénylik a segítséget érzelmi és gondolati állásfoglalásaikhoz.- Szükség van erre a tantárgyra, szerintem hozzátartozik az általános műveltséghez - mondja Máth Laura, aki maga is jogásznak készül. - Többletismerethez juttat bennünket, segít eligazodnunk a világban.-Miért nem a filozófiatörténetet választották?- Az jóval szárazabb, kevesebb gyakorlati tudnivalóval ismertet meg bennünket. Eleinte a család témakörével, aztán az alkotmány kérdéseivel foglakoztunk, de tanulunk viselkedéskultúrát is - válaszolja Egri Anikó, aki szintén jogász-jelölt.-Mi a vélemény a Vastagh Pál által tartott óráról?-Tetszett. Érdekes volt, ké- zelfoghatóbbá tette számunkra a parlamenti munkát. A jelenkor tapasztalatai mellett kapcsolódott a történelemhez is - felelik egybehangzóan. Csongrády Béla Egy kis rádiózás-történet Az igazi lemezlovas A sajtó mellett már igen korán megjelenik, ott van a rádió az Egyesült Államok majd' minden részén. Nem egy vagy két nagy adó működik államonként, hanem több kis állomás dolgozik, mindenfelé. Először csak pár órán át, később egyre hosszabb műsoridővel, míg az egész napot ki nem tudják tölteni. A legtöbb minor, azaz kisebb rádió - magánrádió. És nem a tulajdonos nevét viseli, nem is valami nemzeti vagy helybeli nagyság nevét, hanem egyszerűen betűjele van, - mint itt a képen. Az elsődleges cél a szórakoztatás. A műsorokban zene hallható, de tájékoztatás is az illető hely és környéke eseményeiről, ügyes-bajos dolgairól. Színházakba, varietékbe, sportmérkőzésekre, bírósági tárgyalásokra viszi el mikrofonját a rádiós. A harmincas évek végétől állandóak és népszerűek például a politikai kommentárok vagy éppen vitamúsorok. A zene már lemezekről is szól, de inkább „élőben megy”: meghívnak zenekarokat, és azok a stúdióban muzsikálnak. A számok címét a bemondó bekonferálja és kész. A negyvenes évek végén betör a televízió, ami egyszerre népszerű lesz. Házhoz megy, az emberek látják is a revű, a színdarab, vagy a politikai vita szereplőit, a mécseseket. A rádióknak, ha tovább akarnak létezni és működni, újra kell mindent kezdeniük, más fejlődésen kell végigmenniük, valahol, valahogyan ki kell bújniuk a televízió hatalma alól. Szerencséjük volt. Mégpedig olyan, amilyen szerencsére azóta sem akadtak még egyszer. Fogékony kamaszkorba ért egy olyan generáció, amely például a zenében is merőben és forradalmian mást, újabbat követelt, mint apái, náluk türelmetlenebb és pimaszabb volt. Aztán éppen születőben volt az e nemzedék ínyére és kedvére való új muzsika, a rock and roll. A mikrofonnál ülő bemondók jó részéből remek üzleti ötlet lemezlovasokat, disc-jockeykat csinált. Az önfeledt lemezlovas Persze a lemezgyáraknak is oda kellett addigra érni, a fejlődés legalább ilyen ütemében kellett haladniuk. A nagy rádiók kivételével az összes amerikai rádióállomásnak egyetlen szent célja immár: a fiatalság teljes meghódítása és megtartása a hallgatóság táborában. Csakis szórakoztatni kell, mondják, és csakis a saját új zenéjével, amit reggeltől estig hallgathat bárhol, bármikor a szinte fillérekért kapható készülékeken - még az autóban is. Az autórádió nagy nyeremény, a tévé nem versenyezhet vele. De még a disc-jockeykkal sem, ha slágerekről voltak is a filmfelvételei. A zsoké a lóversenyek lovasa, a disc-jockey a lemezversenyeké, a lemezügetőké. Addig hajt, addig ül meg egy lemezt, míg a célba, a slágerlistára nem ér vele. Új, még a boltokba le nem szállított lemezeken lovagol, újra és újra lejátszva a lemezgyáraktól kapott kizárólagos DJ kópiákat, melyek fehér címkéjén ez áll: not for sale, nem eladásra. Az ötvenes évek lemezei között az amerikai rádióknál hatalmas úr a lemezzsoké - mint Alan Freed is. Az meg csak egyszerű bemondó, vagy esetleg műsorvezető, aki a már ismert és befutott slágereket forgatja. A magnetofon, a lemezgyárak és a piac megváltozott kapcsolata azonban a hatvanas évektől a disc-jockeyk helyzetét, szerepét és módszereit is megváltoztatja. Wolfman Jack, Tony Prince, vagy Emperor Rosko külön műsorral lemezeket ad ki maga is, hangversenyeken konferál, diszkóklubot vezet, az MTV-n, vagy más adókon népszerűsít (tovább), már rég be- és gyakran lefutott dalokat. Csaldiogy a televízió klipjei nem hanglemezek. Vass Imre Kinek a markát üti Jimi Hendrix pénze? A mikor a legendás gitáros, Jimi Hendrix 1970-ben túladagolt altatószer következtében meghalt, 21 000 dollár készpénzt és rengeteg adósságot hagyott maga után. Ma, 24 évvel később a gitárzseni neve és hagyatéka dollár-milliókat ér. Hendrix zenéje ugyanis mindenütt a világon reneszánszát éli. Az MCA tavaly 60 millió dollárt ígért a Hendrix-kataló- gus jogaiért. Nem csoda, hiszen Hendrix műveiből - aki életében csak három lemezt vett fel - évente 4 millió CD kel el. Hendrix örököse a 74 esztendős édesapja, egy nyugdíjas kertész Seattle-ből, aki nem sokat lát a fia zenéjéből származó vagyonból: évekkel ezelőtt évi 50 000 dollár fejében eladta a hagyaték jogait egy kétes hírű Los Angeles-i ügyvédnek. Al Hendrix most megtámadta a szerződést. Ha nyer, valóra válna Jimi ígérete: „Egyszer nagy sztár leszek, és neked soha többé nem lesznek gondjaid”. Tudósítónk körülnézett a brüsszeli Nemzetközi Diáktalálkozón (1.) Oktatás mindenekfölött! Egy kis munka: művészi anyagformálás - némileg korszerűen Hát, apukám, hogy te még ilyen helyen is tanulsz... Ő a valódi brüsszeli csipke: a diáktalálkozó tündére T öbb ezer diák, akadémikus, oktató vett részt a Brüsszelben megrendezett Nemzetközi Diáktalálkozón, amelynek eseményeiről nemrég már beszámoltunk. Az ötnapos találkozó a világ minden szegletéből összesereglett diákok számára lehetőséget adott arra, hogy a megjelent mintegy 800 egyetem, felsőoktatási intézmény programjairól, kurzusairól tudomást szerezzenek. A Student Fair központi elképzelése: bátorítani a diákokat, megmutatni nekik azokat a lehetőségeket, amelyeket a tanulás terén az Európai Unió kínál. A főszervező, Izabella Lenard uzzi ezt mondta lapunknak: - Reméljük, hogy a diáktalálkozó mindazzal az információval, amit nyújtani tud, segíti a tanulókat a jó választásban... Hogy a találkozó mennyire volt hasznos, arról Sarah, a korzikai lány így szólt:- Örülök, hogy részt vehettem a Student Fairen, hiszen a magam és diáktársaim részére olyan kapcsolatokat építhettem ki, amelyek óriási segítséget nyújtanak majd mind a tanulásban, mind a szakmában. Amíg itthon az oktatásban lényeges változások nem történnek, addig az elmúlt év novemberében életbe lépett ma- astrichti egyezmény a nevelés egészét az Európai Közösség kezébe helyezte. A tervek szerint a következő öt évben 40 százalékkal magasabb összeget fordítanak az oktatásra... Hogy mi lehetett a diáktalálkozó sikerének titka? Csupán az, hogy az ötnapos rendezvény ideális lehetőséget kínált az európai oktatási intézmények képviselőinek, hogy friss információkat szerezzenek mindarról, amit az Európai Közösség a csereprogramok kapcsán elindított. — Én és az egész csapat hiszünk abban amit csinálunk - mondta Lenarduzzi. - Meg kell ragadnunk azokat a lehetőségeEgy kis vigasságért sem kellett az EK-n kívülre menni két és igénybe kell vennünk azt a segítséget, amit a világ oktatása felajánl. Kép és szöveg: Durucz Anette (Egy hét múlva folytatjuk) 1
