Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-12-13 / 60. szám

1994. március 12-13., szombat - vasárnap SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Megkérdeztük az önkormányzati képviselőt: mit tett a választóiért? Salgótarján „tüdeje” ne csak nevében legyen városrész S omoskőújfalu, So­moskő és Salgóbánya tartozik Salgótarján 1. számú választókörzetéhez. Az ott élők 1990-ben M. Szabó Gyulának szavaztak bizalmat, aki a Profinform-Coop Nem­zetközi Kereskedelmi Infor­mációs Központ igazgató-fő­szerkesztője. Vele beszélget­tünk.- Ön hogyan képviselte vá­lasztóit az önkormányzat tes­tületében?- Fűt-fát nem ígértem. Egyet­len célom volt, hogy a mester­ségesen Tarjánhoz csatolt tele­pülések ne csak nevükben visel­jék a „városrész” jelzőt, lakóit ne tekintsék másodrangú állam­polgároknak. Legalább annyit fordítson az önkormányzat e te­rületre, amennyit az állami költ­ségvetésből a három falu lélek- száma után a városhoz utalnak. Évtizedes gondokat orvosoltak- S ezt sikerült elérnie?-Sajnos nem. Számításaim szerint a négy év alatt legalább hatvan millió forintot veszített a választókerület. Nem beszéltem még helyi adóról, a vagyon hasznosításáról.- Azért csak csur­A Salgótarján és Vidéke Áfész igazgatósága ezekben a hetekben tartja részközgyűlé­seit, melyeken megállapíthat­ják, hogy maradéktalanul tel­jesítették éves tervüket. Céljuk a szinten tartás, a vál­lalkozások élénkítése, a tagi ér­dekeltség erősítése volt. Annak ellenére, hogy az alaprészje­gyek értékét 300-ról 1500 fo­rintra emelték, a taglétszám nem csökkent. Sikeresnek bizo­nyult az újszerű vásárlási visz- szatérítés. Felvették a kesztyűt, helytálltak az árversenyben. Azt tervezték, hogy 1993-ban 944,5 milliós forgalmat, ebből 834 milliót a bolti kiskereskede­lemben érnek el. Adózás előtti nyereségüket 5 milliósra tervez­ték. Most arról számolhattak be, hogy a tulajdonosi jogokkal is felruházott taglétszám az 1992 évi 5 915 főről 5 964-re emel­kedett. A korábbi években árenged­ményre 700 ezer forintot fordí­tottak 1993-ban már 2 millió fo­rintot takaríthattak meg a szö­vetkezet tagjai a nyolc alka­lommal meghirdetett „tagi” vá­sárlási akción. Ezeken 200 má­zsa lisztet, 250 mázsa rizst, 1500 mázsa cukrot, 100 mázsa száraztésztát értékesítettek. Az áfész - bár ma már nem terheli ellátási kötelezettség - működési területén biztosította tagságának jó színvonalú ellátá­sát élelmiszerekből és a napi cikkekből. Araikat igyekeztek alacso­nyan tartani, ezért egyre gyak­rabban éltek a termelőktől tör­rant-cseppent, nemde?- Évtizedes gondokat sikerült orvosolni. Áll és működik a magyar tévéadás erősítője, ta­valy év elejétől a díjat sem kel­lett fizetni. Felújítottuk az or­vosi rendelőt, s benne a gyógy­szertárat is. Igaz, valakik meg­int keresztbe tettek, mert a tes­tület tavaly 6 milliós csomag­tervet fogadott el javaslatomra, s ebben az egészségügyi ellátás feltételeinek átfogó felújítási programja szerepelt. Az egész­ségházban lett volna a felnőtt orvosi rendelő és gyógyszertár, a régiben pedig a gyermekor­vosi rendelő és szolgálati lakás. Törvénytelenül szétvertek egy önkormányzati lakást. Jön a gáz- Hogyan áll a gáztársulat szervezése?-A folyamat visszafordítha­tatlan. A lakók túlnyomó több­sége már befizetett, beadta hi­telkérelmét, a hónap második felében a közületekkel is meg lesz a szerződés. Nem kegyről van szó. Ez a somosiaknak jár!- Egyéni kérésekkel is for­dulnak önhöz? Minden nap, de az ügyintéző szerepét nem vállaltam. Más he­ténő beszerzéssel. Forgalmuk 1993-ban így meghaladta az egymilliárd forintot. Mivel az ötmilliós adózás előtti nyereséggel szemben hét millió 600 ezer forintot tett ki a a nyereségük, jelentős osztalé­kot fizethetnek tagjaiknak. 1993-ban 21 %-os bérfej­lesztésre került sor. így most 11 930 forintról 14 455 forintra emelkedett az áfész kereskedői­nek havi átlagbére. Tizennégymilliós fejlesztést végeztek, ezen belül Salgótar­jánban pékséget valósítottak meg. Elvégezték a szükséges karbantartási, korszerűsítési munkákat is. így kerül a Besz- terce-lakótelepi ABC-be új, korszerű hűtőagregátor, meg­újultak a karancskeszi üzletek is Fizetési gondjaik nem voltak. Az 1993 évi tervezéskor arra számítottak, hogy a szövetke­zeti törvény alapján hosszú tá­von tiszták lesznek a viszonyok. Ezt a hitüket a szövetkezeti tör­vény módosításának elképze­lése megingatta. Eredményes gazdálkodáshoz időtálló törvé­nyek kellenek. Dóra Gyula, az igazgatóság elnöke erre válaszolva el­mondta, hogy továbbra is a kis­emberek szövetkezeteként kí­vánnak működni, alaptevékeny­ségüknek ezután is az élelmi­szer és napi cikkek árusítását tekintik. Fontosnak tartják a felvásárlást, a termeltetést, a kistermelők segítését. Szeret­nék, ha helyben megtermelt zöldség, gyümölcs a helyi bol­tokba kerülne. - ver ­M. Szabó Gyula lyett nem járok el. Útbaigazí­tom őket, segítek fellebbezést írni. Több választókörzetből is fordultak hozzám. Készséggel álltam rendelkezésükre. Ami a legnehezebb, az a munkanélkü­liség. Salgótarjánba kell hozni az állami, a külföldi megrende­léseket, a tőkét. Ez adja a mun­kát, a jövedelmet. S ha van pénz, pezsdül a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás. Eh­hez kevés vagyok, mint egye­düli független helyi képviselő. Pártegyezségekben pedig to­vábbra sem vagyok hajlandó részt venni. A lényeg: az ön- kormányzatnak nincs gazdasági koncepciója, pazarlóan költeke­zik, hiányzik a közgazdasági szemlélet...- Említene egy példát?- A Somoskőújfalui iskolá­soknak és a salgói öregek nap­közi otthonába a városból szál­lítják az ebédet. Eközben az óvodában ott a konyha. Némi technikai kiegészítéssel helyben mindenkinek főzhetnének. Fél év alatt megtérülne. A testület megszavazta, a hivatal nem haj­totta végre. Lózungokra nincs szükség- Széleskörű kapcsolatai hoztak valamit a „kony­hára”?- Somoskőújfaluba csalogat­tam az osztrák Rumpold céget. A vasútállomással szembeni szemétdombot eltüntette, tü- zép-telepet alakított ki. Vevőt találtam az áfész benzinkútjára. A szegedi Videa cég visszavá­sárolt Salgóbányán két - az ap­parátusnak fenntartott - szobát saját üdülőjében. Ebből a pénz­ből felújítottuk az ottani rende­lőt. Ahhoz, hogy előbbre lép­jünk, nem kell mindig saját pénz. Harsogó lózungokkal nem lehet segíteni, de legalább az önkormányzat ne döfjön alat­tomosan tőrt a hátukba! Ne a lakossággal fizettessék meg a rossz döntések árát. Néha felmegy a pumpa- Ön olykor igen szenvedé­lyesen fejti ki véleményét...- Temperamentum kérdése. Ennél sokkal fontosabb, hogy a képviselőt gyakran vattának né­zik. Nem egyszer előre leját­szott lapok szerinti a döntés, nem veszik figyelembe az ál­lampolgárok véleményét, felfe­dezni nem egészen elvszerű ér­dekszövetségeket, az apparátus néhány tagjának mesterkedé­seit. Persze, hogy a tehetetlen­ségtől néha felmegy a pumpa.- Megviselik a kudarcok?- Aki közéleti szerepet vállal, annak mindennel számolni kell. Úgy érzem: választóim előtt emelt fővel járhatok. S a kudarc is valahol a siker esélyét rejti. Választókörzetem a város „tü­dejének” nevezem. Potenciális lehetőség, de nem a lerablására, hanem kellő infrastruktúrával pihenő-, üdülőhellyé való fej­lesztésére. Remélem a követ­kező képviselő-testület felis­meri, s tesz is érte. V.M. Salgótarjánban, az Acél­gyári úton bontják az ún. „OTP”-házat. Az acélgyári munkáslakásnak készült egy emeletes épület kiszolgálta idejét. Számos nemzedéknek adott otthont: laktak benne ismert acélgyáriak, mint Ber- tók Béla, vagy a kitűnő peda­gógus Nagy Béla. Napjainkra statikailag meggyengült, élet- veszélyessé vált. Felújítása nem lett volna gazdaságos, ezért lebontják. Szerdán a Palma Trade Kft., Bohács Zoltán és munkatársai hozzá­fogtak a bontáshoz. Az, hogy mi kerül a helyére még nem tisztázódott. A környék lakói parkot szeretnének. Salgótarján és környéke Találmány • KARANCSLAPUJTÓ. Vö­rös Emil kötélfonó és hálókötő találmánya egyszerűnek tűnik. Ez idáig a búvárszivattyúkat egy drótkötélen engedték le a kútba és mellette vezetett a mo­tor áramellátását biztosító veze- ték.Ezeket ő egyesítette. Öntevékenyen • RÓNABÁNYA-telep. Ösz- szefogtak a fiatalok. Társas éle­tüket, szórakozásukat saját ma­guk szervezik. Márciustól he­tenként összejönnek a rónai művelődési házba zenehallga­tásra, diszkózásra. Hétfői számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Választási bizottság • SALGÓTARJÁN. Megtar­totta alakuló ülését a salgótar­jáni székhelyű választási bizott­ság. Beiktatták elnökének, Győri Edét a Nógrádi Történeti Múzeum gazdasági vezetőjét. Tagjai: Birkásné dr. Csetneki Mária, Báli Nándomé dr. Az oldalt szerkesztette: Veres Mihály Félidőben az áfész részközgyűlések Csaknem hatezer résztulajdonos Nemzedékek otthona volt Az áfész salgótarjáni pékségében Három és fél évtized a gyermekekért A Kodály általános iskola jubileumot ünnepel Szerény költségvetéssel - tartalmas megemlékezés SALGÓTARJÁN. Nádasdi István, a Kodály általános is­kola igazgatója tájékoztatott arról, hogy az intézmény 1959-ben kezdte meg műkö­dését. Azóta ének-zenei tago­zatos, sokoldalú, eredményes nevelő-oktató munkát végző nagy iskolává fejlődött. Az évforduló, a három és fél évtizedes múlt kötelezi az in­tézményt a számvetésre. Az 1993-94-es tanév második felét végigkíséri az emlékezés. A rendezvények alapgondolata a gyermekközpontúság és a nyi­tottság. Valamennyi szülőt, gyereket be akarnak vonni ebbe a szép megemlékezés-sorozatba. Á gazdag programban nagy részt vállal a több évtizede működő iskolagaléria tárlatsorozata. Itt mutatták be Varga István tűz­zománcait. Ezt követi az iskola történetét bemutató kiállítás, majd a tanév végéig a Kodály régi és mai nevelői, tanulói mu­tatkoznak be műveikkel. Kulturális tavasz jellemzi az iskola életét. Fellépnek a Ko­dály művészeti együttesei, tánccsoportjai, énekkarai. Be­mutatkoznak a képző-, az ipar­művészet, fotó területén alkotó diákok. A kulturális rendezvé­nyek kiemelkedő eseménye lesz a városi sportcsarnokban sorra kerülő művészeti bemutató il­letve gála. Több százan szere­pelnek mindkét rendezvényen, amelyek impozánsnak ígérkez­nek. Koncertet rendeznek a vá­rosi zeneiskola hangverseny- termében is. Városi vetélkedőre hívják Salgótarján valamennyi általá­nos iskoláját a művészetek és a műveltség terén. Ez az áprilisi nos Iskolának régi kapcsolata van Salgótarján testvérvárosá­nak, a finnországi Vaantának az egyik iskolájával. Több alka­lommal került már sor finnor­szági bemutatkozásra, fellé­pésre. A salgótarjáni diákok el­A testkultúra is méltó helyet kap az évfordulón. A városi sportcentrumban számos sport­ágban rendeznek versenyeket. Sok év után ismét sportünne­péllyel lépnek városunk sport- szerető közönsége elé. 1959-ben kezdte meg működését a megyeszékhely egyik legjelentősebb általános iskolája, amely első­sorban a művészeti nevelés területén emelkedik ki, de egyéb területen is jó eredményeket ér el megmérettetés nemcsak a győz­teseknek, hanem minden részt­vevőnek maradandó élményt ígér. Finn vendégek szereplése is emeli a megemlékezés színvo­nalát. A Kodály Zoltán Általá­látogattak Finnországba, Varga István fotótárlata a Palócfölddel ismertette meg a vaantaiakat. Most egy 40 tagú vaantai diák művészeti csoport érkezik Sal­gótarjánba. A finn vendégek fellépnek a gálán is. Pénzük kevés, de nem is kí­vánnak pazarolni. Csak a leg­szükségesebb kiadásokat terve­zik. Ehhez várják Salgótarján gazdálkodó szervei, vállalkozói polgárai támogatását is. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents