Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. március 2., szerda Kozirev álláspontja Vissza a puccsistákat a börtönbe! Kiutasították Moszkvából a CIA-képviselöt Hivatalosan is megerősítették, hogy az orosz hatóságok nemkí­vánatos személynek minősítet­ték James Morrist, a Cl A moszk­vai képviselőjét. Az orosz hivata­los hírügynökség azt jelentette, hogy az amerikai nagykövetség tanácsosának egy hetet adtak ál­lomáshelye elhagyására. Morris kiutasítása válasz Alekszandr Liszenkónak, az orosz titkos- szolgálat washingtoni képviselő­jének múlt hét végi kiutasítására. Eltérítették a repülőgépet l;, A spanyolországi Alicante rc- rpülőterére térítették el az algériai légitársaság egyik belföldi járó­ját, 124 utassal és héttagú sze­mélyzettel a fedélzetén. A spa­nyol hírügynökség értesülései szerint a három légikalóz politi- ■ícai menedékjogot kért Spanyol- országban. A spanyol tájékozta- -tási minisztérium adatai szerint a Boeing 727-es a nyugat-algériai Órán es a tunéziai határ közelé- - ben fekvő Annaba között repült, ^amikor feltehetően iszlám fun- j damentalisták Spanyolországba térítették. A kifutópályán álló gépet körülvette a rendőrség és a repülőtéri őrség. A géprablókkal folyó tárgyalásokat Antonio Asunción belügyminiszter veze­ti. Különegyezmény Ukrajnának Különszerződést ajánl az Eu­rópai Unió Ukrajnának. Az egyezményt már március köze­pén szeretnék tető alá hozni — jelentette be Kijevben Luis Mo­reno Abati, az EU ukrajnai kép­viseletének vezetője. A szóban forgó egyezményről egyelőre csak annyit tudni, hogy a politi­kai és a kereskedelmi együttmű­ködés alapjait határozná meg. Abati közölte még: máris biztos­ra vehető, hogy a német, a belga és a görög külügyminiszter már­cius 16-án Kijevbe látogat. Az utazás nem titkolt célja, hogy je­lenlétükkel támogassák a de­mokratizálás felé haladó és nem sftlífö! IWlárf párlamfchtrválasz- tásokon részt vevő ukránokat. Politikai gyilkosságok Dél-Afrikában Legkevesebb 22 személy lett politikai gyilkosság áldozata Dél-Afrikában. Az áldozatok között van az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) egy helyi vezetője. Két kivétellel mind­egyik gyilkosságot Natal tarto- : mányban, Mangosuthu Buthele- J zi zulu-vezető Inkatha Szabad- ság Pártjának székhelyén követ- I ték el. Andrej Kozirev szerint vissza kellene vinni a börtönbe az októ­beri puccs vádlottjait: törvény­szegésük miatt előbb ítéletet kel­lene hozni ügyükben, s legfeljebb csak ezután vonatkozhatna rájuk az amnesztia. Kozirev sajtóérte­kezletén úgy vélekedett, hogy Jelcin meghozza majd a megfe­lelő döntést. Az orosz külügyminiszter, aki egyben a Duma képviselője is, az orosz vezetés tagjai közül első­ként foglalt állást Ruszlan Hasz- bulatov, Alekszandr Ruckoj és társaik ismételt őrizetbe vétele mellett. Kozirev újságíróknak ugyanakkor elmondta: meggyő­ződése szerint az érintettek nem képesek destabilizálni az ország­ban a helyzetet, mivel az alkot­mány mellett Borisz Jelcin politi­kája jelenti a stabilitás garanciá­ját Lényegében a vizsgálat folyta­tása mellett foglalt állást Szergej Filatov, az elnöki apparátus fő­nöke. Filatov az Ivan Ribkin John Major brit kormányfő az amerikai kormányzat képviselő­ivel folytatott tárgyalásai után kijelentette, hogy a két ország kapcsolatai ismét sínen vannak, és érzése szerint helyreállt a kü­lönleges szövetségesi viszony. Közlése szerint az Oroszor­szággal és Boszniával kapcsola­tos ügyekben gyakorlatilag egy­beesik Washington és London véleménye, és ha volt is vita kö­zöttük, azokat jelentős mérték­ben sikerült elsimítani. Tény vi­szont, hogy az amerikai kor­mányzat egy kérdésben megma­kacsolta magát: hiába célzott rá a brit vendég, továbbra sem haj­landó szárazföldi erőket küldeni Boszniába. Egybehangzó álláspont ala­kult ki arról, hogy szerb gépek le- lövése talán még fel is gyorsíthat­ja a boszniai béketárgyalásokat azáltal, hogy megerősíti a légtér- zárlat betartásának szükségessé­gét. Abban is tökéletes volt az egyetértés a felek között, hogy folytatni kell Borisz Jelcin elnök parlamenti elnökkel folytatott tárgyalásokról annyit mondott, hogy azokon a hatalmi ágak vi­szonyáról volt szó. A politikus kifejtette: a puccsisták szabadon engedése is megmutatta, hogy nincs összhang a parlament és a végrehajtó hatalom közöt. Ezért a Duma következő ple­náris üléséig munkacsoportok­ban folytatják az egyeztetetést, azonban Filatov nem említett konkrétumokat. Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy az elnök emberei valamiféle kompromisz- szumra törekszenek a Dumával, amely lehetővé tenné az októberi puccsisták ügyében a vizsgálat folytatását, amint erre Kozirev mellett utalt Filatov is. Az orosz hírügynökség jelen­tése szerint Jelcin elnök várható­an folytatja a tárgyalásokat a hét­fői találkozó részvevőivel, azaz Ivan Ribkin parlamenti elnökkel és Alekszej Iljusenkóval, a meg­és az orosz reformerek támoga­tását. A kormányfő Al Gore alel- nökkel, William Perry védelmi és Warren Christopher külügymi­niszterrel, valamint James Wool- seyval, a CIA igazgatójával foly­tatott eszmecserét. Mind amerikai, mind brit részről igyekeztek eloszlatni azo­kat a látogatás előtti benyomáso­kat, amelyek szerint a nyolcva­nas évekhez képest nagyban le­hűlt a két ország viszonyának a hőfoka. John Major a CNN hírtelevízi­ónak nyilatkozva nyomatékosan kijelentette, hogy az esetleges el­lentétekre és különbségekre uta­lójeleknek túlságosan is nagy je­lentőséget tulajdonítottak. Arra a kérdésre, vajon rossz szájízzel gondol-e vissza az északír terror­szervezet, az IRA politikai szár­nyaként nyilvántartott Sinn Fein elnökének, Gerry Adamsnek az amerikai útjára, a miniszterelnök közölte: — Már régen túl va­gyunk az egészen. bízott főügyésszel. (MTI) Major elégedett amerikai tárgyalásaival Folytatják Jelcin és az orosz reformerek támogatását A PFSZ Végrehajtó Bizottsága Biztosítékok hiányában nem tárgyalnak a békéről Munkanélküliség Lengyel­országban A CBOS lengyel közvéle­mény-kutató intézet legújabb felmérése igazolta azt a véle­ményt, hogy az országban, ahol immár a foglalkoztatottak 16 százaléka munkanélküli, ezt a problémát tartják a legfonto­sabbnak. A születőben lévő új alkot­mánnyal kapcsolatban a meg­kérdezettek Közül a legtöbben, 87 százalék azt tartotta a legfon­tosabbnak, hogy az új alaptör­vény biztosítsa az állampolgárok munkához való jogát. Csupán a második helyre került 80 száza­lékkal az az elvárás, hogy az al­kotmány garantálja a szólássza­badságot és a magántulajdon sérthetetlenségét. A válaszolok fele úgy vélte, hogy az alkotmánynak kell ren­deznie a nemzeti és vallási ki­sebbségek jogait, és 40 százalék szeretné, ha Ilyen magas szinten rögzítenék a nyugdíj minimumá­nak nagyságát. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága hétfő esti tuniszi rendkívüli ülé­sén úgy döntött, hogy egyelőre nem újítja fel a palesztin-izraeli béketárgyalásokat. Várakozó ál­láspontra helyezkedik. A PFSZ VB hétfő este két nap leforgása alatt már másodszor tartott rendkívüli tanácskozást a szervezet tuniszi főhadiszállá­sán. Egy nappal korábban ugyancsak a múlt heti hebroni vérengzés nyomán kialakult helyzetről és annak következmé­nyeiről tárgyaltak. A legfelsőbb szintű palesztin vezető testület arra az elhatáro­zásra jutott, hogy mindaddig nem folytatják a párbeszédet Iz­raellel, míg megfelelő biztonsági garanciákat nem ad a zsidó ál­lam, és míg nem nyújtanak nem­zetközi védelmet a megszállt te­rületeken élő palesztinoknak. Ez tulajdonképpen érthető is az el­múlt héten bekövetkezett ször­nyű mészárlás után. Mint emlé­kezetes, Hebronban történt a tragédia, amikor egy izraeli te­lepes legyilkolt számos palesz­tint. Jasszer Abed Rabbo, a PFSZ tájékoztatási osztályának a veze­tője a tunéziai televíziónak nyi­latkozva megerősítette: a szerve­zet küldötteket menesztett Wa­shingtonba azzal a megbízatással, hogy a zsidó telepesek lefegyver­zésének és a palesztinok nemzet­közi védelem alá helyezésének a lehetőségeiről tárgyaljanak. Szabad György a knesszetben Fejlődő kapcsolat Izraellel A knesszetbe, az izraeli parla­mentbe is ellátogatott Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Sevah Weiss, a knesszet elnöke fogadta őt, ezután a magyar ven­dég az izraeli törvényhozás egy különösen nagy horderejű vitá­jának kezdetén lehetett jelen, majd találkozott a knesszet izra­eli-magyar baráti tagozatával. A magyar házelnök budapesti látogatásra hívta meg izraeli kol­légáját azzal, hogy lehetőség sze­rint áprilisban a Holocaustról tervezett megemlékezés idejére utazzon Magyarországra. Weiss vendégét fogadva, örömmel nyugtázta a két ország közötti kapcsolatok fejlődését, s ennek jelképeként értékelte Szabad lá­togatását, de emlékeztetett az iz­raeli-magyar diplomáciai vi­szony felfüggesztésének idősza­kára is, kijelentve, hogy a kom­munista uralom alatt a kapcsola­tok tragikusak voltak. Nem mu­lasztotta el hálával felemlíteni azt sem, hogy a közép-európai vál­tozások idején Magyarország a keleti tömbből elsőként újította fel a kötelékeket a zsidó állam­mal. Szabad György válaszában azt hangoztatta, hogy Magyarország e században nem maga írta saját történelmét, azt két diktatúra befolyásolta, ennek ellenére a változások korszakában meg tudta mutatni, hogy képes visz- szatérni a parlamenti demokrá­ciához. Amint vendéglátója utalt arra, hogy a Holocaust túlélője, ő maga, kijelentette, hogy Hitler­nek és Sztálinnak egyaránt fog­lya volt, s hogy családja zsidó származása elegendő volt ahhoz, hogy a Weiss által felidézett meg­próbáltatások tartalmát megis­merje. Mind ezen a találkozón, mind a parlamenti baráti társasággal folytatott beszélgetésen hosszan szó esett a magyarországi zsidó­ság sorsáról. A megmaradt zsi­dóság — mondta Szabad György — érzi, hogy a kormányzat bizto­sítani kívánja számára az emberi, politikai és minden egyéb téren érvényesülő jogokat. A knesszet képviselői jelezték, hogy számon tartják: a magyar Parlamentben vannak zsidó képviselők. A ház­elnök egyfelől leszögezte, hogy ez dokumentumokban nem lé­vén rögzítve, számokat nem tud, de tény, hogy vannak, s ez, tudni­illik a demokratikus Parlament­ben való részvételük világos jele annak, mennyire rosszindulatú rágalom az, hogy a zsidóság álta­lában támogatta a diktatúrát. Egy izraeli képviselő feltette a kérdést: ha van Magyarországon náci párt, azt miért nem tiltják be? Szabad György megerősítet­te, hogy a Világnemzeti Népural- mista Párt — miként fogalmazott — nácigyanús párt, noha nem nevezi magát annak, de hozzá­tette: a rendőrség megalakulása óta figyeli e 2-300 fős szerveze­tet, és a vádhatóság kezdemé­nyezte, hogy oszlassák fel, ameny- nyiben ehhez megvan a megfele­lő alap. A diktatúra évei után kö­rültekintőnek kell lenni egy párt feloszlatásával — mondta. Emlé­keztetett arra továbbá, hogy Ma­gyarország Európában az egyet­len, ahol törvény tiltja mind a fa­siszta, mind a bolsevista jelképek használatát. A baráti tagozat tagjai a talál­kozóra annak ellenére szakítot­tak időt, hogy közben a délutáni órában a knesszetben megkez­dődött a vita az izraeli politikai figyelmet pillanatnyilag úgyszól­ván kizárólag uraló, múlt pénteki hebroni mészárlásról. Szabad György a knesszetben tett látogatása előtt rövid körutat tett a jeruzsálemi óvárosban, megtekintette a Szent Sír temp­lomát és a Siratófalat. Kedden a házelnök a jeruzsá­lemi polgármesterrel, Jichak Ra­bin kormányfővel és Ezer Weiz- man államelnökkel találkozott. Moszkva: tavaszi őszelő? I-i Újjáéledő belpolitikai feszültség .(•Moszkvában — legalábbis a politikában — mintha megzavarodtak *%olna az évszakok, s ismét kísért a tavalyi szeptember. Borisz Jelcin I ls az éppen csak megalakult duma viszonyában a múlt héten máris elentős feszültséget keltő viszály keletkezett. Az amnesztiarende- et sietős végrehajtása, az elnök ádáz ellenfeleinek szabadon enge- lése szakítópróbával ér fel, s a politikai megfigyelők máris „déjá vu”-t emlegetnek, azaz újjáéledni látszik az Oroszországot (és a vi­lágot) megrázó tavalyi belpolitikai feszültség. Washingtoni Bosznia-tárgyalások Újabb hosszabbítás A hét végén felgyorsult ese­mények több dologra is rávilágí­tottak. Az első és talán legfonto­sabb tanulsága az amnesztiaren- 'dfcletnek, hogy kiderült: a tavaly bébiében kidolgozott és kutyafut­tádban elfogadott új alkotmány vMinden előzetes értékeléssel bemben nem váltotta be kidol­gozóinak reményét. Nevezetesen ázt, hogy az elnök szinte korlát­lan hatalmával élve kézben tart­hatja a parlamentet, illetve ellen­őrizheti a politikai helyzetet. Az új törvényhozás legalább olyan kemény diót jelent Jelcin­nek, mint elődje. Az amnesztia esetében kide­rült: az államfő ugyan megvétóz­hat bármely törvényt, azonban a parlament határozataival, így az amnesztiával nem tud mit kezde­ni, azt végre kellett hajtaniuk az illetékes szerveknek. Jelcin, aki­nek három nap állt rendelkezés­re, hogy megpróbáljon meg­egyezni a parlamenttel a jogilag támadható döntés felülvizsgála­táról, mint már annyiszor, ezút­tal is habozott. Ahelyett, hogy a dumával tárgyalt volna a döntés­ről valamiféle politikai alku re­ményében, a néhai apparátusi módszerhez folyamodott, és a rövidebbnek vélt utat választot­ta: az általa kinevezett (és hű em­berének hitt) főügyészt, Alekszej Kazannyikot próbálta meg rá­venni az amnesztia végrehajtásá­nak leállítására. Jelcin ezzel alighanem ismét súlyos taktikai hibát követett el. Nem nehéz előre látni, hogy a duma első dolga lesz az elnök szemére vetni, hogy megpróbál­ta megkerülni. Az elnöki szóvi­vő, illetve Jelcin tanácsadóinak kemény hangvételű hétvégi nyi­latkozatai máris újabb szemben­állást jeleznek Jelcin és a parla­ment között, amelyet az elnök egy évig nem oszlathat fel, s is­métlődni látszik a tavalyi politi­kai patthelyzet. Az elnök nyilván nem bocsá­totta meg Kazannyiknak, hogy lemondott ugyan, de helyettese sebtében kiengedte a puccsistá­kat, először is valószínűleg lecse­réli a főügyészség embereit. Nem kizárt, hogy az államfő, aki köz­ismerten nehezen viseli a veresé­geket, megmutatja, hogy ki az úr á házban, s megpróbálja a tekin­télyén esett csorbát kiküszöböl­ni; ez azt jelentheti, hogy nem so­káig élvezhetik a szabadságot a puccsisták. Esetleges újbóli le­tartóztatásuk nyilván növelné a feszültséget, mivel a máris moz­golódó szélsőséges ellenzék alig­ha hagyná ezt szó nélkül. A másik választás, hogy meg­próbálják tanácsadói az elnökkel „lenyeletni a békát”; ez eddig keveseknek sikerült. Az elnök „jóhiszeműnek” bizonyul, ami azt jelenti, hogy szemet huny az eset fölött, és a társadalmi meg­békélés jegyében nem élezi to­vább a helyzetet. A Jelcint támo­gató politikai erők, az Oroszor­szág Választása és a vonzkörébe tartozó mozgalmak és pártok azonban alighanem ez ellen hat­nak. A lázadók kiszabadulása nyo­mán alapvetően aligha változik rögtön a politikai helyzet. Az őszi bukás ellenére azonban nem szabad elfelejteni, hogy Ruckoj alelnök meglehetősen népszerű volt, s az ellenzék élére állhat. A többiek politikai szerepe aligha­nem elhanyagolható. Ruszlan Haszbulatov, aki sosem volt nép­szerű, máris belátta, hogy az álta­la egykor kiválóan irányított par­lament nélkül nincs esélye a poli­tikai feltámadásra. Figyelemre méltó Zsirinovsz- kij szerepe az ügyben. A nacio­nalista vezető, akinek pártja nél­kül aligha kap többséget az am­nesztia, nyilván tudatában volt, hogy ha elnökválasztást tarta­nak, az elnöki ambíciókat dédel­gető Ruckoj kemény ellenfele le­het. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy Zsirinovszkij taktikája, a „minél rosszabb, annál jobb” által a libe­rális demokraták vezére köze­lebb kerülhet az elnökséghez — legalábbis alighanem így véli. Mindez együtt sem a közeljövő­re, sem a távolabbi jövőre nézve nem sok jót ígér Oroszország­nak. A másik kulcsszereplő maga az elnök lehet. Attól, hogy meny­nyire lesz képes felülemelkedni a helyzeten, s valóban a társadalmi megbékélést szolgáló politikát folytatni, nemcsak az ország sor­sa, de személyes politikai jövője is sokban függ. Jelcin azonban egyelőre hallgat, s így nem tudni, hogy mi lesz a puccsisták szabad­ságának ára, s nem ismétli-e ön­magát vészes gyorsasággal Oroszország. Kód Lóránt Ismét meghosszabbították egy nappal a Washingtonban folyó háromoldalú tárgyalásokat a boszniai muzulmán-horvát terü­leti egységről, illetve a Horvátor­szággal kiépítendő konföderá­cióról. Az amerikai külügymi­nisztérium termékenyeknek mi­nősítette az égisze alatt három nappal ezelőtt kezdett konzultá­ciókat. Amerikai tájékoztatás szerint a Boszniafölött lelőtt szerb gépek ügye nem hatott ki károsan a tár­gyalások légkörére, és önmagá­ban már az a puszta tény, hogy Haris Silajdzic bosnyák kor­mányfő és Mate Granic horvát külügyminiszter hajlandó még egy napot Washingtonban tölte­Kedd reggelre a készpénz ki­vételével minden megkerült, amit ismeretlen tettesek vasárnap elra­boltak Brian Maynek, a Queen együttes gitárosának londoni há­zából. A beígért busás jutalom, melynek összegét nem közölték, két londoni lakosnak jutott: az egyik May szomszédja, aki házá­nak kapujában megtalálta az el­tűnt hangszalagokat, útlevele­ket, hitelkártyákat és May gyer­mekeinek fényképeit egy bő­röndben. A másik megtaláló egy ni, jó jelnek tekinthető. (A bosz­niai horvát közösséget Kresmir Zubak képviseli.) A konzultációkon „elnöklő” Charles Redman, az amerikai el­nök különleges boszniai megbí­zottja telefonon tájékoztatta a tárgyalások menetéről orosz partnerét, Vitalij Csurkint. Moszkva fölöttébb rossz néven vette, hogy a légicsapásokra vo­natkozó NATO-döntés előtt nem konzultáltak vele: Washing­ton a jelek szerint elejét akarja venni annak, hogy az orosz kor­mány ismét megsértődjön. War­ren Christopher szintén tervbe vette, hogy felhívja kollégáját, A ndrei Kozirevet. (MTI) hölgy, aki a Hyde Parkban bot­lott bele a gitáros zsebszámítógé­pébe. A rablók, akiket még nem si­került lefülelni, vasárnap este fölfeszítették May házának ka­puját; a személyes tárgyakon kí­vül olyan hangszalagokat vittek el, amelyekre Brian May saját zenei kísérleteit rögzítette. A 46 éves gitáros Freddie Mercury 1991 novemberi halála óta pró­bálkozik szólókarrierje építésé­vel. (MTI) May-betörés: Megvan a rablott holmi

Next

/
Thumbnails
Contents