Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-02 / 51. szám

1994. március 2., szerda MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Egészségügyi fórum dr. Csehák Judittal Kevés az anyagi forrás Balról jobbra: Boldvai László, az MSZP Nógrád megyei elnöke, országgyűlési képviselőjelölt, dr. Csehák Judit képviselő, dr. Reinhardt Jenő kórházigazgató Fotó: Gyurián Tibor Várják a határidő utáni pályázatot Hány televízió van, ha egy van? Nincs minden rendben a frekvenciapályázat, illetve annak el­bírálása körül az ország más városaihoz hasonlóan Salgótar­jánban sem. Ha két pályázó lett volna a frekvenciára, és mind­kettő nyert volna, osztozniuk kellene. Egy pályázó volt, a városi televízió. És mégis osztoznia kell ___ S ALGÓTARJÁN. A bizo­nyos szakmai körökben „nagybeteg” jelzővel illetett, forráshiányos magyar egész­ségügy állapotának jobbra fordításáról volt szó azon a tegnapi, a megyei kórházban megtartott szakmai fórumon, amelynek vendége dr. Csehák Judit, az országgyűlési képvi­selő (MSZP) volt. Csehák Judit leszögezte: igyekeznek minden, az egész­ségügyben ma létező bizonyta­lanságot megszüntetni. Tévedés ne essék, a szocialisták nem akarnak semmiféle felfordulást, azonban megpróbálják a meg­lévő jó és hasznos folyamatokat megőrizni, illetve erősíteni. Persze mindenki tudja, hogy kevés az anyagi forrás, kiflönö- sen a reformok megvalósításá­hoz. Ebből az is következik, hogy ne várjon senki megtakarí­tásokat például a kórházaktól. Ezzel szemben számítani kell egy költségrobbanásra, amit részben az egészségügyi szol­gáltatások iránti növekvő igény, ezen szolgáltatásoknak a piac- gazdaságban megfelelő értéke­sítése, a technikai elmaradott­ság, a teljesítmény-finanszíro­zásra való áttérés, s nem utolsó­sorban az alacsony bérek rende­zése fog előidézni. Több pénz kell tehát. De honnan? À képviselő egyik for­rásként a nyugdíjbiztosító és az egészségbiztosítási „kasszák közötti osztozkodást” jelölte meg. A másik forrás nem más, mint a központi költségvetés tartaléka. Ebből fizessék a ti­zenharmadik havi béreket, s hogy vita ne legyen, új_pótkölt- ségvetést ajánlatos mielőbb el­fogadni. Ugyanilyen sürgető az egészségügyi törvény elfoga­dása, valamint, hogy kiépüljön az ágazati, szakmai különbizto- sítási rendszer. (Mihalik) Hírek és bizonyos elképzelé­sek szerint MDF-hez közeli vá­rosi televízió akar lenni Salgó­tarjánban. Eötvös Mihály, a párt megyei irodavezetője nem tud erről. Hamarosan kiderül, ki az a nem létező konkurencia, akivel a városi televíziónak osz­toznia kell. Jó lenne tudni, most mi a helyzet Zengő Árpádot, a televízió vezetőjét kértük meg először összefoglalásra.- Tavaly ősszel nyújtottuk be a frekvenciapályázatot. Az ön- kormányzatnak, mint alapító­nak komoly garanciát kellett vállalnia, hogy működteti az adást és olyan stúdiót, amelyik képes a követelményeknek megfelelő szintet nyújtani. Több határidő is volt már az eredményhirdetésre. Elterjedt Salgótarjánban, hogy más is kapott frekvenciát, holott a pá­lyázók között tudomásunk sze­rint csak a városi televízió sze­repelt. Nem baj, ha van konku­rencia, de jó lenne tudni, hogy most mi a helyzet? Miért nem kaptuk már meg írásos kéré­sünkre, 40 ezer forint eljárási költség befizetése után a vá­laszt, írásban.-Azért is kell, hogy írásos legyen a válasz, mert közben történt valami: az önkormány­zat egyik munkatársa felhívta a minisztériumot. Én csak azt tu­dom továbbmondani, amit ne­kem mondtak - közben már el is felejthettem valamit. Állító­lag nem kaptuk meg 24 órára a frekvenciát. Nem tudjuk, miért, mert a kiírásban nem volt erre vonatkozó korlát. Úgy gondol­tuk, akinek pénze van 24 órára megfizetni a sugárzást, az sugá­rozhat - ha nincs ellenpárja. De nem tudjuk, hogy van-e ellen­párunk.- Nem engedik állítólag a képújság sugárzását, noha ez nálunk nem reklám-, hanem in­formációs újság. Csak az a tíz százalék reklám van benne, amit a törvény megenged. Egyebek között ebből a tíz szá­zalékból szerettük volna megte­remteni a sugárzási díjat. Többféle információ- A harmadik információ: napi hat órára kaptunk enge­délyt. De ez nem azt jelenti, hogy mindennap hat órát sugá­rozhatunk, mert állítólag egy héten háromszor főműsoridő­ben (18-tól 22 óráig) valaki másnak át kell adni a csatornát. Nem tudjuk, kinek. De arról sem volt szó a törvényben, hogy így kell osztoznunk. Ki kap el­sőbbséget a frekvenciaosztás­ban?- Negyedik információ: azt az üzenetet kaptam az önkor­mányzattól - hangsúlyozom, te­lefonon, nem papíron, én pedig így nem vállalom -, hogy új műsortervet kell készíteni meg­adott szempontrendszer szerint. Mióta adnak Magyarországon újfent szempontokat egy televí­zióhoz? Honnan tudják azt Bu­dapesten, hogy itt milyen igé­nyek vannak, milyen módon kell rétegezni a műsorokat?- Megfigyelte azt valaki, hogy ez a város egy televíziót is alig tud eltartani? Vagy akkor a másiknak olyan pénze van, amihez nem kell a lakosságé és az önkormányzaté. Nekünk is bérbe kell majd adnunk a stú­diót ahhoz, hogy meg tudjunk élni. A város lehetőségét senki nem vette figyelembe, amikor azt mondta, ide lehet egy máso­dik frekvenciát adni. Ez nem konkurencia, hanem etikátlanság- Mennyi költség egy stúdió kiépítése? Mennyi pénze kell legyen egy állítólagos konku­renciának?-35 millió forinttal el lehet kezdeni valamit, de körülbelül 35-50 millió között van. Ebben nincs épület, nincs fizetés csak ^technika. Aki stúdiót akar kiépí­teni, az vagy lerobbant stúdiót vesz meg olcsón, vagy ingyen kap épületet - és nem tudom, az embereket hogyan fizeti megv Még egy dolog a kisvárosról: Salgótarjánban nem cselleng két stúdióra való jó újságíró - lásd: a Nógrádi Krónikának a Nógrád Megyei Hírlaptól kellett elvinnie a szerkesztőség felét, hogy ki tudja alakítani a ma­gáét. Ez nem konkurencia, ez minimum etikátlanság. Dudellai Ildikó * Holnapi számunkban, Papp Pálnak, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium stúdió­engedélyezési önálló főosztá­lya munkatársának a vélemé­nyét közöljük. Traffipax ® Március 2-án, szerdán 6-tól 14 óráig a 21. sz. főútvonalon Salgótarján, Bátonyterenye, Kisterenye térségében, Bátony- terenyén az Ózdi úton és Ma- conkán, a 23. sz. útvonalon Nemti, Nádujfalu és Mátratere- nye belterületén, valamint 14-től 22 óráig Salgótarjánban a Budapesti, a Csizmadia, a Rá­kóczi, a Karancs és a Somösi úton várható ellenőrzés. Czinke kiállítás • SALGÓTARJÁN. Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas érde­mes művész kiállítása nyílik meg ma, február 2-án délelőtt tíz óra húsz perckor a Madách gimnázium galériájában. A megnyitóbeszédet Erdei Sándár üvegtervező iparművész mondja. A jeles grafikusművész alkotásai március 15-éig várják az érdeklődőket. Rendszeres túra • HERENCSÉNY. Az alsó ta­gozatos általános iskola, 15-17 főt számláló természetbarát szakköre, Palánki József igaz­gató vezetésével rendszeres tú­rákon vesz részt. Bejárják a környék minden élőhelyét, ta­pasztalataikat összekötik az ez­zel kapcsolatos tananyaggal. Fogadónapok • SALGÓTARJÁN. Az ön­kormányzat tisztségviselői márciusban az alábbi napokon tartanak lakossági fogadónapo­kat: dr. Zsély András polgár- mester - 2-án, Ercsényi Ferenc alpolgármester - 16-án, dr. Oravecz Péter jegyző - 23-án, Detre Jenő alpolgármester - 30-án. A fogadónapok helye: a városháza földszint 5-ös szoba; ideje: 8-tól 12 óráig, illetve 14-től órától 16 óráig. Hosszú távon is lesz munka a Salgótarjáni Acélgyár Rt.-ben Többszörösére növekedhet a termelés Taneszköz Nógrádnak Szlovákiából A szlovákiai Prievidza város és Nógrád Megye Közgyűlése között folyamatosan erősödő kapcsolat már eddig is számos gyakorlati eredménnyel járt a régióban élők számára. Ennek egyik jelentős eseménye volt a szlovák nyelvet tanítók szakmai gyakorlata Prievidzán. A közelmúltban Sovcek Mi­los, Prievidza polgármestere a nógrádi szlovák nemzetiségi is­koláknak szánt tízezer korona értékű taneszközt nyújtott át dr. Egyedné Baránek Ruzsenkának, a Nógrád megyei Közművelődési Központ munkatársának, s fel­ajánlotta az ottani erdei iskolát a szlovák nyelvi tábor céljaira. (Folytatás az 1. oldalról)-Ismereteim szerint a tulaj­donos-változást az tette szüksé­gessé, hogy az öt vállalaton bér lüljias&zabb tavon is fenn akad­ják tortám a termelést. Minden­féleképpen ki Kkarják használni a két nagy borsodi kohászválla­lat kapacitását, s erre biztos ve­vőt szeretnének találni.-Ennek kapcsán a Salgótar­jáni Acélgyár Részvénytársaság működtetését is hosszú távon biztosítani akarják. A vállalat­ból egv-kis részt tartósan állami tulajdonhan_ akarnak tartani, ami azt jelenti, hogy az ilyen ál­lami tulajdonrészű vállalatok az ÁV Részvénytársasághoz tar­toznak. Ebben számunkra az a leglényegesebb, hogy vállala- turikra hosszú távon számít az ország. Ez érthető is, hiszen en­nek a vállalatnak Jtéfsjrá? olyan belföldi vásárlójában, olyan je­lentős ipari vállalkozás, vállalat, amelyek meghatározóak az or­szág iparában. Mi fontos lánc­szemként szerepelünk ennek az iparágnak a fenntartásában, működésében.- Ezt akkor garanciának tekintheti a vállalati kollek­tíva?- Mindenféleképpen. Ez pe­dig azt jelenti, hogy az itt dol­gozóknak hosszú távon is lesz munkájuk, s hogy remélhetőleg létszámleépítés nem lesz, ha- nem remélhetőleg terveinknek megfelelően a termelés több- szorösMelfutására lesz lehető­ség.-Ezzel a döntéssel kapcso­latban még azt tartom fontosnak kiemelni, hogy ez a kormányha­tározat nemcsak ennek az öt vállalat működésének fenntar­tására, fejlesztésére vonatkozó feladatokat tartalmazza, hanem ebben a térségben a foglalkozta­tási gondok megoldására az öt cégen túl is születtek határoza­tok. Ennek a tartalmát ma még nem ismerem, de úgy tudom, hogy itt az öt vállalaton kívül az önkormányzatok bevonásával más szaktárcák területét érintő fejlesztésekre is sor kerülhet a jövében. Pádár András A Nógrád Megyei Hírlap jelenlegi és volt munkatársai Nógrád megye sajtópiaca a keddi napon új megyei napilap- pal bővült. Ez azTíjsag - mint arról tájékoztattunk - több kol­légánkat magához édesgette. Ezt követően olvasóink közül sokan kéréssel fordultak szerkesztősé­günkhöz, hogy tájékoztassuk őket konkrétan a változásokról. Világosan szeretnék ugyanis látni, kik azok, akik az újságké­szítésben már nem a Nógrád Megyei Hírlapot képviselik, és kik azok, akik hűségesek, illetve most csatlakoztak hozzánk. Olvasóink kívánságának ezút­tal teszünk eleget. A Nógrád Megyei Hírlap je­lenlegi munkatársainak név­sora: Szerkesztők, gyártáselőké­szítők: dr. Sztrapák Ferenc felelős szerkesztő, dr. Csongrády Béla és Sulyok László napi szerkesztő, Ispán László rend­szergazda, Kolaj László ter­vező szerkesztő és Sipos Antal produkciós szerkesztő. Újságírók: Balás Róbert, Dudellai Il­dikó, Faragó Zoltán, Mihalik Júlia, Pádár András, Tóth Elemér, Tuza Katalin, Adám Tamás (Balassagyarmat), Bo­bál Gyula (Szécsény), dr. Tanka László és Vendel Lajos (Bátonyterenye, Pásztó), Ve- nesz Károly , Veres Mihály (Salgótarján). Fotóriporterek: Gyurián Tibor, Rigó Tibor. Külső munkatársaink: Erdős István, Hegedűs Hen­rik, Kanyó Ferenc, Rácz And­rás, Szenográdi Ferenc újság­írók, Herbst Kinga, Kulcsár Gabriella és Kun Király József fotóriporterek. * Az eltávozott szerkesztők és újságírók: Vaskor István (ko­rábban), Balázs József, Décsei Pé­ter, Gyurkó Péter, Jankura Miklós, Szabó Gy. Sándor, Tóth Lajos és Vallus Tibor. Távozott még: Gó­lyán Tibor hirdetésszervező, Mi- kuska István külsős fotóriporter. Fideszesek Bánkon, Dejtáron és Balassagyarmaton Sok kárt okozott az Ipoly szabályozása T egnap délután Balassa­gyarmaton, a Fidesz irodán sajtótájékoztatót tartott Medgyesi Balázs Fi- desz-alelnök és Rábai Attila fővárosi önkormányzati kép­viselő. Vázlatosan ismertették a párt környezetvédelmi kon­cepcióját, s szóltak Nyu- gat-Nógrád környezetvédelmi problémáiról is. A délelőttöt a Fideszes veze­tők Bánkon és Dejtáron töltöt­ték, ahol tanulmányozták a tér­ség vízháztartásának, ivóvízel­látásának helyzetét, gondjait. Medgyesi Balázs szomorúan tapasztalta, hogy az erőfeszíté­sek ellenére a Bánki tó vize fo­lyamatosan szennyeződik. A helybéliek magukra maradtak. A lakosságban pedig van haj­landóság arra, hogy beszállja­nak a csatorna építésbe. Dejtáron is számos problé­mával szembesültek a fidesze­sek. Ilyen például á mezőgazda­sági szennyezés. Ha a csatorná­zás nem fejeződik be, veszélybe kerülhet az egész térség vízbá­zisa. Az alelnök szerint elfogadha­tatlan, hogy az állam magára hagyta az önkormányzatokat. A Fidesz szerint a jelenlegi rend­szer helyett újat kell bevezetni. Az önkormányzatoknál ma­radna az adó 70 százaléka, a mai 30-al szemben. Az Ipoly és más folyók sza­bályozása azzal járt, hogy fel­borult a vízháztartás, tönkre­ment a valaha virágzó völgy. Rábai Attila elmondta, hogy sajnos hazánkban a tömegköz­lekedés háttérbe szorult, holott Nyugaton éppen fordítva zajlott a folyamat. Pedig a környezet kímélése szempontjából koránt­sem mindegy, mivel közleke­dünk. Az is példátlan, hogy a vasúti közlekedés támogatásá­ból gyakorlatilag kivonult az ál­lam. Á. T. Kiállítás a hotelgalériában SZIRÁK. A Kastély Szálló galériájában a napokban Földi Péter festőművész (balra) nyitotta meg a salgótarjáni Oláh Jolán ci­gány származású naív festő kiállítását. Oláh Jolán mellett jobbra Ruya Róbert, a galéria rendezvénymenedzsere. A huszonhárom alkotás április 14-éig lesz látható. Fotó: Kun Király József Kíváncsiskodó A fakivágás tervszerű és szakszerű A salgótarjáni Eperjes-te- lepen élő, s a környezetéért aggódó olvasó azt írja, hogy hetek óta irtják a fákat lakó­helye és Baglyasalja között. Azt kérdezi, hogy miért kell kivágni a köztudottan rossz levegőjű város zöld tüdejét képező erdőt, elpusztítva ezzel a madaraknak fészkelőhelyet jelentő bokrokat is? A kérdezőnek Szabó Ferenc, a salgótarjáni erdészet vezetője válaszolt.- Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a fakitermelés ép­pen olyan természetes feladata az erdésznek, akárcsak a kivá­gott fák pótlása, a telepítés. Mindebben a tervszerűségnek kell érvényesülnie, hiszen ha nem vágjuk ki a fákat akkor tö- vön száradnak el. Ilyen fákat szívesen megmutatunk a kérde­zőnek, ha rászánja erre az időt. Az olvasó által kifogásolt faki­vágás a múlt évben elhatározott és az idén elvégzendő feladat számunkra. Ami pedig a város zöld tüdejét illeti, elmondha­tom, hogy ez 4000 hektárnyi te­rület. Ebből mi évente 60 hek­tárnyit vágunk ki. Hangsúlyo­zom, kellő hozzáértéssel és szakmai felelősséggel. Domos Lajosné salgótar­jáni olvasónk szóvá teszi, hogy három hete bejelentette, hogy elhasználódott a szeme­tes kukája, cseréljék ki. Azóta három alkalommal is sür­gette. Legutóbb azt a választ kapta, hogy nincs gépkocsi, ami kivigye. Tanácsolták, hogy gyűjtse a szemetet mü- anyagzsákba, úgy is elszállít­ják. Azt kérdezi, hogy miért fizet kukahasználati díjat, ha a műanyagzsákokat még kü­lön kell beszerezni?

Next

/
Thumbnails
Contents