Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-28 / 73. szám
1994. március 28., hétfő BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Merevedési görcsök ~w~7Íasszikusnak számító humorral kezdeném. 1 \. Szóval, egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy erdő. Ezen a nagy, rengeteg erdőn egy keskeny ösvény szaladt tova, s rajta egy vasorrú, rút, ráncos bőrű, hajlott hátú, százéves banya ballagott. Történt, hogy e némber összetalálkozott egy nemes szívű, sudár, ifjú királyfival. -Segíts rajtam fiam! - szólt a ba- nyuska, mert ha teljesíted három kívánságomat, szépséges királylánnyá változom, meglátod, boldogok leszünk. -No, mi lenne az a kívánság, öreganyám! - kérdezé a csillogó szemű királyfi. Háromszor tégy magadévá! - ennyi lenne csak a kérés - mondta csendesen a ráncos bőrű. A királyfi bízva az ígéretben, háromszor magáévá tette a banyát, majd várta a csodát, de az csak nem akart megérkezni. Meg is kérdezte a százévest, mikor teljesül végre az ígérete? Kérdés volt a válasz•: - Fiam, te még hiszel a mesékben? Ez a történet nem tanulságok nélküli! Nézem a gyarmati televízió választási kampá- nyoló műsorát, s arra gondolok: ezek a pártok is tudnak aztán ígérni. Csak nehogy úgy járjunk mi is, mint a királyfi. Őszintén szólva először nemigen akartam elhinni, hogy a pártok ezért a produkcióért még fizetnek is a tévéseknek. Mert ki az a fakir, aki pénzt is ad saját maga kikacagtatásá- ért? Igaz, először roppant kínosan feszengtem a készülék előtt. Zavart a sok ígéret, a rengeteg közhely, a frázishegy. Mi több, bosszantott, hogy a fideszes ugyanúgy beszélt, mint mondjuk az MSZP-s, az agrár os, mint a „zöld”. Mereven, görcsösen. Merevgörcsösen. Semmi lazaság, könnyed mozdulat, eredetiség. Csak a sablonok mérhetetlen halmaza. Aztán rájöttem, nem így van, én látom rosszul. Van itt köny- nyedség, kérem. Sorolok néhányat: az agráros vezér a kábelgyárban kereste a kalászosokat, a „zöld” alternatív ígéri: visszatartja a vizet (kérdés, meddig bírja). A kisgazda még a születési évét, helyét is olvassa, a keresztényedemok- raták megdorgálják a sajtócskát. Es az MDF-es se rossz: tudósít március 15-éről. Ez kiegészül egy kampánvoló gyűléssel, ahol lehettek vagy nyolcán. Ebből csak Pálfy G. tudna muszterosan, masztero- san, kistotálosan tömeget varázsolni. Kíváncsian várom a többi párt bemutatkozását, bizonyára jó kis móka lesz. Eddig az járt jól, aki be sem mutatkozott. Neki még van esélye. Tovább tűnődöm: senki nem mondta meg ezeknek a jelölt jelölteknek, így elriasztják a választókat. Nem kérdeztek meg senki hozzáértőt, hogyan kellene csinálni? Nekem volna egy síerény javaslatom, fontolják meg! Oda kell ültetni a televízió túl- felére egy hasított szoknyás, hosszú combú, dús idomú bombázót, esetleg kettőt. Egyetlen mondat hangozzék csak el: -ígérjük, ezt kapjátok! - Biztos a siker -ez a párt a parlament meghatározó ereje lesz. Y Tööór ettől a látványtól B B nem oldódnának a me- Â. J. revedési görcsök, tagadhatatlan.- ádám Üzemel a drégelypalánki vágóhíd Egyszer lövik, máskor tagiózzák a marhákat Az igazgató kitiltotta a zeneiskolából Tóth Tibor átigazolt a MIÉP-be A tavaszi nagy átigazolás Balassagyarmaton nem futballban történt, hanem a politikában. Tóth Tibor fideszes önkormányzati képviselő új csapata a Magyar Igazság és Élet Párt ja lett. Mégis ez a fordulat csak azok számára meglepetés, akik nem ismerték munkáját. Az elmúlt közel négy évben apró jelek és mozzanatok jelezték már, hogy a képviselő és pártja között a viszony finoman fogalmazva: nem harmonikus. Erről és a változásról beszélgetek most Tóth Tiborral, a MIÉP 4. számú választókörzetének képviselőjelöltjével.- Mikor kezdett politikával foglalkozni?- Igazából tőlem sokáig távol állt a politika. Mint muzsikus és zenetanár, annyira lekötött a munkám, hogy érdemlegesen és tevőlegesen nem politizáltam.- Nem is volt véleménye az elmúlt negyven évről?- Dehogynem, hiszen nyitott szemmel jártam, csak nem tudtam megfogalmazni azokat az ellentmondásokat, melyekkel nap nap után találkoztam.- Ehhez segítette hozzá a Fidesz?- Lehetne így is mondani, hiszen ebben az ifjúsági szervezetben már komoly politizálás folyt.- Mégis a politikának mely része fontos önnek leginkább?-Ez a kultúra. Mint tanárember, az önkormányzat munkájában ezen a területen tudtam és szerettem legszívesebben dolgozni. Az első kudarcok is itt értek.- Milyen kudarcok?-Talán az első és legfontosabb a munkahelyi kudarc. Szeretem a rendet és pontosságot. Ezt a gyerekektől megköveteltem, de a kollégáktól is elvártam. Ezért néhányan megorrol- tak rám. A másik dolog: minden művészemberben van egy pici szakmai féltékenység. Ez egy bizonyos határig talán még Tóth Tibor ki- és belépett egészséges is, de azon túl már ártalmas. Egy idő után gyakran találkoztam ezzel. Az itt elmondott egészen apró mozzanatok jelezték, hogy munkahelyemen, a zeneiskolában valami nem úgy működik, ahogy kellene. Ezt én egy idő után szóvá tettem, de elutasítást kaptam. Végül nem maradt más lehetőségem, mint hátat fordítani a zeneiskolának.- Milyen a kapcsolata az intézménnyel?-Ez is érdekes, hiszen én úgy hittem, jó kollégaként távozom, de az iskola első számú vezetője nem így gondolta. Egyszerűen kitiltott az intézményből. Ettől kezdve ott zenei rendezvényt nem tarthattam.- Mi volt erről a diszkriminációról a véleménye a Fidesznek?- Szóban sajnáltak, de csak ennyi.- Ha már a kultúráról volt szó. mi az amivel legkevésbé tudott azonosulni az önkormányzat, úgymond kultúrpolitikájából?- Ezek a különböző támogatások és azok megítélési módja. Kezdeném legelői. Az első évben városunk nehéz gazdasági helyzete miatt nem tudtuk odaadni a pedagógusoknak azt a pénzt, mely megillette őket. Ez számomra lelkiismereti gondot okozott. Mégis nekem ügy tűnik, ebből a nagyon kemény költségvetésből elszivárogtak pénzek, ha valaki jól tudott lobbizni. A másik dolog, a különböző pályázati rendszer. Itt a kulturális alapból pályázható pénzekről van szó. Tudom, ennek elosztása soha nem lehet abszolút igazságos, de közelíteni kell feléje. Számomra elfogadhatatlan, hogy senki se indokolja meg, ki miért kapott, és a másiknak miért nem jutott belőle. Ezen a rendszeren változtatni kellett volna. Nem sikerült.- Tibor, ezek nagyon fontos dolgok, de vajon elegendő egy ilyen merész fordulathoz? . - Millió egyéb dolog van, ami miatt döntöttem a MIÉP mellett. Ugye nem titok a privatizáció körül kialakult visszaéléssorozat. Naponta találkozunk vele. Amikor Los-Ange- lesben földrengés volt, éjszaka kijárási tilalmat rendeltek el, a fosztogatások ellen. Nálunk ez a katasztrófa a gazdaságot sújtotta, és itt is megjelentek a fosztogatók. Ez ellen a leghatározottabban a MIÉP emelte fel a szavát. Gondoljunk csak bele. Otthagyta azért és egyéb negatív jelenségért a békés kormánykoalíciót, és vállalta az egyáltalán nem békés ellenzéki szerepet. Csurka István 1988-as gyarmati beszédében azt mondta, Magyarországon kétmillió ember van, akivel értelmileg nagyon nehéz mit kezdeni. Akkor ezt nagyon megjegyeztem. Az elmúlt négy év ezek számát nem csökkentette. Itt is gyökeres változást ígért a MIÉP, mint annyi másban. Ezért amikor hívtak, közéjük álltam. Talán nem fogok bennük csalódni.- Nem zavarja az, hogy a MIÉP-re rásütötték a szélsőséges jelzőt?- Ezek csak címkézések, melyek nem vezetnek sehová. Aki mást akar, aki eltér a többitől, azzal mások kevésbé toleránsak. Soós Géza Harminc sertést vágnak Először azt lehetett hallani, hogy a drégelypalánki téesz vágóhídját eladják, mert veszteséges. Aztán kiderült, nem egészen erről szól a történet. Ugyanis a vágóhidat bérbe vette a Drégely-hús Bt. Az üzlet megkötése előtt a bt. tulajdonosai alaposan mérlegelték a dolgokat. Arra jutottak, hogy érdemes befektetni ebbe az ágazatba. Február 24-étől már az új cég működteti az üzemet. A kicsi vágóhídon hárman dolgoznak főállásban, időnként kisegítő munkaerőt is alkalmaznak. Farkas Tibor és idős Futák Sándor hentesek a riport készültekor teljes gőzerővel forgatták a kést. A vágóhíd jelenéről, jövőjéről kérdeztem ifjabb Futák Sándor megbízott igazgatót.- Soha életemben nem láttam, hogyan vágják le a marhákat. Én nem tudnám csinálni, de azért arra kíváncsi lennék, hogyan történik ez a művelet.- Van egy box, ebbe hajtjuk az állatokat, majd lekötjük a fejüket. Vagy lövik, vagy taglóval leütik őket.- Mennyit vágnak egy hónapban?- Körülbelül tizenöt marhát és harminc sertést.- Hol vásárolják fel az állatokat?-Mintegy 100-150 kilométeres körzetben vásárolunk: jórészt Pest és Nógrád megyéből.- Nem lehetne csak a helyi gazdákra támaszkodni?- Éppen lehetne, de nincsenek állatok.- A feldolgozott termékeket hová szállítják?- Nagy területen forgalmazzuk termékeinket, Nyíregyházáig is eljutunk.- A gyarmati vágóhíd hosszú ideje zárva van. Nem lenne kedvezőbb Nógrádot megcélozni, hiszen a szállítás növeli a költségeket?- Lehetne itt is árulni, csak valahogy nem jön össze. Mondok egy érdekességet: a nyíregyháziakkal bartell kereskedelmet folytatunk. Mi visszük a húst, ők meg késztermékekkel fizetnek. A pici vágóhíd dolgozói már annak is örülnek, hogy nem zárták be az üzemet. Repülnek a lúdtojások- Borjúnyi kan, vaddisznó pofával Egy este Hlacsok János portáján B ár előre csavarták az órát még mindig korán sötétedik. Úgy mondják ezt errefelé: tyúklépéssel azért már hosszabbak a napok. Talán már hét óra is lehet, amikor megállók Hlacsok János patvarci gazda takaros háza előtt. Szemetel az eső - mondom - korán sötétedik. Két idős asszony beszélget az út szélén, akárha megállt volna az idő. A kapun öles betűkkel kiírták: a kutya harap. No én ide be nem megyek - gondolom magamban. Csengőt nem lelek, szerencsére a hátsó udvarban egy alak sziluettjét vélem felfedezni. Nevén szólítom - jó a tippem: Hlacsok gazda az, nyomban beljebb invitál. Mennék én, csak hát a harapós kutyák. -Nem kell félni, bezártam őket - jön az ismerős hang a távolból. Szép nagy ez a gazdasági udvar. Vacsora ideje van, éhesek az állatok. Előbb két kismalac kapja meg a magáét, majd a többiek következnek. Beszélgetünk, (politikáról azonban egy szó sem esik köztünk) ám Jani bácsi egyetlen pillanatra sem áll meg. Mondja, álljak félre. Kinyitja a hatalmas istálló ajtaját. Néhány másodperc múlva jókora disznók szaladnak fegyelmezetten kifelé, aztán gyors kanyar után eltűnnek a kert felé. Tökéletesen tudják, mi a dolguk, mintha idomítva lennének. Rendszerető állatok, ahogy elnézem őket. Az istálló rekeszekre osztott darabjaiban annyi disznó, malac, hogy számolni sem tudom. Kicsi, nagy közepes jószág egyaránt visít - éhesek szegények. De az a borjúnyi kan már csámcsog. Lehet úgy két méter hosszú, a pofája vaddisznó forma. Fantasztikus, mennyire precíz minden mozdulata a gazdának. Két lúdtojás repül a vályúba, aztán rá a korpás keverék. A visítás abbamarad, halk csámcsogás kíséri a hangzavart. Jani bácsi mozdulatain átsüt, mennyire szereti a jószágokat, mennyire szereti a mesterségét. Mert mesterség a gazdálkodás, melyet Hlacsok gazda egyetemi szinten művel. Hlacsok János világéletében keményen dolgozott. Ezt látta a nagyszüleitől, szüleitől. Megtanulta azt is: semmit nem adnak ingyen. Az állatok meghálálják a pontos és rendszeres gondoskodást, a szeretetet. M enni kell, későre jár. A gazdának akad még dolga mára. Hajnalban megint éhesek lesznek a jószágok ... A. T. Éledezik a Nyírjes Balassagyarmaton A város festői szépségű üdülőterülete, a Nyírjes, mindig is kedvenc helye volt a pihenni vágyóknak. A hideg némileg csökkentette a kirándulni vágyók kedvét. Most még néha kicsit hűvös van, ám a kirándulók, horgászok egyre gyakrabban keresik fel a tavak környékét. Különösen a hétvégéket használják ki a természet szerelmesei. Az üdülőtelkeken javában folyik a tavaszi munka. Metszenek, ásnak, vetemé- nyeznek ... A horgászok sem restek, hajnalban kelnek. Leggyakrabban pontyot emelnek ki a tóból. Balassagyarmat és környéke Előadás az expóról • BALASSAGYARMAT. Sok vita előzte meg, hogy legyen vagy ne legyen világkiállítás hazánkban. Amikor kedvező döntés született, akkor is hallatszottak aggályok. Mindenesetre az elhatározást követően megkezdődött a tervezés. Mostanában egyre több fórumot rendeznek az expóról. Ezen esemény- sorozatba illik a március 28-ai, hétfői tájékoztató, melyet Szeg- ner László, az expo főépítésze tart a Helytörténeti Gyűjteményben. Az előadás kezdete: 17 óra. Szennyvíztisztító • DEJTÁR. Az idei év legnagyobb feladata a községben a csatornázás. Első lépésben a szennyvíztisztítót építik meg. A tervek szerint a Lókos-patak közelében alakítják ki a tisztítót. Rendben haladtak a dolgok, most azonban a tervező és kivitelező között vita támadt atekin- tetben, hogy elbírja-e a laza talaj a betonteknőt. Valószínűleg közösen megtalálják a megoldást. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Új buszváró • PATV ARC.Szépen gyarapodik a község. A lakosság nemhogy elvándorolna e településről, inkább mind többen költöznek ki ide Balassagyarmatról is. Az anyagi fejlődés egyik legfrissebb bizonyítéka a most felépült új buszváró. A szemre is tetszetős váró jól illik a környezetbe. Járdatervek • DRÉGELYPALÁNK. Sok járda épült már a községben, azonban még nem minden kerítés mellett található szilárd sáv. Némely gyalogjáró esős időben bizony alaposan sáros. Az ön- kormányzat arra az elhatározásra jutott, pár utcában megépíti a járdát. Mégpedig a Honti és a Rákóczi úton. A költségek csökkentése érdekében részt vesznek különböző pályázatokon is. Konyhabővítés • NÓGRÁDKÖVESD. Az óvodai konyha már régtől üzemel, mára viszont kinőtte az intézmény falait. Az önkormányzat felismerve a helyzet tarthatatlanságát, mozgósította tartalékait és tervbe vette, hogy tágasabbá, szebbé, korszerűbbé varázsolja az épületet. Egyébként az önkormányzat a gyermekétkeztetést is támogatja - étkezési hozzájárulás címén fedezi a költségek felét, sőt három vagy több gyerek esetén hetvenöt százalékos kedvezményt biztosít. Az oldalt szerkesztette: a Adám Tamás
