Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-28 / 73. szám
6 HÍRLAP GAZDÁLKODÓKNAK 1994. március 28., hétfő A tehénirtásra nemet, az állománynövelésre igent mondtak Főleg a kistulajdonosoknak hasznos Lesz-e mit eladni, illetve vásárolni? Molnár Gábor igazgató A Földmüvelödésügyi Minisztérium által kezdeményezett tehénirtásos időszakban, amikor a kormány tízezer forintot adott annak a mezőgazdasági termelőnek, aki kivágja tehenét, és bizonyos ideig nem pótolja, - a Cserhátalja Mezőgazdasági Szövetkezet nem vállalkozott e meggondolatlan akcióra. Ellenkezőleg: szarvasmarha állományának szaporulatából nemcsak pótolta a selejtezés során szükségessé vált újabb üszőállományt, hanem egyúttal növelte a tejtermelő tehenek számát is. Ezenkívül a szaporulatból még jutott eladásra is. Több tehén, alacsonyabb hozam Az 1992. év végi 663 szarvasmarhából 250 volt a tejtermelő tehén. 1993 december végére 70 állatot eladtak a gazdálkodás folyamatosságának biztosítása céljából, ugyanezen idő alatt a tehenek számát hússzal növelték. A holstein friz állomány a rendszerváltás előtt tehenenként és évente ötezer liter felett adott, jelenleg a hozam nem éri el a 4300 litert.- Jórészt az aszály miatt nem tudtuk elérni a korábbi takarmányozási szintet, - indokolja a hozamcsökkenést a szövetkezet elnöke, Vida István.- Szálastakarmányt pedig vásárolni nagyon drága mulatság! A széna ára kb. 5 évvel ezelőtt mázsánként 180-200 forint volt, ma pedig 1000 forint. Ugyanezen idő alatt a búza ára 580 forintról, a tőzsdén jegyzett ár szerint 1200 forintra nőtt. Ebből is látszik, hogy nincs miből drága szálastakarmányt vásárolnunk — érvel, bizonyít az elnök. - Ezért kénytelenek vagyunk búzatermésünk egy részét a tejtermelő állománnyal feletetni. Vásárlási akció- Az FM jelenlegi politikai államtitkára korábban drámainak nevezte az igen erősen megtizedelt tejtermelő állományt. Ezt a folyamatot egy új tehénvásárlási akcióval kívánják megállítani. Előzetes információnk szerint az állam 25 ezer forint támogatást ad egy üsző vásárlásához. (Jelenlegi piaci ára eléri a 100 ezer forintot).-Hivatalos közlönyben még nem olvastam a lehetőségről, ezért nem tudok konkrét elképzeléseinkről nyilatkozni. Amennyiben kedvezőek a feltételek, részt veszünk az akcióElőrelátó igazgatóság ban. Hogy miként és milyen mértékben, azt az igazgatóság dönti majd el. Egyébként állat- tenyésztő telepünkön 60 üsző beállításához megvan a férőhely, - utal az általuk teremtett feltételekre Vida István. Később a csécsei állattenyésztő telepen Molnár Gábor köszönhető, hogy a növénytermesztőkkel együtt kölcsönösen oldjuk meg feladatainkat. Például mi 200 vagon szerves trágyával javítottuk legyengült termőföldjeink kondícióját.- Ön szerint a nemrég beharangozott állami támogatással megvalósuló üsző akció, hozzájárul-e a jelenlegi mélypont megállításához? Molnár Jánosné 1980 óta dolgozik a állattenyésztési igazgató a következőkkel folytatja:- A takarmányhiány részbeni pótlására melléktermékeket: szalmát, szárított répaszeletet vásárolunk. Egyébként 1988 óta nem veszteséges az ágazat. Hogy az aszály ellenére nem vagyunk padlón, az annak is- Tartok tőle, hogy az intézkedéssel megkéstek. A megválaszolásra váró nagy kérdés: lesz-e mit eladni a gazdaságoknak, illetve megvásárolni? Ennek kapcsán hagy mondjam el kedves, nagytudású tanítómesterem felejthetetlen figyelmeztetését: -Vigyázz gyerek! Ha közgazda- sági és nem állat- tenyésztői fejjel gondolkozik a vezetés, akkor egy tehenészetben rossz lépéssel tönkreteheti az egész meglevő ágazatot!- Szerencsére nálunk erre nem került sor, az igazgatóság józansága, előrelátó magatartása miatt. Egyébként készek vagyunk az új üszők vásárlására, ha számunkra is kedvezőek lesznek a feltételek. Venesz Károly Erdőgazdálkodás társulásban Megyei bontásban a területek H osszú várakozás után végre az országgyűlés elé került az erdőbir- tokosságról szóló törvény tervezete. A javaslat a még érvényben levő törvényhez képest számos változást tartalmaz. A legfontosabb, hogy az új törvény hatályba lépése után az erdőtársulások gazdálkodhatnak is. Jelenleg ugyanis csak egyesületként működhetnek, s mint ilyen nem folytathatnak gazdálkodó tevékenységet. A gazdálkodással összefüggő kérdések eldöntésében ahnak ér majd többet a szavazata, akinek nagyobb erdőterület van a birtokában. Az úgynevezett erdőbirtokossági társulatok létrehozása mégis főleg a kistulajdonosok számára lesz hasznos. Mindenekelőtt azért, mert a gazdálkodás folyamán a költségek megoszlanak, tehát lényegesen olcsóbb lesz a fakitermelés, az erdők egészségének megóvása, a szaktahácsadó véleményének igénybe vétele. A társulathoz legalább két tulajdonos szükséges. Tíznél több tag esetén viszont kötelezővé teszi a törvény, hogy a közös döntéseket minden esetben előzze meg a közgyűlés összehívása. A társulatnak kizárólag erdő- tulajdonosok lehetnek a tagjai. Akinek tehát nincs erdőbirtoka, nem szólhat bele a közösség ügyeibe. Amennyiben valamelyik tag eladja a birtokát, a társulásnak kell elsőként felajánlania. Az erdőtársulásnak ugyanis elővásárlási joga van a hatáskörébe tartozó erdők esetében. Természetesen nem kötelező a közös gazdálkodás, ez csupán az egyik -sa legolcsóbb! - megoldás. Sőt, a társulaton belül is folytatható egyéni gazdálkodás, de csak a közös döntések szellemében. Az eddigi tapasztalatok szerint a kárpótlás az erdők sorsát illetően nem a várakozásoknak megfelelően alakult. Az árveréseken átlagosan aranykoronánként 600 forintért keltek el az erdők. Persze, voltak kivételek is: egyes helyeken tízezer forintra is feltornázták az árat a licitálók! A Földművelésügyi Minisztérium március tizedikén végleg lezárta a kárpótlásra szánt erdőterületek pótlólagos kijelölését. A következőkben megyénkénti bontásban közzéteszi a területek helyét, nagyságát, hogy a kárpótlásra igényt tartók eldönt- hessék, melyik területet kívánják megszerezni. A kárpótlás befejeztével mintegy nyolcszázezer hektár erdő kerül magántulajdonba. E z azt jelenti, hogy több, mint negyedmillió új erdőbirtokos lesz Magyar- országon. A fennmaradó ki- lencszázezer hektár erdő a kincstár tulajdonában marad, de valószínűleg ezek kezelését is magántársaságokra bízza majd az állam. Tavaszvárás a gyümölcsösben Tudnivalók oltásról, oltóvesszóról, párosításról DURVÁBB VÁGÁSHOZ PÁROSÍTÁS NYELVES PÁROSÍTÁS (FEB)A tavaszi kerti munkák többsége ugyan még később kezdődik, de a gyümölcsfák kedvelőinek és művelőinek már munkához kell látniuk. Itt az ol- tásos szaporítás ideje, amikor a fák héja még nem lazul fel a fatestről. A kertészet öröknaptára szerint - ilyenkor, - márciusban lehet a gyümölcsösökben legsikeresebben oltani. Mi az oltás? Az oltás két növényfajta ösz- szenövesztése: a szaporítani kívánt fajta vesszőjét, rügyét vagy hajtását a másikra, az alanyra ültetjük át. Az összenövesztés- hez mindkét fajtán sebet kell ejteni; a sebhelyek összeforrása után jutunk az oltványhoz. Természetesen csak egy növénycsaládhoz tartozó fajokat és fajtákat lehet összenöveszteni. A sebejtést gyorsan kell elvégezni, nehogy a beteg rész „elvérezzen”, a frissen vágott felület kiszáradjon. Az össze- forrást minden szennyeződés - por, víz, stb. - gátolja! Ne roncsolt sebet ejtsünk, mert azzal rontjuk a beavatkozás sikerét. Sima felületű sebet csak borotvaéles késsel vághatunk. Az oltóvesszőről Sima, egyenes sebet ejtsünk, hogy összeillesztéskor ne maradjon hézag. Az oltás helyét oltóviasszal kenjük be, hogy a sebet tökéletesen elszigeteljük a levegőtől. Az oltott részeket kötözőszerrel (rafiával, kenderspárgával, gumigyűrűvel) kössük össze. Az oltás sikerességéről 2-3 hét múlva győződhetünk meg; ha az oltóvessző beszáradt, az oltás nem eredt meg. Oltóvesszőt vagy ősszel, vagy - fagymentes - napjainkban csak olyan egészséges, középkorú jó termő, jó tulajdonságú fákról metszhetünk, amelyek szaporításra alkalmasnak látszanak. A vesszőket az oltásig árnyékos helyen, hegyükig tiszta, de nyirkos homokba süllyesztve tárolhatjuk. A hajtásnak indult vesszők már nem felelnek meg ennek a célnak! A sem túl vastag, sem nagyon vékony vessző a legjobb, amelynek rügyeiből nem virág, hanem hajtás fakad majd. Ha a vesszőket messziről szállítjuk, moha közé védve, rakjuk, és végeiket kenjük be paraffinnal, a kiszáradástól. A párosításról A párosítás az oltóvessző és a beoltandó alany ágának, vesszejének az összeillesztése. A két összeillesztendő rész egyforma vastag legyen. Először az alany megfelelő vesszején ejtsünk ferde vágást. A metszett felület mintegy háromszor olyan hosszú legyen, mint a vessző vastagsága. Ezután egyetlen húzó mozdulattal ugyanilyen metszést végezzünk az oltóvesszőn is. Ezt akkorára szabjuk, hogy szőlőnél egy, gyümölcsféléknél két-három AZ OLTÓVESSZŐ OLDALN. ELOLN. OSSZENÖVESZTÉS AZ ALANY METSZÉSE rügy maradjon raja. Az ékoltás a több éves, erősebb vad faalanyokon (körte, alma) alkalmazható. A vastagabb ág vagy törzs vágásfelületét simára metsszük, s 8-10 cm- rel lejjebb zsineggel erősen elkötjük. Ezután hosszanti irányban 4—5 cm mélyen behasítjuk. A hasítékot ékkel szétfeszítjük, majd a szintén hosszú ékalakra metszett oltóvesszőt a hasítékba dugjuk. Az ék kihúzása után a hasított rész az oltóvessző köré feszül. Végül az oltás helyét kenderzsinegei bekötjük. Önműködő locsoló, kombinált ásó-kapa — házilagos készítésben (Ferenczy Europress) A tavasz érkezésével megsokasodnak a ház körüli tennivalók. Barkácsolással azonban többféle praktikus kellékkel gyarapíthatjuk a kerti munkákat segítő eszköztárunkat. Az önműködő locsoló változatai közül a legegyszerűbb, de nagy területet locsoló szerkezetet hosszú vízvezetékcső-da- rabból készíthetjük el. A csövet 2 mm átmérőjű fúróval lyuggassuk ki; végére egy kiselejtezett játékkocsi kétkerekes tengelyét erősítsük rá. Hasznos szerkezet a Segner kerék is, ennek elkészítése azonban valamivel bonyolultabb. Ennek a készüléknek a „szíve” egy 3/4 collos fölfelé álló cső, amelyre a külső menetnél hollandi anyát erősítünk, hogy annak furatában a cső foroghasson. Az anyában egy kúpos sárgarézdarab forog, amely kívülről egy 3/8 collos T-elágazáshoz csatlakozik. A T-el- ágazó két szárába kerülnek az egyforma hosszú 3/8 collos „küllők”, amelyeket nem egyformán hajlítunk meg, hanem esetleg 30 és 40 fokos szögben, hogy egy meredekebb belső és egy laposabb külső vízsugár- tölcsért kapjunk. Számoljunk azzal, hogy az anya és a kúpos rész között a víz kissé szivárogni fog - de ez minimális víz- veszteség. A csöveket faggyús kóccal hajtsuk össze; az állványt tetszés szerinti magasságúra készíthetjük. Jó szolgálatot tesz a kerti munkáknál a váltóbetétes kombinált szerszám, amely használható ásóként, kapaként, sőt bárdként is. A nyél húsz-huszonöt mm-es aluminiumcső, hossza kb. 50 cm, s felső nyílását fadugóval zárjuk le. Az ásófej a eső belméretének megfelelő méretű vascsapba szegecselt 2,5 -3 mm-es acéllemez.
