Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-26-27 / 72. szám
8 HÍRLAP ÉLET - KÉPEK 1994. március 26-27., szombat - vasárnap Zárt erdőben nem kívánatos a turista Az alhavasi var ázsió fiitól a parlagi sasig A Börzsöny-hegységnek csak a keleti része tartozik Nógrád megyéhez az 1950-es közigazgatási módosítások óta, de így is több községünk fekszik a Duna és az Ipoly folyók közé ékelődött hegyvidék lábainál. (A domborzati adottságok miatt a hegység belsejében nincsenek települések.) A szépséges környezet vonzza a turistákat, de ez bizony veszélyt is jelent az itt élő, őshonos állat- és növényvilágra. Fontos lenne a természeti környezet megóvása, de az idegenforgalomból, a bányászatból, a fakitermelésből származó bevételre is szükség van. Hogyan találhatjuk meg az elfogadható egyensúlyt? A Börzsöny Tájvédelmi Körzet vezetője, Teszáry Károly okleveles erdőmémök, évtizedek óta járja a hegység bérceit, így a terület kiváló ismerője. A természetvédelemben kilenc esztendeje dolgozik. Természeti érték, határok nélkül- A védett terület két részét, a délit és az északit a kettes számú főút választja el egymástól. Nógrád megye területét az utóbbi érinti, Diósjenő, Nógrád, Borsosberény, Dré- gelypalánk és Hont községek térségében. Hozzá kell azonban tennem, hogy a természeti értékek nem ismerik a határokat, ezért nem érdemes elválasztani, hogy mi tartozik Pest és mi Nógrád megyéhez .. . Egyébként a hegységnek az értékesebbnek minősülő fele, összesen 18 ezer hektár a védett terület.- Mik a legjelentősebb természeti értékei a Börzsöny vidékének?- Több kategóriát is elkülöníthetünk: vannak geológiai, víz- és földtani, növény- és állattani, történelmi és tájképi értékei is. Ezek együttesen alkotják a Börzsöny természeti értékeit. Ha azonban az eredeti tájkép fennmaradására ügyelünk, gyakorlatilag az összes- többit is megóvjuk!- Egyenként ez mit jelent?- A Börzsöny viszonylag fiatal vulkáni hegység. Jellemzői a mély völgyek és a keskeny bércek, hegyhátak. Ezen kedvező adottságok miatt a hegység belseje a mai napig feltáratlan és érintetlen. Több helyen találhatók különleges sziklaalakzatok: ilyenek például a Simon bírókő, a Manókő, az Asztalkő. Többfelé találhatók kőtengerek is. Ezek egyébként a legkönnyebben védhető értékek, csak az időjárás tehet kárt bennük.- Melyek a víztani értékek?- A Börzsöny az uralkodó szélirányra merőlegesen húzódik, így a csapadék rendkívül bőséges. Igaz, az utóbbi évtizedben mintegy száz milliméterrel csökkent a mennyiség, bár így is több mint duplája a hazai átlagnak, csaknem 800 milliméter. A hegység belsejében 350 forrás található, a magasabban fekvők még mindig kristálytiszták. Az az igazság, hogy a tiszta víz értékét még mindig nem tudjuk kellőképpen megbecsülni! Ami a botanikai ritkaságokat illeti, több növényfaj elterjedésének is határterülete a hegység. Az alpesi növényzet mellett gyakran kontinentális fajok is találhatók. Az éles hegygerincek ellentétes oldalán gyakran egymástól 20-30 méterre találhatók az atlanti és a szárazságtűrő növények! Egészen rendkívüli, hogy mintegy ezer növényfaj mutatható ki a hegység területéről. Ezek közül 80 tartozik a védett és a szigorúan védett kategóriába. Ezek között olyan is van, amelyikből mindössze egyetlen tő ismert előttünk! A közelmúltban találtuk meg az alhavasi varázslófű legjelentősebb hazai telepét: ezenkívül mindössze egyetlen egy van ... Európában Is jegyzik a Börzsöny madarait- A változatos növényvilág és domborzat bizonyára változatos állatvilágnak is otthont ad.- Különösen ritka és értékes rovarvilág fordul elő az idős állományú bükkösökben. A hüllő és kétéltű fajok is valamennyien védettek. A legtöbb ismerettel a madárvilágról rendelkezünk, számukra a zavartalan, zárt erdők és hegyek számtalan alkalmas élőhelyet kínálnak. Előfordul itt a parlagi sas, a békászó sas, a fekete gólya, a vízi rigó, a fehérhátú fakopáncs - mind csupa fokozottan védett faj. Többségük eszmei értéke példányonként félmillió forint. A Börzsöny-hegység egyébként a védett fajok nagy száma miatt európai jelentőségű madárélőhelynek is minősül. Kultúrtörténet és veszélyek- Ön mondta, hogy a természetvédelem és a védett madarak nem ismerik a határokat. Mi van akkor, ha fészkelés céljából elhagyják az oltalom alatt álló területeket?- Akkor az azt jelenti, hogy a fészek környékén az élőhely is védetté válik,' legalábbis a költés időtartamára .. .- Megtörténik ez a gyakorlatban is?- Ha tudjuk a fészek pontos helyét, akkor igen.-A természeti értekeken kívül mik a Börzsöny egyéb értékei?- Számtalan kultúrtörténeti emlék található itt. A hegység nyugati, Dunakanyar felőli része az ősidőktől lakott hely, száznál több kistelepülés nyomait találták meg eddig. A hegységben és környékén több mint húsz vár volt egykor. Ezek közül jobbára csak Nógrád és Drégely vára ismert, de többfelé találhatók régi földvárak maradványai is. Külön érdekesség, hogy egy kora középkori üveghutát, valamint a nemesfémek bányászatának emlékei is fellelhetők az említett területen.-Milyen veszélyek fenyegetik a hegységet?-A Vác környéki, déli részen súlyos gond a domboldalak beépítése, ami a tájképen máris sokat rontott. Jelentkeznek igények újabb bányák nyitására is, de ezeket mi - érthetően - nem támogatjuk. Szerencsére a Duna és az Ipoly közötti rész nincs beépítve, így rendkívül értékes, zavartalan részről van szó. Mars ki a védett területről?!- A fakitermelés milyen veszélyt jelent?- Ez örök vitatéma az erdészek és a természetvédők között. Egyébként erdőgazdálkodás valóban folyik a védett területeinken is. Eddig még sikerült mindkét fél számára elfogadható megoldást találnunk. Az erdőgazdaságokkal jó a kapcsolatunk.- Az idegenforgalom is okozhat gondokat. Minél többen jönnek, annál jobban zavarják a terület nyugalmát.- A természetvédelemnek az is célja, hogy a lehetőségek határain belül bemutassa azt, amit lehet, de közben a fokozottan védett értékeket meg kell kímélni a látogatóktól! Éppen ezért tilos a hegység területén táborozni, hiszen ez akaratlanul is sok kárt okozhat. Sajnos túlságosan erős a környéken az autós turizmus is, amit különösen nehéz szabályozni, és az igények is egyre nagyobbak. Egyébként lehetőség szerint szeretnénk az idegenforgalmat a védett terület határain kívül tartani, hiszen ott is éppen elég látnivaló kínálkozik.- Néhány éven belül létrejön a Duna-Ipoly Nemzeti Park, amely az Ipoly torkolatától Balassagyarmatig összefogja a természetvédelmi értékeket, és a Börzsöny is beleesik. Önök részt vesznek a kijelölés munkájában? Természetvédelem az Ipoly völgyében-Ez óriási feladat, a tájvédelmi körzet személyzete is sokat dolgozik rajta. Sajnos az egész egybeesett a privatizációval, holott ezeknek a területeknek az állam tulajdonában kellene maradniuk. Egyébként a kijelölés most is folyik, a természetvédelem szempontjából legértékesebb részeket már kiválasztották. Jelenleg is folynak a területcserék, megváltások, egyebek. Istennek legyen hála, még sokfelé akadnak itt megóvni való értékek! Faragó Zoltán Teszáry Károly évtizedek óta járja a Börzsöny bérceit Az üveg varázslatos arcai Csík Henriette (S.tarján) szirmok birodalmában Farkas Zoltán (Ajka) a készülő vázával Horvát Olivér (Salgótarján) - a védőszemüveg pihen, a diák dolgozik A salgótarjáni 218-as Üvegipari Szakmunkásképző Iskolában rendezték meg az üvegcsiszoló kategóriában a Szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjét. Három iskola legjobb tizenegy tanulója versenyzett két napon keresztül a kiváló cím eléréséért:jeges vödröt és virágos vázát kellett mintázniuk. A salgótarjáni iskolát négy végzős tanuló képviselte. Rózsás Csilla (Ajka) - elmerülten a csiszolásban Schwertzer Albert (Budapest): Ez férfimunka volt! Fotó: Rigó Tibor Emberek vagyunk, vagy K i a fene érti meg azt az orvost, aki a betegnek panaszaira odavágja, amúgy félvállról: „Engem nem érdekel, mehet..." Indult is szegény ember lesújtva, megalázva, agyában szédülten forrongó gondolattal: azt az orvost az ő betegsége miért nem érdekli? A szégyen is, a harag is egymást váltva mardosta lelkét. Az utcán, később ugyan, de a harag kerekedett benne felül: „Hogy nem érdekli? Hát ki a fenét érdekeljen akkor?" Eddig jutott a gondolataival, aztán beletörődve a sorsába, felült a járatra, és hazadöcögött ide fel a hegyek alá, Felfaluba. A fővárosi, Fiume utcai társadalombiztosítási rendelőben történt, oda utasították Hlavaj Tibort felülvizsgálatra, leszáza- lékolása végett, mert derekában olyan a fájdalma, már csak vonszolja magát. Szenved, hol ha- lottsápadtan, hol verejtékezve. Titkolná, de lehet ilyen kínt eltitkolni? A múltkoriban, mivel tavaszodik és itt a vetés ideje, aláfeküdt a vetőgépnek. A csarnokban a beton kemény és nagyon hideg is, de a gépszerelő nem válogathat, a munkát el kell végezni. Matatott a gép alatt, de amikor ki akart alóla bújni, akkor látta volna a Fiume úti orvos! Ordított, kaparta a betont, aztán sírásba fordult sikolyszerű hangja. Munkatársai rohantak oda, azt gondolván, a kerekek alá került. Kimerevedett embert találtak a gép alatt, aki képtelen megmozdulni. Alig bírta kinyögni: „Segítsetek, nem bírok felállni!... ” A fájdalom agyáig hatolva tépte, szaggatta testét. Kihúzták, dörzsölték, hogy magához térjen. Amikor a fájdalma megenyhült, a szégyentől lehajtotta fejét, aztán próbálta folytatni, ahol abbahagyta. így megy ez már évek óta. Pedig visel már melegítőt, szedi a pirulákat, otthon masszírozzák, de nincs menekvése. Időnként kikelve magából kiabál: „Akkor mondják meg, az emberre nincs szükség, dögöljön meg!" A ki közelebbről ismeri ezt a Hlavaj Tibort, képtelen felfogni keserű kifakadását. Ez vasember volt. Gyerekkorában traktoron ült. Nemcsak a gumikerekűn, hanem körmösön is. Szántott, vetett a keszi határban, az end- refalvi hirtelen lejtőkön. Felfaluban olyan, síugrópályának beillő földet tört fel oldalvást, kint a Kutának felső felében, hogy megbillent alatta a traktor. Ugrania kellett volna, engedni, hogy bukfencezzen a fene mélybe a gép. Ő kiugrott ugyan, de nem menekült, hanem az imbolygó gép alá feszítette a vállát, és onnan kiabált segítségért. Ilyen volt Hlavaj Tibor, a szécsényfelfalusi traktoros. A mezőn, meg az erdőn nőtt fel, a vadászatot is kedvelte. Ott is az étket vitte a vadon élőknek, de ha kellett, bebújt a legsűrűbb bokrosokba is, hogy kimozdítsa az ott fészkelő vaddisznókat. Ereszkedett szaka-
