Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1994. február 21., hétfő A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Tönkretették a riporttémánkat Túlzásba vitt őrködés L éteznek olyan emberek, akik megbízást kapnak, hogy a város nagyobb rendezvényeinek biztonságát felügyeljék. Ez nagyon szép és nagyon jó, de egyesek már túlzásba viszik az „őrködést”. Február 12-én Salgótarjánban jótékony célú műsort rendeztek, melyen több közkedvelt művész is szerepelt. Mi telefonon egyeztettük az időpontot a fellépő tinisztárral egy riport erejéig, melyet Oláh László biztonsági őr nem díjazott túlságosan. Sőt, mi több, ellenezte még azt is, hogy a művésznőnek személyesen bemutatkozzunk, továbbá, hogy a megbeszélésünk szerint az asztalukhoz üljünk, és nyugodt körülmények között beszélgethessünk. Sajnos a rendezvény szervezőit - akikkel előre mindent tisztáztunk - nem találtuk meg. Oláh László - látván, hogy Eszi nem eszi, egyelőre nincs más Az emberek szórakozni akarnak a televízió műsorain A tévé alelnöke felhívással fordult a nézőkhöz, hogy őszintén, bátran írják meg véleményüket a műsorról. Én nem nekik írom, hanem a hozzám legközelebb lévő újságnak, a Nógrád Megyei Hírlapnak. A tévéműsor egyhangú, sablonos. Ha valaki megtanulja, akkor nagyjából hétről hétre naprakészen tudja, hogy mikor mi következik. Az érdektelen riportok és az okoskodó politikai műsorok szinte uralják az egész műsoridőt. Én tudom, - ismerőseimnek is ez a véleménye - hogy az emberek elsősorban szórakozni, kikapcsolódni akarnak, amikor a tévé elé ülnek. Ehelyett vacsorázás közben liberó pelenka, intim betét, WC-csésze, meg orrtisztító reklámokat kell nézniük. Vagy azt látják, hogy Hajdúszoboszlóra (egy hétre két főnek) 55 ezer forint az üdülőbeutaló. Gondolom sokan vagyunk, akik nem felejtettük el, amikor még néhány száz forintért kaptuk két hétre a beutalójegyet. Sok a az ismétlés, a folytatásos film rövid epizódokkal. Ezt a nézők nem szeretik. A műsorok kezdési időpontja sokszor csúszik. Becsempészték a reklámot több műsorba is. Sorolhatnám, de mindenki tudja melyikbe. Zúg a telefonvonal, és belebeszélnek nincs velünk felnőtt, és fiatalok vagyunk - nyomdafestéket nem tűrő szavakkal „tessékelt ki” bennünket az intézményből, amikor kb. harmadszorra megkíséreltük neki elmesélni, kik vagyunk és mit szeretnénk. A művésznőt és édesanyját az ajtó előtt megvártuk, de időhiány miatt a riportot nem tudtuk elkészíteni. Úgy véljük, hogy a nagy „ki- dobólegényes” termet nem elég a biztonsági szolgálathoz, ahhoz meg kell tanulni kulturáltan viselkedni (ideértve a beszédstílust is) és végighallgatni, mit mond a másik. Oláh László viselkedése miatt egy több hónapja várt riporttémát szalasztottunk el. „Köszönet” érte. Bodnár Erika Csuberda Judit Salgótarján T öbb évtizedes igénylés, kérés eredményeként elértünk egy bizonyos telefonellátási szintet Nagylócon, amely ugyan nem volt korszerű, de jó volt. (Több önálló vonala volt Nagylócnak, amely éjszaka is be volt „repülőzve”.) Az elmúlt év végén megkérdezésünk nélkül csak azért, hogy mások kerüljenek kedvezőbb helyzetbe, minket nagyló- ciakat hoztak a korábbinál sokkal rosszabb helyzetbe. Hollókőt bekapcsolták a modem távhívás rendszerébe, de úgy érezzük, hogy a nagylóciak kárára. Ugyanis a községünkben azóta 5-6 telefont „repülőznek be” éjjelente egy vonalra. Ez azt eredményezte, hogy 16 órától reggel 08 óráig képtelenség a telefonálás, a vonal zúg, mások belebeszélnek, s nem érti egymást a két beszélő. Viszont az óra forog, és növekszik a telefonszámla. Miért úgy korszerűsítették Hollókő telefon-ellátottságát, hogy durván megrontották Nagylócét? Ha nem Hollókő miatt történt, akkor miért vették el a nagylóci telefon-tulajdonosoktól azokat a vonalakat, amit már egyszer megkaptak? Túrái Barnabás Nagylóc Mindenki a saját portáján söpörjön előbb! Magánterületen fotóztak Február 7-én a Nógrád Megyei Hírlapban megjelent a Sztárnak a Balassától: rossz reklám a szomszédtól című cikkre szeretnénk reagálni. A megjelentekkel kapcsolatban a következő kifogásokkal élek: 1. A tisztelt újságíró és fotós úr magánterületre tévedt, ahová engedély nélkül ment be, és fényképezett. A lefotózott akkumulátorok használtak, a buszokból ideiglenesen kiszereltek voltak, mivel a járművek jelenleg javítás alatt állnak. 2. A Sztár Motel negatív üzletmenetét nem a szomszéd telephelyén kellene keresni, vádaskodás helyett mindenki a saját portáján söpörjön előbb. Ki a rossz szomszéd, ha a BalassáA szerző válasza nak még nem jutott eszébe le- fényképeztetni, illetve az újságban megjelentetni a kerítéséhez lepakolt, az építkezés után a Sztár Motelnek feleslegessé vált anyagot, illetve szemetet? 3. Úgy gondoljuk, hogy az újságírói etika azt kívánná, hogy hallgattassák meg a másik fél is, ezért ha a tisztelt „névtelen” újságíró urat ennyire foglalkoztatja a Balassa Tours Kft., nagyon szívesen látjuk egy baráti beszélgetésre, amelyben esetleg megismeri az iroda működését, illetve az ominózus teleppel kapcsolatos céljait, elképzeléseit. Fenyvesi József ügyvez.ig. Furák István ügyvez. ig. Balassagyarmat Fölösleges gúnyolódni Azt gondolom, a Sztár Motel körüli földdarab nem magánterület. Vajon kiszámolták-e a kedves levélírók, hány méterről fotóztunk? Azt nemigen tagadhatják, hogy az akkumulátorok őrizetlenül, árván sorakoztak. Én is azt mondanám utólag: javították a buszokat. Ismerem a Balassa Tours Kft. munkáját, melyet nagyra értékelek. De hát az akkumulátorok ... Igazán kár gúnyolódni a névtelenségen. Sok írás került arra az oldalra - mégsem írhatom valamennyi alá a nevem. Nem illik. Miután az egész oldalt én szerkesztettem. Ádám Tamás Balassagyarmat Eresztvény, Salgóbánya, Somoskő Mostohagyerekek? Hol a személyiségi jog, a demokrácia, amit egyesek úgy szeretnek most hangoztatni? Felvetődik az a gondolat, hogy mivel nem kereskedelmi, hanem közszolgálati a tévé, joga van-e reklámokat sugározni? A munkanélküliek, a kisnyugdíjasok, a kiskeresetűek rákényszerülnek, hogy megnézzék, amit adnak nekik. Eszi, nem eszi, nézi, nem nézi, nincs más! De pénze sincs, lehetősége sincs mozira, színházra, vagy egyéb szórakozásra. És ezek után drasztikusan felemelték a tévé előfizetési díjat. A tévében dolgozók átlagbére többszöröse az országosnak, és sokan a havi százezer forint feletti keresettel rendelkeznek. Sehol a világon nincs még egy ilyen kis ország, ahol ennyire felduzzasztott létszámmal működne televízió. Ausztriában például 1500 személlyel működik a tévé, nálunk viszont közel háromezerrel. Javaslom, hogy a reklámokat csak egy időpontban külön műsorként, de ne főműsoridőben sugározzák. így nem kényszerül nézni az, akit nem érdekel, és nem fogyaszt áramot. Ha rövid időn belül nem tapasztalok kedvező változásokat, nem fogom fizetni az előfizetési díjat. Jászai Nagy József nyugdíjas Kisterenye A vita tárgya, a nagylóci kurblis telefon Válasz a nagylóci kérdésre Öt előfizetőt kapcsolnak Nincs összefüggésben Hollókő távhívásos rendszerbe való bekapcsolása és a nagylóci, éjszakai telefonálási lehetőség állítólagos rontása. Míg korábban tíz, most öt lóci előfizetőt kapcsolnak éjjelente egy vonalra, tehát javult a helyzet. Az viszont igaz, hogy híváskor ma egyszerre öt készülék „szólal meg.” Ezt megelőzően - a tízvonalas időszakban - viszont csak egy csörgött. Ezeket Schoblocher István, a Köszönjük... Jólesett az ajándék Ezúton is szeretnénk köszönetét mondani Boldvai László képviselőjelöltnek, aki tudomást szerezve hosszabb ideje tartó rászorultságunkról, egy kis élelmiszercsomaggal segített rajtunk. Jó volna, ha mások is követnék példáját. Bene Erzsébet Szabó Ferencné Salgótarján Nógrád Megyei Távközlési Üzem helyettes vezetője mondta el lapunknak. Hozzátette: a gondokat véglegesen a közvetlen kapcsolásos rendszer kiépítése oldja meg. Mint sok más megyei település, Nagylóc is tagja a Ke- let-Nógrád COM Részvénytársaságnak, amelynek telefonberuházásra szóló pályázati eredményét - az üzemvezető-helyettes közlése szerint - február 28-áig hirdetik ki. I gyekszem tájékozódni a Salgótarjánból Somoskőújfalu irányába épülő gázvezetékről. Eddigi információim szerint megdöbbentő és számomra abszolút érthetetlen eset állt elő. Ugyanis nem tudom,hogy kik és milyen okból a lefektetésre kerülő gázvezeték kapacitását kizárólag Somoskőújfalu ellátására tervezték. Ha ez így valósul meg, gyakorlatilag nem adódik esély arra, hogy belátható időn belül a közigazgatásilag Salgótarjánhoz tartozó területek, Somoskő, Eresztvény, Salgóbánya bekapcsolást nyerjenek. Ha mégis ez a helyzet, akkor több kérdés merül fel. Mikor és milyen mértékben tartozik Salgótarjánhoz Somoskő, Eresztvény, Salgóbánya, és mikor nem? Például ha képviselőválasztásra kerül sor, vagy az egy fő lakosra eső úgynevezett fejkvóta kérdése forog fenn, akkor odatartozunk; ha költségeket igénylő beruházásról, juttatásról van szó, akkor másodrendű állampolgárokká, illetve településekké degradálódunk. Természetesen ha ez így van, és információim nem tévesek, akkor ezek a települések indokoltnak érzik meggyorsítani elszakadási szándékukat. Ha tévednék, elnézést kérek! Azonban szükségesnek tartanám a kérdés megválaszolásában felelős személyek megnyugtató nyilatkozatát, miszerint a józan műszaki észnek megfelelően a gerincvezeték Somoskőújfalu végéig olyan keresztmetszettel készülne, hogy a további települések ellátása bármikor lehetséges lenne. Kiss Sándor Somoskőújfalu // MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot _______________: ________példányban____________________hónapra. K érem az alábbi címre kézbesíteni:_________________________________ Megrendelő neve:________________________________________________ C íme: (város, község, irányítószám)_______________________________ Az el őfizetési díj: egy hónapra 375.- Ft, (3 lapszámot ingyen kap) aláírás A megrendelőlapot borítékban, bélyeg nélkül kérjük eljuttatni a sajtóházba. (Címünk: Salgótarján, Erzsébet tér 6.) Olvasóink kérdezték - Jogászunk válaszol Az ingatlannyilvántartás új szabályairól Olvasónk kérdezi: Igaz-e, hogy szerződést már csak ügyvéd készíthet? Nem érti, hogy ha például a vevő vagy az eladó is értenek a szerződésíráshoz, miért nem készíthetik el maguknak a megállapodásukat, miért kell azért fizetniük? Nem régen olvasta a lapunk 1994.január 3-i számában megjelent jogi válaszomat, és abban sem talált ilyen kötöttséget. Kételkedik abban, hogy értesülése helytálló. V aló igaz, hogy az 1994. január 3-i lapszámunkban közzétett „ingatlan-nyilvántartási jogvita” című válaszomban a most feltett kérdésre nem válaszoltam, oka ennek az, hogy az ekkori kérdésben ilyenről nem volt szó, de méginkább az, hogy az 1994. január 20-án megjelent Magyar Közlönyben található az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972.évi 31.számú törvényerejű rendelet módosítását tartalmazó 1994. évi V. törvény, mely törvényt az Országgyűlés 1993. december 22-i ülésnapján fogadott el, de csak 1994. február 4-én lépett hatályba! Az ingatlan-nyilvántartás napjainkban - a kárpótlás, a privatizáció, a szövetkezeti földek magántulajdonba adása stb. kapcsán - jelentős szerepet tölt be, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a mindenkit érintő legfontosabb szabályaival. Az ingatlanok adás-vétele, elajándékozása öröklése, az ingatlanon történt és történő építkezések, a lakáshoz és a vállalkozáshoz szükséges hitelfelvételek, az ingatlanok zavartalan használata olyan nyilvántartást feltételez, melyből mindenki megbízható módon megállapíthatja, ki a tulajdonosa és milyen esetleges terhek és korlátozások kapcsolódnak hozzá. S ok egyéb ok miatt az előbbiekben leírtak is szükségessé tették az 1994. évi V. törvény meghozatalát, melynek 9. paragrafus (l)bekezdése akként rendelkezik, hogy „bejegyzésnek . . .olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja.” A (2)bekezdésben foglaltak adnak választ olvasónk kérdésére, mely a következőket tartalmazza: „A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozattevő, illetve szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja!” A fenti bekezdésben megfogalmazott rendelkezést az e törvény hatálybalépését követően kötött szerződésekre és megtett nyilatkozatokra kell alkalmazni, tehát 1994. február 4-ét követően már így kell eljárni! A törvény alapján felhatalmazást kapott az igazságügy- és a földművelésügyi miniszter, hogy az 1972. évi 31. tvr. és az annak végrehajtására kiadott 27/1972./XU.31./MÉM. rendelet hatályos szövegét megállapítsa, és a Magyar Közlönyben közzétegye. Dr.Verebélyi Gyula
