Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19-20 / 42. szám
tr994.;ffebruár"í9e-’20., szombat-vasárnap NYÍLT TÉR HÍRLAP 11 Gonoszok ám a gyerekek! - Fényévekre a reménytől Sóra még futja, de kenyér is kellene Vizslás-Újlakpuszta élelmiszerboltja egykor szebb napokat látott, de úgy négy-öt évvel ezelőtt megszűnt ott az árusítás. A pék- és húsáruk, konzervek, mosóporok, vegyi árucikkek helyére beköltözött - egy szegény cigánycsalád. Pontosabban egy csonka család, hiszen Botos Karolina egyedül neveli öt gyermekét az áldatlan állapotok között. Érdekes módon az apróságok könnyebben viselik szomorú sorsukat, mint édesanyjuk. Olyan kicsik még, hogy talán fel sem fogják, milyen a helyzetük. H ázőrzők serege veti magát az érkezőkre, de aztán kiderül, hogy nem olyan vérszomjas vadállatokkal van dolgunk, akik a nyiszlett újságírókat keresztbe szokták volna lenyelni... A nagy ugatásra előkerül a háziasszony is, vele együtt kisebbnél kisebb gyermekei. Az ifjoncok pillanatok alatt körülveszik a kocsit, élénkek, vidámak, a körülmények ellenére szemmel láthatóan jól érzik magukat. Persze a gyerekek még nem fogják fel tragikusan kilátástalan és sanyarú helyzetüket...- Hogy élnek itt?- Láthatja - mutat körül parányi és illegálisan megszállt birodalmán Botos Karolina. A ruhaszárító kötélen lepedők és párnahuzatok mellett vagy öt farmernadrág szárát is libegteti a februári szél, a kutyák csaholnak, a közeli főúton pedig egymás után húznak el az autók.- Honnan költöztek ide?- Baglyasalján laktunk korábban, de onnan el kellett jönnünk, mert eladták a házat, amelyet béreltünk. Akkor törtük fel itt az üres üzletet. Elmennék én innen akárhová! Itt az út mellett nincs egy nyugodt pillanatom! Rohangálnak a gyerekek ösz- sze-vissza, nem tudhatom, hogy mikor szalad valamelyik a száguldó autó alá ... Félnek a gúnytól Betessékel a „lakás”-ba. Bent füstszag, az ütött-kopott, egykor zománcozott kályhacső mellett és az ablakpárkányon szürkére színeződött zoknik tucatjai száradnak. Néhány fekhely, egy poharakkal, tányérokkal telerakott konyhaszekrény, asztal, tévé és két szentkép teszi teljessé a berendezést. Szeretnénk néhány fotót is készíteni a gyerekekről, de élénk tiltakozást vált ki a dolog.-Nem mennek el az iskolába, mert a többiek kicsúfolják őket! Gonoszok a gyerekek ... A legkisebbek még óvodások, a nagyobbacskák már iskolába járnak. Mivel a pusztán nincs oktatási intézmény, kénytelenek Salgótarjánba bejárni. Vizslás ugyan jóval közelebb van - légvonalban, a hegyen át. Megkérdezzük a két kisiskolást, hogy valóban olyan gonoszok-e a gyerekek.-Bántanak valamiért benneteket?- Nem ... Szoktak persze csúfolódni, de azokat mi is visszacsúfoljuk . . .- Dolgozik valahol? - kérdezzük az anyától. A vasútnál voltam 14 évig, de már három hónapja nem járok dolgozni. Nem kapok sem munkanélküli segélyt, sem a tanácstól valami kis támogatást.- Munkanélküli segélyt miért nem kap?-Mert adtak végkielégítést. 60 ezer forintot. Márciustól meg jár majd a segély. De miből éljünk addig? Van egy nagyfiam is, ő tizennyolc éves. Őszre beviszik katonának, az is belekerül vagy tízezer forintba! Ha egy cipőt vagy nadrágot akarunk venni, arra se telik. A lengyelpiacon is ezer forint egy cipő, aztán egy hónap alatt tönkre is megy ... Nem telik tejre sem A sparhelt praktikus bútordarab: fűteni és főzni egyszerre lehet rajta. Az alkalmatosság szélén nagyobb fazék leves vár a vacsorára.- Főz minden nap?-Persze! Mindig azt, amire éppen futja. Elhiszik-e, hogy a kilós kenyérből naponta megeszünk hat darabot? A gyerekek öt, hat, kilenc és tizenhárom évesek, a nagy fiam tizennyolc. Enniük kell, nem is keveset.- Tejből mennyi fogy?- Nem telik nekünk arra!- Senki nem segít a szomszédok közül? Nem segít nekünk senki. Igaz, az egyik ember szokott adni tejet - hitelbe. Amikor van pénzem, olyankor fizetek .. . Közelebbről is megnézem a szentképeket. Jó magasra akasztották őket, alig lehet látni a kereteken a szúrágta lyukakat. A gyerekek közben elhelyezkednek az ágyon, a hatalmas dunyhák között. Nem tudnak nyugton maradni, izegnek-mozog- nak, mintha láthatatlan rúgók mozgatnák őket. Kinn süvít a szél, az egykori eladótérben - némi füstszag ellenére - elviselhető a hőmérséklet.- Tüzelőt hol vesznek?- Ad az erdő ...- Honnan hoznak vizet?- A szomszéd ad a belső sorról, tőle hordjuk. Volt itt egy utcai csap - mutatja is az ablakból az egykori közkifolyó helyét - de leszerelték ...- Mennyi pénzből élnek?- A családi pótlék 15 ezer forint - most mondja, erre vagyunk hatan. Amíg dolgoztam, a fizetésemmel együtt összejött vagy 23 ezer. Abból valahogy kijöttünk. De most? Igaz, a legkisebb lánykára kapok egy kis segélyt, valami háromezer forintot, mert beteges szegényke. Nádas az alap helyén Mint mondják, a vizslási ön- kormányzattól ígéretet kaptak egy építési telekre. Előbb alapot kellett volna ásatniuk a további támogatáshoz, és állítólag rokoni segítséggel el is készült a munka. Az önkormányzat azonban semmit nem adott... K ét apróság be is ül a kocsiba, és megmutatják a valamivel távolabb lévő, ígéretbeli telket. Alapnak, földmunkának semmi nyoma, mint mondják, már betemették. Nincs meg az állítólag felépített fészer sem. Állítólag a környékbeli rossz gyerekek felgyújtották. Az üres telken csak néhány száraz nádszálat lenget a februári szél. A lakás, az állandó otthon pedig fényévekre esik az enyhén mocsaras telektől - a reménységgel együtt... Faragó Zoltán Ebben az újlakpusztai „cifra palotában”, mostoha körülmények között egyedül neveli öt gyermekét Botos Karolina Igazi Barbie babák Párizsban eldöntötték, ki a legszebb élő Barbie baba. A döntőbe tíz fiatal lány jutott be, közülük választották ki a legszebbet. A megtisztelő címet a 18 éves Madison Maurreau nyerte el. Indián-e a Tomahawk? Talán az amerikai filmeknek köszönhetően megint divat az indiánosdi a gyerekek között. A Winettou-rajongó gyermekek tízezreinek szent meggyőződése, hogy amerikai indiánok vasfejű tomahawkokat forgatva törtek rá ellenségeikre. Minthogy azonban a Kolumbusz előtti Amerika egyetlen népe sem ismerte a vasat, a baltaszerű harci eszköz nem készülhetett vasból. Tegyük hozzá, bizonyos rituális tárgyaktól eltekintve még rézbaltát sem forgattak eleinte a rézbő- rűek. A fegyver nevét John Smith kapitány, a Magyarországon is járt zsoldos katona, Virginia első telepeseinek egyike említi könyvében. Csakhogy az nem balta volt, csak afféle bunkósbot. Az első tomahawkokat fehér kovácsok készítették cseretárgyként az indiánok számára, jó kovácsölt vasból. Kaptak érte cserébe mindent: aranyat, kukoricát... Az is tévhit, hogy harc közben az indiánok ellenfelük felé hajították volna baltájukat. Majd bolondok lettek volna az ellenfélnek adni. A toot 12 éves kisfiú, Jonathan Taylor Thomas és Zachery T. Bryan, fiatal koruk ellenére immár „ve- terárfhwtárjai a szappanoperáknak. Legújabb tévésorozatuk a Home Improvement. Többször előfordult már,bogy a forgatócsoportok elhalasztották a felvételt, csakhogy megvárhassák a két népszerű tini sztárt. FEB-fotó Túlságosan is szerettük egymást Stingnek bordáit törték I nterjút készített Stinggel, a hajdan volt, de még mindig híres trió, a Police tagjával Adrian Deevoy, az angol Q című lap munkatársa. A beszélgetés apropóját talán az adhatta, hogy nem túl régen jelent meg az a négy CD-Ie- mezből álló csomag, amely az együttes minden felvételét tartalmazza, sőt érdekességet is a koncertekről, filmzenékből. A címe Message in a box, Üzenet egy dobozban. Sting olyan dolgokról is beszél, amelyekről eddig nemigen szólt. Hála a Police-nak Deevoy: Hogyan gondol vissza a Police-ra? Sting: Tíz év után? Mély hálával. Mindenért. Nem utolsósorban azért, aki a Police után lehettem. Büszke vagyok arra, amit csináltunk, de azért még mindig rossz egy kicsit a szám íze a kellemetlen dolgok miatt. D.: Mit érezhet vajon most Andy Summers és Stewart Copeland? S.: Azt nem tudom, de azt igen, hogy volt idő, amikor nagyon szerették volna, ha összeáll a Police. Én nem értettem velük egyet: nem lett volna jó. D.: Mikor határozták el, hogy szétválnak? S.: Erre mindhárman mást mondanánk. Ami engem illet, én a Shea-stadionban jöttem rá, hogy nincs értelme tovább zenélni együtt, mert jobbak már úgysem leszünk. D.: Copelanddel összeverekedtek, ugye? S.: Igen, pofozkodtunk egy kicsit. Mondhatom, rendszereSting már nem kíváncsi a hajdani Police-zenékre sen verekedtünk. Talán akkor volt némi szünet, mikor eltörte a bordáimat. El kellett, hogy jöjjek tőlük, a pénz is egyre kevesebb lett. Minden a feje tetején D.: Nem fejlődtek zeneileg? S.: De fejlődtünk volna, csak hát a feje tetejére állt köztünk minden, és abban a légkörben nem tudtam tovább létezni. Elölről akartam kezdeni, egyedül. Nekik nem tetszett, hogy a sikerszámokat én komponálom, nekem az volt a bajom, hogy be kellett látnom, nem vagyok olyan jó zenész a bőgőmön, mint ők a maguk hangszerén. Copeland disznóságokat írt rólam a pergője bőrére, aztán úgy verte, mint a bolond. D.: Mikor találkoztak? S.: Ott voltak az esküvőmön. Na, ott játszottunk utána, mert muszáj volt. Arra várt a násznép. A Troggs eljátszotta a Vad dolgokat a feleségem kedvéért, mi meg az Üzenet egy palackban című nótát. Olyan is volt, próba meg minden nélkül. Púnknak vének voltak D.: Miért nem vettek részt a punkmozgalomban? S.: Öregek voltunk már hozzá. Andy Summers meg szinte vén. Bob Marleyért lelkesedtünk, reggaet játszottunk, de friss rockhangzást adtunk hozzá, kicsit a punkzenéből is. Azt mondták rögtön, ez az új hullám, a new wave. Játszottunk Johnny Thundersszel is, a DamnedátX is, a Heartbrea- kersszel is. A punkok inkább öltözködtek, mintsem muzsikálni tudtak volna. Tiszteltek minket, mert mi tudtunk zenélni. D.: Érzi a Police hatását a Nirvánán? S.: Érdekes, hogy már más is kérdezte ezt. Talán, mert ők is trió. Szeretem a Nirvánát, a Ne- vermindot gyönyörűen megcsinálták. De más világ az. Hanem az biztos, hogy Copeland hatott a Therapy dobására. D.: Meghallgatja majd a CD-ket? Kiváncsi a Police-ra? S.: Nem. Biztos, hogy nem. De azért tudja, kikívánkozik valami belőlem, mert nagyon is igaz. Lehet, hogy beletört a bordám, de mi azért hárman szerettük egymást. Túlságosan is. Vass Imre Harminc éve hódít a Beatlemánia A BEATLES pontosan harminc évvel ezelőtt, 1964. februárjában tette le névjegyét Amerikában, a híres Ed Sullivan műsorában. A show után óriási érdeklődés támadt a gombafejűek iránt, fellépéseikre minden jegy elkelt. New Yorkból repülővel kellett volna átruccanniuk Washingtonba, ám hóvihar tombolt, s a fiúk inkább a biztonságosabb vonatozást választották - külön kocsit kapcsoltak számukra a New York-Washington között közlekedő járatra. Ezzel a különkocsis utazással kezdődött el a Beatlemánia. A washingtoni koncertből fantasztikus buli kerekedett. Pedig mai szemmel nézve több, mint szegényes volt a felszerelés. Ma egy kisvárosi zenekar több erősítővel, nagyobb hangerővel játszik, mint akkor, a „dübörgő” hangerő miatt a rajongók inegsüketítésével vádolt Beatles. Pedig alig félórát játszottak. De milyen félórát, és milyen számokkal: Roll Over Beethovent, Please, Please Me, Twist and Shout, majd a műsort lezáró Long Tail Sally! Megkezdődött a Beat- les-korszak!
