Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19-20 / 42. szám
12 HÍRLAP CSALÁD, OTTHON, SZABADIDŐ 1994. február 19-20., szombgrt-vaçâsnap <* ☆ 9196 Gyakran fordul elő, hogy hálátlanul — hozzáteszem: érdemtelenül — mellőzünk szép viráf okat, növényeket egy-egy új rit- aság kedvéért. Aztán rajövünk, hogy az a régi legalább ilyen szép volt, jobban bírta a „gyűrődést'’ is, de már hiába keressük, eltűnt a virágüzletek polcairól. Nagy- szüleink ablakában, kiskertjében elmaradhatatlan volt a rezeda, rozmaring, liliom — amit gyógynövényként is tartottak —, valamint az a két növény, amiről részletesebben szeretnék írni. Mindkettőt most kezdik felfedezni a termesztők, kertészek és vásárlók. Ha többet akarunk tudni róluk, régi szakirodalmat kell fellapozni, mert az újakból hiányzik. A Clíviáról és a Tra- descantiáról, a régi otthonok kedvenc növényeiről van szó. A Clívia — magyar neve nincs, vagy nem általánosan ismert — igen tartós, mutatós cserepes szobanövény. Különösen tél végén, kora tavasszal hoz vidám színt a lakásunkba az unalmas, szürke tél után. Ilyenkor hozza gyönyörű, bogemyőben nyíló, tölcsér alakú virágait. Levágott virágai vázában is hatásosak, többnyire sárga, narancssárga színűek. Jól társítható más kora tavaszi virágokkal, tulipánnal, nárcisszal, jácinttal. Ha elnyílt, vaskos, széles, sötétzöld levelei tovább díszítenek. Levelei széles kard alakúak, bőrszerűek. Növekedése erőteljes. A virágból fejlődő termése, főleg ha dúsan berakódott, különleges látvány, szépsége a virágéval vetekszik. Sajnos, erre a látványra magvetéssel szaporított növény esetében sokszor 4-5 évet is várni kell. A virágok megtermékenyülését mesterségesen is segíthetjük. Hosszú hónapoknak kell eltelnie, mire a húsos termés megnő, beérik, beszínesedik, és benne a mag is érett lesz. Egy-egy virágszáron, illetve kocsanyon 6-8 darab, érő cseresznyepaprikára emlékeztető húsos termés van, a benne lévő magtokban 2-4 maggal. Csírázóképességét hamar elveszíti, ezért azonnal vessük el laza földkeverékbe. Tartsuk állandóan nyirkosán, 16-18 C-fo- kon. A kiszáradástól takarással óvjuk. Hosszú ideig a magvetés helyén maradhat. Egyéves kora körül cserépbe ültethetjük. Sokkal gyorsabb a szaporítás és hamarabb érünk el virágzó, nagy növényt vegetatív úton. Ez a módszer inkább a hobbikertészek módszere, akiknek nem céljuk a tömeges előállítás. A Clívia saijakat hoz, amit le tudunk választani. Az idősebb, már több sarjai fejlesztő töveket elvirágzás után szedjük szét. Csak olyan saijakat vágjunk le, amelynek g yökere is van, így az eredmény íztosabb. A sarjképződést elősegíthetjük, ha a növényt mélyebbre ültetjük. Az így szaporított növényeket már 2-3 évenként ültessük nagyobb edénybe. Nedvességet jól tartó földkeveréket használjunk. Ha már egy dézsányi mennyiségre szaporodik, virágzáskor csodájára fognak járni. A másik, újra felfedezett növény a Tradescantia, magyar nevén — találóan — a pletyka. Valóban olyan gyorsan no, terjed, mint a névadó pletyka. Ma már egy-egy szép cserepes példányért 400-500 forintot is elkérnek. Szaporítása nagyon egyszerű. Az anyanövényrol hajtáscsúcsokat kell levágni (6-10 centiméter hosszút). Ezeket sűrűn egymás mellé, 10-12-es cserépbe dugvá- nyozzuk. A dugványok néhány nap múlva meggyökeresednek, és ferde irányban növekednek, lecsüngenek. Ha elég sűrűn ültettük, már két-három hét múlva kész növény benyomását kelti. Árnyas helyeken szép csüngő növény, egyszerű gonaozású. V Pénzes Judit Az ogorog nyelvi örökség egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban Az ókori görög vagy a hellén nyelvvel, irodalommal és műveltséggel kapcsolatos mai nyelvhasználatunk számos jelensége az ógörögökre, a hellénekre emlékeztet bennünket. Szakszavaink között gyakran hallhatjuk és olvashatjuk a hellén (ókori görög), a hellenofil (görögbarát) hagyományokkal foglalkozó ismeretterjesztő írásokban azokat a nyelvi, nyelvhasználati szóalakokat, amelyek egyéni szó- és nyelvhasználatunkban is gyakran vállalnak kulcsszerepeket. Lapunk hasábjain például az ógörög grafológia, grafológus, graféma megnevezések a Grafológiai Intézet grafológusának tollából a kézírások elemzésével, az írásjegyekkel foglalkozó írások jelennek meg folyamatosan. Nemcsak az ókori görög és latin műveltségű olvasóink ismerik ezeket a közhasználatban is elterjedt szófordulatokat és szólás- formákat, hanem újságjaink hasábjain megjelent közérdekű cikkekben is jelentkeznek: sziszifuszi küzdelem (hiábavaló, eredménytelen, kimerítő) azAu- giász istállója (züllött, romlott, rendetlen), Anteuszként újra erőre kap (a Föld istennőjének fia a Föld érintése nyomán kapta vissza erejét), herkulesi erővel f yőzi a munkát. Gyakran tallózhatunk az alfától az ómegáig (valaminek a kezdetétől a végpontjáig) szókapcsolattal. A görög ábécé első és utolsó betűjének felhasználása teszi érzékletessé ezt a versrészletet: ”Jaj, én vagyok az omega és az alfa ” (Babits: A lírikus epilógja). A vers címében az epilógus (utószó, befejezés) görög-latin megnevezés a kulcsszó. Köznapi életünk történései között gyakran emlegetjük a heuréka (megvan, megtaláltam, felfedeztem) felkiáltást. Archimédesz kiáltott fel boldogan, amikor feltalálta, felfedezte a hidrosztatika alaptörvényét. A hidro görög szóelem (víz, vízi) több olyan szakszóban vállal szerepet, amelyek gyakran hallhatók és olvashatók rádiós és televíziós adásainkban: hidrofóbia (víziszony), hidroplán (vízi repülőgép), hidroterápia (vízgyógyászat). Az ókori görög nyelv hajlékonysága, nemessége, bája és derűje érzékelhető ezekben a szóalakokban: harmónia (összhang, kölcsönös megértés), harmonikus (békés, barátságos), eufória (jókedv, kellemes közérzet), erotika (érzékiség), energia (erő, tetterő), energikus (tetterős, erélyes, határozott); echo (visszhang); égisz (pártfogás, oltalom); elégikus (bús, szomorú); eksztázis (rajongás, elragadtatás). Az ógörög eredetű szavak, például az agora (népgyűlés, piactér), bioszféra (szerves élet tere, az élőlények környezete), geodéta (földmérő); diszkosz; demagóg, demagógia (népámító, népámítás, stb.) tárát kiegészítik a görög és latin közös származású, a görög és a latin elemekből összetett görög-latin szóalakok. Az összetételek előtagja rendszerint görög eredetű. A görög pro előtag szerepel például ezekben a görög-latin származású szavakban: probléma, problematika, problematikus, problé- mázik, prognózis, program, próféta, prófécia, prodromus (hírmondó); prognosztika, prológus (bevezetés, előhang). A görög proto- szóösszetétefi előtag szerepel ezekben a görög-latin származékokban: protokoll, protokolláris (jegyzőkönyvi), prototípus (mintapéldány). Használati értéküket tekintve ezek a nyelvi formák nemzetközi szavakként szótározódnak. A tudomány, a technika, az irodalom, az isme- retteijesztés telítve van velük. Szócsaládjuk is figyelemre méltó. Típuspéldának idézzük meg a görög tele (távol) előtaggal alakult görög-latin összetett szóformákat: televízió, televideó, telefon, telegráf telegram, teleszkóp, telemagnó, telekommunikáció, teleobjektív, stb. Hogy a görög-latin összetételű nemzetközi szavak milyen gyakorisággal jutnak kulcsszerephez közéleti és politikai szó- és nyelvhasználatunkban, arról beszédesen bizonykodnak azok a nyelvi alakulatok, amelyek ez év januáijának napjaiban jutottak közlő szerepekhez a sajtó hasábjain: nomád (vándorló), demokrácia, demokratikus, drasztikus, dinoszaurusz, dinasztia, diaszpóra, hisztéria, hiszteroid, diabetikus, diagnózis, diakonisz- sza, dialektikus, dialógikus, dinamikus, diploma, diplomatikus, narkotizál, parodista, parodizál, szifon, szimpátia, szimpatikus, szimpatizáns, trófea, zeló- ta, ze lót izmus, vakbuzgó, vakbuzgóság). Az egri és a hatvani Görög utca elnevezésben azonban nem az ógörögök emlékét idézi, hanem az Egerbe és Hatvanba települt görög népcsoportra vonatkozó ismeretekre hívja fel a figyelmünket. A görög minősítés az új görög nyelvet beszélő kereskedőkre tekintettel boltos jelentéssel foglalkozási névként is szerepet kapott. Az egri hóstyák lakóinak szóláshasználatában a görög szó tréfás, humoros, gunyo- ros áthallásokkal az egri görög kalmárokra emlékeztető minősítés: sétál, spekulál, mint az egri görög az üres boltban. Rosszalló szándékkal hangzik el ez a két szólásváltozat. Ravaszabb a görög kalmárnál. — Görög hit, semmi hit. A görögül nevet (sír), görög írás ez nekünk (nem értjük) nyelvi alakulatok mellett az egri Panakoszta-ház neve és az egri temetőben a görög sírfeliratokon olvasható görög családok hosszú sora mégis értékes része görög nyelvi és nyelvtörténeti örökségünknek is. Dr. Bakos József Nagy mulatság után, álarc nélkül - Nyakunkon a böjt 3 Egy pár angyalszárny a gardróbban Ilyen volt az acélgyári jelmezest V ége a farsangnak, nyakunkon a böjtje. Nem csoda, hogy az idén már másodszor értékelték le a forintot. S habár napjainkban hétköznapi viselet az álarc, kevesebb volt a farsangi jelmezest. Úgy látszik, nem kell ahhoz különleges alkalom, hogy valaki gazdag vagy szegény jelmezben flangáljon a köztereken, esetleg koldusnak öltözzön, s ha úgy tartja úri kedve, hírdetőoszlop- ként jelenjen meg a közéletben. Nem volt ez másként régebben sem. A Munka című salgótarjáni lap 1927. február 19-i számában az acélgyári jelmezest leírásával búcsúztatta a farsangot. A nagy mulatság február 12-én zajlott le, amikor is több mint négyszáz személy érkezett az acélgyári kaszinóba, és 187 álarcos vonult föl a színes lampionok alatt, s ropta a táncot hajnalig. „Salgótarján leghatalmasabb estélye örök emléket hagyott sok jelmezes szívben” - írta az újság. A tudósítás végén pedig közölte a rendezőség, hogy a „garderobok- ban” a következő tárgyak maradtak vissza: „1 pár papír angyalszárny, 2 drb. csipkével ellátott álarc, 1 drb. csipkenélküli, 1 pár női kesztyű, 1 drb. női glacé kesztyű, 1 drb. nickelezett fokos, 1 drb. nyaksál, 1 drb. bicikli sapka, 1 drb. piros, bársonnyal díszített sapka, 1 drb. kalocsnyi, 1 drb. fehér cipő, 1 drb. fésű, 1 drb. vas nyaklánc sárgaréz lemezzel.” N em tudni pontosan, az idén mi hagyott örök emléket sok jelmezes szívben. Eddig nem érkezett hír arról sem, hogy akár csak egy pár elhagyott angyalszárnyat is találtak volna a gardróbban, -mér Ha enged a tél „Bokros” teendők H a enyhülnek a hidegek, már találhatunk tennivalót a telken, a ház körül. Foglalkozhatunk például a piros és fekete ribiszke-, a köszmétebokrokkal. Annál is inkább, mert ezek a sok helyütt a sövény szerepét is betöltő bokrok általában a kertek mostoha- gyermekei, kiesnek a kertész- kedők figyelemköréből - pedig roppant hálásak még az alkalmankénti gondozásért is. Ha elhanyagoljuk őket, elsűrűsödnek, termésük mennyisége csökken, minősége leromlik, rovarkártevők veszik be magukat ágaik közé, fölgyorsul elöregedésük és aljukat fölveri a gyom, főként a szinte kipusztít- hatatlan tarack. Leginkább az elhanyagolt ribiszkebokrokat lepi meg a pajzstetvek sokasága, s üli meg tövüket a taplógomba. Ápolásukat, rendbehozatalukat elsőként a beteg részek maradéktalan eltávolításával kezdjük. A következő fázisban a már elöregedett, kevés termést hozó - ágas-bogassá- gukról jól felismerhető - 4-5 éves ágakat kell kimetszeni, szintén tőből. Az akár sűrűn, akár ritkán előtörő egyéves vesszőkből is mindössze annyit hagyjunk meg, amennyi a kivágott termővesszők pótlására szükséges. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a bokroknak az a legelőnyösebb, ha évenként kis mértékben terebélyesednek. A beteg válasza Az orvos mérgesen dorgálja betegét: — A múlt héten már egyértelműen megmondtam, hogy egy korty alkoholt sem szabad innia. Miért kérdezi ezt most megint? A beteg válaszát lásd a vízszintes 6. és függőleges 1. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Szeszély, hóbort — régiesen 6. A páciens szavainak első része (zárt betűk: R, I, O) 13. Hitvány, becstelen 14. Valamit könnyekkel megszerzett 15. Szemeivel érzékelt 17. A rénium vegyjele 18. Tata része! 19. Arra a távolabbi helyre 20. A kövérség jele 22. Az ÜTE válogatott labdarúgója volt (Ferenc) 24. Énekes tinisztár 25. Érzelmekben gazdag 27. Szintén nem 28. Visszaint! 29. Éljenző szó a spanyoloknál 30. Hinduista és mohamedán elemeket egyesítő vallás híve 32. Ajándékozik 33. Húsevő vadállatok 35. Valakivel valamit megértet 36. Kilogramm, röv. 37. Veszprém megyei település lakója 39. A távolabbi személyek 40. Kedvelt ifjúsági regényíró (Kari) 41. Tanács — németül 42. Ésetleg 44. Hajói megy... (jól él) 45. A Diósgyőr labdarúgócsapatának edzője volt a közelmúltban (László) 47. Ruhát vízben tisztít 48. Gyötör 49. Távirati ő. 50. Érdektelennek talál 52. Falat habarccsal bevonó 53. Ferde irányban 56. Kimosott ruhát kötélre tesz 57. Balatonfüred híres szállodája. \ 2 TT ? 5 r 7 3“ W~ w~ \T~ •v iá H Í4 r~ !5 i ■ Ï7 y W~ IS i 2C) 24 y n~ 24 i 25 E ■ 27 j 2b i 34 51 ■ 33 34 ■ ■ 35 y 36 37 38 ■ y 40 át M VT 43 y 45 ■ W~ ■ 46 49 H 50 54 ■ ■ 52 5b 1 55 ■ 56 V-► r FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: Z, T, N) 2. Filmet kísérőszöveggel ellát 3. Heves megyei település lakója 4. Gyermekfelügyeleti intézmény 5. Női név 6. Emelet egynemű hangzói 7. ... ipso (magától értetődően) 8. Tanárképző, röv. 9. ... mail (légiposta) 10. Nadrág része 11. Te és ő 12. Válogatott ökölvívó volt (Sándor) 16. Buzgó igyekezet egy cél érdekében 20. Hatóság által elkészített 21. Igen — németül 23. Zuhan 25. Államok közti szövetség 26. Folyadékot fogyaszt 29. Ingerel 31. Szótár része! 33. Pózna 34. Lopakodva megy 35. Különféle morzehan- gok 36. Becézett női név 38. Északi szomszédunk aprópénze 40. Színésznő (Lili) 43. Ánnyi mint, röv. 44. Produkcióval kivívott tetszés 46. Üveg száját lezáró tárgy 48. Női név 51. Tagadószó 52. Súrolópor 54. Részben védő! 55. Ford. dátumrag 56. Kehelyszélek! Báthory Attila Állati jó puszi A z emberek szeretetük jeléül megcsókolják egymást. Sokféle csók van: családi, baráti, szülői. Mindegyiktől különbözik a szerelmesek csókváltása. Talán így van ez az állatvilágban is. A maci és gondozója mindenesetre szeretik egymást. FEB-fotó Nagymamám kedvencei
