Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19-20 / 42. szám

<3S.94£letena§töríi&T20., szombat - vasárnap KULTÚRA - MŰVÉSZET HÍRLAP 7 Háttérben a minőség - Megakadt gazdasági és szociális fejlődés Túl a huszonötödik videofilmen Sem a hangját, sem a helyét nem találja az értelmiség Nógrádban Beszélgetés dr. Horváth Istvánnal arról, hogy miért írt röpiratot Kérdések-Válaszok Nógrádról címmel új könyvsorozatot in­dított a salgótarjáni Mikszáth Kiadó. Ennek első kötete múlt év végén látott napvilágot, Horváth István Az ezredfordulóra fi­gyelő íöpirat Nógrádból, illetve Németh János István Ellenpon­tok című tanulmányát tartalmazza. Ezúttal Horváth Istvánnal beszélgetünk. Dr. Horváth István szerint rossz jel, ha elvándorol az ér­telmiség Fotó: R. Tóth Sándor- Az elmúlt évtizedben az ér­telmiség Nógrádban nem csak számszerűen gyarapodott, ha­nem bizonyos szakmai szerve­ződés is megkezdődött körében - indítja a beszélgetést. - Sajá­tos érdekéi kifejezésére mind több szakmai csoport volt ké­pes. Ezt a szerveződést a rend­szerváltás megtépázta, s az ér­telmiség a szakmai szerveződés helyett a politikai törésvonalak mentén helyezkedett el.- Mi volt a célja a röpirat megírásával?-Úgy látszik, hogy az értel­miség ezen új szerveződésben sem eredeti hangját, sem tény­leges helyét nem találta meg a megyében, holott a rendszervál­tás tennivalóit gyakran szokták az értelmiség nyakába varmi. Ez lehet, hogy így történt Nóg­rádban is. Ugyanakkor a szak­mai érdekek megjelenítésében készséggel és erővel bíró értel­miségiek háttérbe szorultak. Ezt a helyzetet próbáltam történeti gondolkodással 'Vázlatosan megjeleníteni. A tanulmány egyik célja az volt, hogy a nóg­rádi értelmiség számára nyil­vánvalóvá tegye ezt a helyzetet, s bizonyos értelemben cselek­vésre is buzdítson. Az általam javasolt kitörési pontok között hangsúlyosan szerepel a szak­maiság minőségének javítása.- Milyen körülmények kö­zepette él most itt, e helyen az értelmiség?- Tényekkel igazolható, hogy Nógrád megye gazdasági, szociális fejlődése megakadt. Sőt, jelentősen lemaradt azon folyamatoktól, amelyek Ma­gyarország főként nyugati me­gyéiben észlelhetők. A Dunán­túl és Budapest mögött Nógrád abba a régióba sorolható, ahol az elszegényedés, a munkanél­küliség, a vállalkozásokhoz szükséges tőke nagysága és mozgékonysága viszonyrend- szerében sajnos igen nagy a le­maradás. Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy az itt fölhal­mozott technika és technológia, amelynek vannak korszerű és korszerűtlen elemei, elneheze­dett. Nyilvánvaló, hogy a nagy vállalatok helyett kisebb, moz­gékonyabb szerveződések kel­lenének. Ezek jelenlétére nem csak a távlatokban, de napja­inkban is égetően nagy szükség lenne. Ezzel szemben, éppen a helyi viszonyok mozdulatlan­sága miatt, a technikát élettel megtölteni tudó, szakismerettel rendelkező emberek más régi­Hollókő és New York egymás „szomszédságá­ban” a sorozat első könyvének címlapján. Jel­képezi: a szerzők a részről a nagy egész, a világ ismeretében szeretnének szólni. A fedélterv Kalocsai Péter munkája. ókba vándorolnak el, s ott kere­sik a megélhetésüket.- E helyzet fölismerése nyilvánvalóan a különböző politikai pártok, s ezek vezető­inek feladata lenne. Vannak-e erre utaló jelek?-Úgy látszik, hogy a „hirte­len” jött demokrácia ezt a poli­tikai erőt is váratlanul érte. Ezért az a kapcsolat, amit az itt lévő gazdasági élettel kialakí­tott, nem elég mély. A vázlatos helyzetelemzé­sen kívül e tény rögzítése is meg­jelenik dolgoza­tom alapgondo­latai között. A továbbiakban pedig az, hogy az adott viszo­nyok közepette is a lehetősé­gekre figyel­jünk. Nógrádban sincs más lehe­tőség, mint a modernizáció útja. S ez azt is jelenti: az itteni, korszerű minő­séget mutató erőket mielőbb mozgásba hoz­zuk. Ezen alap­elvnek érvénye­sülnie kellene a gazdasági, tár­sadalmi életben és a politikai gyakorlatban is, a többpártrend- szeres szerkezet lehetőségeinek fölismerésével és kihasználásá­val.- A megye belső fejlődése mikor lehet igazán minő­ségi?- Ha figyelembe vesszük a környezetet, a régió természeti és társadalmi törvényszerűsé­geit, a történelmileg kialakult kereskedelmi kapcsolatokat, és így tovább. Ugyanis a termelés gyakorlatába beépült munka- megosztást nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem utolsó sor­ban, fokozottan ügyelnünk kel­lene az emberi kapcsolatok re­gionális összefüggéseire, s nem csak az ünnepnapokon. -mér Müvészsorsok, életutak Kovács Bodor Sándor a hétköznapok képi megörökítője Kordokumentum Kovács Bodor Sándor régóta videózik Salgótar­jánban. Filmjei művészi értékükön kívül a korszak dokumentumaiként is je­lentősek. Legutóbbi, A fé­nyek festője című, Iványi Ödön festőművészről (1918-1985) készült film­jének ősbemutatóját ja­nuár 24-én tartották a Jó­zsef Attila Művelődési Központban. Ehhez idős Gáspár Imre az 1968-as sziráki művésztelepen ké­szített amatőr filmjének részleteit használta föl. Iványi Ödönről életében nem is készült más film. K ovács Bodor Sándor tevékenysége elsősor­ban azt példázza, hogy szükség van a napja­inkban közöttünk élő személyi­ségek, írók, képző- és iparmű­vészek, zenészek és mások munkásságának képi megörökí­tésére is, lehetőleg életükben. Hiszen amit most elmulasztunk, később már nem pótolható. Kovács Bodor Sándorral beszélgetünk, aki legalább a képzőművészeket igyekszik nagy gonddal filmre venni.- Mióta?- A fények festője a huszon­ötödik filmem. Ezen kívül ta­valy elkészült még két film. Az egyik Oláh Jolán salgótarjáni cigány naív festőről szól, Ha szárnyam lenne, repülnék cím­mel. Ennek bemutatója február 21-én lesz Salgótarjánban. A másik, a Csemniczky Zoltán ba­lassagyarmati szobrászról ké­szült, Autó-Freud-mobil című film pedig Balassagyarmaton kerül a közönség elé ugyancsak februárban. Az Oláh- és a Csemniczky-filmet Budapesten előbb láthatták, mert szerepel­A Salgótarjánban élő Kovács Bodor Sándor tavaly óta füg­getlen filmes, 1988-tól videóval készít krónikát tek a 25. Független Film- és Vi- deoszemlén is január 28-án. Az Oláh-filmet bemutatják a Medi- awave Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztiválon is, amit április 26-tól május 1-ig ren­deznek meg Győr-Novákpusz- tán. Itt a kisebbségi kategóriá­ban szerepel.- Készülnek-e újabb filmek az idén?- Igen. A Salgótarjáni Városi Televízióval együttműködve újabb művészportrékat készítek majd Szabó Tamásról, Fábián Gyöngyvérről, Somoskőy Ödönről és Mustó Jánosról.- Csak képzőművészekkel foglalkozik?- Úgynevezett történelmi életútfilmeket is csinálok, idén a salgótarjáni Vertich Józsefről és a karancskeszi Huszár Já­nosról. 1992-ben mutatták be Salgótarjánban a Bennünket le­írtak című videofilmét, amely­ben nógrádiak emlékeztek a doni harcokra. Akkordöntöttem úgy: a filmben szereplőkről és másokról, akik a korszakot átél­ték, önálló portrékat is készí­tek. -t Salgótarjánból jutott a grazi akadémiára Marianna Ani nénitől tanulta a zenei alapismereteket. . . Volt növendékeinek hangversenyét rendezte meg február ele­jén a Salgótarjáni Állami Zeneiskola az intézmény hangver­senytermében. Ilyen hangversenyeket hosszú idő óta rendszere­sen szervezünk azzal a céllal, hogy megőrizzük kapcsolatunkat volt növendékeinkkel - mondja Becze Lajos igazgató. - Pedagó­giai munkánk elismerésének tartjuk, hogy egykori növendéke­ink szívesen jönnek vissza hozzánk, mi pedig örülünk a szakmai fejlődésüknek, amelyről a hangversenyeken számot adnak. Egyébként jelenlegi tantestületünkben is sokan vannak olya­nok, akik itt kezdték pályafutásukat, és most Salgótarján zenei életét gazdagítják. A mostani hangverseny egyik sikeres szereplője volt a salgótarjáni Egyed Mari­anna, aki Ausztriából érkezett haza Salgótarjánba erre az alka­lomra.- Hol ta­nul?- A grazi zeneakadémia (Hochschule für Music und Darstellende Kunst in Graz) hallgatója va­gyok 1992 ok­tóberétől. O. HProf. Eugen Jakab a zon­goratanárom, akitől nagyon sokat tanulok. Kollégiumunk Oberschützen- ben van, festőién szép vidéken. Az első év után vizsgát kellett tenni németből. A nyelvvizs­gára magánúton készültem föl. Tanulmányaim elején tartok. Egyed Marianna a grazi zeneakadémia hallgatója- Ez mit jelent?- Most másodéves vagyok, a képzés nyolcéves. A tanári és a művészi diplomát szeretném megszerezni. Szüleim segítsé­gével egyedül tartom fönn ma­gamat, öt növendékem van. Ösztöndíjra majd csak a negye­dik évben lehet pályázni. A zongora szakot végzem, itt a koncertek és az éves munka alapján történik az értékelés.- Hogyan került kapcso­latba a zenével? A családi ösz­tönzés, vagy az iskola hatása volt az erősebb?- Szüleim műszaki emberek. A Gagarin Általános Iskolában tanultam, de már első osztá­lyosként előkészítőre jártam a szomszédos zeneiskolába. Hor­váth Istvánnétól, Ani nénitől ta­nultam a zenei alapismereteket. Másodikosként nála kezdtem zongorázni is.- Miért éppen a zongorát választotta?- Anyuék azt szerették volna, ha hegedülök. Ani néni viszont azt mondta, hogy engem zongo­rázni szeretne tanítani. így tör­tént. Ani nénin kívül a zeneis­kolában Torják Vilmosné és Szabó Istvánné tanított, akinél zeneiskolai tanulmányaimat be­fejeztem. Utána kerültem a miskolci Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola zon­gora szakára, ahol 1992-ben érettségiztem.- Hogyan telnek most a ta­nulás évei?-Szakmailag nagyon izgal­masan, és kemény munkával. Ezen kívül, ha van szabad időnk, sokat járunk színházba és koncertekre Grazba, Bécsbe. Van egy Ladám, így tudunk utazni. Havonta egyszer haza­jövök Salgótarjánba is. Szeretek itthon lenni.- th Beszélő tálak Balassagyarmaton y // Antal András az Eden elvesztéséről vall Antal And­rás kerami­kus Alsótol- don él. Üveg- homlokú háza a Cserhát lá­gyan hul­lámzó vonula­taiba olvad. A csönd megül a kertek aljá­ban, mint do­romboló cica a kuckóban. Úgy tetszik, ez maga az Éden. Lehet, hogy a látszat csal? A művész kiállítása feb­ruár 27-ig te­kinthető meg a balassa­gyarmati Horváth Endre Galé­riában. Beszélő köntösről már hallottunk, de itt beszélő tálak sorakoznak a fa­lon. A tálak magától értetődő természetességgel léteznek, mintha mindig is itt lettek volna, ugyanakkor van bennük valami nyugtalanító. Madársors Az anyag nyilvánvaló szép­sége, a megformálás egyszerű­sége, a szerkezet tisztasága, a meleg színvilág megnyugtatóan hat a szemlélőre, a tálak mégis titkot rejtenek.-A pusztulás sokáig észre­vétlenül van jelen a természet­ben - jegyzi meg a művész. - Az erdők betegsége hosszú fo­lyamat. Mire észrevesszük, sok­szor már késő. A látványos hal- pusztulásokról beszámolnak a hírek, a madarak titokban hal­nak meg. Pedig zuhanásukkal, fogyatkozásukkal nemcsak a dal, a szárnyalás lesz kevesebb, hanem maga az élet. Madársors című sorozatom tálai erről szól­nak. Nem közvetlenül. Nem is annyira a természetről, mint in­kább a tragikum természetéről. Tájtörténet Múlt nyáron a bujáki mű­vésztelepen dolgoztam. Meg­döbbentem a látványon, hogy micsoda természetkárosodás történt itt is az elmúlt években.- Másik kiállított tálsoro­zata a Tájtörténet címet viseli. Miféle tájról van itt szó?- A szülőföldről, vagyis a nógrádi tájról. Ebben benne van az egész európai kultúrkör is, amiben élünk. Engem mindig is érdekelt, mi van a táj mögött? Minden vidék több évszázad kulturális nyomait őrzi. Ha ál­lok a tájban, s rajzolok, a tájat látom magam előtt. Amit nem látok, az a táj története, belső tartalma. Mindaz, ami a hegyek, az erdők, az utak mögött van. Tálaimban ezt a tájtörténetet próbálom elmesélni. Kárpátalja Antal András nemcsak a Cserhát tájtörténetét formálja meg tálaiban. Nyáron a Kárpát­alján járt művésztelepen, ahol hasonló érzékenységgel figyelte a tájat, s a táj történetében az ember életét. Erről is beszélnek tálai a balassagyarmati galériá­ban. Ez a mese sem idilli. Mégis, aki egyszer megpróbálja végiggondolni e műveket, más megvilágításban látja majd egész környezetét is, mintha a hűvös árnyékból a fényre lépne. Ebben van e tárgyak legfőbb ereje. És a világban, amelyet si­vataggá tehet a mindent legyőző ember, nagyon is szükség van arra, hogy fölismerjük: a mada­rakat, tájakat megőrizve önma­gunkat őrizzük meg. A művész beszédes tálai, kerámiái erről beszélnek. Antal András nem formabontó, nem modemkedő, és nem komplikált. Amit mon­dani akar, nem is tűri az önma­gáért való önfeledt játékot. A mese komoly, és rólunk szól.-mér Antal András: Amit nem látni, az a táj törté­nete... Fotó: R. Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents