Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19-20 / 42. szám
8 HÍRLAP__________________________ ÉLET — KEPEK 1994. február 19-20., szdrtibat-vasámáp Hadifoglyok, kényszermunkások, árvák, özvegyek - Otoisó lehetőség "fis & Szlovák leventéket is kárpótol a magyar állam A szomszéd kapott kárpótlási jegyet! Akkor beadom az igényemet én is, hiszen lenne miért! Közben meg - kicsúsztunk a határidőből... Vajon hányán mérgelődtek így és emiatt? Licitálnak a földekre? Vesz a sógor szántót? Erdőt? Kap a kárpótlási jegyéért részvényt, fogyasztási cikket is? Miért is nem adtuk be azt az igényt időben! Vajon hányán sajnálkoznak emiatt? A késlekedőknek azonban nem kell elkeseredniük: a kárpótlási törvény módosítása lehetővé teszi, hogy február 15-e és március 15-e között pótlólag is benyújtsák igényüket. Akik a jelenlegi határokon túl élnek - és nem csak a magyar nemzetiségűeknek - szintén jár a kárpótlás. Vajon tudnak-e róla egyáltalán? Angyal János és felesége. A domb mögött húzódik az országhatár A Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője, dr. Medgyesi Péter adott tájékoztatást eddigi munkájukról, és a külföldiek magyarországi kárpótlásáról.- A két első kárpótlási törvény a vagyoni sérelmekkel foglalkozik, a többi a személyi szabadságtól való megfosztás után próbál részleges kárpótlást nyújtani - mondta. - Az elveszett évekért persze képtelenség elégtételt adni, ezért is nevezzük tevékenységünket kárenyhítésnek, kárrendezésnek . .. Előfordul az is, hogy egyeseknél összevontan jelentkeznek a kárpótlási igények. Például akkor, ha valakit kulákká nyilvánítottak, elvették a földjét, a termelőeszközeit, aztán ráadásul szabadságától megfosztva munkatáborba is elhurcolták. Fogságért földet-A fogság kárenyhítésére kapott értékpapírokért termőföld is vásárolható. Miért?- Valóban sokaknak nem tetszik, hogy a szabadságvesztés után átadott kárpótlási jegyekkel is lehet licitálni a földárveréseken, hiszen az érintettek többségének egyáltalán nem is volt földje. Ezek a sérelmet elszenvedett emberek azonban rászolgáltak arra, hogy valamilyen módon enyhítsék kárukat! Hol volt, hol nem volt: a magyar államhatár- A külföldi állampolgárok is kaphatnak kárpótlást. Hogyan jutnak hozzá?- A külföldiek kárpótlási igényeiket az Országos Kárrendezési Hivatalhoz nyújthatják be, ezeket az ügyeket kizárólag ott intézik. Egyébként vagyoni kárért csak az ország jelenlegi határain belül elszenvedett sérelmekért jár kárpótlás. Ha tehát valakit mondjuk Losoncon fosztottak meg a vagyonától, az nem kaphat magyarországi kárpótlást akkor sem, ha magyar állampolgár. Nem olyan egyszerű azonban a helyzet, ezért inkább mondok egy példát. A Somoskőújfalui malom a határ túlsó oldalára esik. Az üzem államosításáért azonban nem tudtunk fizetni a jelenleg Németországban élő régi tulajdonosnak, mert akkor a terület nem Magyarországhoz tartozott. Ugyanennek a személynek volt egy ékszerüzlete is a mai Szlovákiában, s azt magyar nyilasok a háború alatt kifosztották. Ez után mégis járt a kárpótlás, mivel a terület akkoriban Magyar- ország fennhatósága alatt állt.-Milyen kárpótlás jár a határainkon túl élő, kényszermunkára hurcolt katonáknak, polgári személyeknek és politikai foglyoknak? - tettük fel a kérdést Beda Józsefnek, a Politikai Foglyok Szövetsége megyei elnökének.-Az a külföldi, aki magyar állampolgárként szenvedte el a hadifogságot, kaphat sérelmeiért némi fájdalomdíjat! Ennek azonban feltétele az is, hogy korábban legalább tíz évig Magyarországon fizessen társadalombiztosítási járulékot. Aki tehát a sérelem elszenvedésekor magyar, utána pedig - mondjuk - csehszlovák állampolgár volt, részesülhet a kárpótlásban. Nemzetiség nem számít- A nem magyar nemzetiségű külföldi állampolgároknak is jár valami?-Természetesen. Én magam is voltam a háború után hadifogoly, és a Felvidéken élő magyarok közül többen vallották magukat szlováknak csak azért, hogy előbb hazaengedjék őket. Ettől persze még jár nekik a kárpótlás, legfeljebb annyival kevesebb, mint amennyivel előbb hazakerültek ... Sok szlovák nemzetiségű fiatal került fogságba magyar leventeként, és most ők is minden további nélkül kaphatnak kárpótlási jegyeket.- Mit csinálhatnak magyar értékpapírjaikkal a külföldön élők?- Ugyanúgy felhasználhatják, mintha magyar állampolgárok lennének. Szerezhetnek földet vagy egyéb vagyontárgyat, részt vehetnek az itthoni árveréseken is. Egyébként Pozsonyban van egy bank, ahová forintban is átutalható a járandóság. Erdélybe inkább életjáradék kellene-Mit kezdhetnek értékpapírjaikkal az erdélyiek?- Szeretnénk elérni, hogy ők életjáradékra válthassák járandóságukat. Sokkal jobban járnak, mintha 35-40 százalékos árfolyamon eladják ...- Hány embert érinthet külföldön a kárpótlás?- Járok Szlovákiába tájékoztatni az érintetteket, de a jogosultak létszámát nem tudjuk pontosan. Nógrád megye jelenlegi területén az árvákat, özvegyeket is figyelembe véve mintegy 6500 emberről lehet szó. Ami a kárpótlások beadásának határidejét illeti, a február 15-e és március 15-e közötti időszak az utolsó lehetőség! Aki most nem teszi meg, az örökre elveszíti jogosultságát... Angyal János Somoskőújfalui lakos. A trianoni határ annak idején keresztbe szelte a szántóföldjüket ...- Adtak engedélyt, és a háború után is egy-két évig még átjárhattunk megművelni. Később ez megszűnt, a határ innenső oldalán adtak helyette másik területet. Kárpótlást nem kaphatunk érte, hiszen nem Magyarországon volt a terület, és különben is adtak helyette másik földet... Faragó Zoltán Pléh Öcsi bácsi és a ledöntött feje búbja Most már mi bámuljuk felülről a monstrumot - s nem „ő” bennünket! S zoborsírokat ásnak Salgótarjánban. Vagy épül egy szoborpark? Ez a kérdés, de ne válasszatok. Majd az idő eldönti, mire lesz lehetőség. íme, néhány gyöngyszem a műalkotások közül: Pléh Öcsi, Nógrádi Sándor partizán, akinek bronzmását a mozi előtt már úgyis túlnőtték a fenyők ... Lehetne persze sorolni, de örüljünk, hogy emlék lett belőlük... Partizánököl, vasököl - leterítve sem enged acélmarka szorításból Időre elkészíti a reggelit Rövidesen a boltokba kerül az új konyhai csodagép, amely időre elkészíti nemcsak a reggeli kávét, hanem a tükörtojást és a piritós kenyeret is. Az új találmányt előző este kell „beetetni”: beletenni egészben a tojásokat, a kenyérszeleteket és persze a kávét is. Ezután beprogramozzuk, hogy hánykor akarjuk ágyba vinni a feleségünknek a reggelit, és milyen kemény legyen a főtt tojás. Reggel aztán, amikorra kértük, folyni kezd a kávé, sül a piritós, és az automata beleüti a serpenyőbe a tojásokat. A feltaláló, Rob Moder és a forgalmazó cég nyárra tervezi a reggelikészitő gép európai bevezetését. Orvosnő falun Más lett ez a község, Brutyó János márvány emléktáblája a SZÜV épületéről került a süllyesztőbe Nem műalkotás, de itt árválkodik az egykori május 1-i dísztribün E egyetlen szóval sem mondaná ki a doktornő, hogy túl vannak az influenza- járvány veszélyén. Ennek még a gondolatát is elhárítja. Pedig az orvosi rendelő hófehéren ragyogó várószobájából hiába, hogy még a déli harangszón jóval innen eltávozott az aznap délelőtt utolsó betege is. Az orvosnő lélegzetvételnyi szünethez jutott, rohant haza, megnézni a három iskolását, felkészültek-e az aznapi feladatra. Tanuló virgoncok, számukra még a szülői felügyelet nélkülözhetetlen. Az apa a kamionjával valahol Európát járja. A doktornő távolléte alatt Te- rézkének, az ápoló nővérkének jut ideje a betegek kartonjainak rendezésére. Napi 50-60 beteg orvosi észrevételeit jegyzi fel a kartonokra. Rozika, a védőnő, úton van valahol a faluban. Ilyenkor készül a takarítónő is a rendcsinálásra. Felhevülten a sietségtől, a doktornő is visszatért. Máris munkához lát. Nagyöblű táskáját orvosi felszerelésekkel, orvosságokkal és sok minden más, ismeretlen dolgokkal rakja tele. Miután táskáját elrendezte, kezét rikítóan fehér asztalára tette, s tekintete a korai napfénytől csillogó ablakon át a falu házai fölött kalandozik. Homlokán finom redők árulkodnak arról, hogy gondolataiban elrendezi a feladatait, mielőtt útra kelne. A sok-sok fehér szín teszi-e, de az arca kitet- szően rózsaszínű. A szeme viszont arról árulkodik, hogy sok még ma a reá váró dolog. Nagy község lett ám Rimóc. Azt mondta a doktornő, hogy már kétezren is felül van a lakók száma. Az elmúlt évtizedekben, viharos gyorsasággal, új házak is épültek. A régi, pa- lócos szépségét híven őrző falu magja körül, akár három községet is kitevő, kényes villának is beillő, kertes házak emelkednek. A doktornő a kérdésen is csodálkozva bizonyította:- Ma már nem úgy van mint régen, hogy nem laktak a szép szobában - hanem lakják azt. A lakások felszerelése korszerű. A fürdőszoba csábító. Ezen a téren nincs is gond... Hogy mivel van a gond, azt már akkor nem fejezte be. De a községben ki ne tudná dr. Verbot Klára körzeti orvosról, hiszen közel két évtizede együtt él a rimóciakkal, hogy milyen féltő gonddal vigyáz az emberek egészségére. Háziorvos, sportorvos, akupunkturális képesítése van. Még közszereplésre is fordít áz idejéből az önkormányzatokban, helyben és a megyén. Szót ejtettünk volna erről is, meg a betegséget megelőző oltásokról is, de kár volt, mert indulatos lett a doktornő.- Ugyan kérem! Ha a pásztornak a jószágra kell vigyáznia, nekem az emberek egészségére. Ma a lakosság fogékonyabb a betegségre. Nehezebb lett a mindennapi élet. Ez itt a gond kérem! M ilyen komorrá tud válni ennek a kifinomult arcú orvosnőnek a tekintete! A község lakosságáért érzett minden gondja kiült az arcára. Ő tudja igazán, a himóci embert Ez ám az épületes látvány: Münnich Ferenc mellszobra! Padlóra küldött partizánok és a harcostársak: Pléh Öcsi és Nógrádi Sándor Fotók: Rigó Tiboi
