Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19-20 / 42. szám

8 HÍRLAP__________________________ ÉLET — KEPEK 1994. február 19-20., szdrtibat-vasámáp Hadifoglyok, kényszermunkások, árvák, özvegyek - Otoisó lehetőség "fis & Szlovák leventéket is kárpótol a magyar állam A szomszéd kapott kárpótlási jegyet! Akkor beadom az igé­nyemet én is, hiszen lenne miért! Közben meg - kicsúsztunk a határidőből... Vajon hányán mérgelődtek így és emiatt? Lici­tálnak a földekre? Vesz a sógor szántót? Erdőt? Kap a kárpót­lási jegyéért részvényt, fogyasztási cikket is? Miért is nem adtuk be azt az igényt időben! Vajon hányán sajnálkoznak emiatt? A késlekedőknek azonban nem kell elkeseredniük: a kárpótlási törvény módosítása lehetővé teszi, hogy február 15-e és március 15-e között pótlólag is benyújtsák igényüket. Akik a jelenlegi határokon túl élnek - és nem csak a magyar nemzetiségűeknek - szintén jár a kárpótlás. Vajon tudnak-e róla egyáltalán? Angyal János és felesége. A domb mögött húzódik az országhatár A Nógrád Megyei Kárren­dezési Hivatal vezetője, dr. Medgyesi Péter adott tájékoztatást eddigi mun­kájukról, és a külföldiek ma­gyarországi kárpótlásáról.- A két első kárpótlási tör­vény a vagyoni sérelmekkel foglalkozik, a többi a személyi szabadságtól való megfosztás után próbál részleges kárpótlást nyújtani - mondta. - Az elve­szett évekért persze képtelenség elégtételt adni, ezért is nevez­zük tevékenységünket káreny­hítésnek, kárrendezésnek . .. Előfordul az is, hogy egyesek­nél összevontan jelentkeznek a kárpótlási igények. Például ak­kor, ha valakit kulákká nyilvá­nítottak, elvették a földjét, a termelőeszközeit, aztán ráadá­sul szabadságától megfosztva munkatáborba is elhurcolták. Fogságért földet-A fogság kárenyhítésére kapott értékpapírokért ter­mőföld is vásárolható. Miért?- Valóban sokaknak nem tet­szik, hogy a szabadságvesztés után átadott kárpótlási jegyek­kel is lehet licitálni a földárve­réseken, hiszen az érintettek többségének egyáltalán nem is volt földje. Ezek a sérelmet el­szenvedett emberek azonban rá­szolgáltak arra, hogy valami­lyen módon enyhítsék kárukat! Hol volt, hol nem volt: a magyar államhatár- A külföldi állampolgárok is kaphatnak kárpótlást. Ho­gyan jutnak hozzá?- A külföldiek kárpótlási igé­nyeiket az Országos Kárrende­zési Hivatalhoz nyújthatják be, ezeket az ügyeket kizárólag ott intézik. Egyébként vagyoni kárért csak az ország jelenlegi határain belül elszenvedett sé­relmekért jár kárpótlás. Ha tehát valakit mondjuk Losoncon fosz­tottak meg a vagyonától, az nem kaphat magyarországi kár­pótlást akkor sem, ha magyar állampolgár. Nem olyan egy­szerű azonban a helyzet, ezért inkább mondok egy példát. A Somoskőújfalui malom a határ túlsó oldalára esik. Az üzem ál­lamosításáért azonban nem tud­tunk fizetni a jelenleg Németor­szágban élő régi tulajdonosnak, mert akkor a terület nem Ma­gyarországhoz tartozott. Ugyanennek a személynek volt egy ékszerüzlete is a mai Szlo­vákiában, s azt magyar nyilasok a háború alatt kifosztották. Ez után mégis járt a kárpótlás, mi­vel a terület akkoriban Magyar- ország fennhatósága alatt állt.-Milyen kárpótlás jár a határainkon túl élő, kény­szermunkára hurcolt kato­náknak, polgári személyek­nek és politikai foglyoknak? - tettük fel a kérdést Beda Jó­zsefnek, a Politikai Foglyok Szövetsége megyei elnökének.-Az a külföldi, aki magyar állampolgárként szenvedte el a hadifogságot, kaphat sérelmei­ért némi fájdalomdíjat! Ennek azonban feltétele az is, hogy ko­rábban legalább tíz évig Ma­gyarországon fizessen társada­lombiztosítási járulékot. Aki te­hát a sérelem elszenvedésekor magyar, utána pedig - mondjuk - csehszlovák állampolgár volt, részesülhet a kárpótlásban. Nemzetiség nem számít- A nem magyar nemzeti­ségű külföldi állampolgárok­nak is jár valami?-Természetesen. Én magam is voltam a háború után hadifo­goly, és a Felvidéken élő ma­gyarok közül többen vallották magukat szlováknak csak azért, hogy előbb hazaengedjék őket. Ettől persze még jár nekik a kárpótlás, legfeljebb annyival kevesebb, mint amennyivel előbb hazakerültek ... Sok szlovák nemzetiségű fiatal ke­rült fogságba magyar levente­ként, és most ők is minden to­vábbi nélkül kaphatnak kárpót­lási jegyeket.- Mit csinálhatnak magyar értékpapírjaikkal a külföldön élők?- Ugyanúgy felhasználhat­ják, mintha magyar állampolgá­rok lennének. Szerezhetnek föl­det vagy egyéb vagyontárgyat, részt vehetnek az itthoni árveré­seken is. Egyébként Pozsony­ban van egy bank, ahová forint­ban is átutalható a járandóság. Erdélybe inkább életjáradék kellene-Mit kezdhetnek értékpa­pírjaikkal az erdélyiek?- Szeretnénk elérni, hogy ők életjáradékra válthassák járan­dóságukat. Sokkal jobban jár­nak, mintha 35-40 százalékos árfolyamon eladják ...- Hány embert érinthet külföldön a kárpótlás?- Járok Szlovákiába tájékoz­tatni az érintetteket, de a jogo­sultak létszámát nem tudjuk pontosan. Nógrád megye jelen­legi területén az árvákat, özve­gyeket is figyelembe véve min­tegy 6500 emberről lehet szó. Ami a kárpótlások beadásának határidejét illeti, a február 15-e és március 15-e közötti időszak az utolsó lehetőség! Aki most nem teszi meg, az örökre elve­szíti jogosultságát... Angyal János Somoskőújfa­lui lakos. A trianoni határ annak idején keresztbe szelte a szántó­földjüket ...- Adtak engedélyt, és a háború után is egy-két évig még átjárhat­tunk megművelni. Később ez megszűnt, a határ innenső olda­lán adtak helyette másik területet. Kárpótlást nem kaphatunk érte, hiszen nem Magyarországon volt a terület, és különben is adtak he­lyette másik földet... Faragó Zoltán Pléh Öcsi bácsi és a ledöntött feje búbja Most már mi bámuljuk felülről a monstrumot - s nem „ő” bennünket! S zoborsírokat ásnak Salgótarjánban. Vagy épül egy szo­borpark? Ez a kérdés, de ne válasszatok. Majd az idő eldönti, mire lesz lehe­tőség. íme, néhány gyöngyszem a műalkotá­sok közül: Pléh Öcsi, Nóg­rádi Sándor partizán, akinek bronzmását a mozi előtt már úgyis túlnőtték a fenyők ... Lehetne persze sorolni, de örüljünk, hogy emlék lett belőlük... Partizánököl, vasököl - leterítve sem enged acélmarka szorításból Időre elkészíti a reggelit Rövidesen a boltokba kerül az új konyhai csodagép, amely időre elkészíti nemcsak a reg­geli kávét, hanem a tükörtojást és a piritós kenyeret is. Az új ta­lálmányt előző este kell „bee­tetni”: beletenni egészben a to­jásokat, a kenyérszeleteket és persze a kávét is. Ezután be­programozzuk, hogy hánykor akarjuk ágyba vinni a felesé­günknek a reggelit, és milyen kemény legyen a főtt tojás. Reggel aztán, amikorra kértük, folyni kezd a kávé, sül a piritós, és az automata beleüti a serpe­nyőbe a tojásokat. A feltaláló, Rob Moder és a forgalmazó cég nyárra tervezi a reggelikészitő gép európai bevezetését. Orvosnő falun Más lett ez a község, Brutyó János márvány emléktáblája a SZÜV épületéről került a süllyesztőbe Nem műalkotás, de itt árválkodik az egykori május 1-i dísztribün E egyetlen szóval sem mon­daná ki a doktornő, hogy túl vannak az influenza- járvány veszélyén. Ennek még a gondolatát is elhárítja. Pedig az orvosi rendelő hófehéren ra­gyogó várószobájából hiába, hogy még a déli harangszón jó­val innen eltávozott az aznap délelőtt utolsó betege is. Az or­vosnő lélegzetvételnyi szünet­hez jutott, rohant haza, meg­nézni a három iskolását, felké­szültek-e az aznapi feladatra. Tanuló virgoncok, számukra még a szülői felügyelet nélkü­lözhetetlen. Az apa a kamionjá­val valahol Európát járja. A doktornő távolléte alatt Te- rézkének, az ápoló nővérkének jut ideje a betegek kartonjainak rendezésére. Napi 50-60 beteg orvosi észrevételeit jegyzi fel a kartonokra. Rozika, a védőnő, úton van valahol a faluban. Ilyenkor készül a takarítónő is a rendcsinálásra. Felhevülten a sietségtől, a doktornő is visszatért. Máris munkához lát. Nagyöblű táská­ját orvosi felszerelésekkel, or­vosságokkal és sok minden más, ismeretlen dolgokkal rakja tele. Miután táskáját elrendezte, kezét rikítóan fehér asztalára tette, s tekintete a korai nap­fénytől csillogó ablakon át a falu házai fölött kalandozik. Homlokán finom redők árul­kodnak arról, hogy gondolatai­ban elrendezi a feladatait, mi­előtt útra kelne. A sok-sok fehér szín teszi-e, de az arca kitet- szően rózsaszínű. A szeme vi­szont arról árulkodik, hogy sok még ma a reá váró dolog. Nagy község lett ám Rimóc. Azt mondta a doktornő, hogy már kétezren is felül van a la­kók száma. Az elmúlt évtize­dekben, viharos gyorsasággal, új házak is épültek. A régi, pa- lócos szépségét híven őrző falu magja körül, akár három közsé­get is kitevő, kényes villának is beillő, kertes házak emelked­nek. A doktornő a kérdésen is csodálkozva bizonyította:- Ma már nem úgy van mint régen, hogy nem laktak a szép szobában - hanem lakják azt. A lakások felszerelése korszerű. A fürdőszoba csábító. Ezen a té­ren nincs is gond... Hogy mivel van a gond, azt már akkor nem fejezte be. De a községben ki ne tudná dr. Ver­bot Klára körzeti orvosról, hi­szen közel két évtizede együtt él a rimóciakkal, hogy milyen féltő gonddal vigyáz az embe­rek egészségére. Háziorvos, sportorvos, akupunkturális ké­pesítése van. Még közszereplésre is fordít áz idejéből az önkormányza­tokban, helyben és a megyén. Szót ejtettünk volna erről is, meg a betegséget megelőző ol­tásokról is, de kár volt, mert in­dulatos lett a doktornő.- Ugyan kérem! Ha a pász­tornak a jószágra kell vigyáz­nia, nekem az emberek egész­ségére. Ma a lakosság fogéko­nyabb a betegségre. Nehezebb lett a mindennapi élet. Ez itt a gond kérem! M ilyen komorrá tud válni ennek a kifinomult arcú orvosnőnek a tekintete! A község lakosságáért érzett minden gondja kiült az arcára. Ő tudja igazán, a himóci embert Ez ám az épületes látvány: Münnich Ferenc mellszobra! Padlóra küldött partizánok és a harcostársak: Pléh Öcsi és Nógrádi Sándor Fotók: Rigó Tiboi

Next

/
Thumbnails
Contents