Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-10 / 7. szám
HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1994. január 10., hétfő A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pfi 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Tisztelt Olvasóink! A szerkesztőségbe érkezett levelekből kiviláglik, széleskörű az érdeklődés az egészségügyi témák iránt. Többen - közöttük a karancslapujtői Nagy Sándorné a szomszéd- sággal együtt - javasolják, nyissunk rovatot, amelyben orvos válaszolna a feltett kérdésekre. A nátha: célravezető gyógymódok J avában dühöng a náthakor. Ahogy az lenni szokott, az illetékesek kimondják, hogy nincs influenzajárvány, az orvosi rendelők pedig megtelnek köhögő, prüszkölő betegekkel. A földgömb másik felén, Amerikában is ez a téma manapság. A Washington Post annak nézett utána, hogy vannak-e, és ha igen, melyek a legcélravezetőbb gyógymódok. Ennek kapcsán kimondott két alapvető és általános elvet: 1. Nincs gyógyszer, nincs gyógymód. Nem létezik olyan gyógyszer, illetve gyógymód, amely szembe tudna szállni közvetlenül a vírusok légiójával, amely egyszerre hozná rendbe az ember orrát, torkát, közérzetét és minden baját, ami csak egy „egyszerű” nátha idején fellép. 2. Hallgass a mamádra! Amikor a mami vagy a nagyi azt tanácsolja, hogy igyál sokat, pihenj, vegyél be aszpirint (vagy valami hasonlót), akkor az orvostudomány mai állása szerint a lehető legjobbat mondja. És az alternatív orvoslás? íme, a rövid választék. Akupunktúra, tradicionális kínai orvoslás: A kínaiak szerint a megfázás a felső test „hideg szele”. Gyógymódjuk - természetesen - a megfelelő pontokba szúrt steril tűkkel történő speciális akupunktúra. A tűszúrás arra hivatott, hogy nagyobb energiája (és erősebb immunválasza) legyen a tüdőnek, és más, a nátha által érintett szerveknek. Ajúrvéda: Amint a tradicionális kínai orvoslásnak, ennek az ötezer éves rendszernek is sajátos modellje van az emberi testről és az egészségről. Az USA-ban működő Ajúrvédikus Holisztikus Központ alapítója és igazgatója szerint (a hitelesség kedvéért neve: Swami Sada Shiva Tirtha) az ajúrvéda a megfázást úgy tekinti, mint a folyadék, a víz túltengését abban a szervezetben, amelyben a levegőnek, a víznek és a tűznek egyensúlyban kell(ene) lennie. Szerintük az erős fűszerek jelentik a gyógymódot, a betegnek többek között cayenne-i borsból, feketeborsból és más fűszerekből készült keveréket kell fogyasztania étkezés előtt és után is. Válasz - Kovászos jellegű uborka Senkire nem sózunk rá semmit 1993. december 14-én a Nóg- rádban „A fogyasztó nem balek” című cikkben valótlan állításokat írtak le. Társaságunkat hamisítással, a fogyasztók becsapásával vádolják, ami nem igaz! A tényhelyzet: új termék kikísérletezésén dolgozunk, amibe komoly külső szakembereket is bevontunk. Az új termék „kovászos jellegű uborka” lesz, amiből néhány üveg készült el laboratóriumi körülmények között. Kérésünkre a salgótarjáni Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás megvizsgálta a mintákat, s mivel még nem tartotta megfelelőnek, ezért tovább kísérletezünk. Egyetlen üveg sem kerül a kereskedelembe, amíg az új termék minden követelménynek meg nem felel. Nem akarunk „rásózni” senkire semmit, hiszen termékeink minőségével mind belföldön, mind külföldön elégedettek vevőink. Kérem, az újság hitelessége érdekében csak konkrét, a valóságnak megfelelő állítások jelenjenek meg, és az újságíró azt írja le, amit számára közöltek. Gyimesi János Dejtár, Konzerv Kft. ügyvezető igazgató Mai „macskakorömpörkölt" Határon túliak mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Itthon vagy otthon? Ma már a szülőföldem se több, mint ismerős idegen. Ferdinandy György Puerto Rico-i író Hódítás A műfordítás a legtisztességesebb imperializmus Kányádi Sándor kolozsvári költő Halló Könnyebb felhívni valakit Los Angelesből, mint Pestről Budára telefonálni. Tarján Györgyi New York-i színésznő Héjanász az avaron A magyarság párhetes nász után ismét ellenzékbe került. Gyarmath János bukaresti újságíró, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Milyenek a debreceniek? Mintha az emberek talpában lenne egy kis ólom. Bálint István New York-i rendező Százéves a „Zagyvapálfalvai Üveggyár” Személyes emlékek a síküveges múltból Nos, törjük a fejünket, miként tehetnénk eleget a növekvő igénynek. Keressük a módját, hogyan illeszthetnénk be a témakört lapunkba Addig is szeretnénk az Önök kedvébe járni, s ezúttal a náthával kapcsolatos írást ajánljuk figyelmükbe. A szerkesztő Felsőkereskedelmi érettségi után, 1943. augusztus elsején léptem a gyár kötelékébe, az úgynevezett „nagyirodán” lettem bérelszámoló. Pár hét múlva a húzógépüzem főmérnöki irodájába kerültem Baráth Gábor főmérnök mellé. Itt alkalmam volt megismerni az olvasztókemencével és a hat húzógéppel kapcsolatos mindennapi munkát, az ott dolgozó emberek napi tevékenységét. Nehezen szoktam meg a nagy meleget, csodáltam az ott dolgozók - anyagberakók, olvasztók, hőfokmérők, figyelők, letörők, üvegcserepesek, szállítók, liftkezelők, szivattyúsok nehéz felelősségteljes - munkáját. A gépkezelők munkája elütött a többiekétől: kis pádon ültek a fal mellett. Elmondták, hogy addig van rendben minden, míg ők ülnek, mert addig a hat húzógép zavartalanul húzza felfelé az alul még izzó, de egyre hűlő táblaüveget. Ám amikor például a hatos húzógép figyelője elkiáltotta magát, hogy „kő a hatos!”, akkor mint a villám ugrottak fel, hogy az azbeszthengerek között felfelé kúszó forró üvegtáblából „ártalmatlanná” tegyék a beszorult kis követ. Nagyon megkedveltem első munkahelyemet, nem is gondoltam akkor arra, hogy negyvenkét esztendőt fogok itt ledolgozni. A gyár abban az évben volt ötven éves, a főmérnök megmutatta az alapítólevelet: Archív felvételünk a hajdanvolt időket idézi „C.4/1893. számú Iparigazolványt. Schwarz A. és Fiai budapesti lakos kellően bejelentette, hogy Pálfalva község területén üveggyártási ipart szándékozik űzni. Miután az 1884. XVII tcz. által előírt kellékekkel igazolta azt, hogy ezen ipar űzésére jogosult, Schwarz A. és Fiai urat C.4. sz. alatt bejegyeztük iparlajstromunkba, és részére ezen iparigazolványt kiadtuk. Kelt: Salgótarján, 1893. november 18. Plachy sk. főszolgabíró, mint elsőfokú iparhatóság. P.h.” A főmérnök különös ember volt. A húzógépüzemi dolgozóknak munkabakancs járt, bizonyos elhasználódási időt figyelembe véve. Nekem ki kellett számolnom személyekre lebontva, hogy kinek mikor jár le a használati idő, mikor kap új bakancsot. De nem ám úgy egyszerűen, hanem napra készen, előre egy-két évvel. Hogy egy példát mondjak: nyilvántartásom mutatta, hogy Kapa Béla kemen- cekőműves bakancsjárandósága 1945. március 31-én „hat és fél pár” bakancs lesz. (Ha tudtam volna akkor, hogy hol leszek én majd ebben az időpontban!... de erről legközelebb írok.) Keményvári István Gondolatok a diabéteszesek sorsközösségéről K ét évvel ezelőtt alakult meg a Nógrád Megyei Diabetes Egyesület. Alapvető feladatként fogalmazódott meg a cukorbetegek érdekvédelme, s az állapotuk szintentartását segítő módszerek megismertetésé. Célkitűzéseink között szerepelt a diabéteszesek helyzetének figyelemmel kísérése, a társadalmi életben való részvételük előmozdítása, az egyéni életüket könnyítő kérdések megoldásának szorgalmazása, az egészségügyi hálózattal, az állami, a társadalmi szervezetekkel való együttműködés. Több alkalommal szerveztük meg a D-CONT készülékek csereakcióját, s nemcsak az egyesületi tagoknak. Mentesítve ezzel az érintetteket az egyéni lebonyolítás nehézségeitől. Összejöveteleinken szakelőadások hangzottak el az egészséges táplálkozásról, a helyes életvitelről, a diéta fontosságáról, a gyógyszere- zés mikéntjéről. A szemléltető filmek vetítése úgyszintén hozzájárult a cukorbetegséggel kapcsolatos ismeretek bővítéséhez. A résztvevők megtudhatták: a cukorbetegek ma már teljes értékű tagjai lehetnek társadalmunknak. Szükebb hazánkban, Nóg- rádban 11-12 ezerre tehető a cukorbetegek száma. Ebből következően továbbra is elsődleges célunk a szervezettség javítása. Megyénk minden nagyobb településén regionális klubot, csoportot akarunk létrehozni. I fjúsági tagozat alakításáról ugyancsak szó van: ennek keretében tanulhatnának, üdülhetnének is a fiatalok. További céljaink közé tartozik a körzeti orvosokkal, az egészségügyi hálózattal való kapcsolat erősítése. Szeretnénk, ha az egészségügyben dolgozók az eddiginél jobban segítenék egyesületünket, hiszen orvosnak, betegnek közös az érdeke. R égi gond a cukorbetegek hiányos áruellátása. Az üzletek polcain kevés a diabetikus termék. Amik vannak, azok szinte megfizethetetlenek. Az áruellátás területén ritka kivételként pozitív példa is akad. A salgótarjáni Pécskő üzletház-tömbben lévő Prima fagylaltozóban nyáron kitűnő diabetikus fagylalt kapható. Egyesületünk szélesebb- körű tevékenységének elsősorban anyagi korlátái vannak. Évente csupán 8-9 ezer forint a tagdíjbevétel, s az önkormányzati támogatás is minimális. Nemes lelkű szponzorokra, alapítványra lenne szükség eredményesebb munkánkhoz. Az elmúlt években különböző fórumokon sok szó esett az egyenlő esély gondolatáról. Nos, a cukorbetegek több szempontból is hátrányban vannak az egészségesekkel szemben. Életünk fenntartása drágább. Nehezebb a párválasztás, a megfelelő munkahely megtalálása. M ost, hogy egyesületünk a salgótarjáni Népjóléti Képzési Központban kapott helyet, reméljük, legalább az oktatásban és a szervezeti életben adottak lesznek az egyenlő esély feltételei. Azt is reméljük, hogy a jövőben a cukorbetegek nagyobb érdeklődést mutatnak egymás iránt. Hiszen gondjaink közösek , sorsközösséget alkotunk. SÁNDOR GYULA Salgótarján az egyesület vezetőségi tagja Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A tartási szerződésen alapuló lakáshasználatról Olvasónk szeretné tudni, hogy a bérlő eltartója miként folytatja a lakásbérleti jogviszonyt abban az esetben, ha az életközösséget megszakító házastárs - mint korábbi kötelezett - esetében a bíróság a tartási szerződést megszüntette, de - a jogosult kívánságának megfelelően - őrá vonatkozóan a tartási szerződést egyéb módosítás nélkül fenntartotta, s ő a vállalt kötelezettségét teljesíti is. Lakásbérleti jogvitákkal lapunk hasábjain a közelmúltban kétszer is foglalkoztam, s akkor felhívtam a figyelmet arra is, hogy új lakástörvény született, mely 1994.január 1-én lép hatályba. Ez mégsem történt meg, mert az új lakástörvény egyes rendelkezéseit az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, s emiatt a törvény a szükséges átalakítás után fog életbelépni. Hogy olvasónk kérdésével most mégis foglalkozom, annak oka: a lakásbérlet megszűnésére és a lakásbérleti jog folytatására vonatkozóan — olvasónk által felvetett kérdéseket illetően - érdemi változás nem várható a korábbi és az új jogszabályok rendelkezéseihez képest. Alap jogszabályként hivatkozom a Polgári Törvény- könyvre, és annak is az 586.paragrafusának (1) bekezdésében foglaltakra, amely szerint tartási szerződés alapján az egyik fél (felek) köteles(ek) a másik felet megfelelően eltartani. Igen gyakori eset, hogy a tartás ellenértéke a lakás használatának átengedése. Az eltartókat ilyen szerződések megkötésére az ösztönzi, hogy a lakásügyi jogszabályok szerint az eltartott bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt folytathatják. A korábbi rendeletek — de a még életbe nem lépett új - 1993.évi LXXVIII. számú törvény 32. paragrafus (1) bekezdése szerint is, „a bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha a./ a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és b. / az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, a szerződés szerint - kötelezettségét teljesítette, továbbá c. / a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.” Az új törvény 32,paragrafu- sának (2)bekezdése előírja azt is, hogy „önkormányzati lakás esetén az, akit e törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta, és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.” Fontos szabály, hogy a tartási szerződés érvénytelensége, felbontása, vagy megszüntetése a lakásbérleti jogviszony folytatását kizárja! Az olvasónk által előadott konkrét jogvitában az egyik házastárs, mint kötelezett vonatkozásában a bíróság a szerződést már megszüntette, s olvasónk - mint másik házastárs - és a tartás jogosultja között - a jogosult nyilatkozatára figyelemmel - a tartási szerződést fenntartotta. Az ilyen tényállású jogvitában a házastársi lakáshasználat kérdése sem az esetleges házassági bontóperben, sem a két házastárs egymás közötti külön perében nem rendezhető. Erre csak a tartásra jogosult perben állása mellett kerülhet sor. Erre figyelemmel a tartási szerződés megszűntetése, illetőleg módosítása iránti perben már lehetséges és szükségszerű lett volna a házastársi lakáshasználat rendezése is. Megítélésem szerint az a házastárs lenne köteles a lakást elhagyni, akivel kapcsolatban a tartási szerződés megszűntetését már kimondta a bíróság. Az a tanácsom, hogy a fentiek figyelembevételével egyezzenek meg, mert egyezség hiányában ismét csak a bíróság dönthet a lakáshasználatról is. Dr. Verebélyi Gyula
