Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-10 / 7. szám
1994. január 10., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 A csókoskalácsot vitték, mint a mannát Kenyérrel keresik a kenyérrevalót Másfél évi kényszerszünet után ismét megkezdi munkáját a mátraterenyei pékség. Két vállalkozó szellemű, s - azóta már tudjuk - bátor pékmester érkezett a Jászságból, versenytárgyaláson megvették a SÜTKER hajdani sütőüzemét, és már tavaly karácsonykor alföldi csókoskalácsot, ízes bejglit sütöttek a helybélieknek. A főpróba sikerült. A vendégvárásra szánt ünnepi kalács mindenkinek ízlett, nagy sikere volt. Tál József: elszánt, dolgos család a miénk. Amit a sógorommal kiterveltünk, menni fog: sütünk!- Már csak a szépre emlékezem, de voltak itt nehéz dolgok is - legyint a tovatűnt bosszúságra Tál József, a Tál és Társa Bt. vezetője, miközben végigjárjuk a teljesen felújított pékséget.- Olvastuk az újságban, hogy meghirdették a mátraterenyei péküzemet. A sógorommal, Németh Gusztávval gondoltunk egy nagyot, próba szerencse: belevágunk. Ő az igazi pék, még 1959-ben szerezte meg a szakmunkásvizsgát, később a mesterlevelet. Rám a szervezői, ügyintézői, szállítási feladatok jutnak majd. A sütőkemencék egy ideje ontják a meleget, éjszaka itt már kenyeret sütnek Tálék.- Milyen volt az indulás?- Nagyon nehéz. Nem azt kaptuk, amire számítottunk mondja Németh Gusztáv.-A „műtermet” a kemencékkel valahogyan csak rendbe tettük, meg a sütöde melletti üzletecskét is, de a víz- és fűtésrendszerrel megszenvedtünk, s ami még nagyobb probléma, hogy súlyos tízezreket költöttünk rá pluszban. Pedig amit csak tudtunk, magunk csináltunk, de a szétfagyott csőrendszert, lerohadt fűtés- és világításhálózatot már csak szakemberekre mertük rábízni Pontosan e nehézségek, kínok miatt már nem is egyszer felmerült bennünk: feladjuk. Mit kínlódunk itt össze, miközben veszik a pénz, fogy a kedvünk, energiánk, s még a várható eredmény is kétséges.- Kaptak segítséget?- A mátraterenyei önkormányzat, amit csak tudott, segített.- Mit szólnak otthon?-A család egyszerűen őrülteknek nevez bennünket, de leginkább az asszonyok. Pedig azt már tudják, hogy amit mi ketten a sógorommal elterveztünk, azt szinte bármi áron végigvisszük. No persze, az imént mondtam, hogy már-már feladtuk, s ez így igaz.- Pedig láthatják a körülményeink sem olyan fényesek. Amolyan hadiállapotszerű még minden. Egyetlen kis pihenőhely, egyben iroda is. Közben a fiamat, ifjabb Tál Józsefet is beszerveztük, jött a fiú reménykedve, örömmel, sőt Aki háromszor böngészi át az újságot Ha lába kél a megyei lapnak Füzesi István: Nemcsak krónikása, hanem velünk együtt megélője is kíván lenni a társadalmi valóságnak ez a lap, a mi újságunk- Igen: egy nap háromszor, s a Nógrád Megyei Hírlapot.-Hogy van ez, Füzesi István?- Nincs benne semmi különös. 1961-ben költöztem Nógrád megyébe. Azóta vagyok előfizető. Keveset tudtam Nóg- rádról, s abban, hogy most többet tudok, igazán sokat segített a megye lapja. Sok változott az utóbbi időben: mi is, a lap is. De máig sem csalatkoztam: nekünk, rólunk szól.- Van egy reggeli randihelyük is a hírlapot kedvelőknek.-A szerkesztőség előtti újság-vitrin. Böngészőnek, nógrádi tacepaónak is hívjuk egymás között tréfásan. Jómagam a kisterenyei nevelőotthonban dolgozom, busszal járok munkába Salgótarjánból, így aztán útba esik. Tíz-tizenöt percet mindig rászánok. Több ismerős arc is föl-föltűnik rendszeresen, a taxisok már előre köszönnek barátságból. Jó lenne hasonlót a megye más városában is felállítani, egészen biztosan sokan megkedvelnék az új sajtóböngészdét.- S a harmadik hely?- Bent az intézet. Nem egy, hanem két lapot járatunk. Nem fényűzésből, hanem azért mert a gyerekek is igénylik, olvassák. Igaz néha lába is kél, de soha ne legyen ennél nagyobb gondunk. Szóval, egy az övéké, a másik a tanároké.- Továbbra is kell, hogy eligazodjunk ha tudunk - ne csak az országos történésekben, hanem a helyi eseményekben is. Eligazít bennünket. Hírt ad valamiről, valakikről, akiket esetleg ismerünk is. Azt érzem, hogy nemcsak megírják, hanem meg is élik a lap és munkatársai a valóságot, velünk együtt résztvevői annak. S ezt az utat járva szolgálnak bennünket, olvasókat. Ehhez kívánok erőt, szellemi muníciót. Múltidéző sorok Maconka a világ közepe A hajdan kishatárú, de több száz éves múltra visszatekintő kisközség jelenleg Bátonyterenye egyik településrésze. A faluról 1864-ben az akkori jegyzője és valószínű tanítója is az alábbiakat tartotta fontosnak lejegyezni: „Maczonka község Heves és Külső Szolnok vármegye Mátra járásához tartozik. - A vármegye székhelyétől (Egertől) éjszak-keletre, hegyekkel körített regényes síkság közepén fekszik, csupán a faluközépen lefolyó patak leomladozott medre végett látszik völgyet képezni... - A Zagyva-fo- lyó keletről jön a határba, megy nyugatnak, innen hirtelen délnek tartva átlejt a nagy- bátonyi határba. - Határos Nógrád megye Kis-Terenne és Csengerháza pusztával, honnan a vasút is bejön, mely a Pest- Losonc és besztercebányai vasút társaság tulajdona, és röviden átadatik a közlekedésre. - A határ kiterjedését 567 ca- tastralis hold szántóföld és 165 catastralis hold rét és kert képezi, melyek következő(n) neveztetnek, de semmi Jelentőséggel sem bírnak: Őr-hegy, Barárrét, Bereggát, Pástra- járó, Csáté és Almás-lapos; ezen utóbbi egy meredek kopasz terméketlen hegy, az aly- lyán igen jóízű - de még hírre nem vergődött forrás — savanyú vízzel van, - valamint a hegy belsejében kőszén is találtatni. - Erdeje és legelője semmi sincsen, hanem a fát mennyit 62 lakos (család) fölhasznál a tőszomszédos Mátra erdejéből készpénz és dologért veszi, valamint a legelőt is marhák számára onnan fedezi. - A lelkek száma 5-600 között áll, kik mind római catholikus vallásosak, magyarul, de pa- lóczkiejtéssel beszélnek. Kelt Maczonkán szeptember 16. 1864”. Az adatközlők voltak: Kecskés András bíró, Kecskés István törvénybíró és Kispál János esküdt. Utóiratként hozzáteszik még: „Maczonka világközepének is mondatik..., mert hegyekkel van körítve.” Koczka Sütünk, méghozzá finomat - ígéri Németh Gusztáv pékmester. Mellette Zsigmond Béla segít a kemencéből kirakni a kenyeret egy másik segítő, a Zsigmond Béla is velünk, nekünk dolgozik.- Úgy hallani, elnyerték a környékbeliek rokonszenvét azzal, hogy az ünnepekre, karácsonyra, szilveszterre már bejglivel, más süteményfélékkel lepték meg őket. Pedig akkor még csak „félgőzzel” dolgoztak.- Ha tehettük, miért ne tettük volna? Sőt, azon voltunk, hogy néhány Karcag környéki ízt, zamatot is vigyünk az egészbe. Hál' Istennek, sikerült. Korábban is, de azóta már sokkal többen megkérdezték tőlünk az utcán is: - No, pék úr, mikor lesz már kenyér?- No, mester úr, mikor lesz már kenyér?- Már sütünk. Január első napjaitól kezdve szállítunk a boltokba, s ahogyan kezdenek megismerni bennünket,és kötjük sorra velük a megrendeléseket, úgy növeljük majd a sütött kenyerek számát. December 18-án virradóra ismeretlen tettesek ablaklefeszí- tés módszerével betörtek a kisterenyei római katolikus templomba. A hívek adományára fájhatott a foguk, mert szétverték a perselyt, s mivel már egy fillért sem találtak benne, dühükben megrongálták a kegytárgyakat, s ezzel 10 ezer forintos kárt okoztak. December 21-én éjszaka eddig ismeretlen tettesek behatoltak a Zagyvavölgye Vadásztár- Péksütemény?-Március-április tájékán sütünk majd kiflit és zsömlét, de lehet, hogy már előbb is sikerülni fog.- Milyen az alföldi kenyér, milyet süt majd itt a nógrádi hegyek között egy karcagi pékmester? - kérdezem Németh Gusztávtól:- Zamatos, illatos, szép domború a teste, és fénylő barna a héja. Úgy hallottam és tapasztalom, hogy itt a fehér kenyér a kedvenc. Számunkra a vevők kívánsága parancs. Tál József már ki is nézett egy szép családi házat a faluban.- A feleségemmel együtt, külön öröm, hogy neki is tetszett.- Akkor nem tart sokáig az ingázás?- A sógorom és másik munkatársam hetente továbbra is hazautaznak, de mi ideköltözünk családostól. Másoknak sütve a kenyeret, keressük a ke- nyérünkre valót. saság cserkészkúti vadászházába, és onnan fagyasztott húst, italokat, ágyneműt, étkészletet, valamint egy gázpalackot zsákmányoltak. A válogatósnak nem mondható tolvajok 80 ezer forint kárt okoztak. December 23-án éjszaka Mátraalmás és Szuha között ismeretlen tettesek feltörték P.György nyíregyházi lakos munkagépét, s abból 10 liternyi kenőolajat, valamint négy hek- tónyi gázolajat vittek el. Bátonyterenye és környéke Vezetőt keresnek • NEMTI. Több mint egy éve nem működik a település művelődési háza, mivel a megüresedett vezetői állás betöltésére - a többszöri keresés ellenére - nem találtak alkalmas személyt. Azonban továbbra is várják a jelentkezőket (ők a polgármesteri hivatalt keressék fel), mert szeretnék újra „életre kelteni” az intézményt. A falu képeslapon • MÁTRATERENYE. A településrészek nevezetességeit, jellemző részeit örökíti meg a faluról nemrégiben elkészült képeslap,amelyet az értékesítéssel megbízott vállalkozóknál lehet megvásárolni. Lesz az idén is • MÁTRAMINDSZENT. Négyszázezer forint kamatmentes kölcsönt bocsájtott a lakást vásárlók, illetve azt felújítók részére tavaly a helyi önkormányzat. Ilyen lehetőség idén is lesz, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a költségvetés elkészítése után tájékoztatják a lakosokat. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” %> összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Szabó Gy. Sándor Perselypénz, vadhús, gázpalack, gázolaj Nem válogattak a tolvajok Mi jutott 1993 „karácsonyfája” alá? BÁTONYTERENYE. Tudósítónk rövid összeállításában azt próbálta számba venni, hogy mivel gyarapodott a város, mi kerülhetett ajándék gyanánt a képzeletbeli nagy, közös karácsonyfa alá az elmúlt évben: Átadták a 209-es ISZSZI tornacsarnokát, amely 45 millió forintba került. Környezetkímélő autóbuszt állítottak forgalomba, ennek költségeit - 750 ezer forintot - a bátonyterenyei önkormányzat fizette. Három új autóbuszváró épült és felújítottak huszonhatot. Másfél millió forintot költöttek hidak karbantartására. Nem gyarapodott a lakásállomány, tovább csökkent az építőkedv. 1994-ben csupán kilenc építési engedélyt adtak ki. Viszont növekedett a vállalkozói kedv: 264-en kértek és kaptak engedélyt, és 87-en nyitottak üzletet. Vállalkozói tevékenységüket 91-en szüntették meg. Az elmúlt évben tizenhárom illegális szemétlerakóhelyet számoltak fel Bátonyterenyén. A jelenlegi szeméttáróló már betelt, ezért is fontos a hír, hogy a Gyula-rakodóra tervezett új telep építőjét decemberben sikerült pályázat útján kiválasztani, s ha minden a tervek szerint halad, akkor az idén ősszel már elkészülhet a beruházás. Ha összeadjuk, mintegy 4 ezer méternyi út- és járdaszakaszt újítottak fel. Elkészült a Jó szerencsét és a Molnár Sándor utat összekötő gyalogos-lejáró, amely nagymértékben a környéken lakók közlekedésének a kényelmét szolgálja, megszüntetve az addigi bosz- szantó kerülőket. Elkészült és ünnepélyesen felavatták a Madách út melletti ökumenikus emlékhelyet. Felújították a kisterenyei I. világ- háborús emlékművet és keresztet. Elkészült Nagybátony falusi és a kisterenyei köztemetők bővítésének tanulmányterve. Mind az öt ravatalozón kisebb felújításokat végeztek el. A város három település- részén: Nagybátony faluban, Macon- kán és Kiste- renyén jó ütemben halad a vezetékes gáz kiépítése. Nagybátony faluban az első ütem kész, a 2. ütemmel január közepén végeznek. A kisterenyei városrészben májusra kell elkészülni. Harminc család kapott bérlakást, huszonnyolc pedig jobb körülmények közé kerülhetett. Huszonegy család kapott ön- kormányzati támogatást lakásgondjuk enyhítéséhez. A városi képviselő-testület 170 határozatot hozott, és összesen 21 rendeletet alkotott. Kis László Ugyancsak tavaly készült el a Jó szerencsét és a Molnár Sándor utat összekötő gyalogos-lejáró, kímélve a lakókat a kerülőtől
