Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. január 25., kedd A bevétel a Zenélő Ifjúság Alapítvány kasszáját gyarapította A Magyar Barokk Trió hangversenye Salgótarjánban A salgótarjáni zeneiskola Mesterbérlet sorozatában legutóbb a Magyar Barokk Trió lépett pódiumra. Az együttes (Csetényi Gyula, Bartha Zsolt, Kerek Ferenc) tagjai ezúttal - nevüket meghazudtolva - nem korai évszázadok muzsikájából állították össze programjukat, hanem a kísérletező kedvű mai magyar ze­neszerzők darabjait játszották. Az együttes - (balról jobbra) Bartha Zsolt (gordonka), Kerek Ferenc (zongora) és Csetényi Gyula (fuvola) - a világ sok országában öregbítette már a magyar kultúra jó hírét Az új utak keresése sokszor meghökkentő eredményeket szül és ellenérzést vált(hat) ki a közönségből. A kísérletek he­lyességét sokszor csak az idő dönti el. Bachnak is meggyűlt a baja egy-egy merészebb har­móniaváltás miatt munkaadójá­val. Ma már értelmetlenül ál­lunk az előtt, hogy a Carmen c. opera újszerűsége miatt megbu­kott. Alig néhány évtizede Bar­tók és Kodály műveit is értetlen­séggel fogadta még a „hozzá­értő” zenekritika is. A trió Farkas Ferenc Három tétel című bensőséges hangulatú darabjával nyitott. A 89. évében lévő szerző muzsikája, amelyet ennek az együttesnek szánt, modem hangzása mellett is megnyugtató, szinte hagyomá­nyos stílust közvetít. Sáry László Tanulmányok című so­rozatából egy kiállítás képeinek hangulatát tükröző darabot az est meghívott közreműködőjé­vel, Gyöngyössy Zoltánnal adott elő Csetényi Gyula, majd Dub- rovay László Solo No.8. című szólófuvolára írt darabját ját­szotta Gyöngyössy Zoltán. Ezekben a kompozíciókban már megismerhettük a fuvolajáték utóbbi évtizedekben kikísérle­tezett eredményeit. A pergőnyelv brummogása, a kísértetiesen hangzó un. perem­hang - amelyeknek kidolgozá sában igen nagy szerepe van Matuz Istvánnak - meglepi azt, aki először találkozik ilyen elő­adással. Szerencsére a zene­szerzők gondolnak azokra a le­endő előadókra és tanárokra is, akik majd továbbviszik ezeket a kifejezési formákat. Ezt a célt szolgálta Lendvay Kamillo Tercjáték című darabja, amelyet pedagógiai céllal írt - természe­tesen magas fokon - mindenek­előtt tanulók számára. Szünet után Sári József Jele­netek című fuvoladuója után - amely a fenti előadástechnikai jegyeket csak fokozta - Balassa Sándor csellódarabját, Az utolsó pásztort játszotta Bartha Zsolt. Ebben a szerző a cselló adottságait használta ki, fel­használva az üveghang fogásait az idillikus, nosztalgikus ábrá­zolás érdekében. Kétségtelen, a legnagyobb érdeklődést kiváltó darab Ma­darász Iván Szeptén című da­rabja volt, amelyet Petőfi Sán­dor Szeptember végén című költeménye ihletett. Szintetizá­torral kísért szövegtöredékek képezték az aláfestést, amely­hez a két fuvolista élő játékkal kapcsolódott. A koncert befeje­zéseként - megnyugtatásul - ismét a trió lépett pódiumra, Hollós Máté Nottumójával. Az előadóművészek kitűnő produkciókat nyújtottak. Elő­adásuk nyomán megismerhet­tük a mai, többnyire fiatal, ma­gyar zeneszerzők törekvését, hangvételét, amelyet a közön­ség lelkes tapssal honorált. Kü­lön elismerést érdemel, hogy a szereplők honoráriumot nem is igényeltek, mivel a hangver­seny bevételét a Zenélő Ifjúság Alapítvány részére ajánlották fel. Virág László Téli vakáció LaToya Jackson Svájcba uta­zott egy kis pihenésre. A felkapott üdü­lőhelyen, Gstaadtban élvezi a beha­vazott termé­szet szépsé­geit, a tél örömeit. Szüksége is van a kikap­csolódásra, mert öccse, Michel Jack- son körül zajló zűrza­var, az ellene folytatott bí­rósági eljárás megviselte az ö idegeit is. Szép hölgy ugyancsak kellemes környezetben Angliából jött az új álompár Ismét Elfújta a szél... „Holnap is lesz nap” - ezek­kel a szavakkal ér véget száza­dunk egyik legismertebb ro­mantikus szerelmi drámája, az Elfújta a szél, amely nemcsak a könyvpiac, hanem a mozik slá­gere is volt jó néhány éven ke­resztül. A világsikerű, 10 Os- car-díjat nyert filmnek készül a folytatása, igaz tévésorozat formájában. Amióta Alexandra Ripley megjelentette a regény folytatá­sát, azóta tolonganak a produce­rek a megfilmesítés jogának megszerzéséért. Ez végül csak­nem 10 millió dollár ellenében annak a nemzetközi konzorci­umnak sikerült, amelyet a ma­gyar származású amerikai pro­ducer, Robert Halmi vezet. Ő választotta ki a főszereplőket is, ami nem csekély munkával járt, hiszen például Scarlett szere­pére több mint 20 ezren jelent­keztek. A „döntőbe jutott” 18 jelölt­nek Halmi megígérte, mind­annyian kapnak kisebb-na- gyobb szerepet a sorozatban. A végső döntés szerint a fő­szerepet a 31 éves Joanne Whalley - Kilmer kapta meg, aki megdöbbentően hasonlít az eredeti hősnőhöz, ugyanaz a tö­rékeny alkat, ugyanaz a sötét haj, mindössze a szeme színe más. Partnere a világhírű Timothy Dalton lesz. Rhettként azonban keskeny bajuszt kellett növesz­tenie. így most leginkább Clark Gable-re hasonlít. A munkálatok elkezdődtek, és rekordidő, hat hónap alatt be is fejeződnek. A szlovák köztársasági elnök felesége is köszöni Emberségből jeles (Rimaszombati tudósítónktól) A füleki Kovosmalt rom­jain megalakult hat kft. egyik legeredmé- nyesebbike a T+O-Termelés névre keresztelt alakulat, a közelmúltban szép gesztust, humánus emberi cselekede­tet hajtott végre. Dolgozóik az év utolsó munkanapjain csomagolták, és vagoníroz- ták azokat a tűzhelyeket, amelyeket a háború sújtotta horvátországi rászorulóknak szántak. A karitatív segítségnyújtás szándékával Elena Kovácová alapítványát keresték meg. A szlovák köztársasági elnök felesége az alapítványa nevé­ben köszönetét mondott a példaértékű kezdeményezé­sért, és tudatta a fülekiekkel, hogy az általuk felajánlott kályhák és tűzhelyek a kato­likus egyház segélyszolgála­tán keresztül jutnak el Hor­vátországba, még pontosab­ban Slovenszki Brodba. Százhuszonötezer korona értékben 16 db Fiko 3U 80-as tűzhely, ugyanennyi Kappeln márkájú szilárd tüzelésű kályha, és további 4 darab Fikoterm 2U 4P típusú vas­kályha került abba a vagonba, amely a járulékos könyök- és kályhacsövekkel együtt köz­vetlen a karácsonyi ünnepek előtt gurult ki a füleki gyár­ból. A gyárban készülő tűzhe­lyek 95 százaléka exportra készül. Egyebek között Hor­vátországban is vannak ke­reskedelmi partnereik. A leg­utóbbi humanitárius segély- szállítmány sorrendben már a negyedik volt, amit a horvát­országi embertelen háború sújtotta területek lakói kaptak Fülekről. Polgári László Fegyvert játékra cserélnek New Yorkban az egyik manhattani körzet rendőreinek az az öt­lete támadt, hogy akciót hirdetnek, amely szerint a fegyvert be­szolgáltatok minden fegyverért kapnak egy 100 dolláros utal­ványt, amelyet játékáruházban válthatnak be. A csereakció sike­resnek bizonyult, mert 317 fegyvert hoztak be a rendőrségre rö­vid idő alatt. A tervek szerint ezt a módszert más körzetekre is ki­terjesztik, és ha találnak szponzort, akkor sportcipőkre, dzse­kikre is lehet majd fegyvert cserélni. FEB-fotó Mai „macskakorömpörkölt" Pozsgay Imre mondja íróasztalán kifőzte: Zöldi László Híd híján Átörökítés Jelenleg a folyó egyik partján közle­kedik a nép, a másikon a po­litika. Legföl­jebb átkiabál­nak egymás­nak. Vallomás 1. Az én nemzedékem vala­mennyi közéleti tagjának, így nekem is voltak fatális téve­déseim, de sötét folt nincs az életemben. Hm! A nép szeynében a privati­záció a szabad rablás képzetét kelti. A régi rendszer az új urakat nem azzal büntette, hogy el­lenáll nekik, hanem azzal, hogy rájuk hagyta stílusát, módszereit. A volt államminisz­ter szerint A rendszerváltás sem kü­szöbölte ki azt a régről ismert képletet, amikor a kormány csak a saját hangját szereti hallani. Vallomás 2. Régóta barátságban va­gyok Csurka Istvánnal. De a barátságban elviselhetőnek tartom azt is, ha valaki más irányba megy. A harmadik üzletfél Ez termeli, az megveszi, ő pedig Fizeti.. . A vállalkozói szférában nem könnyű hitelhez jutni. Ha mégis sikerül, fölöttébb drága. A költségtöbbletet pedig az amúgy is magas árakba beépíteni már szinte lehetetlen. Az átmeneti pénzzavar viszont gyakran az egész üzletmenetet veszélybe so­dorhatja. Nyugat-Európában és az USA-ban már régen kifej­lesztették az úgynevezett „faktorálási” technikát.- Mit jelent ez a ma még idegenül hangzó kifejezés? - érdeklődtünk Vattay Richard- tól, az Első Hazai Faktorház Rt. elnökétől. Egymásra utalva-Ez egy speciális kölcsön­ügylet elnevezése. A faktorá- lással foglalkozó pénzintézet közvetít két cég — az eladó és a vásárló - között. Az ügylet lé­nyege, hogy az eladó azonnal megkapja a terméke árát, a vevő pedig az árut. Csakhogy az el­adónak nem a vevő, hanem a pénzintézet fizet. A vásárló a számlát 30-60 nap elteltével egyenlíti ki az ügyletet finanszí­rozó faktoráló cégnél. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a vevő feldolgozza, vagy továbbadja a vásárolt árut, és az abból szár­mazó bevételből fizessen a fak­toraiénak.- Kik veszik igénybe ezt a szolgáltatást?- Általában állandó üzleti partnerek. A faktoráló cég mindkét féllel külön szerződést köt. A cégpáros lehet termelő és nagykereskedelmi vállalat, vagy nagykereskedő és kiske­reskedő, amelyek egymásra vannak utalva, csak éppen nincs elég forgótőkéjük a hitelezés­hez, illetve a vásárláshoz. Ezen az akadályon segíti át a gazdál­kodókat a harmadik fél, vagyis a fizető harmadik. A szolgáltatás ára- Manapság a jó finanszí­rozási technika előnyt jelent a piacon. A 30-60 napos hala­dék rendkívül kedvező lehető­ségnek számít a vásárlók ré­széről, de az eladó sem nélkü­lözi a termékek ellenértékét, hiszen a faktoráló azonnal ki­fizeti. Sőt a harmadik fél sem jár rosszul. Mi az ára ennek a szolgáltatásnak?-A mindenkori banki hitel­kamatokkal közel azonos árat számítanak fel szerte a világon. Magyarországon sincs ez más­képpen. Csakhogy ez az összeg megoszlik a két fél - az eladó és a vevő - között. Végeredmény­ként a kereskedelmi forgalomba kerülő áru végső ára mindössze 2-5 százalékkal nő a módszer alkalmazásával.- Milyen feltételekkel köt­nek szerződést a cégpárosok­kal a faktorálók?-Természetesen csak banki szempontból hitelképes cégek vehetik igénybe ezt a szolgálta­tást. Akiknek még a megosztott hitelkamatok kifizetése is elvi­selhetetlen terhet jelentene, azokért a faktorálók sem vállal­hatnak felelősséget. Igény van rá- Az üzleti forgalom egé­szében mekkora szerepet tölt­het be ez a technika?- Az arányok nemzetgazda­ságonként változnak. Van ahol eléri a tíz százalékot, van ahol mindössze fél százalékot tesz ki. Azt hiszem, hazánkban rövi­desen - a lízinggel együtt- a faktorálás is gyakran alkalma­zott megoldássá válik. A 4-5 éves tapasztalatok azt mutatják, hogy igény van rá. Ehhez bő­vülnie kell ennek az üzletágnak is, vállalkozókra, fizetőkész „harmadikokra” is szükség van.

Next

/
Thumbnails
Contents