Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

1994. január 24., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Lőrinczy István: Juhászballada Holnaptól krimi lapunk 5. oldalán Mint szombati számunk­ban már jeleztük: január 25-én, kedden kezdjük kö­zölni folytatásokban Lő­rinczy István Juhászbalia- dáját, melyet a szerző a me­gyében jó tíz évvel ezelőtt megtörtént eset alapján írt. Indulatos gazdafórum Szécsényben A piac diktálja az árakat (Folytatás az 1. oldalról) de legfeljebb 500 ezer forintig - központi segítséget kérhetnek. Ráfizet a termelő Idén a kormány hárommilli- árd forinttal támogatja az ágaza­tot. Ezt a pénzt minőségi állat- tenyésztésre, az energia fedeze­tére és a kistermelők banki tá­mogatására kívánják fordítani. A hosszúra nyúlt fórumon nagyon sok kérdés, indulatos vélemény hangzott el. Többen megjegyezték: úgy érzik, hogy a magyar gazda kiszolgáltatott. Miként lehetséges az, hogy a búza mázsájáért mindössze ki- lencszáz forintot adnak a terme­lőnek, ugyanakkor egy kilo­gramm kenyérért ötvenhat fo­rintot kell fizetni?! Miért enge­dik meg, hogy külföldi mező- gazdasági termékekkel árasszák el az országot? Kell nekünk erőltetni a Közös Piachoz való csatlakozást?- Szabad versenyben élünk, s a piac diktálja az árakat. Ezt felülről, a minisztériumból ve­zérelni nem lehet! Nekünk szükségünk van a nyugati és a keleti piacra is. Ezek az átállás­sal együtt járó gondok - mondta válaszában Szabó János. Mások - így például Szerémi Nándor, Magyargéc kisgazda polgármestere - az összefo­gásra, az új utak, megoldások keresésére tették a hangsúlyt. Többeket foglalkoztatott a szövetkezeti törvény. - Mit érek én a vagyonjeggyel - kérdezte az egyik résztvevő. - Még min­dig a régi téeszvezetők az urak. Itt lent becsapnak és félrevezet­nek minket! - kiabáltak közbe néhányan indulatosan. Többen távoztak-Az egész szövetkezeti és vagyontörvény elhibázott - is­merte el Zsámboki Sándor. Bár a belső, pártpolitikai kér­dések felvetésekor sokan el­hagyták a termet, az azért kide­rült ezúttal is: szükség van arra, hogy az ágazat vezetői és a gaz­dák rendszeresen kicseréljék gondolataikat. - szeno ­Országvédelmi gyakorlat Nógrádban (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatos gyakorlatokat. Ezt igen fontosnak, eredményesnek minősítette a gyakorlatot vezető dr. Skultéty Sándor államtitkár. A települések polgármesterei közelről is megismerkedhettek védelmi feladataikkal, a gyakor­latban résztvevő szervek pedig áttekinthették felkészültségü­ket.- A katasztrófák mindig váratlanul jönnek ...-Igen, elhárításukhoz szük­ség van a feladatok gyakorlá­sára. Ugyanilyen fontos az or­szágvédelmi teendőkre való felkészülés. A régi honvédelmi törvény csak egyes területeket szabályozott, a kormány több intézkedéssel biztosította az át­meneti időszakban a megye és a város működőképességének megőrzését. Végül is, tavaly el­jutottunk oda, hogy letettük az új védelmi rendszer alapjait. Ma: nyílt rendőrségi fórum Balassagyarmaton (1.) Leggyakoribb a betöréses lopás Az év váltása mindenki számára a számvetést is jelenti. Ba­lassagyarmaton ezt most első alkalommal összekötik olyan nyílt fórummal, ahol bárkinek a kérdésére szívesen válaszolnak a kapitányság vezetői. Ezt segítendő adjuk közre az alábbi beszél­getést, amelyet a kapitányság vezetőjével készítettünk. László Sándor, a Balassagyar­mati Rendőrkapitányság vezetője- Kapitány úr, hogyan jel­lemezné a helyzetüket? - kér­deztük László Sándortól.- Ha számokat vizsgáljuk egy kedvező összképet látunk - kezdte válaszát a kapitány. - Az 1992. évben 21 százalékkal csökkent a bűnözés mértéke ka­pitányságunk területén 1991- hez viszonyítva. Ez a csökkenés 1993-ban tovább tar­tott. Azt mondhatom, hogy két év távlatában mintegy egyhar- maddal kevesebb jogsértést kö­vettek el. A közbiztonság szi- lárdulását bizonyítja az is, hogy hatókörzetünkben „csak” egyet­len emberölés történt, s amíg 1992- ben tíz rablás történt, ad­dig 93-ban csupán csak egy. A szervezett bűnözésnek a nyoma­ival sem találkozni, nem forult elő kábítószerrel való vissza­élés, fegyveres rablás, pénzinté­zet elleni támadás. Viszonylag nyugodt terület a miénk. Ezt az is alátámasztja, hogy tízezer la­kosra nálunk lényegesen keve­sebb bűncselekmény esik, mint a megyei átlag.- Melyek a leggyakoribb bűnelkövetések?-A legtöbb gondunk a va­gyon elleni jogsértésekkel van. Az ismertté vált bűncselekmé­nyeknek közel 70 százaléka irá­A Nyírjesi úton az ittas vezetés közben elkövetett baleset nemcsak az autót tette tönkre, hanem súlyos, maradandó sérüléssel is járt nyúlt a tulajdon ellen. Ezen be­lül pedig a legnagyobb társa­dalmi veszélyességű elkövetési forma a betöréses lopás. Ez a vagyon elleni bűncselekmé­nyeknek csaknem egyharmadát teszi ki. A másik jelentősebb te­rület a közrend elleni jogsérté­sek területe. Ez csökkenő ten­denciát mutat a korábbiakkal szemben. A harmadik kategória a közlekedési bűncselekmények területe. Sajnos a közlekedési balesetek tendenciája nem megnyugtató. Ez utóbbival kapcsolatban kell elmondanom, hogy az 1992. évi kiugróan ma­gas baleseti számot is túlléptük 1993-ban, hiszen egyről hétre nőtt a halálos és a gyermek bal­esetek aránya, s ami a legszo­morúbb, halálos gyermekbale­set is történt.- Hogyan alakul területü­kön a fehérgalléros bűnözés?- Tapasztalataink szerint már kezd közismert meghatározás lenni ez a fogalom. Különösen a privatizációk kapcsán lehet ez­zel a bűnözéssel találkozni. Az elkövetéseknek ezzel a formá­jával nekünk is kell már szá­molnunk.- A legtöbb gondot okozó betöréses lopások kik ellen irányulnak? A Balassi Bálint Gimnázium­ban felfeszített lemezszekrény a betörések egyik bűnjele-A betörők mindenütt pró­bálkoznak, de ott járnak sikerrel ahol a vagyonvédelem alacsony szintű. Első helyen kell említeni az oktatási intézményeket. Ba­lassagyarmaton gyakorlatilag nincs olyan oktatási intézmény, amelyet évente egyszer ne láto­gatnának meg a betörők. Mi minden tőlünk telhetőt megte­szünk, az oktatási intézmények sérelmére elkövetett betörések­ben 70-75 százalékos a felderí­tési eredményességünk, de sok­kal célravezetőbb lenne a meg­előzés. Pádár András (Az interjú második részét hol­napi számunkban közöljük) Traffipax • Január 24-én, hétfőn, 14 és 22 óra között Salgótarjánban a Füleki, Budapesti, Karancs, Rákóczi, Csizmadia és a So- mosi utakon várható traffipaxos ellenőrzés. Befejezik a vízmüvet • CERED. Az önkormányzat az idén egyetlen nagy fejlesz­tésre összpontosítja a rendelke­zésére álló pénzösszeget. A ta­valy befejezett vízműhálózat nyomáspróbáját, fertőtlenítését, a környezet kialakítását akarják megoldani az erre a célra szol­gáló 55 millió forintból. Bőség és hiány • MAGYARGÉC. Az önkor­mányzat telek-értékesítésére a bőség és hiány egyszerre jel­lemző. A településen jelenleg három ház épül, s ez a szám alig változik a közeli jövőben. A kí­nálat ugyanis bőséges, azonban az érdeklődés csekély a házhe­lyek iránt. Hőtárolós jövő • LEGÉND. A község általá­nos iskolájában rövidesen meg­kezdődik a fűtés korszerűsítése. A hőtárolós kályhákat már megvásárolták, de műszaki akadályok miatt egyelőre nem helyezhetők üzembe. A beruhá­zás előreláthatólag 2 millió 350 ezer forintba kerül. Ebből a tíz hőtárolós kályha mindössze 365 ezer forinttal terhelte meg a község költségvetését. Gépgyári sors • PÁSZTÓ. Az önkormányzat képviselő-testülete rendkívüli ülésen hallgatja meg a helyi szerszám- és gépgyár helyzeté­ről és jövőjéről szóló előterjesz­tést, amelyet Gyuricza József ügyvezető igazgató tár a testület tagjai elé. Megalapozottan « DOROGHÁZA. Az idei ön- kormányzati elképzelésekhez, feladatokhoz kértek lakossági véleményeket a falu vezetői a napokban tartott megbeszélésü­kön. Az összejövetelt azért szervezték, hogy az itt élők igé­nyeihez igazodó, megalapozott költségvetés készüljön. Könyvjutalmat kapott a gyarmati Madách színpad A rendezők most először hagyták játszani a színjátszókat Részlet a Hattyú-Dal-Színház harmadik díjas előadásából Mennyit keres az országgyűlési képviselő? Harmincszázalékos munkanélküliség Vadkerten i (Folytatás az 1. oldalról) Zsalakovits Anikó Ketten egye­dül című művét mutatta be, amely arról szól, hogy a két csavargó természetes állapota a magány. Szombaton elsőnek a szek­szárdi Art Kontakt Mozgász- színház mutatkozott be Sárvári János Farkasok órája című da­rabjával. amely tulajdonképpen emlék egy nemrég élt öreg em­berről. Ha szobaszínház, akkor „0”-ás Vércsoport Színjátszó- csoport, Hódmezővásárhelyről. Ezúttal Eörsi István Bohóc a hí­don című bölcseleti tréfáját mu­tatták be. Az egri Atellana Mozgász- színház Őrizd a szeretetet! című előadása bevallottan improvi­zációk sokasága. Következett a pesti Extra Muros Együttes Eu­gène Ionesco Különóra című bemutatója. A jászberényi Pont Színház Császármetszése vas­tapsot kapott. A záróelőadást a budapesti Utolsó Vonal Színházi Érdek- tömörülés adta elő, Piroska, az Utolsó Vonal családi históriája címmel. A darab főhőse a le­mondás és birtoklás különös metszéspontján őrjöngött. Vasárnap megszületett a vég­eredmény. Máthé Lajos, a zsűri elnöke rövid értékelésében hangsúlyozta, most volt az első alkalom, hogy a rendezők hagy­ták játszani a színjátszókat. Színészi alakításáért Antal András kerámiáját vehette át Tamási Zoltán (Utolsó vonal). Schilling Árpád (Atlantis Tánc- Színház), Csató Kata (Extra Muros), Tóth Eszter (Carpe Diem). Ugyancsak színészi ala­kításáért kapta Réti Zoltán réz­karcát Dióssi Gábor (Utolsó vonal), és Sörés Róza (Kentaur Színpad). A színpadképért di­cséretben részesült a székesfe­hérvári Amatőrszínház Lazarica című előadásért. Könyvjuta­lomban részesült a szentesi Horváth Mihály Gimnázium Diákszínpada, a pesti Extra Mu­ros Együttes, valamint a balas­sagyarmati Madách Imre Iro dalmi Színpad. A különdíjat a Horváth Mihály Gimnázium Diákszínpada és az Extra Muros együttes kapta. Harmadik he­lyezést ért el a szombati szá­munkban is dicsért budapesti Hattyú-Dal-Színház. Második lett a pesti Szárnyak Színháza. A zsűri az első díjat megosz­totta, az Andaxínház és az Utolsó Vonal Színházi Érdek­tömörülés között. A legjobb színészi alakítás díját az óriási tehetség, Láng Annamária (Színház Hó Alattjvehette át. Ádám Tamás Pénteken este nagy érdeklő­déssel kísért falugyűlést tartot­tak Érsekvadkerten, az ifjúsági házban. A rendezvény vendége volt dr. Bilecz Endre, országy- gyűlési képviselő (MDF). Elsőként Nógrádi László pol­gármester számolt be az elmúlt év eredményeiről, problémái­ról. Érsekvadkert az elmúlt év­ben 96 millió forintból gazdál­kodhatott. Az iskolában felújí­tásokat végeztek, hat utca ka­pott szilárd burkolatot. Az egy­házközségnek is juttattak némi pénzt a templom felújításához. A hivatal megkötötte a szerző­dést a Matávval, így remélhető­leg egyre többen juthatnak majd telefonhoz. Összevonták az if­júsági ház és a könyvtár vezeté­sét. Viszont a községben a la­kosság nem fizet szemétdíjat. A munkanélküliség az egyik legnagyobb gond a faluban. Ta­lán az országban is példátlan a több mint harminc százalékos a munkanélküliség. Sajnos, a községben lévő Forcon vállalat bezárása miatt sok ember került utcára. Nem váltotta be a remé­nyeket a háziorvosi szolgálat, mivel az csak az adminisztrá­ciót növelte. Az idén sok feladat vár meg­oldásra. Meg kell őrizni az in­tézmények működőképességét, folytatódik az utcák szilárd bur­kolatának építése is. Azt terve­zik, hogy 1994-ben valamennyi utcát felújítják. Ám a legna­gyobb falat a csatornahálózat megépítése lesz. Ez a beruházás 460 millió forintba kerül. Nyil­vánvaló, hogy csak céltámoga­tások, pályázatok útján teremt­hető elő az összeg.- Lesz e vezetékes gáz? - ér­deklődtek többen is. A válasz: jó két éve megszondázták a la­kosságot, a kérdőívek felét vissza sem küldték az emberek. A falu anyagi helyzete nem te­szi lehetővé az építést. A salgótarjáni Via et Vita dolgozóinak járna ugyan a védőruha, de mégsem kapnak felszerelést. A többeket érintő kérdésre az igazgató felhatalmazása alapján a kft. gazdasági igazgatójától kaptuk az alábbi választ:-A kollektív szerződés há­rom hónapon túli munkavi­szony esetére írja elő a munka­ruhajuttatási kötelezettséget, a kihordási idő visszamenőleges kezdetével. Tehát aki belép a céghez, az három hónapig nem kaphat munkaruhát. Az 1992-ben kiadott munkaruhák kihordási ideje néhány hete va­lóban lejárt. Gazdálkodási cél­szerűségből ezek cseréjét 1994-re ütemezte a cég. (A dá­Dr. Bilecz Endre komoly eredménynek tartja, hogy Nyu- gat-Nógrád az elmúlt két évben végre annyi pénzhez juthatott, amennyit megérdemel. A kép­viselő elmondta, hogy 1991-ben a nettó havi jövedelme 49 ezer forint volt, s ezzel a megyében a 448. helyen állt. Tavaly nettó 52 ezer forintjával már az első ezerbe sem fért be. (á. t.) tumot nem pontosította a vála­szadó, mindössze annyit mon­dott, a gazdasági körülmények­től függően.) Egyes munkakö­rökben eltekintettünk a kollek­tív szerződés korlátozásától is, az újonnan belépő dolgozók is részesültek a munkavégzéshez szükséges juttatásban. Salgótarjáni olvasónk az OTP Rt. megyei igazgatósá­gán kérte: átutalási betét­számlájáról töröljék a tévé és a rádió előfizetési díjának fo­lyósítását. A fizetést más mó­don kívánta megoldani. Az il­letékes osztályon azonban azt a választ kapta, hogy ez bizo­nyos postai rendelkezés miatt nem lehetséges. Milyen utasí­tásról van szó? Kíváncsiskodó A gazdasági körülmények függvényében

Next

/
Thumbnails
Contents