Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1994. január 24., hétfő Jólesik a kemence melege I lyentájt, a fogvacogtató télidőben bizony jólesik a meleg. Pláne, ha az ember vállát már sok tíz esztendő terhe nyomja. A szúpataki Szlivka Pál otthonában szívesen múlatja az időt az egykori kenyérsütő kemence padkáján üldögélve Fotó: Kun A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A hődíj elszámolásának kérdőjelei Nem tudhatják a lakók, miért fizetnek? Az előző fűtési idény után hét hónappal, december 14-én kaptuk meg a Kistarján út 4. szám alatti ház lakói a Tarjánhő értesítését a hődíj elszámolásáról, s ez nagy felháborodást, elégedetlenséget és teljes értetlenséget váltott ki mindannyiunkban. Ezek után ketten elhatároztuk, felülvizsgáljuk az adatokat. Azok beszerzésére lakótársam a Tarjánhőt és az Ista Kft.-t kereste fel, amíg jómagam a Lakásszövetkezet illetékeséhez kopogtattam be. Várhelyi Béla, a szövetkezet elnöke nagy meglepetésemre azonban többszöri kérésem ellenére mindenféle adatközlést letiltott. Érthetetlen, megmagyarázhatatlan ez az eset. Ha rosszak az adatok, miért értesítették a lakókat, hajók, akkor miért titkosak?! Vajon kinek az érdeke fűződik ahhoz, hogy az ellenőrzést megakadályozzák? Szembetűnő költségeltérések Felháborodottan jöttem el a szövetkezetből. Megjegyzem: ha Várhelyi úr nem tudja, kiknek a bizalmából lett vezető, és neki nem a lakóközösség érdeke a fontosabb, akkor haladéktalanul mondjon le a posztjáról! Ne felejtse el, hogy a 2400 szövetkezeti tulajdonos évi 300 forintját kapja kézhez. Ez a tagság őt bármikor leválthatja ... A szövetkezet elnökének minősíthetetlen magatartása ellenére a legszükségesebb számszaki adatokat megszereztük. Tájékoztatásul ebből emelek ki néhányat. Épületünkben a lakásonkénti fogyasztott hőmennyiség 10-50 pontegység között van. Ennek megfelelően a fűtési idény költsége 5500-tól 27 ezer 500 forintig változik. Az egyik lakó az előlegként befizetett összegből 9500 forintot visszakap, amíg a másiknak még 12 ezer 500 forintot kell befizetni. Ha elfogadjuk, hogy a túlfűtött lakás hőmérséklete 25 fokos volt, akkor a megtakarítónál csak 5 fokos átlagos hőmérséklet lehetett. Ezt az elképesztő eltérést senki nem hiszi el. A 100 és 500 százalékos eltérés megmagyarázhatatlan, hacsak valamiféle manipuláció nem történt. A többség elégedetlenségének jogosságát alátámasztja: a 80 család csaknem a 70 százalékának, tehát 54-nek a fűtési előlegre rá kell fizetnie, 6-nak nulla szaldós a számlája, és csak 20 kap vissza pénzt. A számszaki adatokból megállapítható, hogy az új rendszerre való áttérés feltételei az épületünkben nem voltak meg. Súlyos mulasztás terheli a Tarjánhő és az Ista vezetőit a késedelmes elszámoltatás miatt. Ha ezt nem decemberben, hanem júliusban vagy augusztusban teszik meg, akkor a lakók 90 százaléka megjavíttatta volna a radiátorok hibás szelepét, s így mindenki számára megadatott volna az egyenlő esély a hő fogadására. Ragaszkodunk az új elszámoláshoz Mivel ez nem történt meg, a lakók 65-70 százaléka kiszolgáltatott helyzetbe került. Nem tudják szabályozni a hőfogyasztást, így a leadott 40 fokos hő keresztül megy a radiátorokon. Ez pazarlást jelent, súlyos ezreket vesz ki a lakók zsebéből. Ki ezért a felelős? A bevételek ilyen tisztességtelen módon történő növelése felháborító. Az ellenőrzés bebizonyította, miért zárkóznak el az adatok publikálásától. A sok hiba, pontatlanság, téves terhelés miatt épületünk elszámolása lakóközösségünk számára elfogadhatatlan. A költségviselés nem a lakások tényleges fogyasztását tükrözi. A jogtalan terhelés és költségeltérés mintegy 10 százalékos indokolatlan többletkiadást jelent. Ez a túlfogyasz- tóknál az 1500-2500 forintot is eléri. Lakóközösségünk álláspontja ezek után az, hogy új elszámolásra van szükség. Ragaszkodunk minden olyan költség kiszűréséhez, amely nem közvetlenül a lakókat terheli. Álláspontunkról a polgármesteri hivatalt is tájékoztattuk. A kialakult helyzetért elsősorban a Lakásszövetkezet elnökét tesszük felelőssé, aki teljes közönnyel és érdektelenséggel fogadta az épületek részére megküldött elszámolását. Miután házunk is a lakásszövetkezet kezelésében van, minimális igényünk az ellenőrzés. Egyáltalán nem a lakóközösség feladata volna a miénkhez hasonló reklamáció. Az ellenőrzés elmulasztására nincs semmiféle mentség! Jogos a bizalmatlanság Sajnálatos tény, hogy ezt nekünk kellett kezdeményeznünk. Ám ha nem ezt tesszük, akkor a tízemeletes, nyolcvan lakásos épület lakóit becsapták volna. Ezek után a Tarjánhő és Ista Kft. vezetői ne csodálkozzanak, ha az új elszámolást még nagyobb bizalmatlansággal és fenntartással fogadjuk. Újból felülvizsgáljuk az elszámolást, és hibák, tévedések esetén azt ismételten visszautasítjuk. Nagyon remélem, hogy mint a lakásszövetkezet igazgatósági tagjának, senki nem akadályozhatja meg ismételt ellenőrzést. Molnár Tibor Salgótarján, Kistarján út 4. Molnár Tibor: Nem a költségmegosztó a hibás a kaotikus állapotért Ne, tisztelt bíróság, ne! Olvasom, hogy a Legfelsőbb Bíróság felmentette Szeleczky Zitát a népellenes bűntett vádja alól. Bízom az igazságszolgáltatásban, hiszem, hogy a döntés jogszerű - különben sem ismerem a tényeket (s ezen már nem is akarok változtatni). Ám az ítélet indoklása elgondolkodtató: Szeleczky Zita a hadba indulók buzdításával nem követett el bűncselekményt, „mert művészi tevékenysége természetes velejárója volt egy hadban álló országnak” (MTI; kiemelés tőlem)! Nem tudom, hogy a tisztelt bíróság indoklásában milyen részletesen fejti ki esztétikai alapvetését; differenciál-e például háború és háború között; megkülönbözteti-e a művészi tevékenység természetét egyes művészek bizonyos körülmények között természetesnek mondható tevékenységétől. Például PetőB - az ismert összefüggésben - a művészet természetének megfelelően buzdított; nem állítható ugyanez az orosz katonák harci szellemét ápoló táncosnőkről vagy költőkről (bár egyébként akár művészek is lehettek). Vagy mit kezdjünk Gyóni Gézával, Móricz Zsigmonddal, akik kezdetben ugyan „természetesen viselkedtek”, ám később - érthető okokból - egészen megváltoztak? Mi legyen Babitscsal, Adyval, akiknek életművéből hiányzik egy „hadban álló ország természetes velejárója"?! Avagy nézzük a második világháborút. A Szovjetúnióban, mondjuk, Andrej Platonov tevékenysége tökéletes összhangban volt a művészet természetével, mint ahogy Magyarországon Bartók Béláé vagy Radnóti Miklósé is. A hadba indulók buzdítása akkor művészi tevékenység, ha kellő tehetséggel, és az igazság szolgálatában történik („az igazat mondd, ne csak a valódit”). Különben csak tévedés, tehet- ségtelenség, vagy egyszerűen prostituálódás. Igaz: önmagában egyik sem bűncselekmény. De - ebben a kontextusban - arról, hogy mi a „művészi tevékenység természetes velejárója”, ne szóljon se bíróság, se egyház, se párt, se parlament! Gusztos István Salgótarján Itthon lenni Magyarországon! N apjainkban sok szó esik magyarságunkról, holott néha csak magyarko- dunk. A szép szokásokat, a hagyományt ápolni kell: ez is magyarságunk öntudatához tartozik. Városunkban lassan már nem lehet magyar nyelvű feliratot látni az üzletek címtábláján. Azt elfogadom, ha a külföldi vállalkozó nyit üzletet, akkor idegen nyelvű fantázia nevet alkalmaz. Azt azonban már nem, hogy a hazai korlátolt felelősségű társaság, vagy egyéb magánvállalkozás sokszor értelmetlen felirattal próbálja becsalogatni a vevőket. Rendkívül idegenül és bántóan hangzik az olyan megfogalmazás, mint például: „Valahol meg kell érteni.” Mi az, hogy valahol? Itt és most, szülőhazánkban. Mi, magyarok itthon akarunk lenni Magyarországon! Kelemen Józsefné Salgótarján Mai „macskakor ömpörkölt" Horn Gyula mondja íróasztalán kifőzte: Zöldi László Szent igaz Helyzetelemzés A mai hatalom odáig jutott, hogy már-már a demokratikus intézmények működését, a szabadságjogok érvényesülését fenyegeti. Adózási koncepció A borjút nem lehet megfejni, csaik a tehenet. Az emberek gyalázásával nem lehet rokonszenvet ébreszteni. Európa közepén A szomszédokkal nem pereskedni, hanem kereskedni kell. Előre tekints! Aki sokat beszél a múltról, annak nincs mondandója a jelenről. Magánélet Néha leviszem a szemetet - nem túl nagy élvezettel. Zsugori uram A többpárti rendszer nem kerülhet többe, mint az egy- párti. Márpedig úttörők országszerte vannak Szeretném megköszönni az Örömmozgalom Galgagután című cikket, amely kedvesen, tárgyszerűen mutatta be az általam vezetett úttörőcsapatot. Örültem neki, mivel megye- szerte választ adott sokak rá- csodálkozására: „Vannak még úttörők?” Igaz, Nógrád megyében alaposan megcsappant a csapatok száma: négy van mindössze. (Galgagután kívül még Cereden, Rimócon és Mátravere- bélyben működünk). Országosan viszont 435 bázisszervezete van az úttörőmozgalomnak. Ezek igazolt taglétszáma mintegy 70 ezer. Á Magyar Úttörők Szövetsége Országos Közgyűlése Budapesten, Csillebércen tartotta éves összejövetelét. A közgyűlés elfogadta azt a felhívást, amely az „Úttörők a barátságos harmadik évezredért” gondolat jegyében kínál cselekvési lehetőséget tagjainak és közösségeinek. A felhívás hosszabb távon útbaigazító keretet ad, amelyet a mozgalomban résztvevőknek kell tartalommal megtölteniük. Ismételten köszönöm az írásukat. Sok sikert, békét, boldogságot kívánok az egész szerkesztőségnek ! Gyürky Tibor tanár a galgagutai úttörőcsapat vezetője Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Módosul-e a használat joga, ha az özvegy résztulajdonos is? Múlt heti rovatunkban a kizárólag özvegyi jogon történő ingatlanhasznosítási kérdéssel foglalkoztam, és erre hivatkozva kérdezte újabb olvasónk a címben megfogalmazott változatot. Olvasónk előadása szerint kedvelt üdülőhelyen lévő telek, és rajta kis épület - nyaraló - az ő elhalt édesapjának és túlélő második feleségének közös tulajdona volt. Az örökhagyót illetett fele részt az első házasságból született olvasónk örökölte, a túlélő második házastárs haszonélvezeti jogával terhelten. A nyaraló használatára az özvegy részben a saját tulajdonjoga (fele rész), részben a haszonélvezeti joga alapján kizárólagos igényt tart. A 36 négyzetméteres alapterületű üdülőház építésébe olvasónk és a családja is besegítettek. Â kis nyaraló megosztott használatra nem alkalmas, s mivel az özvegy olvasónkat és családját az édesapja halála óta a használatból kizárta, szeretné tudni, hogy van-e törvényes joga az esetenkénti használatra? Az özvegy arra hivatkozik, hogy valakitől olyan felvilágosítást kapott, hogy tulajdonosi jogára is figyelemmel az Ő életében az elhalt házastárs gyermekének semmi joga nincs. Előbb hivatkozom a jogszabályi rendelkezésekre, és a végén összegezem a lehetőségeket. A Polgári Törvénykönyv 616.§.(l)bekezdésében foglaltak szerint a leszármazó kérheti az özvegy haszonélvezeti jogának korlátozását... A (2)bekezdésben írtak szerint a haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van. A korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a túlélő házastárs szükségleteit biztosítsa... Jelen esetben vizsgálandó az is, hogy a haszonélvezet korlátozása az özvegy tulajdonjogának korlátozását is jelentené-e, mert az özvegy érvelése erre figyelemmel meggyőzőnek látszik. Szerintem van megoldás, mert ilyen esetben - tekintettel az öröklés folytán tulajdonostárssá vált olvasónk és családjának szükségleteire is - a bíróság a nyaraló-ingatlan használatát a közös tulajdon szabályai szerint is rendezheti! A Polgári Törvénykönyv 140.§.(l)bekezdése szerint ugyanis a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára: e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A fentiekben megfogalmazott törvényi rendelkezés folytán, a közös tulajdonban álló és megosztva rendeltetésszerűen nem használható nyaraló használatát a bíróság oly módon is rendezheti, hogy a használatot a tulajdonostársak között idöbelileg megosztja! Esetünkben tehát a bíróság kötelezheti az özvegyet, hogy évente, - mondjuk a tanév végétől kettő héten át, vagy más indokok folytán például augusztus hónap elsejétől a hónap végéig a nyaraló kizárólagos használatát az örökhagyó le- származójának (és családjának) biztosítsa, az özvegyi jogra figyelemmel esetleg némi díjfizetésre kötelezés mellett. Bátorítom olvasónkat, hogy éljen ezzel a lehetőségével! Dr. Verebélyi Gyula
