Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1994. január 24., hétfő Jólesik a kemence melege I lyentájt, a fogvacogtató télidőben bizony jólesik a meleg. Pláne, ha az ember vállát már sok tíz esztendő terhe nyomja. A szúpataki Szlivka Pál otthonában szívesen múlatja az időt az egykori kenyérsütő kemence padkáján üldögélve Fotó: Kun A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A hődíj elszámolásának kérdőjelei Nem tudhatják a lakók, miért fizetnek? Az előző fűtési idény után hét hónappal, december 14-én kap­tuk meg a Kistarján út 4. szám alatti ház lakói a Tarjánhő érte­sítését a hődíj elszámolásáról, s ez nagy felháborodást, elégedet­lenséget és teljes értetlenséget váltott ki mindannyiunkban. Ezek után ketten elhatároz­tuk, felülvizsgáljuk az adatokat. Azok beszerzésére lakótársam a Tarjánhőt és az Ista Kft.-t ke­reste fel, amíg jómagam a La­kásszövetkezet illetékeséhez kopogtattam be. Várhelyi Béla, a szövetkezet elnöke nagy meg­lepetésemre azonban többszöri kérésem ellenére mindenféle adatközlést letiltott. Érthetetlen, megmagyarázhatatlan ez az eset. Ha rosszak az adatok, mi­ért értesítették a lakókat, hajók, akkor miért titkosak?! Vajon kinek az érdeke fűződik ahhoz, hogy az ellenőrzést megakadá­lyozzák? Szembetűnő költségeltérések Felháborodottan jöttem el a szövetkezetből. Megjegyzem: ha Várhelyi úr nem tudja, kik­nek a bizalmából lett vezető, és neki nem a lakóközösség érdeke a fontosabb, akkor haladéktala­nul mondjon le a posztjáról! Ne felejtse el, hogy a 2400 szövet­kezeti tulajdonos évi 300 forint­ját kapja kézhez. Ez a tagság őt bármikor leválthatja ... A szövetkezet elnökének mi­nősíthetetlen magatartása elle­nére a legszükségesebb szám­szaki adatokat megszereztük. Tájékoztatásul ebből emelek ki néhányat. Épületünkben a lakásonkénti fogyasztott hőmennyiség 10-50 pontegység között van. Ennek megfelelően a fűtési idény költ­sége 5500-tól 27 ezer 500 forin­tig változik. Az egyik lakó az előlegként befizetett összegből 9500 forintot visszakap, amíg a másiknak még 12 ezer 500 fo­rintot kell befizetni. Ha elfogadjuk, hogy a túlfű­tött lakás hőmérséklete 25 fokos volt, akkor a megtakarítónál csak 5 fokos átlagos hőmérsék­let lehetett. Ezt az elképesztő el­térést senki nem hiszi el. A 100 és 500 százalékos eltérés meg­magyarázhatatlan, hacsak va­lamiféle manipuláció nem tör­tént. A többség elégedetlensé­gének jogosságát alátámasztja: a 80 család csaknem a 70 száza­lékának, tehát 54-nek a fűtési előlegre rá kell fizetnie, 6-nak nulla szaldós a számlája, és csak 20 kap vissza pénzt. A számszaki adatokból meg­állapítható, hogy az új rend­szerre való áttérés feltételei az épületünkben nem voltak meg. Súlyos mulasztás terheli a Tar­jánhő és az Ista vezetőit a kése­delmes elszámoltatás miatt. Ha ezt nem decemberben, hanem júliusban vagy augusztusban te­szik meg, akkor a lakók 90 szá­zaléka megjavíttatta volna a ra­diátorok hibás szelepét, s így mindenki számára megadatott volna az egyenlő esély a hő fo­gadására. Ragaszkodunk az új elszámoláshoz Mivel ez nem történt meg, a lakók 65-70 százaléka kiszol­gáltatott helyzetbe került. Nem tudják szabályozni a hőfogyasz­tást, így a leadott 40 fokos hő keresztül megy a radiátorokon. Ez pazarlást jelent, súlyos ezre­ket vesz ki a lakók zsebéből. Ki ezért a felelős? A bevéte­lek ilyen tisztességtelen módon történő növelése felháborító. Az ellenőrzés bebizonyította, miért zárkóznak el az adatok publikálásától. A sok hiba, pon­tatlanság, téves terhelés miatt épületünk elszámolása lakókö­zösségünk számára elfogadha­tatlan. A költségviselés nem a lakások tényleges fogyasztását tükrözi. A jogtalan terhelés és költségeltérés mintegy 10 szá­zalékos indokolatlan többletki­adást jelent. Ez a túlfogyasz- tóknál az 1500-2500 forintot is eléri. Lakóközösségünk álláspontja ezek után az, hogy új elszámo­lásra van szükség. Ragaszko­dunk minden olyan költség ki­szűréséhez, amely nem közvet­lenül a lakókat terheli. Állás­pontunkról a polgármesteri hi­vatalt is tájékoztattuk. A kialakult helyzetért első­sorban a Lakásszövetkezet el­nökét tesszük felelőssé, aki tel­jes közönnyel és érdektelenség­gel fogadta az épületek részére megküldött elszámolását. Mi­után házunk is a lakásszövetke­zet kezelésében van, minimális igényünk az ellenőrzés. Egyál­talán nem a lakóközösség fel­adata volna a miénkhez hasonló reklamáció. Az ellenőrzés el­mulasztására nincs semmiféle mentség! Jogos a bizalmatlanság Sajnálatos tény, hogy ezt ne­künk kellett kezdeményeznünk. Ám ha nem ezt tesszük, akkor a tízemeletes, nyolcvan lakásos épület lakóit becsapták volna. Ezek után a Tarjánhő és Ista Kft. vezetői ne csodálkozzanak, ha az új elszámolást még na­gyobb bizalmatlansággal és fenntartással fogadjuk. Újból felülvizsgáljuk az elszámolást, és hibák, tévedések esetén azt ismételten visszautasítjuk. Nagyon remélem, hogy mint a lakásszövetkezet igazgatósági tagjának, senki nem akadályoz­hatja meg ismételt ellenőrzést. Molnár Tibor Salgótarján, Kistarján út 4. Molnár Tibor: Nem a költségmegosztó a hibás a kaotikus állapotért Ne, tisztelt bíróság, ne! Olvasom, hogy a Legfelsőbb Bíróság felmentette Szeleczky Zitát a népellenes bűntett vádja alól. Bízom az igazságszolgálta­tásban, hiszem, hogy a döntés jogszerű - különben sem isme­rem a tényeket (s ezen már nem is akarok változtatni). Ám az ítélet indoklása elgon­dolkodtató: Szeleczky Zita a hadba indulók buzdításával nem követett el bűncselek­ményt, „mert művészi tevé­kenysége természetes velejárója volt egy hadban álló országnak” (MTI; kiemelés tőlem)! Nem tudom, hogy a tisztelt bíróság indoklásában milyen részletesen fejti ki esztétikai alapvetését; differenciál-e pél­dául háború és háború között; megkülönbözteti-e a művészi tevékenység természetét egyes művészek bizonyos körülmé­nyek között természetesnek mondható tevékenységétől. Pél­dául PetőB - az ismert össze­függésben - a művészet termé­szetének megfelelően buzdított; nem állítható ugyanez az orosz katonák harci szellemét ápoló táncosnőkről vagy költőkről (bár egyébként akár művészek is lehettek). Vagy mit kezdjünk Gyóni Gézával, Móricz Zsigmonddal, akik kezdetben ugyan „termé­szetesen viselkedtek”, ám ké­sőbb - érthető okokból - egé­szen megváltoztak? Mi legyen Babitscsal, Adyval, akiknek életművéből hiányzik egy „had­ban álló ország természetes ve­lejárója"?! Avagy nézzük a második vi­lágháborút. A Szovjetúnióban, mondjuk, Andrej Platonov te­vékenysége tökéletes összhang­ban volt a művészet természeté­vel, mint ahogy Magyarorszá­gon Bartók Béláé vagy Radnóti Miklósé is. A hadba indulók buzdítása akkor művészi tevékenység, ha kellő tehetséggel, és az igazság szolgálatában történik („az iga­zat mondd, ne csak a valódit”). Különben csak tévedés, tehet- ségtelenség, vagy egyszerűen prostituálódás. Igaz: önmagában egyik sem bűncselekmény. De - ebben a kontextusban - arról, hogy mi a „művészi tevékenység természe­tes velejárója”, ne szóljon se bí­róság, se egyház, se párt, se par­lament! Gusztos István Salgótarján Itthon lenni Magyarországon! N apjainkban sok szó esik magyarságunkról, holott néha csak magyarko- dunk. A szép szokásokat, a ha­gyományt ápolni kell: ez is ma­gyarságunk öntudatához tarto­zik. Városunkban lassan már nem lehet magyar nyelvű feliratot látni az üzletek címtábláján. Azt elfogadom, ha a külföldi vállal­kozó nyit üzletet, akkor idegen nyelvű fantázia nevet alkalmaz. Azt azonban már nem, hogy a hazai korlátolt felelősségű tár­saság, vagy egyéb magánvállal­kozás sokszor értelmetlen fel­irattal próbálja becsalogatni a vevőket. Rendkívül idegenül és bán­tóan hangzik az olyan megfo­galmazás, mint például: „Vala­hol meg kell érteni.” Mi az, hogy valahol? Itt és most, szü­lőhazánkban. Mi, magyarok itt­hon akarunk lenni Magyaror­szágon! Kelemen Józsefné Salgótarján Mai „macskakor ömpörkölt" Horn Gyula mondja íróasztalán kifőzte: Zöldi László Szent igaz Helyzetelemzés A mai hata­lom odáig ju­tott, hogy már-már a de­mokratikus in­tézmények működését, a szabadságjo­gok érvényesü­lését fenyegeti. Adózási koncepció A borjút nem lehet meg­fejni, csaik a tehenet. Az emberek gyalázásával nem lehet rokonszenvet éb­reszteni. Európa közepén A szomszédokkal nem pe­reskedni, hanem kereskedni kell. Előre tekints! Aki sokat beszél a múltról, annak nincs mondandója a je­lenről. Magánélet Néha leviszem a szemetet - nem túl nagy élvezettel. Zsugori uram A többpárti rendszer nem kerülhet többe, mint az egy- párti. Márpedig úttörők országszerte vannak Szeretném megköszönni az Örömmozgalom Galgagután című cikket, amely kedvesen, tárgyszerűen mutatta be az álta­lam vezetett úttörőcsapatot. Örültem neki, mivel megye- szerte választ adott sokak rá- csodálkozására: „Vannak még úttörők?” Igaz, Nógrád megyében ala­posan megcsappant a csapatok száma: négy van mindössze. (Galgagután kívül még Cere­den, Rimócon és Mátravere- bélyben működünk). Országo­san viszont 435 bázisszervezete van az úttörőmozgalomnak. Ezek igazolt taglétszáma min­tegy 70 ezer. Á Magyar Úttörők Szövet­sége Országos Közgyűlése Bu­dapesten, Csillebércen tartotta éves összejövetelét. A közgyű­lés elfogadta azt a felhívást, amely az „Úttörők a barátságos harmadik évezredért” gondolat jegyében kínál cselekvési lehe­tőséget tagjainak és közössége­inek. A felhívás hosszabb távon útbaigazító keretet ad, amelyet a mozgalomban résztvevőknek kell tartalommal megtölteniük. Ismételten köszönöm az írá­sukat. Sok sikert, békét, bol­dogságot kívánok az egész szerkesztőségnek ! Gyürky Tibor tanár a galgagutai úttörőcsapat vezetője Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Módosul-e a használat joga, ha az özvegy résztulajdonos is? Múlt heti rovatunkban a kizárólag özvegyi jogon történő in­gatlanhasznosítási kérdéssel foglalkoztam, és erre hivatkozva kérdezte újabb olvasónk a címben megfogalmazott változatot. Olvasónk előadása szerint kedvelt üdülőhelyen lévő telek, és rajta kis épület - nyaraló - az ő elhalt édesapjának és túlélő má­sodik feleségének közös tulajdona volt. Az örökhagyót illetett fele részt az első házasságból született olvasónk örökölte, a tú­lélő második házastárs haszonélvezeti jogával terhelten. A nyaraló használatára az özvegy részben a saját tulajdon­joga (fele rész), részben a ha­szonélvezeti joga alapján kizá­rólagos igényt tart. A 36 négy­zetméteres alapterületű üdülő­ház építésébe olvasónk és a csa­ládja is besegítettek. Â kis nyaraló megosztott használatra nem alkalmas, s mivel az özvegy olvasónkat és családját az édesapja halála óta a használatból kizárta, szeretné tudni, hogy van-e törvényes joga az esetenkénti használatra? Az özvegy arra hivatkozik, hogy valakitől olyan felvilágo­sítást kapott, hogy tulajdonosi jogára is figyelemmel az Ő éle­tében az elhalt házastárs gyer­mekének semmi joga nincs. Előbb hivatkozom a jogsza­bályi rendelkezésekre, és a vé­gén összegezem a lehetősége­ket. A Polgári Törvénykönyv 616.§.(l)bekezdésében foglal­tak szerint a leszármazó kér­heti az özvegy haszonélvezeti jogának korlátozását... A (2)bekezdésben írtak sze­rint a haszonélvezet korlátozá­sának bármikor helye van. A korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korláto­zott haszonélvezet a túlélő há­zastárs szükségleteit bizto­sítsa... Jelen esetben vizsgálandó az is, hogy a haszonélvezet korlá­tozása az özvegy tulajdonjogá­nak korlátozását is jelentené-e, mert az özvegy érvelése erre fi­gyelemmel meggyőzőnek lát­szik. Szerintem van megoldás, mert ilyen esetben - tekintettel az öröklés folytán tulajdonos­társsá vált olvasónk és családjá­nak szükségleteire is - a bíró­ság a nyaraló-ingatlan hasz­nálatát a közös tulajdon sza­bályai szerint is rendezheti! A Polgári Törvénykönyv 140.§.(l)bekezdése szerint ugyanis a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára: e jogot azonban az egyik tulaj­donostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A fentiekben megfogalma­zott törvényi rendelkezés foly­tán, a közös tulajdonban álló és megosztva rendeltetésszerűen nem használható nyaraló hasz­nálatát a bíróság oly módon is rendezheti, hogy a használa­tot a tulajdonostársak között idöbelileg megosztja! Esetünkben tehát a bíróság kötelezheti az özvegyet, hogy évente, - mondjuk a tanév végé­től kettő héten át, vagy más in­dokok folytán például augusz­tus hónap elsejétől a hónap vé­géig a nyaraló kizárólagos használatát az örökhagyó le- származójának (és családjának) biztosítsa, az özvegyi jogra fi­gyelemmel esetleg némi díjfize­tésre kötelezés mellett. Bátorítom olvasónkat, hogy éljen ezzel a lehetőségével! Dr. Verebélyi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents