Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. január 24., hétfő „Biztatóan hathatnak a szélsőséges megnyilvánulásokra” A szlovák külügy Jeszenszkyt bírálja Az Európai Unió támogatja Owenéket Az Európai Unió továbbra is teljes támogatásáról biztosítja a délszláv válságban közvetítő két politikus — Lord David Owen és Thorvald Stoltenberg — tevékenységét — szögezi a Tizenket- tek nevében Brüsszelben közzétett nyilatkozat. A nyilatkozat előzménye, hogy az Európai Parlament, az Unió közvetlenül választott strasbourgi képviselő-tesülete csütörtökön — igaz csekély többséggel — olyan értelmű határozatot fogadott el, amely szorgalmazza Owen mandátumának visszavonását. A Tizen- kettek döntéshozási mechanizmusában a strasbourgi parlament határozata jelenleg — ha csak nem közösségi szintű költségvetési vagy tagfelvételi kérdésről van szó — nem bír kötelező hatállyal, csupán ajánlás jellegűA szlovák külügyminisztérium nyilatozatban reagált arra a Jeszenszky Gézával készült interjúra, amely a Polityka című lengyel hetilapban jelent meg január 15-én. A szombati szlovák lapokban megjelent külügyi nyilatkozat szerint a magyar külügyminiszter „egyebek között kétségbe vonta az EBEÉ keretében vállalt multilaterális szlovák kötelezettségek betartását”. Ezért Pozsony „csodálkozásának” adott hangot, hogy Jeszenszky Géza ilyenformán „a döntőbíró szerepét vállalta fel” a kérdésben. A szlovák állásfoglalás szerint Jeszenszky „ismét a szlovák-magyar viszony egyedüli problémájának nevezte azt, ahogy Szlovákia a magyar kisebbségekhez viszonyul, miközben ismételten hangsúlyozta: a határkérdéssel azért nem kell foglalkozni, mert ilyen kérdés nem is létezik.” A nyilatkozat ennek kapcsán kitér arra, hogy a Szlovák Köztársaság érdekelt a két ország közti alap- szerződés megkötéseben, és „ebben az összefüggésben többször megerősítette, hogy a jelenlegi nemzetközi szokásrend és mérce szellemében kész garantálni a szlovákiai magyar nemzetiségi kisebbség és a magyarországi szlovák nemzetiségi kisebbség jogait. Ugyanakkor igényt tart arra, hogy az alapszerződés a határok állandóságáról szóló fejezetet is rögzítse. A szlovák külügyi tárca szerint Jeszenszky Géza ilyen természetű nyilatkozatai „nem segítik a két ország közötti bizalom megteremtését”, emellett mindkét országban „biztatóan hathatnak a szélsőséges megnyilvánulásokra” — ez pedig aligha teremthet kedvező légkört a kétoldalú kapcsolatok nyitott kérdéseinek megoldásához. Romaszervezet tüntetése Tőkés László ellen A Cronica Romana című bukaresti napilap szombati számának elsőoldalas, Tőkés László nagyméretű fényképével illusztrált jelentése szerint a Romák Szabad Szövetsége nevű romániai cigányszervezet nagyváradi vezetősége holnap délutánra tüntetést hirdetett a püspök háza elé. A szövetség így kíván tiltakozni az ellen, hogy a püspök „letiltotta egy német segélyszervezet által a Bihar megyei cigányság támogatására felajánlott 12.000 márka folyósítását”. A tüntetést követően a püspökség épülete elé vonulnak, amely egyben az RMDSZ-nek is otthont ad. A szervezők szerint többszáz roma vesz majd részt a megmozduláson. A cikkel kapcsolatban — amely eleve mintegy felelősnek állítja be az ügyben Tőkés Lászlót — Barabás Zoltán, a Királyhágó Melléki Református Egyházkerület szóvivője elmondta: a tervezett megmozdulás, amely azzal a kockázattal járhat, hogy ellenőrizhetetlenné válik, komoly aggodalmaikéit Nagyváradon. Az előzményekről szólva Barabás Zoltán elmondta: egy nyugatnémet alapítvány még 1992-ben kérte fel az egyházkerületet a Bihar megyei cigányságnak szóló adományának kezelésére. Az adomány egy téglavető létrehozására, munkahelyek teremtésére irányult volna, de az első részlet felhasználásáról a romaszervezet vezetői nem adtak számlát, s ennek nyomán az adományozó letiltotta a további részletek folyósítását. Az ügyet az egyházkerület pénzügyi illetékesei intézték, nem maga a püspök. Barabás Zoltán annak az aggodalmának adott hangot, hogy a tervezett megmozdulás olyan típusú provokációba torkollhat, mint amilyennek célpontja volt Tőkés László az 1989-es fordulat előtt Temesváron, a marosvásárhelyi magyarság 1990 márciusában, vagy a romániai demokratikus ellenzék 1990 júniusában. Binder nyilatkozata RMDSZ-tiltakozás a Mátyás-szobornál A Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői szombaton délelőtt a kolozsvári Mátyásszobor előtt rövid, néma tiltakozó megmozdulást tartottak. Az akcióval a Gheorghe Funar városi polgármester által a szobor feliratán és környezetében, illetve más kolozsvári szobrok tekintetében tervezett — a magyar önazonosság jelképei ellen irányuló — változtatások ellen tiltakoztak. A megmozdulás délelőtt 11-kor kezdődött, ugyanakkor az RMDSZ kérésére megszólaltak a városban és az egész országban a romániai történelmi magyar egyházak templomainak harangjai, hogy a magyarsággal szemben keltett indulatok elleni lelki összefogásra buzdítsanak. Az ötven fős csoportban, amely félkörben körülvette a Mátyás-szobrot, ott volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának elnöke, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ mintegy húsz parlamenti képviselője és szenátora, az RMDSZ megyei és városi választottjai, vezetői. Az akcióban részt vettek a Kolozsvári Magyar Diákszövetség fiataljai is. A diákok tájékoztatót osztottak szét a Mátyásszobor történetéről, a tiltakozás okairól, céljairól. Mint ismeretes, Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a városi tanács január 14-i ülésén jelentette be, hogy a szobor talapzatán lévő Mathias Rex feliratot „Mátéi Corvinul” román nyelvű felirattal cseréli fel — amely így azt sem tartalmazná, hogy a lovasszobor által megjelenített történelmi személyiség uralkodó volt. Miközben eltávo- lítaná a szobor latin feliratát, Funar a román nép latin eredetét jelképező több szoborral valóságos szoborparkká alakítaná át a teret, noha erre semmiféle felhatalmazása sincs a műemlékvédelmi hatóságoktól. Tervei ellen a város neves román személyiségei is felemelték szavukat. Július Binder, a szlovák Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója bejelentette: a beruházó vállalat a múlt héten megkezdte a bősi erőmű második szakaszának építési munkálatait. Elmondta, hogy elsősorban olyan objektumok építése kezdődött el, amelyek a jég levezetését lesznek hivatottak szolgálni. A dunacsúnyi térségben további gátak megépítésevei három tarozóterületet alakítanak ki, és ezzel együtt épül fel a bősinéi kisebb kapacitású erőmű és a hozzá tartózó hajóátemelő kamra is. — Feltételezhető, hogy májusban Magyarország is üzembe helyezi a mosoni ágon álló erőmüvet, s mi természetesen készen vagyunk másodpercenként akár 40 köbméter vizet juttatni a Mosoni-Dunába. A magyar erőmű meghajtásához a másodpercenkénti 20 köbméter víz is elegendő lenne, de mi — anélkül, hogy azt hasznosítanák — a dupláját, tehát annyi vizet juttatunk, amennyire a Duna magyarországi ágrendszerében szükség van — mondta Július Binder. A krimi Zsirinovszkij Egy szuszra beszéli tele a nézők hasát, szociális igazságot és rubelben számított nyugdijat ígér, mellesleg ugyanolyan váratlanul robbant a krími politikai porondra, mint néhány éve a moszkvaira Vlagyimir Zsirinovszkij. Az új néptribun neve Jurij Meskov, akit a jelek szerint rövidesen a Krími Köztársaság elnökének szólítanak majd. A 49 éves Meskov anyja ukrán, apja orosz, lakatosként az egyik szimferopoli gyárban kezdett dolgozni. Nagykorúvá az egyik távol-keleti határőrezrednél lett, majd a moszkvai Lomonoszov egyetemen szerzett jogi diplomát. Visszatérve a Krímbe, először a megyei ügyészségen majd a helyi ügyvédi kamarában tevékenykedett. Mindkét munkahelyéről távoznia kellett különböző kisebb-nagyobb botrány miatt. Kampánya során egyébként kiválóan kihasználta „üldöztetését”. Meskov a nyolcvanas évek végén fogott a szeparatista, krími köztársasági mozgalom, majd később a Krími Köztársasági Párt (REPK) szervezésébe, miközben sikerült bekerülnie az autonóm ukrán terület parlamentjébe is. Mit ígér az új népi hős? Mindenekelőtt fokozatos csatlakozást Oroszországhoz, illetve a rubelövezethez, de az út szerinte ehhez a teljes önállóságon keresztül vezet. Nem mellékes körülmény a moszkvai kapcsolódás erőltetése, hiszen a 2,5 milliós félsziget lakosainak 70 százaléka orosz, vagy csak oroszul értő ukrán és más nemzetiségű. Sokakban közülük még él az 1954 előtti, tisztán orosz korszak képe, „amikor minden olyan igazi orosz” volt. Ezen a ponton a legszorosabb moszkvai szövetségese ki más lehetne, mint az oroszok érdekeit mindenütt vasököllel védő Zsirinovszkij. Meskov a határok eltörlését is kilátásba helyezte, amellett megígérte azt is, hogy a krími férfiak csakis a félszigeten fognak katonai szolgálatot teljesíteni, ingyenes lesz az orvosi ellátás és az oktatás. Mindezt igazi, népi megoldással kívánja szentesíteni. Máris bejelentette, hogy feloldja a népszavazásokra vonatkozó moratóriumot, és a január 30-án esedékes második elnökválasztási forduló után rögvest kiírja a Krím hovatartozását eldönteni hivatott referendumot. Egyik minapi, harsány nyilatkozatában egyébként azt mondta: „Az az igazság, hogy már az első elnök- választási forduló is felért egy népszavazással, a tömegek a Ki- jevtől való elszakadásra voksoltak, nem történt más, mint az, hogy kifejeződött az évtizedek alatt ki nem mondott népakarat”. 50.000* forintos / Ml I |/ De a főváros és környéke kimarad. Különböző mobiltelefon-értékesítési konstrukcióink kidolgozásakor mindig az Önök igényeihez, pénzügyi lehetőségeihez akarunk alkalmazkodni. így van ez most is, amikor egy különleges ajánlatot teszünk egy speciális belépési díjprogram bevezetésével. Ha Ön elfogadja, hogy mobil telefonját csak a fehér folttal jelzett területen kívül használja, akkor a távközlési összeköttetési költség 25.000 Ft *- ra mérséklődik. Természetesen ha ön ezen a területen kívül tartózkodik mobil telefonjával, bárkit felhívhat és bárhonnan hívható. Az ajánlat** január 11-től 29-ig érvényes. Azok a nem budapesti** előfizetők, akik készüléküket országosan szeretnék használni, igénybe vehetik kedvezményünket, melyben a belépési díjból csak 30.000 Ft-ot* kell befizetni, a fennmaradó 15.000 Ft* részletekben egyenlíthető ki. * az összegek ÁFA nélkül értendők ** mindkét ajánlat nem budapesti előfizetőknek szól, vagyis azoknak, akik vidéki számlafizetési címmel vagy telephellyel rendelkeznek. RADIOTELEFON KFT. /VI ozgásban a z üzlet. Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: (06 60) 327100 Békéscsaba: 56ÖO Cvóni G.u.21. Tel.: (661 447-111 Rádiótelefon : (06 60) 364000 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: 106 60) 327800 Gyón 9022 Pilffy Dénes u. I. Tel.: (96) 318-896 Rádióteleion: (06 60) 327400 Miskolc: 3530 Széchenyi ti. 70. Tel.: (46) 411-550 Rádiótelefon: (06 60) 351000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 327408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel:. (72)445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4.Tel: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60)327600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327200 Szolnok: 5000 Baross u. I. Tel: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 386001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377000
