Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-09 / 287. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. december 9., csütört A rádió Iro­dalmi Újság című műsorának legutóbbi szá­mában fültanúja lehetett bárki, hogy miként ér­vényesül a gyakorlatban némely neves tollforgató bojkottja. Az írószövetségben - mások mel­lett - Gergely Agnes költő hat­vanadik születésnapjáról is megemlékeztek. A rádióban egy Gegely-verssel szerettek volna megemlékezni róla, ehe­lyett a következő szöveg hang­zott el: „Gergely Ágnestől saját döntése, önletiltása következté­ben nem sugározhatunk verset, így Thisz Géza neki ajánlott so­raival köszöntjük öt.” Pro és kontra vélemények Ez így korrekt, ezt így kell csinálni gondolják azok, akik a tiltakozó írók mellé álltak, ha másként nem, legalább gondo­latban. Sokakat azonban - látva, hogy nem babra megy a játék - éppen ez bosszant fel, s egyre-másra jelennek meg olyan nyilatkozatok is, amelyek az írók tiltakozása ellen emelik fel szavukat. Már arról is vita van, hogy egyáltalán van-e jo­guk az íróknak saját műveik sorsa felett rendelkezniök. Számomra sokáig egyértel­műnek tűnt, - mert a józan ész is ezt diktálja - hogy ez kizáró­lag személyiségi jog kérdése. Tehát ha valaki nem akarja - lásd fentebb - nem publikálhat­ják az alkotását sem a rádióban, sem a televízió képernyőjén. Igen ám, de a pro-kontra vé­lemények sorában már olyat is hallani, olvasni, hogy a szerző bizonyos szerződéseket köve­tően már nem rendelkezik sza­badon még saját művével sem. Ha egy más országbéli me­sélné, bizony nehezen sikerülne értelmeznünk a médiaháborús ’’írócsatát”, de még így is, - hogy minden a szemünk előtt zajlik - sem nagyon tudunk mit kezdeni vele. Szinte számba venni sem lehet, hogy mi törté­nik e kérdésben néhány nap alatt. Már követni sem lehet, hogy ki, kinek ír levelet s mi célból. S bár ennek a polémiának bármilyen éles is, nincs fizikai áldozata, mégis felmerül a kér­dés, -csakúgy, mint a valódi harcokkal összefüggésben -, hogy mi lesz ennek a vége, hová vezet ez az áldatlan állapot? Talán mégiscsak igaza volt Göncz Árpádnak, amikor e fo­lyamatok kedvezőtlen hatásaira felhívta a figyelmet. Ráadásul nem valószínű, hogy a külföld csak az ő nyilatkozatából is­merné az egyre kiterjedtebb magyar médiaiháború fejlemé­nyeit. Eredeti ötlet Sokféle Miku­lást láttam már életem során, de olyat, mint hét­főn este a televí­zióban még soha. Pedig lát­szatra nem volt benne semmi Két év öröme - egy ünnepre Karácsonyi könyvcsomag a Mikszáth Kiadótól Két év terméséből karácsonyi könyvcsomagot állított össze a salgótarjáni Mikszáth Kiadó. Az ajándékcsomag minden érdek­lődő rendelkezésére áll, a Mik­száth Kálmán Társaság tagjai pedig levélben kapják kézhez az értesítést. A csomag tizenöt könyvet, il­letve kazettát tartalmaz: Boldog Nógrád Vármegyeiek (váloga­tott elbeszélések), Nógrádi Mikszáth lexikon, Szabó Lőrinc: Erdélyi levelek, Keresztúry De­zső: S mik vagyunk mi, Fried István: Márai Sándor titkai nyomában, Az én jeles monda­tom (Mikszáth aforizmák), Bódi Tóth Elemér: A torony alatt (összegyűjtött esszék), Batta György: Egy mondat a szere tét­ről, Horváth István: Történelmi tükörcserepek, Hír János: Pász­tói kalauz, Németh János Ist­ván: A demokrácia tragédiája, Szvorák Katalin: Palóc kará­csony (hanglemez), a Düvő együttes kazettája, Beratin Gá­bor: Mesejátékok és a „Röpirat - Nógrádról” (Horváth Ist- ván-Németh János István soro­zatindító kötete). Mai „macskakorömpörkölt" Köpönyegforgatásról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László A nyelv ugyanaz Végre füg­getlenek va­gyunk, most ismét keres­nünk kell egy feneket, ahová betesszük a nyelvünket? Markos György humorista Berecz elvtárs biccent, az ismert riporter elfordítja a fejét Ha a seggem beszélni tudna. Berecz János az MSZMP PB volt tagja Vezeklők A bűntelenségnél jobban értékelik a le vezekelt bűnö­ket. Kvári Sinkó Zoltán veszprémi hírlapíró Ez már a másik ol­dalon is sok Pilátusként nem szemlélhe­tem a kézmosásokat. Takács Péter nyíregyházi főiskolai tanár, MDF-es országgyűlési kép­viselő, a Zétényi-Takács tör­vényjavaslat második fele Figyelmeztetés nap­raforgóknak Saulusból Paulussá csak egyszer lehet valaki. Bogdán Emil volt MDF-es országgyűlési képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártjának tagja, csur- kista különös. Bundája, szakálla, kucsmája, puttonya éppen úgy nézett ki, mint társaié szerte a világon. Ez a Mikulás azonban államinak nevezte magát, s mint ilyen nem osztogatta, hanem gyűjtögette az ajándékokat. E különös Mikulást Sándor György személyesítette meg Humoriskola című sorozatának legújabb epizódjában. Sándor - mint annak idején a kandikame­rával - ezúttal is eredeti ötlettel rukkolt ki. Szegény Mikulás­ként mérette meg a járókelőket. Arra volt kíváncsi, hogy milyen ma az emberekben a segítő­készség, az adakozási kedv. Torz hóember Hóembert kezdett el építeni, s bizony alig akadt valaki a bá­mészkodók között, aki hajlandó volt társulni az akcióhoz. Nem véletlen, hogy torzóra sikeredett (aránytalanul kis fej, hatalmas dülledt szemek) a „mű”, s még a hozzáértő kisgyereknek sem nyerte el a tetszését. Még lehangolóbb eredményt hozott az üres puttony megtöl­tésére való törekvése. Kétség­kívül szokatlan, hogy egy Mi­kulás kéregét, de az már sajnos kevésbé, hogy a piaci használt- ruha-árus bizonyult leginkább adakozónak. Szinte szociológiai tanul­mánnyal értek fel azok az egy­oldalú „beszélgetések”, ame­lyeket a Mikulás a dúsgazdagok villáinak kapualjában folytatni igyekezett a még csak ki sem jövő, a végletekig bizalmatlan, szófukar tulajdonosokkal, vagy alkalmazottaikkal folytatott. Sándor Györgynek - s ez te­hetségét bizonyítja- alig né­hány percben sikerült a mai magyar társadalom egy részére, illetve a közgondolkodásra - sajnos - jellemző s ezért ta­láló képet bemutatnia.- csongrády ­Csütörtököt mondunk Mottó: „Az eltörhetetlen játék arra jó, hogy vele a gyermek más játékokat törjön össze.” (Van Roy törvénye Murphy tör­vénykönyvéből) Kedves Mikulás! x Bevallom ne- í kcd, jobban örültem volna, ha az idén fe­lénk sem nézel. Akartam is telefonálni, hogy ne gyere, de az embereknek erre­felé még mindig nincsen tele­fonjuk. Azért akartam mon­dani, hogy teljesen felesleges idefáradnod, mert mifelénk so­kan csak virgácsot érdemelnek, és nem akartam, hogy otthon emiatt kiirtsd az erdőt. Mégis jó, hogy írok neked, így utólag. Rájöttem, jó volt, hogy tapasztalódtál: míg ta­valyelőtt a mikuláscharta alá­írója helyett következő nap már más adta a mikulásbankot, addig az idei tapasztalataid alapján is megvonhattad a mi­kulásegyenleget: a mi vidé­künkön nagyon szeretik hóem­bernek nézni a másikat. Nekem például fogalmam sincs, hogyan készül a miku­lásköltségvetés, de azt sejtem: ha a mikulásönkormányzat 35 százalék helyett csak 30 száza­lékot kap vissza a mikulásadó­ból, akkor az Mikulásfalvának ugyanúgy veszteség, mint te­szem azt Mikulásvárosnak. Vagy itt van például egy má­sik eset: ha túlköltekezésért megbüntetik nálatok a mikulás­tanítót, akkor ugyanúgy bünte­tést érdemel-e a mikuláspol­gármester, ha eközben vado- nat- új szánt vásárol a többi főmikulásnak? Persze, az is megeshet, hogy ti ott, Mikulásországban már felülemelkedtetek az ilyen alantas mikuláscsetepatékon, és egy fejlettebb szemlélettel nézhettek a mikulásvilágra. Nincs mikulás-munkanélküli­ség, nem százötven kiló miku­láskenyér ára a mikulás-mini­málbér, és rendesen megoldot­tátok a mikuláshulladékok ke­zelésének égető kérdését. Ta­lán nálatok még a Mikuláshő Kft. is folyamatosan biztosítja a meleget, és a Mikulás Volán járataira várva nem kell tarta­notok a tüdőgyulladás fenye­gető rémétől. Ha mindemellett olyan tár­sadalmat sikerült volna kiépí­tenetek, ahol a Mikulások har­móniában élnek egymással, és nem kell azon tömi a fejeteket, hogy hány gyémánt félkraj­cárba kerül leválasztani Miku­lás-bányatelepet Mikulástere- nyétől, akkor válaszolj nekem. ígérem, propagálni fogom: vezessük be inkább a mikulás­alkotmányt, és vigyázzunk, hogy azt minél kevesebbszer sértsék meg. Mert egyébként újra összetévesztenek minket a hóemberrel. Balázs József Vártornyok és harangok Bemutatják Balogh Béni könyvét BALASSAGYARMAT. Újabb könyvpremierre invitálja az érdeklődő olvasókat a Ma­dách Imre Városi Könyvtár va­lamint a Novitas-B Kiadó. De­cember 10-én, pénteken 15 óra­kor a városi könyvtárban Ba­logh Béni: Vártomyok és ha­rangok című könyvével ismer­kedhetnek meg az első bemu­tató vendégei. Rádióadó a bálnákban Az évszázad építkezése Hong Kong 1997-ben visszakerül az anyaországhoz, Kínához. Ezt megelőzendő robbanásszerű építkezésekbe fogtak. Új város­rész épül repülőtérrel, hidakkal, aluljárókkal, alagutakkal. Min­tegy 1000 hektáron kezdődött meg a beruházás. Az építkezés bil­lió dollár nagyságrendű. FEB-fotó Richard Seara bálnaspecialista egész életét a tengeren tölti. A 42 éves tudós legújabb kísérlete szerint rádióadót „lőnek be” a bál­nákba s így a szárazföldről is követni tudják útjukat, jelzéseket kapnak esetleges betegségeikről, sőt ha valami baj éri őket, akkor azonnali segítséget tudnak vinni nekik. A bálnák bőréből követ­keztetéseket vonnak le a tengervíz állapotáról is. FEB-fotó Jövedelemkiegészítés az árváknak Törvényjavaslat készül a hadigondozásról (FEB) A Honvédelmi Mi­nisztériumban a hadigondozás­ról szóló törvényjavaslaton dol­goznak. Miről szól majd a tör­vény? - kérdeztük Für Lajos honvédelmi minisztert.- Hadirokkantakról, hadiöz­vegyekről és hadiárvákról van szó. A nagyobb fokú, legalább 50 százalékos hadirokkantak már két éve kapnak nyugdíj-, il­letve jövedelemkiegészítést, 3000, illetve 6000 forintot ha­vonta.- Az új törvény a hadiözve­gyek és hadiárvák támogatá­sáról is rendelkezik - majd ötven évvel a háború után?- Segíteni soha nem késő. De nemcsak azoknak kell valami­lyen emberi gesztust és támoga­tást nyújtani, akik megrokkan­tak, hanem azoknak is, akik el­vesztették férjüket, és egyedül nevelik gyerekeiket, az árvák­nak is, akik apa nélkül nőttek fel. A törvény ezeknek igyek­szik egyrészt valamilyen kár­pótlást, másrészt valamiféle nyugdíj lehetőséget találni.- Hány állampolgárt érint majd ez a törvény?- Felméréseink szerint min­tegy 50 ezret, mert 150 ezren már nem élhették meg, hogy támogatásunkat élvezzék.- Azoknak, akik már há­rom éve kapják a 3000, illetve 6000 forintos hadirokkantsági támogatást, az új törvény megjelenése után is megma­rad a járandóságuk?-Természetesen! Az új tör­vény ettől függetlenül rendelke­zik majd az újabb támogatás összegéről.- Mikorra várható, hogy a törvényjavaslat az Ország­gyűlés elé kerül?- Rövidesen befejezzük az előkészítő munkálatokat, azután elküldjük az érintett minisztéri­umokhoz egyeztetésre, s terve­ink szerint januárban el is fo­gadhatja a Parlament.- Lesz rá pénz is?- Jóindulat több van, mint pénz, de azért reméljük, hogy erre sikerül forrást találnunk. (koós) Ki számit magyar állampolgárnak? A választási törvény módo­sítása során napirendre került egy javaslat, mely szerint a külföldön élő magyar állampolgárok is urnához járul­hatnának az 1994-es választáso­kon. Tulajdonképpen ki számít magyar állampolgárnak? - kér­deztük dr. Zsuffa Istvánt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát.- A világ jogrendszerében két elv érvényesül. Az egyik a területi elv, amely szerint az ál­lampolgárság a születés helyé­től függ. Magyarországon a le­származási elvet követjük: min­den magyar állampolgár le­származottja - gyereke, uno­kája, dédunokája - magyar ál­lampolgár, ha csak azt valami­lyen oknál fogva el nem vesz­tette, vagy le nem mondott róla.-Ezek szerint ma fel sem lehet mérni, hogy e szabály értelmében hol, hány magyar állampolgár él?- Ez így van, de ebből gya­korlati problémák nem adód­nak, hiszen a külföldön élő má­sodik, vagy harmadik generáció már csak hallomásból tudja, hogy ősei Magyarországról ér­keztek. Egyes emigrációs terü­leteken - az USA-ban, Kanadá­ban és néhány európai ország­ban - élnek olyan csoportok, amelyek demonstrálni kívánják magyarságukat, elsősorban anyanyelvűk ápolásával. A je­lenlegi választási törvény ki­mondja, hogy a külföldön élő, vagy hosszabb ideig ott tartóz­kodó magyarok csak itthon sza­vazhatnak.- Most ezen kívánnak vál­toztatni?- Igen, de kiderült, hogy az ellenzéki pártok ezzel nem érte­nek egyet, mert kiszámíthatat­lan, mekkora tömeg fog sza­vazni. Az is ellenérv, hogy olyanok döntenek a mandátu­mok sorsáról, akiknek nincs ál­landó kapcsolatuk a hazával.

Next

/
Thumbnails
Contents