Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. DECEMBER 29., SZERDA IV. ÉVFOLYAM 303. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT LAPUNKBAN: Több mint száz diák színjátéka Pásztón (4. oldal) Milliókat veszítettek az őrhalmiak (5. oldal) Focitörténet: Köztünk, de távol Taliga, alias Furik (7. oldal) Hóakadályok Az ország nyugati felében to­vábbra is akadályozza a közleke­dést a lehullott nagy mennyiségű hó. A határőrség tegnap egy idő­re lezárta az országba irányuló forgalmat Hegyeshalomnál és Rajkánál. A hátárzárat délután feloldották. A honvédség is segít az elakadt gépkocsik mentésé­ben. Késtek a vonatok, és zava­rok voltak a távközlésben is. Figyelőszolgálat a Tiszán Annak ellenére, hogy hétfőn délben Tokajnál 709 centiméter­rel tetőzött az árhullám, s meg­kezdődött a lassú apadás Tisza- eszlár és Tokaj között, a Tiszán­túli Vízügyi Igazgatóság (TIVI- ZIG) területén, a Tisza gátjain, töltésein és az ügyeleteken to­vábbra is száz szakember teljesít éjjel-nappal figyelő szolgálatot. A Tisza balparti — Tiszafüred és Rakamaz közötti — szakaszán továbbra is első fokú árvízvédel­mi készültség van érvényben. A folyó Tiszaeszlártól délre tovább árad. Ungár Klára kilépett A Fidesz vezetése a sajtóból értesült arról, hogy Ungár Klára kilépett a pártból. A fiatalde­mokraták illetékese az MTI-nek elmondta: kedd délig nem volt információ arról, hogy Ungár hi­vatalos formában is megtette volna lépést. Boross: eligazított Boross Péter miniszterelnök tegnap a Parlamentben megje­lent a közigazgatási államtitká­rok szokásos heti értekezletén. A miniszterelnök szólt a választá­sokig hátralévő időszak jogsza­bályelőkészítő feladatairól, azok ütemezéséről, felhívta az állam­Más kárán tanulnak az autósok S aját kerekén nem gördült tovább a minap ez a Lada, miután jócskán megcsúszott a jeges úton.A Bátonyterenye és Mátraverebély közti, szentkúti elágazóból kellett elszállítani a póruljárt, AGR 673-as rendszámú gépjármüvet. Okos ember a más kárán tanul - tartja a mondás. Az intő példák eddig hatásosnak bizonyultak: kedden viszonylag csendes nap volt az úgy eleteken - tudtuk meg lapzárta előtt. De ma és holnap? Kun Király József felvétele Öt év helyett valószínűleg 2-3 év alatt kell határozni a vevőknek Fennmarad a vételi jog a bérlakásokra A kormány a bérlakások esetében fenn kívánja tartani a vételi jo­got, de a bérlőknek 5 év helyett valószínűleg 2-3 év alatt kell hatá­rozniuk vételi szándékukról. Ezt Józsa Fábián, a Belügyminisztéri­um politikai államtitkára mondta el azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a lakástörvénynek a vé­teli jogot szabályozó paragrafusait. Ez a döntés mintegy 500 ezer lakásbérlőt és 100 ezer helyiségbérlőt érint. Maximált ár nem lesz Józsa Fábián rámutatott arra: a jövőben csak ajánlásként ke­rülhet be a törvénybe az eladási ár maximuma, ami a piaci ár 50 százaléka. Ettől azonban eltér­hetnek az önkormányzatok, re­mélhetőleg azonban csak lefelé teszik ezt, hiszen jelenleg is ezt a gyakorlatot folytatják. Az állam­titkár bízik abban, hogy az ön- kormányzatok megnövekedett mozgásterüket nem fogják a bér­lők terhére érvényesíteni, de erre a kormány az A Ikotmánybíróság döntése után nem tud garanciát adni. Szélsőséges eladási áraján­lat esetén bírósághoz is fordul­hatnak a bérlők. A politikai államtitkár arról is tájékoztatott, hogy a kormány fenn kívánja tartani a részletre való vásárlást lehetőleg változat­lanul a bérlők, vagyis a vételár maximum 10 százalékának lefi­zetése után 25 éves részletfize­tésre vehetnék meg a lakásukat mégpedig úgy, hogy az első hat évben nem kell kamatot fizetni­ük. Szabadpiaci lakbér? Józsa Fábián ugyanakkor nem zárta ki, hogy akik nem kíván­nak vagy nem tudnak élni a vételi joggal, azoknak a jövőben eset­leg szabadpiaci lakbért kell majd fizetniük. A kormány egyébként fenn akarja tartani a lakásbérlők elő­vásárlási jogát is, azaz ha a meg­adott időn belül nem élnek vételi jogukkal, és később az önkor­mányzat értékesíteni kívánja la­kásukat, akkor a bent lakó el­sőbbséget élvez a vásárlásnál. Józsa Fábián a jövőre nézve aggályosnak tartja: az Alkot­mánybíróság határozata értel­mében az önkormányzatokat nem lehet arra kötelezni, hogy a lakáseladásokból származó be­vételüket lakásépítésre, illetve felújításra fordítsák. Félő, hogy ezért tovább romlik a bérlakások állaga. A helyiségbérlet esetében a vé­teli jogot nem lehet fenntartani, de az elővásárlási jog azonban megmarad. A kormányzat a tör­vénybe garanciákat kíván beépí­teni, hogy az önkormányzatok­kal kötött bérleti szerződések minél nagyobb biztonságot je­lentsenek a vállalkozók számára. Nem kell felfüggeszteni Józsa Fábián végezetül el­mondta, hogy a lakáseladásokat nem kell felfüggeszteni, azok to­vábbfolytatódhatnak a meglévő rendeletek alapján. A kormány az elképzelések szerint január közepén megtárgyalja a Belügy­minisztérium előterjesztését, és azt február elején sürgősséggel az Országgyűlés napirendjére tű­zeti. A jogszabály minden bizony­nyal 1994. március 31-én lép ha­tályba. (MTI) A címzett Göncz Árpád A Phralipe levele Harmincnégy roma szervezet vezetője fogadta el az Osztojkán Bé­la vezette Phralipe Független Cigány Szervezet keddi tanácskozására a meghívást. A találkozó egyik célja az volt, hogy a résztvevők megvi­tassák, miként juttassák kifejezésre akaratukat a közelgő országgyű­lési választásokon. Osztojkán Béla elmondta: a jelenlévők álláspont­ja megoszlott abban, hogy a képviselet biztosításához pártokat keres­senek-e meg, vagy önálló cigány szervezetek útján jussanak a parla­mentbe. Abban azonban egyetértettek a tanácskozás résztvevői, hogy a legjobb az lenne, ha a nemzetiségek alanyi jogon, pártoktól függetlenül küldhetnének képviselőket a parlamentbe. A tanácskozáson jelenlévő vezetők közül tizenhármán írták alá azt a Göncz Árpádhoz címzett levelet, amiben arra kérik a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a módosított választójogi törvényt, mert az szerintük alapjaiban sérti a kisebbségek jogait. Osztojkán Béla az ese­ményen bejelentette, hogy kilép az SZDSZ-ből. (MTI) Pánikra semmi ok Balassagyarmaton Idegméreg a padláson Nagy mennyiségű idegmérget találtak Balassagyarmat egyik középületének padlásán - röpítette fel tegnap a hírt az egyik or­szágos napilap. A párját ritkító leletre az épület felújítását végző munkások bukkantak rá. Bűnügy vagy vétkes hanyag­ság? Sem az egyikről, sem a másikról nincs szó ... Dr. Kiss Tamás alpolgár­mester mindenekelőtt helyesbí­tett, mikor telefonon érdeklőd­tünk: a talált szer ugyanis - bár messze nem ártalmatlan, sem­miben nem különbözik a háztar­tásokban használt mindennapos fertőtlenítőszerektől. Eredeti rendeltetése szerint a nyílt, göd­rös ámyékszékek fertőtleníté­sére használták volna, egy eset­leges járvány idején. Nem oly veszélyes tehát, s főleg nem idegméreg a padláson talált 150 liternyi kresol.- Lehet tudni, hogy miként került oda?-Igen. Előkerült ugyanis a szer egykori szállítólevele is. Ennek tanúsága szerint az ak­kori egészségügyi minisztérium szállíttatta le még 1955 májusá­ban a városi főorvos címére, de mert - hál'Istennek - nem volt rá szükség, véglegesen a padlá­son maradt.-Úgy tűnik, valóban na­gyobb a dolog füstje, mint a lángja. Használható-e ma is a szer, vagy meg kell semmisí­teni?- A szakértők szerint ma már sokkal modernebb, sokkal haté­konyabb fertőtlenítőket hasz­nálnak, mint a kresol. S mert a veszélyes anyagok (hulladékok) tárolásának - meg azok meg­semmisítésének is - megvan a külön jogszabálya, a padláson talált anyagot az utódintéz­mény, a tisztiorvosi szolgálat elszállította, a saját raktárában tárolja - egészen az előírásszerű hatástalanításig. - hgm ­Frontok egymás nyomában Változékony, szeszélyes idő járja. Hideg- és melegfront váltogatja egymást, amelytől főleg a beteg, frontra érzé­keny emberek szenvednek. Szerencsére nem ilyen egyér­telműen súlyos a helyzet. Mindezt Madarász Zoltán, a Nógrád Megyei Mentőszolgálat fődiszpécsere is megerősítette tegnap:- Most egy esős, nyirkos me­legfront „áldásait” élvezzük. Ennek ellenére a mai napot sze­rencsésen megúsztuk, a roham­kocsit is csak egyszer kellett bevetnünk. (Folytatás a 8. oldalon) A PM a lakásfinanszírozást tiszteli Kölcsöntőke az OTP-nek titkárok figyelmét a közigazgatás napi politikamentes vitelére, a működése folytonosságának biztosítására, a rend és a fegye­lem szükségességére. Ausztria-Iottd A nyerőszámok: 1,2,5,7,33, 41 — a pótszám: 37 A joker nyerőszáma: 634111. Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt. A 12 db 5 plusz 1 találatos szelvényre egyenként 354 594 schillinget fi­zetnek. Az 5-ös 20 589, a 4-esek 426, a 3-asok 30 schillinget ér­nek. A következő hétre átvitt jackpot 15 956 713 schilling. A 2 darab telitalálatos jokerre egyen­ként 1.871.699 schillinget fizet­nek. Az állam 5 milliárd forint ösz- szegű alárendelt kölcsöntőkét nyújt hazánk legnagyobb lakos­sági bankjának, az Országos Ta­karékpénztár és Bank Rt.-nek. Bár a pénzintézet tőkehelyzete, pénzügyi pozíciója lényegesen jobb a hazai bankok átlagánál, indokoltnak tartják megerősíté­sét, mivel a jövő évtől az eddigi­nél nagyobb mértékben kíván beszállni a jelentős kockázatok­kal járó lakásfinanszírozásba. Mindezt Szabó Iván pénzügy- miniszter mondta kedden Buda­pesten újságíróknak azután, hogy a PM és áz OTP képviselői aláírták az alárendelt kölcsöntő­ke nyújtásáról szóló szerződést. Szabó Iván bejelentése szerint az 5 milliárd forint része annak a 186,7 milliárd forintnak, ame­lyet idén az állam a bank- és hitel­konszolidációra fordít. Ennyivel erősíti meg tőkéjükben az állam a bankkonszolidációba bevont pénzintézeteket, az OTP-t, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot, a ta­karékszövetkezetek egy részét és az adóskonszolidáciooa bevont cégeket. (MTI) Képeslapok — mozgássérültek javára Együttműködési megállapo­dást kötött a Mogáskorlátozot- tak Egyesületeinek Országos Szövetsége és az Européer Ke­reskedelmi Kft. arról, hogy a jö­vő évtől közösen adnak ki és ter­jesztenek mozgássérült festőmű­vészek tervei alapján készült ké­peslapokat. A képeslapokat korábban az 1990-ben alakult HIT Alapít­vány gondozta és terjesztette. A HIT Alapítvány a képeslapok árusításából befolyt pénzt a mozgáskorlátozott gyerekek életkörülményeinek javítására fordította. Három évvel ezelőtt az eladott képeslapok után több mint 500 ezer forintot, tavaly és tavalyelőtt pedig már 2,5 millió forintot utaltak át a mozgáskor­látozottak számlájára. Az idén novemberig a megyei mozgás- korlátozott egyesületek, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szö­vetsége, valamint a fogyatékos gyermekek sport- és úszóegye- súletei számára összesen 1,5 mil­lió forintnyi támogatást tudtak adni e tevékenységből. Az Euro­péer ügynökei kikerülve az alul­járókat csakis könyvesboltok­ban, áruházakban, hivatalokban és kis részben magánházaknál folytatnak majd árusítást, min­den esetben számlát adva a vá­sárlásról. Az állami vagyon utáni járulék teljes hiánya ellenére Adóbevételekből: plusz milliárdok Az SZJA-űrlapokat január 15-ig postázzák Előreláthatólag mintegy 18 milliárd forinttal meghaladják majd az ez évi adóbevételek a pótköltségvetésben tervezett mértéket — jelentette be Mina- rik György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a szervezett keddi évvégi sajtótájé­koztatóján. Az 19931as adóbevételek vár­hatóan elérik a 858 milliárd fo­rintot. A fő adónemek közül leg­nagyobb összeggel a személyi jö­vedelemadó, valamint az általá­nos fogyasztási adóból befolyó összegek haladja majd meg az előirányzatot. Ugyanakkor je­lentős lesz az elmaradás az úgy­nevezett állami vagyon utáni já­rulék, valamint az egyéb adók esetében. Az előbbiből, noha a terv 6 milliárd forintra szyl, nem lesz bevétel, míg az utóbbiból a tervezett 16 milliárd forintnak csupán a fele, mintegy 8 milliárd forint folyik majd be az állam­kasszába. Az APEH elnöke sze­rint az állami vagyon utáni járu­léknál az elmaradás oka az, hogy a tervezettnél gyorsabb volt az átalakulás a gazdaságban. Az adóhivatal az idén foko­zott figyelmet fordított az ellen­őrzés fejlesztésére. Az 1993- ban lebonyolított mintegy 250 ezer ellenőrzés során az ÄPEH revizorai összesen 41 milliárd fo­rint nettó adóhiányt állapítottak meg, ami 26 milliárd forinttal több mint 1992-ben. Nőtt azok­nak az eseteknek a száma is, ami­kor az adóhatóság a feljelentés eszközével élt: 1992-ben még csupán 273 feljelentést tett az adóhatóság, az idén viszont már 667 büntetőjogi felelősségre vo­nást kezdeményezett adócsalás miatt. Ezekben az ügyekben az adócsalás összege eléri a 2,7 mil­liárd forintot. Minarik György elmondta azt is, hogy elkészültek a jövő évi személyi jövedelemadó beval­láshoz szükséges nyomtatvá­nyok, s már meg is kezdték a pos­tázásukat. Úgy számítják, hogy január 15-éig mindenki meg is kapja az 1993. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallá­sára szolgáló űrlapokat. Akik mégsem kapnák meg az egység- csomagot, azok az APEH ügy­félszolgálati irodáin kérhetnek és kapnak ingyenesen a forma- nyomtatványokból. Az adóha­tóság, mint minden évben, idén is azt kéri az adózóktól, hogy mi­nél hamarabb küldjék el bevallá­saikat, főként azok, akik vissza­igényelnek befizetett adóelőle­geikből. A visszaigénylőknek maguknak is érdekük a bevallás mielőbbi teljesítése, hiszen így gyorsabban kapják meg a nekik járó összeget. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents