Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-16 / 293. szám
6 HÍRLAP MAGAZIN 1993. december 16., csütörtök Törzskartonon a páciensek zömének egészségügyi életrajza Beszélgetés Pusztai Erzsébettel, a népjóléti államtitkárral Néhány hónapja már a gyakorlatban vizsgáznak az egészségügy korszerűsítését célzó nagyobb változtatások, köztük az úgynevezett teljesítmény-arányos finanszírozás. „Vizsgaeredményekről” még korai volna beszélni, de néhány tapasztalat már összegyűlt; ezekről kérdeztük a népjóléti tárca államtitkárát, Pusztai Erzsébetet. zásokért ezután sem kell fizetniük a biztosítottaknak; a fúrás, a tömés, a gyökérkezelés változatlanul ingyenes lesz. A fogpótlást viszont eddig is csak részben fizette a biztosító - a téAz elmúlt időszakban a kazári orvosi rendelőben is fontos feladat volt a betegek adatlapjainak kitöltése Fotó: Rigó Tibor- A betegeket és az orvosokat egyaránt érintő egyik „újdonság” az egészségügyi kártya, másként a tb-kártya bevezetése volt, elsősorban azzal a céllal, hogy a korábbi, rossz körzeti orvosi gyakorlaton változtassunk. Köztudott: a beteg és az orvos kapcsolata az esetek nagy részében csupán a vér- nyomásmérésből, és a kívánság szerinti gyógyszerek felírásából állt. A háziorvosi szolgálat - s az ahhoz kötődő tb-kártyarend- szer - azt a követelményt tükrözi, hogy a kapcsolat valóban közvetlen, intenzív legyen s a gyógyítással egyenrangú feladattá váljék a megelőzés.-Ez magyarázza a törzskartonok bevezetését. A kartonon ugyanis föl kell tüntetni a páciensek egészségi állapotának legfontosabb adatait, egészen odáig, hogy volt-e például a családban örökletes betegség. Ehhez nélkülözhetetlen egy általános szűrés elvégzése.- A törzskartonok kiállításának eredetileg ez év november 30-a volt a határideje. Tapasztalatunk szerint a háziorvosok zöme eddigre el is készítette páciensei egészségügyi „életrajzát”. A késedelmeskedők kaptak rövid türelmi időt, utána csak akkor jutnak hozzá a kártyapénzhez, ha elvégezték az általános szűréseket, és kitöltötték a törzskartonokat.- A kórházak teljesítményarányos finanszírozását ez év júliusában vezették be. Melyek az első benyomások?-E módszer révén reális és világos helyzetkép rajzolódik ki a kórházak, a kórházi ellátás állapotáról, a gondokról. Tanulságos adat például, hogy egy-egy kórházban töltött nap - vizsgálat, kezelés és gyógyszerek nélkül - átlagosan 1820 forintba kerül! Ezen belül vannak 1000 forint alatti, de 2000 forint fölötti árak is. Önként adódik a következtetés, hogy a kirívóan magas költségekből faragni kell, - és az így megtakarított pénzt azoknak kellene juttatni, akik kénytelenek szűkösebb keretekkel gazdálkodva alacsonyabb szinten dolgozni. Ennek jegyében szakembereink már dolgoznak a teljesítményhez kapcsolt finanszírozási metódus - a pontrendszer - finomításán.- A hírek szerint az egészségügy reformjának következő szakaszában megszűnik a fogászati ellátás ingyenessége.- A fogazat romlását megelőző kezelésért, és a fog megtartását eredményező beavatkorítési díjak várhatóan emelkedni fognak.- Ugyanakkor sokan azt is tudni vélik, hogy a vérhiány megelőzéséért a következőkben fizetni fognak a donoroknak.- Nincs ilyesmiről szó: komoly veszéllyel járna, ha a véradást pénzkereseti lehetőséggé tennénk. Csak egy példa: ha a donor pénzt kap a vérért, esetleg elhallgatja fertőző betegségét, amit - mivel a kór még csak lappang, tehát nem alakult ki teljesen - az előzetes vizsgálat nem mutat ki. A vérhiány megelőzésének csak az az útja járható - s ezen hamarosan el is indulunk -, hogy jobb, „áramvonalasabb” szervezeti formában működtetjük a non profit-jellegű vérellátó szolgálatot - mondta befejezésül a népjóléti államtit- kámő. Szabó Margit Jövőre már csak három céltámogatásra lehet pályázni Magad uram helyben, ha központi forrásod nincsen Palotás község is részesült az országos útalapból. Mint Rigó Tibor archív fotóján látható, szükség is van a településen járdaépítésre Az önkormányzatok pénzügyi helyzete az egész ország gazdasági állapotát tükrözi. Bevételeik 50 százalékát a központi költségvetésből kapják, a hiányzó hányadot pedig saját maguknak kell (kellene) kigazdálkodniuk. Hogy miből? Jövedelmező vállalkozásokból, takarékosabb működésből. Legtöbbjük pár száz lélekszámú falu Csakhogy a 3500 település egyszerűen nem tudja előteremteni a hiányzó 50 százalékot! Legtöbbjük ugyanis olyan kistelepülés — pár száz lélekkel -, ahol nem lehet sem helyi adókat kiverni, sem bevételt remélni semmilyen vállalkozásból. Ezekben a helységekben a lakosok egy része idős, kis nyugdíjas, másik része munkanélküli, családos ember. Akkor hát mi a megoldás? - kérdezték maguktól és egymástól a polgármesternők a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) által szervezett budapesti konferencián. Mielőtt még az olvasó azt gondolná, hogy sikerült választ kapniuk égető kérdéseikre, közlöm: válasz pedig nincs! A felmerült problémákra a megjelent előadók - országgyűlési képviselők, pénzügyminisztériumi szakemberek - egyike sem tudott érdemben válaszolni. A tények felsorolásán kívül nem jutottak többre. Mint elhangzott, az elmaradott kistelepülések gondjain évek óta enyhítő címzett, illetve céltámogatási rendszert jelentősen megszigorítja az Országgyűlés. Az eddigi 14 cél helyett jövőre már csak háromra nyújthatnak be pályázatot az önkormányzatok. Ez a három a következő: vízvezeték-, illetve csatornaépítés, valamint az életveszélyes iskolák felújítása. (A szennyvízhálózat fejlesztésének támogatásáról még vitáznak a honatyák.) A nagyobb falvak, városok polgármesterei a konferencián újra felvetették: a költségvetési elosztásnál az államkasszába befizetett összegek (adók) ará- nyábárV" részesüljenek az ön- kormányzatok. Marad a normatív elosztási rendszer Csakhogy ez ellen a kistelepülések érthető módon hevesen tiltakoznak, hiszen akkor nekik szinte semmi sem jutna. Az állami apparátus jelenlevő képviselői kinyilvánították: természetesen továbbra is az eddigi normatív elosztási módszert alkalmazzák. Még akkor is, ha ez a megoldás csorbítja az önkormányzatok önállóságát, s az újraelosztás vádját veti fel. Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében ez az egyetlen járható út. A polgármester asszonyok véleménye szerint a parlamentben alkotott törvények gyakran ellentétben állnak az önkormányzati törvénnyel. Például megoldhatatlannak látják a közalkalmazotti törvény bérekkel kapcsolatos rendelkezéseit. Mint mondták, pillanatnyilag el sem tudják képzelni, miből fizetik ki munkatársaik béremelését. Erre ugyanis a központi költségvetés nem ad pénzt! A válasz egyáltalán nem volt megnyugtató: vagy vegyenek fel hitelt a bérrendezéshez, vagy csak annyi hivatalnokot alkalmazzanak, amennyit meg tudnak fizetni. .. A költségvetés elszámolta magát Sok önkormányzathoz még nem érkezett meg a mozgáskorlátozottak támogatására szánt központi juttatás, amelyet a polgármesterek megelőlegeztek a rászorulóknak. Ugyanez a probléma a földkiadó bizottságok működési költségeinek fedezetével. A költségvetés egyszerűen elszámolta magát, s a földkiadásra előirányzott ösz- szég csupán egytized része a tényleges költségeknek! Január elsejétől változnak az illetékek, új szabályok lépnek életbe Drágul a vagyonszerzés, ingyenes a haszonélvezet bejegyzése Fogytán a föld és a pénz További igénylések várhatók Nógrádsápon így licitáltak a földre (FEB) Az inflációhoz igazították az 1994 január 1-jétől életbe lépő, módosított illetéktörvényt, és egyidejűleg néhány új szabályt is életbe léptettek. Ennek közérdeklődésre számot tartó részleteiről, illetve az augusztus 20-tól megváltozott rendelkezésekről szólva dr. Röschenthaler Mária, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a következőket hangsúlyozta: A kárpótlási célokra jóváhagyott 37.7 millió aranykorona értékű termőföldből az eddigi árverések során 21 millió 350 ezer aranykorona érték kelt el. Eddig 453 ezren jutottak mintegy egymillió hektár területen tulajdonhoz. A föld iránti „éhség” úgy megnövekedett, hogy mára bizonyossá vált: a fennmaradó, valamivel több mint 16 millió aranykorona értékű föld nem elegendő a kárpótlási célokra. A megnövekedett igényeket felmérni, azt számszerűsíteni - a Földművelésügyi Minisztérium illetékese szerint - pillanatnyilag lehetetlen. Amennyiben elfogadják azt a törvényjavaslatot, miszerint januártól 30 napon át ismét be lehet nyújtani a kárpótlási kérelmet, akkor az további földigényléseket szül. Márpedig jelenleg a kormány a földön kívül más fedezetet nem tud a kárpótlási jegyek „mögé” tenni. Az önkormányzati lakásvásárlás kivételével meglehetősen szegényes a kínálat. A nagy kérdés tehát az, honnan jelölhető ki állami tulajdonú földterület? A termelő- szövetkezeteknél és a természetvédelmi területeken még akad állami tulajdon, de a Természetvédelmi Hivatallal ez idáig nem sikerült megállapodnia a minisztériumnak. Jelenleg folynak az egyeztetések az FM és az AVÜ között, hogy mekkora terület különíthető el a vagyonügynökség kezelésébe tartozó állami gazdaságok földjeiből anélkül, hogy működőképességük veszélybe kerülne. Kérdés, hogy jogilag egyáltalán el lehet-e venni termőföldet a privatizált, állami gazdaságokból már átalakult, saját tulajdonú gazdasági társaságoktól? Elfogyott a földhivataloknak az árverések előkészítésére biztosított pénze is. Értesülésünk szerint az FM a saját reorganizációs keretéből 500 millióval siet a földhivatalok kisegítésére. Ez azonban csupán arra lesz elegendő, hogy kiegyenlítsék a vállalkozóktól rendelt munkák számláit, és lélegzethez jussanak a földhivatalok, amelyek az utóbbi időben saját működési költségükből előlegeztek az árverések előkészítéséhez. A lakás és a föld kedvezményezett-A parlament által elfogadott új szabályok elsősorban a vagyonszerzéssel összefüggő illetékek mértékét növelik. Csak kisebb, az inflációval „lépést tartó” módosítások kerültek a hivatali eljárási illetékek sorába. A lakással és a termőfölddel kapcsolatban ma meglévő kedvezmények tovább élnek. Csupán emlékeztetőül: a parlament által elfogadott törvény értelmében 1994-ben a vagyonszerzési illeték - az úgynevezett visszterhes szerződések (adásvétel, tartási megállapodás) esetén - az ingatlanok (kivéve lakás) és a törvényben meghatározott ingóságok (gépkocsi és pótkocsi kivételével) után a napi forgalmi érték 10 százaléka lesz. (Jelenleg ez csak 5 százalék). A vagyonszerzés az öröklés vagy az ajándékozás esetén a terhekkel csökkentett forgalmi érték után illetékköteles, a legszűkebb, azaz I. fokú rokonsági csoportban (szülő, gyermek, házastárs) 10 százalék (ma 5 százalék); a II. fokú rokonsági csoportban (unoka, nagyszülő, testvér) 14 százalék (ma 8 százalék); a ül. fokú csoportban (mindenki más, az I—lies rokoni körön kívül) 20 százalék (ma 10 százalék) lesz.- A törvény azonban kivételeket is említ. Milyen esetek tartoznak a kivételezettek körébe? Kivételek törvény szerint- Ha valaki adás-vétellel, vagy tartási szerződéssel jut lakástulajdonhoz, akkor az illeték mértéke 4 millió forintos vagyoni értékig, akárcsak ma, a forgalmi érték 2 százaléka marad. Ha azonban a lakás értéke meghaladja ezt az összeget, akkor a 4 millió forint feletti rész után már 6 százalék illetéket kell fizetnie a vevőnek. Csere esetén csak a lakások forgalmi értékének különbözete az illeték kiszabásának alapja. Csak az értékkülönbözet illetékköteles abban az esetben is, ha valaki a régi lakását eladja, de egy éven belül a pénzből új lakást vásárol. Az önkormányzati bérlakások megvásárlása, a tulajdonjog megszerzése eddig illetékmentes volt, s jövőre is az marad. Új elem, hogy ez a mentesség a haszonélvezeti jog megszerzésére is kiterjed abban az esetben, ha valaki az önkormányzati bérlakás tulajdonjogát a gyermeke, vagy az unokája számára vásárolja meg és a saját részére csak a haszonélvezeti jogot kívánja biztosítani. A megvásárolt lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szintén mentesül az illetékfizetés alól. Lakás öröklés esetén - akárcsak jelenleg - az örökhagyó és az örökös közötti rokonsági viszonytól függően - az 1-II-III-as csoportban - 2,5 - 4-5 százalék illetéket kell fizetni a tulajdoni hányad forgalmi értékének megfelelően. Ajándékozáskor szintén megmaradnak a mai illetékek, az I-II-III-as rokonsági viszonytól függően ezek mértéke azonban 5-8-10 százalék.- Hogyan módosul a lakótelek örökösödési illetéke?-A lakóházépítésre felhasznált örökölt, vagy ajándékba kapott, megvett telek továbbra is feltételes illetékmentességet élvez akkor, ha a telken 4 éven belül lakóházat építenek. £gységes illeték a gépjármű átírásakor- A gépjármű átírásának illetékei is megváltoznak?- A jármű kora szerint differenciált, köbcentiméterenkénti 3-4-6 forint helyett január 1-jé- től egységesen 6 forint lesz minden köbcenti után a vagyonszerzési illeték.- Hogyan alakulnak a hivatali eljárások tarifái?-Az államigazgatási eljárások illetékei a kirívóan alacsonynak vélt díjtételeknél változnak. Az úgynevezett általános eljárási illeték 300 forintról 500 forintra emelkedik, a jogorvoslati kérelmek illetékének minimuma a mai 600 forintról 1000 forintra nő. Az ingatlan tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog bejegyzésének illetéke a duplájára emelkedik. Méltányosság kérhető- Lehet-e méltányos elbírálást, illetékmentességet kérni?-Az erre vonatkozó szabályok nem változnak. Aki szociális körülményei miatt nem képes a megállapított vagyonszerzési illetéket megfizetni, az részletfizetést, halasztást vagy illeték elengedést kérhet. Az eljárási illetékek esetében is lehetőség van a méltányos elbírálásra, akár a költségmentességre is. A bírósági eljárások költségmentesítése azt biztosítja, hogy anyagiak miatt senki számára ne váljon lehetetlenné a jogérvényesítés.- Milyen kedvezményeket kapnak a vállalkozók, illetve a mezőgazdasági kistermelők?- Bármely ingatlant apportként illetékmentesen lehet a vállalkozásokba bevinni. Az ingatlan forgalmazók illetékmentességet élveznek, ha újraértékesítést céllal vásárolják ezeket. Az a feltétel, hogy az adott ingatlan egy éven belül értékesítésre kerüljön. A mezőgazdaságban kiemelt szerepet kap a külterületi termőföld. Ajándékozás, öröklés és adásvétel esetén csak az érvényes illetékek felét kell megfizetni.
