Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-16 / 293. szám

1993. december 16., csütörtök ARCOK - HARCOK HÍRLAP 7 A fellendülés titokzatossága A politikai pártok házatá- járól azt hallani hetek óta: minden erővel a gazdaság fellendítésén dol­goznak. Ugyanazok a pártok nyilatkoznak így, amelyek 1990-hen is a választók elé rakták a „meggyőző" gazda­ságélénkítési stratégiát.- Hamarosan fellendülés lesz, - mondták, és ma is rek­lámozzák erőfeszítéseik sike­rességét . . . Az állampolgár erről más­képp vélekedik, mert nem érzé­keli mitől óriási eredmény, ha 300 ezer új földtulajdonos van, de nincs modern termelési technológia, nincs tőke, nincs piac. Annak se tud önmagában örülni, hogy immár az ipari termelés fele „magánosított” üzemben születik. Az állam­polgár a munkanélküli segély súlyát érzékeli, a kényszervál­lalkozások sorozatos csődjeit, a bankvilág anakronizmusait, a kárpótlás zavarosságát, a földtulajdon rendezetlenségét, a korrupciós botrányokat. Különösen bonyolult a gaz­daság fellendítésének ügye, egy olyan térségben, mint Nógrád, ahol a politikusokat évtizedeken át lebénította az a hamis tudat: egy ilyen iparo­sodott térségben nem kell a jövő miatt aggódni. Nem is aggódtak, nem is születtek progresszív alkuk a moderni­zációról, de született naív ipar- telepítési döntéssorozat, el­avult technológiai háttérrel, képtelen, fővároscentrikus struktúrával. S az elmúlt 3-4 évben kide­rült a távlati gondolkodás minden hiánya ... Az állam­polgárok pedig nem értették, hogy a tömérdek negatív tény mellé vajon miért nem kerül­nek már végre pozitív mozza­natok is. A válságkezelés köte­lező cselekvésein túl éveken át semmilyen komoly kezdemé­nyezés, elmozdulás nem volt látható, s a fellendülés szerve­zésének ambíciója megmaradt misztikus, titokzatos ügynek: majd csak megoldja valaki! Változatlanul alábecsültük a megye szerencsés földrajzi fekvését, a természeti adottsá­gokat, az idegenforgalom fej­lesztését. Mindezek árnyéká­ban 1993 késő őszén mintha megmozdulni látszana valami, ebben a térségben is fejlesztési stratégiákra emlékeztető kez­deményezések születnek. Végre a működés küszöbére érkezik a megyei vállalkozás- fejlesztési alapítvány, s a kö­zép-magyarországi mezőgaz­dasági kamara kezdeményezé­sére: Rétság, Szécsény, Balas­sagyarmat központokkal el­kezdődik a fejlesztésről való gondolkodás. A nagybárkányi völgy falvainak egy csoportja is sikerrel kezdi meg a térségi stratégiák kimunkálását.-rém tudni rpég^miLfap az /\l északi szomszédsággal J. y tervezett sokféle együtt­működés, miféle sikert hoz Szécsény körzetében a mező- gazdasági, feldolgozóipari fej­lesztés, vagy Rétság, Balassa­gyarmat térségében milyen ha­tásúak lesznek a tervezett új víztározók, de valami kedvező összefogási folyamat feltétle­nül elkezdődött. Jobb későn, mint soha! Erdős István Balassagyarmat térségében emelkedett a munkanélküliségi arány Huszonhat emberre jut egy munkahely A címerek, az elbocsátási módok változnak, a munkakönyvek szerepe módosul... A Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ ez év novemberi helyzetfeimérése alapján meg­írtuk, hogy november 20-án 22 ezer 205 volt a nyilvántar­tott munkanélküliek száma a megyében. Számuk ugyan csökken, de egyre lassuló ütemben. Meglehetősen rossz arány, hogy ezzel szemben a bejelentett üres álláshelyek száma mindössze 863. Üres állások a második félévben A bejelentett üres álláshelyek száma az év második felében erőteljes hullámzást mutat. Míg például augusztusról szeptem­berre 180-al növekedett, majd szeptemberről októberre 297-el csökkent, addig októberről no­vemberre 189-el újra megemel­kedett a számuk. November 20-án 863 bejelentett álláshe­lyet tartottak nyilván a megyei munkaügyi központban. 771 ál­lásra fizikai állománycsoportú- akra tartanak igényt. Szakmunkásokat keresnek Legnagyobb arányban szak­munkás végzettségűeket, ezt követően betanított munkásokat kívánnak alkalmazni a munkál­tatók. A nem fizikai munkakö­rök közül ügyintéző és irányító álláshelyeket jelentettek be na­gyobb számban. Közel fele-fele arányban keresnek női és férfi munkaerőket a munkáltatók. Az érvényes álláshelyeknek mind­össze öt százaléka vonatkozik részmunkaidős munkakörre, az ajánlatok zöme teljes munka­idős. Csökkent a bejelentési idő Csökkent az álláshelyek átla­gos bejelentési ideje. Azért, mert megnövekedett a harminc napnál rövidebb ideig betöltet­len bejelentett állások aránya, és általában csökkent a hosz- szabb bejelentési idejű álláshe­lyek részaránya. Az érvényes álláshelyek 22 százaléka (194 állás) 181-360 nap közötti beje­lentési idejű. Októberben még 146, míg novemberben már csak 127 nap volt az állások be­jelentési ideje. Az álláshelyek több mint felét a feldolgozóiparban - leg­nagyobbrészt a textil- és ruhá­zati iparban - jelentették be. Szécsény továbbra is gondban van A munkanélküliségi ráta Ba­lassagyarmat kivételével min­den körzetben - és megyei át­lagban is - csökkent októberről novemberre. Továbbra is a legrosszabb helyzetben van Szécsény és tér­sége, ezt követi Bátonyterenye, majd Balassagyarmat térsége következik, ahol jelentősen emelkedett a munkanélküliségi ráta. Pásztó és környéke után a rétsági záija a sort. Ki tudja, hol vannak a többiek? A Nógrád Megyei Munkaü­gyi Központtól átvett adataink természetesen az általuk nyil­vántartott munkanélküliekről szólnak. Azonban sem Nógrád megyei, sem országos viszony­latban nem ismerünk pontos adatokat arról: összesen hányán vannak a munkanélküliek? Mennyi azok száma - a névsor­ban szereplőkön kívül -, akik­nek munkahelyük sincs, de már munkanélküli járadékot sem kapnak? Annak a válasznak pe­dig aligha a munkaügyi központ az illetékese: mikor dolgozhat­nak azok, akik szeretnének? Magyar autonómia Szlovákiában? Már működnek a városi egyetemek Duray Miklós, az Együttélés politikai mozgalom vezetője még a kommunizmus idején ellenzéki politikusként vált ismertté. Híres-hirhedett könyvéhez, a Kutyaszorítóhoz Csoóri Sándor írt előszót. Duray ma a szlovák parlamentben küzd a magyarok érdekeiért. A képviselő is úgy látja: nem egységes a szlovákiai magyarság. Mint elmondta, a komáromi magyar egyetem létre­jöttét például ellenezték az akkori Nyilvánosság az Erőszak El­len, és a Független Magyar Kezdeményezés képviselői. A helységnevek- Szlovákiában nagyítóval sem lehet találni magyar nyelvű helységneveket a tele­pülések tábláin.- Úgy tudjuk, a kormány Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés politikai mozgalom vezetője- Mit várhatunk akkor a szlovákoktól?-A pozsonyi egyetem rek­tora politikai harcostársam volt a kommunista időszakban. Nos, ő egy olyan felszólalást enge­dett meg magának a prágai par­lamentben, hogy ha netán a nemzetgyűlés jóváhagyná ezt a törvényt, azzal óriási politikai hibát követne el, mert ha létre­jönne a magyar egyetem, a ma­gyar szellemi élet központja le­hetne. Az egyetemek- De hát vannak úgyneve­zett városi egyetemek!- Igen, működik egyetem Komáromban és Királyhelme- cen. Igaz, ezek az intézmények nem adhatnak ki diplomát. Je­lentőségük abban rejlik, hogy úgy szervezhetik a vállalkozást, hogy a képzés befejezte után az anyaegyetemeken egy különbö­zeti vizsgával diplomát szerez­hetnek a hallgatók. Költséges a képzés, de pillanatnyilag nincs más lehetőségünk.- A -kereszt- és vezetékne­vek használatának szabályo­zása ugyancsak felborzolta a kedélyeket. Hogyan áll jelen­leg ez a törvény? A névhasználat- Ez a kérdéskör bekerült a törvényhozás folyamatába. Mindenesetre ember legyen a talpán, aki pontosan értelmezni tudja a paragrafusokat. Döntött a szlovák parlament egy a kor­mány által benyújtott törvény­ben, mely viszonylag elfogad­ható volt mindenki számára. Ennek ellenére a kormány ezt visszautasí­totta, majd a kiegészítések­kel együtt el­küldte a köz- társasági nőknek, visszadobta a parlamentnek újra tárgya­lásra. A kifo­gások nagy ré­sze elfogadha­tatlan. Szep­temberben újra tárgyalta a tör­vényt a parla­ment, de még meg is tetézte néhány új mó­dosítással. Az alkotmány sze­rint most már olyan ez a tör­vény, ami ja­nuár elsejétől életbe léphet.- Mit kifogásolnak a ma­gyar képviselők?- A törvény a személynevek­nél előírja, hogy a nők csak „óvá” végződéssel írhatják a nevüket. A másik gond az, ha valakinek szlovákul írták a ne­vét az okmányokba, nincs joga arra, hogy magyarosíthassa a nevét, vagyis ezt hivatalos ok­mány kijavításának lehessen te­kinteni. Hosszú eljárási mecha­nizmus szükségeltetik a változ­tatáshoz. Ellenben, ha véletle­nül valamelyik szlovák ember­nek magyarul rögzítették a ne­vét és azt szlovákra akarja vál­toztatni, bemegy a hivatalba, befizeti a negyven koronát, ez­zel el is intéződik a dolog. Erre felhívtuk az Európa Tanács ra- portőrének figyelmét. megtárgyalt egy javaslatot, amely azt tenné lehetővé, hogy a jelenleg használatos szlovák nyelvű magyar helységneveket a magyar helyesírás szabályai szerint, de szlovák formájában lehet írni. Ez azt jelenti konkrét­tan, hogy például Cebovcét (Csábot) eztán majd Csebovcé- nak írhatjuk. Nekünk természe­tesen az lenne a jó, ha megen­gednék a kétnyelvű helységne­vek megjelölését.- Ön az egyik előadásában azt hangsúlyozta, hogy az ér­telmiségnek, a helyi társada­lomnak újra kell építkeznie. De építkezni csak akkor lehet, ha megvan az alap.- Szerencsére az alapok megvannak. A tánccsoportok, színjátszókörök fontos szerepet töltöttek be a régi rendszerben, azonban ma már ez a hézag­pótló tevékenység kevés. Feltét­lenül fejleszteni kell a külön­böző érdekcsoportokat, érdek- szervezeteket, szakmai jellegű csoportosulásokat. A politikai pártok tevékenysége nagyon lé­nyeges, de önmagában nem elég az üdvösséghez. És nem feledkezhetünk meg a szerke­zeti háttér jelentőségéről sem. Az önkormányzatok- Ez mit takar?-A szerkezeti háttér egyik fontos eleme az önkormányzat. A helyhatósági választásokon sikerült megtölteni az űrt embe­rekkel, de nem sikerült feltöl­teni megfelelő minőséggel és tevékenységgel. Az önkor­mányzatokra igen jelentős sze­rep hárul a majdani területi au­tonómia - a többségében ma­gyarlakta terület különleges helyzetének - létrehozásában.- Itt álljunk meg egy pilla­natra! Jól értem, területi au­tonómiát mondott?- A területi autonómiát felül­ről lefelé kell megteremteni, míg a területi önkormányzat alulról felfelé építkezik. Egyéb­ként szerkezetileg és a feladatát tekintve ugyanaz. Hogyha a szlovákiai magyarság adottsá­gaiból indulunk ki, mondhatom ideálisak a feltételek ennek megteremtésére.- Ne haragudjon, de ezt elég furcsa az ön szájából hal­lani, hiszen naponta szembe­sül Meciar politikájával.- Nem azt mondom, hogy a politikai feltételek érettek, ha­nem a magyarság - elsősorban területi - adottságai ideálisak. Jelentős számú magyarság él 550 településen. Ennek a rend­szernek a területi kiterjedése körülbelül tízezer négyzetkilo­méter. Megvan az adottság és megvan a hajlam a magyarok­ban az autonómiára. Egyelőre a politikai lehetőségek hiányoz­nak. Adám Tamás Tiszta képet a „piszkos” anyagiakról Fogyóban a nyugdíj-előleg, növőben a kinnlévőség (FEB) Végre tisztán kellene látni, hogy mi lesz a sorsa a sokat emlegetett kinnlévősé- geknek - mondja Nagy Sán­dor, a Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat elnöke. - Érthető az igény, hiszen a be nem fize­tett járadékok összege immár meghaladja a 130 (!) milliárd forintot. • Menthető fillérek- A nyugdíjbiztosítási fel­ügyelő bizottság megpróbál minden menthető fillérhez hozzájutni - folytatja az elnök.- Ennek azonban egyik fel­tétele, hogy világosan lássuk: az adósok közül melyek képe­sek adósságuk kiegyenlítésére vagy csökkentésére - őket részletfizetési kedvezmények­kel vagy akár a büntetőkama­tok elengedésével is rá kell bírnunk a fizetésre. A csődbe jutott fantomcégektől nem so­kat remélhetünk, már csak azért sem, mert a jelenlegi jog­szabályok kevés lehetőséget adnak követeléseink behajtá­sára. Pedig nagyon indokolt lenne szigorúan büntetni azo­kat a munkáltatókat, akik a dolgozóiktól levont vagy az ál­lami költségvetéstől megka­pott pénzt nem fizetik be a tb-nek.- Az adósok listájának is­mételt nyilvánosságra hoza­tala nem javítja a fizetési morált?- Szerintem nem egyér­telmű a hatás. Hiszen a listák láttán a néhány százezer forint­tal „sáros” kisvállalkozók ok­kal mutogathatnak fölfelé:-Miért bennünket, miért nem azokat büntetik, akik a költségvetéstől fölvett pénzt felejtik el a tb-nek átutalni? - Mi tagadás, van igazság az ef­féle érvelésben... Most olyan javaslattal for­dulunk az illetékesekhez, hogy a központi költségvetésből gazdálkodók tb-járulékát ne a munkáltatónak, hanem közvet­lenül a társadalombiztosítás­nak utalják át. Szorgalmazzuk ugyanakkor a forgóalap ismé­telt feltöltését is.- Ez utóbbi kapcsán a nyugdíjasok nemigen tudják, miről van szó?- Pedig valamennyiüket közvetlenül érinti. A forgóala­pot ugyanis másképp nyug­díj-megelőlegezési számlának hívják. Voltaképp tartalék arra az esetre, ha a járulék-befize­tések akadoznak. Nos, a szám­lán levő összeg alaposan meg­fogyatkozott, holott a bizton­ságot az szolgálná, ha legalább 60 milliárd lenne rajta. Szabó Iván pénzügyminiszterrel erről már tárgyaltunk, s a forgóalap feltöltésének fontosságában egyet is értettünk - hiszen a nyugdíjak kifizetését az állam garantálja. • Nyugdíjkorrekció 1994-ben?-Mindezek fényében: mit ígér 1994 a nyugdíjbiztosí­tásnak?-A gondok ellenére reális az esély, hogy 1994 nullszal­dós éve lesz a nyugdíjbiztosí­tási alapnak. Erre az elmúlt években nem volt példa. Kö­vetkezetesen tartani akarjuk magunkat ahhoz: minden ren­delkezésre álló pénz azoknak jusson, akik erre járulékfizeté­sükkel jogot szereztek. Kie­melt célnak tekintjük a régen megállapított, s az infláció mi­att ma már szégyenletesen ala­csony nyugdíjak korrekcióját, illetve a jelenleg használt valo­rizációs kulcsok szerinti érté­kének helyreállítását. Más szóval a 15-20 éve megállapí­tott járadékokat szeretnénk ki­egészíteni az egyes esztendők­ben bekövetkezett értékromlás összegével.- eszem -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents