Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám

6 HÍRLAP MAGAZIN 1993. november 4., csütörtök Verebesből vidéki direktor lett A maró humor nem cinizmus Verebes István (jobbra) az egykori Thália kabaréban Gál völgyi Jánossal FEB-fotó Az ügyészség gőzerővel nyomoz Jacko repülni szeretne Viharfelhők gyülekeznek Michael Jackson feje fölött (FEB) Verebes István, oda megy, ahol szeretik. Most Nyí­regyházán dolgozik. Nevét egy október 23-ai „affér” kapcsán kapta fel a sajtó: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban az ünnepi rendezvény politikai botránnyá szélesedett. Verebes bejelentette: amíg ő a színház igazgatója, nem enged több po­litikai rendezvényt a falak közé. A színészből lett rendező, igaz­gató évtizedekig Budapesten működött, de az elmúlt két év­ben főleg vidéken dolgozott. ' - Miért? - Sok indoka le­hetne - mondja.- Az életemből, a szakma, a társadalom jelenlegi körülmé­nyeiből ered: nem vagyok haj­landó eltűrni, hogy a világ a sa­ját képmására alakítson. Oda megyek, ahol örömmel és vára­kozással fogadnak. Az utóbbi két évben dolgoztam Zalaeger­szegen, Miskolcon, Kecskemé­ten és Szolnokon. Zalaegersze­gen éreztem magam a legjob­ban, nagyszerű társasággal ta­lálkoztam. Tehetséges, az átla­gosnál fiatalabb társulat. És ez a jó Nyíregyházán is, a mindösz- sze 11 éves színházban még nem volt idő kitermelni a ci­nizmust.- A Budapestről érkezett igazgatóról sem ragadt rájuk?- Én nem hiszem, hogy cini­kus lennék, a legkisebb értékre sem legyintettem soha. A ci­nizmus jellemzője, hogy nem lát kiutat, destruál. Nekem maró a humorom, de ez más, ez nem cinizmus.- Milyen repertoárt alakít ki új színházában?- Meglehetősen színeset. Jól­lehet az évad csak szeptember­ben kezdődött, valójában már január óta itt dolgozom. Nyáron mutattuk be Haumann Péter rendezésében Pippin zenés játé­kát. Ezt megelőzte az Othello, amit én rendeztem. Előadjuk - elsősorban gyerekeknek - Füst Milan Sanda bohócát. Egy hete került színre Mrozsek Tangója.- A vidéki színházak úgy hírlik anyagi gondokkal küz­denek. Önök győzik pénzzel?- Nincs ok panaszra. A me­gyei és a városi önkormányzat tettekkel fejezi ki, hogy fontos számára a színház. Alig hallok pénzről beszélni. Egy színház­jegy 150 forint, a látogatottsá­gunk átlagosan 80-90 százalé­kos, de eladott székek is marad­nak üresen.-Tervei szerint meddig marad?-Három évre szól a szerző­dés, két év után színvallásra ké­rem az önkormányzatot, de ha távozom is, a folyamatosság ér­dekében szeretnék az utódom­mal egy évet együtt dolgozni.- A humorral és a főváros­sal végképp szakított?-Az előbbivel egyelőre igen, mert jelenlegi divatja számomra elviselhetetlenül durva és kö­zönséges. A fővárossal nem: a Várszínházban mutatjuk be négy pesti és négy nyíregyházi színész közreműködésével Gyurkovics Tibor Császármor­zsa című drámáját. Mellesleg a humor ettől sem idegen ... Lukács Mária Michael Jackson kimeríthe­tetlen téma: most a kiskorúak megrontásával megvádolt sztár régi barátja, Diana Ross szólalt meg az üggyel kapcsolatban. A 49 éves, színes bőrű, világszép sztár biztos a Jackson fiú ártat­lanságában, de azt tanácsolja neki, hogy azonnal szakítsa félbe világkörüli turnéját, utaz­zon haza, s tisztázza magát a vádak alól, amíg nem késő. A 35 éves Jackson azonban nem hallgat senkire és semmire, sőt, ha igaz, pillanatnyilag még az éneklés sem igazán érdekli. Egy barátja elárulta a Sun című londoni lapnak, hogy Michael újabban egyetlen dologra össz­pontosít, meg akar tanulni re­pülni a hindu fakírok mintájára, s úgy érzi, néhány hét múlva el­jut a meditációnak arra a fokára, hogy képes lesz lebegni egy mé­terrel a föld felett! Pedig jobban tenné talán, ha két lábbal a földön állna, mert tovább gyűlnek a viharfelhők a feje felett. Most már nem csak a Chandler família vádolja Jack- sont Jordan nevű 13 esztendős fiúk megrontásával, hanem a Jackson-ranch személyzete is furcsa dolgokat emleget. A sztár francia szakácsházaspárja, Philippe és Stella LeMarque például azt állítja nyilvánosság előtt, hogy már két esztendeje- Hogy van, Mari néni? -Ne is kérdezd, jányom. Szörnyű ez a világ! Bezzeg, az én időmben minden más volt. Akkor még öleltek a le­gények.- Ölelnek azok most is...- Ölelnek, ölelnek, de nem engem! * Ákos egy feltűnően csinos ikerpár egyik tagjával jár. Barátja heccelni szeretné: tudnak uruk különös szokásai­ról, de csak barátaiknak mertek mesélni róluk. Michael mexikói kertésze pedig — mint most ki­derült - már tavaly májusban feljelentést tett gazdája ellen, s a rendőrség beépített embere azóta belülről ellenőrzi, mi tör­ténik a ranchon. Az ügyben nyomozó Los Angeles-i hatóságokhoz a mi­nap egyébként egy névtelen fax érkezett - küldője azt ígérte, ké­sőbb felfedi majd a kilétét -, amely szerint egy ismert holly­woodi producer rendszeresen szállított gyermekeket a szexé­hes énekesnek. Felvételeit eljut­Viccmorzsák-Te, hogy bírod ezt? Csilla és Lilla mint két tojás. Egyáltalán meg tudod őket különböztetni egymástól?- Meg se próbálom. *- Rendőr bácsik! Jöjjenek gyorsan! Apámat agyonve­rik!- De hát melyik az apád? tatta a rendőrségnek Steve Ho­well operatőr is, aki 1982-től 1986-ig dolgozott Jacksonnak. A kameramann azt állítja, hogy egy ízben húsz percig kellett filmeznie, amint Jacko egy 13 esztendős fiúval a hálószobájá­ban szorosan összesimulva tán­colt. Jackson egyik volt alkal­mazottja azt vallotta, hogy egy­szer rajtakapta gazdáját egy kis­fiúval a hálószobában: mindket­ten pucérok voltak. Az illetékes hatóságok min­denesetre eldöntötték: csak ak­kor adják tovább a dokumentu­mokat az államügyészségnek, ha lesz elegendő bizonyítékuk.-Nem tudom. Amiatt ve­rekszenek. *- Drágám! - hörgi beteg­ágyán a férj. - ígérd meg ne­kem, ha meghalok, nem adod össze magad más férfival! A fiatalasszony szipogva felel: - Megígérem, szívem. De mi legyen, ha meggyó­gyulsz? (A Viccmagazinból) „Az utolsó dobás” (FEB) A 22 éves Mark és há­rom esztendővel fiatalabb ba­rátja, Ricky Lee - csak névroko­nok - a londoni East Enden él­tek, olyan környéken, ahol az ázsiai bevándorlók aránya igen magas. A két fiatalembert a rendőrség már jól ismerte, több alkalommal kapták rajta őket garázdaságon; a fajgyűlölő fia­talok rendszeresen indiaiakat és pakisztániakat inzultáltak. Utolsó „dobásuk” pedig minden korábbin túltett... A rákban elhunyt angol fut­ballista, Bobby Moore emlékére rendezett ünnepi megemléke­zésről tartottak haza és leállítot­tak egy taxit. A Datsun volánjá­nál a 47 esztendős, négy gyer­mekes pakisztáni, Fiai Mirza ült. Címként a Royal Albert Dockot mondták be. A Themze partjához érve a taxisofőrt leü­tötték, s elvették tőle a napi be­vételét, mintegy 25 fontot. Mirza menekülni próbált, de utolérték és a védekezésre kép­telen férfit a folyóba lökték.A taxis megfulladt. A két Lee másnap a legcseké­lyebb megbánás nélkül elme­sélte a történteket Mark mosto­haanyjának, Lilliannak. Sőt,ke­délyesen, viccelődve adták elő a gyilkosság részleteit. Az asz- szony felháborodásában, bár sa­ját mostohafiáról volt szó, azonnal feljelentést tett a rend­őrségen. Az elvetemült fiatalok még a bíróságon sem változtattak vi­selkedésükön. A tárgyalásra megjelent ázsiaiakat hagosan sértegették, obszcén viccekkel okoztak jogos felháborodást. Még akkor sem fékezték magu­kat, amikor Mirza özvegyét szívrohammal kórházba kellett szállítani. Bár a gyilkosok rács mögött ülnek, a tolószékhez kö­tött mostohaanyának nincs egy nyugodt perce sem. A fuldokló szal- maszálba is kapaszkodna, zuhanás és csattanás után levegőért kap­kod. Ilyenkor döbben az emberbe, hogy mennyi fölös hívság telíti az életet, amikor a következő percért keli küzdenie. Egye­dül? Vagy segít va­laki? Többen is fut­nak, úsznak, csúsz­nak, másznak, füg- geszkednek, hogy ke­zükbe emeljék az ön­tudatlan, áléit testet? Engem, téged, őt. Nemrég közös mentési gyakorlatot hajtottak végre a sal­gótarjáni különleges mentőszolgálat és a polgári védelem tag­jai a vízválasztói tó­nál. Mentők, búvá­rok, tűzoltók és az akció irányítói fogtak össze, hogy felszínre hozzák és elsősegély­ben részesítsék azt a fürdőzőt, aki a túlfo­lyónál tűnt el. Bár a sötét nehezítette a munkát, sikerült a mentés, amihez a tűzoltóság világította be a terepet, és az ille­téktelen látogatók elől biztosította is a helyszínt. Fotóripor­terünk nem tartozott a hívatlanok közé ... Utolsó egyeztetés a stáb tagjaival Dr. Tamási Gyula vezető mentőtiszt (balról) kollégái közremű­ködésével ellátja a sérültet GYURKO PÉTER képriportja Sötét és szédítő a tizenöt méteres a mélység Akit föl kell hozni a túlfolyóból A mentés fényei Segítség a sötétben Indulás! Makra Imre a búvárszakosztály vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents