Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-23 / 273. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. november 23., kedd Nógrád szépe ’93 - Szavazzon az olvasó! Szépkiejtés és alak is jeles Lörinczy Ildikó, Salgótarján Magasság: 165 centiméter Súly: 43 kilogramm Csípőbőség: 77 centiméter Derékbőség: 58 centiméter Mellbőség: 87 centiméter Haja színe: barna Szeme színe: barna- Majdnem minden héten megyek Pestre, ahol fotózni szoktak. A képeim már több reklámpályázaton is részt vettek.-A fotózásból szeretnél megélni?- Szeretnék, de ez nem lehet életcél, legfeljebb 30 éves korig lehet csinálni. A továbbiakra egészen más terveim vannak.-Mi leszel „ ha nagy leszel" ?- Életcélom, hogy riporter legyek, nagyon tetszik ez a pálya. Előbb persze diplomát kell szereznem, nyelveket kell tanulnom. Angolul már jól beszélek, kétszer is voltam Angliában egy ottani ismerős családnál, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot. Emellett németül is tanulok.- Szeretsz szerepelni?- Fontos, hogy megmutassam magamat! Szeretek szerepelni: hosszá évek óta minden nagyobb iskolai ünnepélyen mondok verset. Egyébként a Bolyai gimnáziumba járok, harmadikos vagyok.-A közönség előtti szereplés biztosan sokat használ az önbizalmadnak. Igen, rádásul tavaly az iskolai Kazinczy szépkiejtési versenyt megnyertem, a megyein pedig harmadik lettem. Az országos döntőre csak az első kettő utazhatott ...- A szabad idődben mit szoktál csinálni?-Rengeteget olvasok, főleg Adyt és Dosztojevszkijt kedvelem. Emellett szeretek új ismeretségeket kötni, utazgatni, fotózni is.- Gyönyörű a hajad. Gyakran jársz fodrászhoz?- Egyáltalán nincs rá szükségem, a hajam ugyanis természetes göndör! Szöveg: Faragó Zoltán Fotók: Herbst Rudolf A közönségdíjról olvasóink szavazatai döntenek. Ehhez a fenti portréképet kell beküldeni szerkesztőségünk címére (3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6., Pf. 96.) A borítékra írják rá: „Nógrád szépe”. A SZÉPSÉGVERSENY TÁMOGATÓI MERLIN ÉS GECSE Kft Salgótarján Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. Salgótarján ISTVÁN VENDÉGLŐ Salgótarján ORIGÓ férfi - női divat Salgótarján MARUZS PRINT Magyar - Kanadai Kft. Salgótarján SOMOSI FOGADÓ Somoskőújfalu Gigi Collection Triumph International FEHÉRARANY ÉKSZERBOLT Salgótarján MÁTKA Esküvői ruhaszalon Salgótarján STUDIO CHANCE Alakformáló és Szépségszalon Salgótarján Sztereó zenei tv születik: Music Choice Europe (MCE) Az angol Birmingham az első európai város, ahol kábeltévén keresztül kiváló minőségű zenéhez juthat a néző. Birmingham 125 ezer háztartása januártól sztereóban hallgathatja Mozartot Bachot vagy Madonnát. A 35 csatornán sugárzó „Music Choice Europe” (MCE) áj vállalkozás, amelyben az amerikai Warner és a japán Sony konszern is érdekelt: hosszá távon több mint 60 csatornán kívánják ellátni egész Európát zenei műsorokkal. Az Egyesült Államokban 1990 óta sikerrel működnek az ehhez hasonló zenei csatornák. Átmenet Mai „macskakorömpörkölt" Horthyról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Nem lehet Szárszóról Kenderesre menni, mert ettől a népi írók forogni kezdenek a sírjukban. Esterházy Péter gróf Végkövetkeztetés Horthy a Monarchia epilógusa volt, nem pedig egy áj Magyarország prológusa. Gosztonyi Péter Svájcban élő hadtörténész Kérdés a kenderesi temetőben Tudja, mennyi zsidó van itt? Becsületes, magyar gerinces hazafiak, akik izraelita val- lásűak Pongrácz Gergely, az 56-os Magyarok Világ- szövetségének elnöke Vérmezőn tiltakoznak a liberálisok Kávéházi konrádok csiholják körmönfontan az antiszemitizmus szikráit. Krajczár Imre, a Magyar Fómm főszerkesztője Villanó fog Horthy kormányzó hamvainak hazahozatalát a szemellenzékiek szították nemzetközi eszmemáglyává, amikor is újból vakító fénnyel villanhatott elő jövőt és múltat felidéző fogazatuk. Balaskó Jenő költő és zongorista, a Pesti Hírlap főmunkatársa Megoldás helyett? Akkor próbálkoznak történelmi párhuzamok felélesztésével, amikor a jelen gondjaira nem találnak megoldást. Konrád György író, a nemzetközi PEN Club elnöke A kormányzó púpja Für Lajos például éppen a szociális érzékenységet dicsérte Horthyban. Mintha III. Richardról azt mondaná, hogy különösen a púpja tetszetős. Eörsi István költő Az önkormányzat érdekelt az energiafelhasználás csökkentésében Megtakarításból is lehet tőke (FEB) Az energiaárak folyamatos emelkedése rákényszeríti a fogyasztókat a takarékoskodásra. így van ez az ön- kormányzatoknál is, amelyeknek bizonyos közfeladatokat - fűtés, melegvíz-szolgáltatás, csatornázás stb. - mindenképpen el kell látniuk. Mivel azonban igen szűkös keretből gazdálkodnak, egyre nehezebb eleget tenniük a törvényben előírt kötelezettségeiknek. Nekik - és a települések lakóinak - létérdekük tehát az energiafelhasználás csökkentése. A szabad tőke hiánya a megtakarításokból is pótolható. Vannak jó módszerek Ma már számtalan módszer létezik a világon, amelynek alkalmazása lehetővé teszi, hogy lényegesen kevesebb energia felhasználásával ugyanolyan eredményeket érjünk el például a fűtés, a világítás vagy a vízfogyasztás terén. A legtöbb megoldás azonban óriási költségekkel jár. Mivel az önkormányzatoknak legtöbbször nincs erre pénzük, s az állam sem tudja a jelentkező jogos igényeket kielégíteni, egyre gyakrabban úgynevezett harmadik felet vonnak be a beruházásba. Törlesztés a haszonból Az USÁ-ban és Nyugat-Eu- rópában évtizedek óta működő módszer lényege, hogy a költségeket részben vagy teljes egészében egy tőkeerős cég, illetve bank fedezi. Az önkormányzat, illetve bármely egyéb felhasználó intézmény (kórház, vállalat) a későbbiekben az energiamegtakarításból fizeti vissza a beruházás árát. Gyakorlatilag tehát a haszonból törleszt, a megállapodás szerinti 5-10 évig. A tapasztalatok szerint ez a megoldás egyértelműen nyereséges és hasznos mindegyik résztvevő félnek. Jó példák már a hazai gyakorlatban is vannak. Kecskemét utcáin, terein energiatakarékos lámpatesteket szereltek a régi oszlopok helyébe. A beruházás 68 millió forintjába került egy részvénytársaságnak, s az első évben máris 37 millió forintot takarított meg a városnak! További 21 település közvilágításának korszerűsítésével összesen 51 millió forintot spóroltak meg az önkormányzatok. Az így megmaradó összegek szabadon felhasználhatók más kiadások fedezésére. Magyarországon a bankok nem beruházóként, hanem hitelezőként vesznek részt a harmadik fél által finanszírozott vállalkozásokban. Jelenleg a világbanki hitel és a német szénsegély folyósítható energiatakarékos beruházásokra. A Magyar Hitel Bank csak az elmúlt fél évben 130 millió forintot helyezett ki 10 beruházásra. (A hiteleket minden esetben a beruházó vállalatok, részvénytársaságok vették fel.) Sláger a közvilágítás A legtöbben - Tata, Sziget- szentmiklós, Szombathely, Székesfehérvár, Velence, Jász- jákóhalma, Tatabánya - a köz- világítás korszerűsítésére fordítják a pénzt. Sátoraljaújhely a fűtés- és melegvízfogyasztás egyéni mérésének bevezetését, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház hőhasznosítóval felszerelt hulladékégetőjének építését, a békéscsabai Hűtőipari Vállalat hűtőkompresszorainak energiatakarékos átalakítását oldja meg ebben a konstrukcióban. Domi Zsuzsa írni-olvasni tudnak a magyarok (FEB) Az OECD, a világ gazdaságilag legfejlettebb országait tömörítő nemzetközi szervezet most közzétett felmérése szerint három ország - Lengyelország, Magyarország és Németország - vezeti az írni- és olvasni-tudók mezőnyét: mindhárom országban mindössze a lakosság 1 százaléka tekinthető analfabétának. A lista különösen azért tanulságos, mert nyilvánvalóan nem esik feltétlenül egybe a gazdasági fejlettség és az ími-olvasni tudás. Az élhármast ugyanis — 2—2 százalékos analfabétizmussal — Ukrajna és Fehéroroszország követi, s csak ez után következik a maga 3 százalékával Olaszország. A gazdaságilag legfejlettebbekre az 5 százalékos analfabétizmus jellemző. Ebbe az országcsoportba tartozik Belgium, Franciaország, Nagy-Britan- nia, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Ausztria, Svédország, Svájc, Spanyolország, Japán, s a kevésbé fejlettek közül például Csehország és Szlovákia. Görögországban 7, Kínában pedig 8 százalékos az írástudatlanság. Az OECD összeállításában a sereghajtók Szudán 73, Nepál 74 és Szomália 76 százalékos írástudatlansággal. A világ legkisebb hegedűje Ezen a kéthúros hangszeren játszani is lehet, de vonó nélkül. A miniatűr tárgy kikiáltási ára 2 500 font volt a Sotheby árverésen. A különleges hegedűt a svájci Cornel Schnieder készítette hetven órai munkával, elefántcsontból, aranylapokból és bőrből. FEB-fotó A legkevesebb föld Nógrádban kelt el Mivel kecsegtet a meghosszabbított határidő? (FEB) Az első vagyoni kárpótlási törvény alapján benyújtott 819 ezer 716 kérelemből eddig 810 ezer 533-at bíráltak el a megyei kárpótlási hivatalok. A kiadott kárpótlási jegyek értéke 53 milliárd, az utalványoké pedig 2,8 milliárd forint volt. A második vagyoni kárpótlási törvényre 75 ezer 964—en nyújtottak be igényt, közülük 51 ezer 548-an kapták kézhez a jogerős határozatot. A fennmaradó ügyekben várhatóan az év végéig döntés születik. E törvény alapján 7 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet és 0,46 milliárd forint értékű utalványt bocsátott ki az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Dr. Sepsey Tamás államtitkár, az OKKH elnöke szerint a kárpótlási folyamat kezd kiteljesedni. November 7—éig az országban lezajlott 11 ezer 666 árverésen 253 ezer 397-en váltak földtulajdonossá és 21,3 millió aranykorona értékű föld került a birtokukba. Legnagyobb értékű - 3 millió 700 ezer aranykoronányi föld - Békés megyében talált gazdára. A második helyen Jász-Nagy- kun-Szolnok áll, 2 millió 380 ezer aranykorona értékű termőfölddel. A legkevesebb, 193 ezer aranykorona értékű föld Nógrád megyében kelt el. Az államtitkár szerint a föld vagyonként tudatosul a kárpótlásra jogosultak szemében, ráadásul a falusi munkanélküliek megélhetésük egyetlen forrásának tekintik a megvásárolt földet. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a kárpótlási igények benyújtásának meghosz- szabbításával a kárpótlásra jogosultaknak csekély az esélyük arra, hogy termőföldet vásárolhassanak, mert a készletek, a művelésre alkalmas jó földek kínálata szinte minimálisra csökkent. u. g.
