Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13-14 / 265. szám

1993. november 13-14., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP Nem zárt angol társaság Vállaljuk a tájegységet határon innen és túl Beszélgetés dr. Praznovszky Mihállyal, a Mikszáth Kálmán Társaság elnökével saság elnöke, tisztelettel ké­rem Nógrád megye közgyű­lését, hogy a horpácsi Mik- száth-kúria tel­jes egészében és mielőbb Mikszáthé le­gyen. Ugyan­akkor fontos­nak tartom, hogy a társaság fölvállalja az egész tájegy­ség teljes iro­dalmi hagyo­mányrendsze­rét, határon in­nen és túl. Azt hiszem, ma több mint jelképes értelmű az, ha együtt tudunk működni a füleki, a losonci, a zólyomi, a beszter­cebányai, a rimaszombati, a kékkői, a Selmecbányái szlovák és magyar barátainkkal, teszem azt, a Balassi-, a Ráday-, a Kár- mán-örökség ápolásában is.- Az új társaság céljai közé tartozik a salgótarjáni Mik­száth Kiadó működtetésének és fenntartásának segítése is.- A kiadót a azzal is támogat­juk, hogy minden kiadványát megvásároljuk, és erre másokat is buzdítunk. Ez kevés ahhoz, hogy a kiadó életben maradjon. Ehhez az is szükséges, min­denki ismerje föl annak súlyát, hogy Nógrádban végre dolgozik egy fontos irodalmi műhely, amely elsősorban a megyei al­kotók műveit jelenteti meg, klasszikusokat és maiakat egy­aránt.- Kik a társaság tagjai?- Szeretném tudatosítani, hogy a Mikszáth Kálmán Társa­ság nem zárt angol klub. Orszá­gos szerveződésű társaságról van szó, bárki csatlakozhat hozzá Nógrád megye határain túlról is, aki a céljainkkal egye­tért. Mindazonáltal nem a tag­létszám a döntő, hanem a Mik- száth-életmű és szellemiség alapján szerveződő eleven kö­zösség létrehozása. te­Dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója nyilatkozik November elején alakult meg Salgótarjánban a Mikszáth Kálmán Társaság, amely egye­sületként folytatja tevékenysé­gét, és máris több mint száz tagja van. Elnöke dr. Praz­novszky Mihály, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum főigazgatója lett. Vele beszélgettünk.-A nógrádi helyi irodalmi örökségről szólva nyilvánvaló, hogy különösen Madách, de mellette Mikszáth emlékének ápolása is meghatározó. De va­jon mennyire van jelen Mik­száth a magyar olvasói tudat­ban?- Olvasottságát tekintve, Mikszáth Kálmán ott van a Top 10-ben, vagyis jelen van az olva­sói tudatban. Magam legalább négy Mikszáth-sorozatról tudok. Ezek közül az egyik a teljes életművet mutatja be, a többiek válogatások. A kiadók szívesen jelentetik meg könyveit, mert gyorsan elkelnek. Másrészt, Mikszáth politikai karcolatait úgyszólván mindenki idézi, az aktualizálás igényével.- A teljes írói örökséget vál­lalják?- Igen. Én azon leszek, hogy Mikszáth Kálmán kultusza leg­alább olyan szervezett legyen, mint Madách Imréé. Örülnék, ha Horpács válhatna ennek központjává. Ezért, mint a tár­Egy gyufaszálon 1654 betű Emléklapok a bányaigazgatónak Különleges emlék került a Nógrádi Történeti Múzeumba <4 v-S*£49<?WMiff*t “rÓQ-rfMér*. dp* sattfvwt WS ****­'«etui CMütUlW « SSS? ixi * W Ämxf> iWe&fr w & f*£«x>iéöí ■> yn*>-ÄS5>»’ üin» gmf «W» ixyhzsíxé* «Jtíafcípjf < JvtktQ&sispäsx#''qptertig j .fiMfei M*s tri Sc fhtotp A&4vr ***** r siÄ-niji« ii reff* fan»«. Alfa .«/' An&efö&Afe»' &.mrft*sr4i&4 tmek * a*x x# *#««&> m? cad&Sfatotisfai •***? JhvtfMéü <* ; Az emléklapon a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. története olvasható Ritkaságnak számító, külön­leges emlék került a napokban a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum gyűjteményébe. A vá­ros- és a bányászattörténet szempontjából érdekes emléket egy budapesti gyűjtő juttatta el a múzeumba. A műtárgy egy 10x12 centiméteres bőrtok, benne három emléklap, ame­lyek 9x13 centiméter méretűek. A lapok ékes díszítésüek, az úgynevezett történelmi stílusok modorában készültek.- Ki csinálta őket, és mikor?-A kicsi bőrtokba helyezett aprócska lapokat Illés Péter, a Salgótarjáni Kőszénbány Rt. műszaki rajzolója készítette 1935-36-ban - tájékoztat dr. Horváth István igazgató.- Mi lehetett a célja ezzel az aprólékos munkával?- Húsvéti ajándéknak szánta. El is küldte Roth Flóris bányai­gazgatónak, mint írja, „igaz há­lám és tiszteletem jeléül”. A korszak tekintélytisztelő hangu­latának megfelelően kicsit még alázatoskodott is a művészi haj­lamokkal megáldott ajándé­kozó, imigyen: „azzal a türe­lemmel és odaadással készítet­tem, amellyel a nagyságos Bá­nyatanácsos úr szokta az egy­szerű embereket meghallgatni és érdem szerint segíteni”.-Mit ábrázolnak a lapocs­kák?- Az egyik a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. történetének rövid leírása. Díszítésül néhány jellegzetes bányászmotívumot is látni rajta, csillék mozgatása, fejtés, ácsolás.- Még díszesebb a másik lap. Milyen tájakat festett rá Illés Péter és kiknek az arcké­peit?-Két postabélyeg nagyságú területen 42 arckép és 42 tájkép látható. Ez borzasztóan aprólé­kos kézi munka lehetett, sok időt vehetett igénybe. Címet is adott e lapnak: Magyar büszke­ségek, magyar erősségek.- Kiket sorolt a 30-as évek közepén a büszkeségek közé?- Például Árpádot, Szent Ist­vánt, Ferenc Józsefet, Zitát, IV. Károlyt, Ottó királyi főherceget, vitéz Horthy Miklós kormány­zót, de Rákóczi Ferencet, Zrínyi Ilonát, Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Széchenyi Istvánt, to­vábbá Madách Imrét, Mikszáth Kálmánt, Hubay Jenőt, Benczúr Gyulát és XI. Pius pápát is. A tájak között pedig szerepel Salgó, Somskő, Hollókő és így tovább. Ezek főleg várábrázolá­sok.- Talán ennél is érdekesebb a harmadik lap. Miért?- Ez egy díszes oklevél, amelyre egyetlen gyufaszálat ragasztott a készítő. A gyufa­szál egyik oldalán 293 szóból, összesen 1654 betűből álló szö­veg olvasható. Ez szintén a Sal­gótarjáni Kőszénbánya Rt. tör­ténetéről szól.- Vajon, volt-e kedvező ha­tása a két éven át készülő ér­dekes ajándéknak az ajándé­kozó életére?- Fogalmam sincs. A mú­zeum azonban ezzel egy újabb ritkaságot mondhat magáé­nak. —mér Két bélyegnyi területen összesen 84 képecske Sziráki kiállítás A helyi Kastély Szálló rend­szeres kiállítási programjában Feszt László grafikusművész tárlata nyílt meg tegnap este a hotel galériájában. A megnyitó- beszédet Szőcs Géza erdélyi költő tartotta. A megnyitóün­nepséget követően a CAME- RATA TRANSYLVANICA együttes Mendelsohn Oktett művét adta elő a szálloda Ovi­dius termében. Magánlevél drótból Balassagyarmaton Megtalálták Ady szemét és Kossuth szakállát Csemniczky Zoltán a pénzről és a világ legcsodálatosabb lényeiről Csemniczky Zoltán: La Carogna deli' anima (drót) Csemniczky Zoltán kissé különös bemutatója november 21-éig tekinthető meg Balassa­gyarmaton, a szerb templom­ban. „Olyan installációt készí­tettem, amiben szerepel két ré­gebbi szobrom, az egyik a Sze­relem, a másik a La Carogna deli' anima címet viseli” - mondja a művész, akitől - egyebeken kívül - azt kérdez­tük, voltaképpen miről is szól ez az egész?- Ezeket a szobrokat és még több más elemet rendeztem ösz- sze közös egységgé, ami az élet dolgairól szól - válaszol. - Ar­ról, amit egy-egy levélben le szoktunk írni egymásnak.- Nyílt levélben?-Nem. Ez inkább magánle­vél, amiben az ember minden gondját, baját elmondhatja- A látványban más is meg­jelenik. Vagy a kirakott nagy rakás pénzzúzalék is belefér a képzeletbeli levélbe?- Igen, van itt sok-sok pénz­zúzalék. Úgy látszik, minden törekvésünk oda vezet, hogy megöli a lelket a pénz. Sikerült bezúzott pénztéglákat szerez­nem, úgy gondoltam, ide ille­nek.- Fölfedezték a látogatók?- Hogyne. Először nem tud­ták, mi ez a sok zúzalék. Aztán megtalálták Ady szemét, Kos­suth szakállát, és nagy izgalom szállta meg őket. Rájöttek, hogy pénz. Volt, aki zsebre dugta a kiszemezgetett darabokat, hátha tud belőle igazi pénzt csinálni. Persze, ez lehetetlen. De pél­dául a pénz utáni sóvárgás is jel­lemző tünete napjainknak.- Nem hiábavaló ezt szóvá tenni?- Mint mondottam, ezt levél­ben is megírhattam volna, de fölösleges, úgysincs rá válasz. Ezért hát átfordítottam látvány- nyá, Karinthy Frigyes versére gondolva, „nem mondhatom el senkinek, elmondom • hát min­denkinek”.- Vannak még hasonló „hi­ábavalóságok” is a képzelt le­vélben?- Csak azok vannak. Mi más lenne az a kérdés, hogy volta­képpen miként is élünk, miért is olyan rövid az emberi élet, és a többi. Viszont a hiábavalóság ellenére létezik az élet szépsé­gében való hit is. Nem hinném ugyanis, hogy az élet rövidsé­gén, búján-baján borongani kel­lene. Ami szomorú, az szo­morú. De ez az élet van. Na és persze a nőkről van szó, akik a világ legcsodálatosabb lényei, de - amint arról Hamvas Béla is oly lenyűgözően ír a Szilveszter című művében - sokba kerül­nek. Szóval, az ember sok min­dent akar.- A nagy akarásnak mi lesz a vége?- Csak az akarás van. —th Színházi estéh Szolid kukuCSOlÚS .j, Az ember ereden­dően kíváncsi lény. Különösen azt sze­retné látni, amit nem lehet vagy nem illik firtatni. Amióta világ a világ a hálószobák titkai mindig érde­kelték a kívülállókat. Nem vé­letlenül született oly sok íro­figyelhetik a nézők, hogy mi zajlik a hálószobában. Még­hozzá nem is egyben, hanem háromban egyszerre. A látvány azonban azoknak az igényeit nem elégítheti ki, akik erotikára, intimitásokra kí­váncsiak - noha a sztori termé­szetesen ezúttal is a két nem Ismert színészek Ayckbourn komédiájában: Némethy Ferenc, Pásztor Erzsi és Kováts Adél Fotó: P. Tóth László dalmi alkotás is ebben a témá­ban. Sokan elképzelték már, hogy varázsszőnyegen az épüle­tek fölé szállnak, egy bűvös szó kimondásával fellibbentik a háztetőket és eléjük tárul min­den, ami a lakásokban történik. Nos, Alan Ayckbourn vígjá­tékának, a Hálószoba komédiá­nak a színre vitelével egy vá­gyálom szolid változata valósul meg. Ugyan nem felülről, ha­nem szemben nézetből, de egy teljes színpadnyi szélességben kapcsolata köré fonódik -, de kellemesen szórakoztatja azo­kat, aki beérik a házastársi vil­longások kipellengérezésével is. Annál is inkább, mert a da­rabban szereplő négy házaspár egyike sem tartozik úgymond a normális kategóriába, mind­egyikük különbözik valamiben az átlagcsaládoktól. A legidő­sebb házaspár férfi tagja a lakás beázására „érzékeny,” fiuk egy bolondosán ábrándos hölgyet vett feleségül. A bonyodalmat lényegében az utóbbiak okoz­zák azzal, hogy sem együtt, sem egymás nélkül nem tudnak élni s folyamatosan „vándorolnak”, hol külön, hol együtt a három hálószoba között. A másik két pár élete sem zökkenőmentes. Az egyikben az okoz gondot, hogy a félté­keny férjet mozdulatlan fek­vésre kárhoztatják „becsípő- dött” idegszálai, míg a negyedik családban a békésnek induló la­kásszentelő programját borítják fel a vendégek. Ayckbourn - aki egyébként az angol vígjátékirodalom egyik legnépszerűbb írója- komédi­ája abban tér el a hagyományos bohózatok sorozatától, hogy kevésbé megszokott szituáció­kat teremt. A Vörösmarty Színház egy-egy produkcióra összeálló „csapatát” ez alkalommal Koncz Gábor rendezte. Jó ízlés­sel, ötletesen mozgatja a cse­lekményt, sokat bíz szereplőire, akik élnek is a lehetőséggel. A szereposztásnak szinte nincs gyenge pontja, ki-ki ízlése szerint döntheti el, hogy kivel szimpatizál. Szerintem a kedves idős házaspár (Pásztor Erzsi és Némethy Ferenc) zsörtölődései voltak a legéletszerűbbek, de derűs perceket okozott Kassai Károly, mint botcsinálta bútor­szerelő és Orosz Helga a „kika­pós” évődő ifiassszony szere­pében is. A József Attila Művelődési Központ bérletsorozatába „ter­ven felül” bekerült előadás kel­lemes kikapcsolódást nyújtott a szép számú érdeklődőnek.- csongrády ­Képek a klubban SALGÓTARJÁN. Még e hét végén megtekinthető Cene Gál István tárlata a József Attila Művelődési Központ klubhelyi­ségében. A kiállító a megyeszékhelyen működő Balassi Bálint Asztal- társaság tagja. Kedvelik a gyerekek az új „tantárgyat” Néptáncoktatás Magyargécen A zenei oktatás beindításával szinte egy időben a néptánc ta­nítása is megkezdődött a telepü­lés általános iskolájában. Hájas Tibor, a Nógrád tánc- együttes művészeti vezetője he­tente két órán át foglalkozik a gyerekekkel, akik a népi játé­kokkal is megismerkedhetnek. A diákok az eddig eltelt rövid idő alatt igen megkedvelték az új „tantárgyat”. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az, hogy a néptánciskola létszáma betelt, a maximális negyven fővel mű­ködik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents