Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-28 / 251. szám
1993. október 28., csütörtök ARCOK - HARCOK HÍRLAP 7 A tettesek ártatlanok(?!) Bizony, szegény az ország! Egyre nehezebb talpon maradni ... A gazdaság 1993 végén, 1994 küszöbén sem hatékony. Indokolt az ismétlődő laikus meditáció; vajon mi lehet ebben a gazdaságban az a „rossz”, ami kiküszöbölhető, és mi hiányzik nálunk olyasmiből, ami más országok gazdaságát hatékonnyá teszi és feltétlenül át kellene vennünk a miénk dinamizálására? Négy év alatt efféle evidenciákra sem tudtunk választ találni, így kézenfekvőnek látszik, hogy amíg egy eredményt ígérő javaslat, program elkészül, működni kezd, addig semmiképp sem lehet úgy viselkedni, mintha a termelés, értékesítés körében minden rendben volna. Semmiképp sem lehet eltűrni sem az állami, önkormányzati pazarlást, sem a közösségi javakat érintő pénzügyi visszaéléseket, korrupt, „ügyeskedő" megoldásokat. Nem lehet a törvények ellenében újra meg újra az átalakulás tehetetlenségére hivatkozva kinyilatkoztatni; a tettesek ártatlanok . . . A valóság folyamatai, tényei ezzel szemben döbbenetesek! Egy októberi reggelen a tévé „Kinn, pad" c. műsorában azt hallom, hogy az 1990-es választásokon néhány ezrelékes „sikert" produkáló párt vezetője egyszerűen bankba tette a választási küzdelemre kapott milliókat és a kamatokkal felkerekítve saját elgondolásai szerint használta fel egy új szervezet megalakítására, mivel az a néhány „milliócska" úgysem ért volna semmit a reklámhatás megvásárlásában a nagyobb pártok százmillióinak érveivel szemben . . . Nem kizárt; a sokat megért, ősz politikus gondol egyet, alapít megint egy négyezrelékre spekuláló pártocskát és minden kezdődhet elölről. . . Nem fogják számon kérni rajta a közpénzeket! Mint ahogyan soha sem kerülnek szigorú, bírósági megítélésre azok a „ballépések" sem, amelyek mostanában borzolták az idegeinket, 28 milliók, 60 milliók, vagy százmilliós ingatlanok ügyében. Hogy miért nem? Mert a „tettesek minden esetben teljesen ártatlanok” . . . Már tudniillik azok mérlegén, akik elfogadhatónak tartják a törvénykerülő, ügyeskedő megoldásokat, másrészt semmiképp se szeretnék, hogy egy-egy kényes ügy szigorú elemzése mentén szóba kerüljenek az ő hasonló típusú, még ismeretlen „ügyes megoldásaik", s akkor az ügyből ügyszéria lesz, és az meg akár kormányválságot is okozhat már ebben az országban. így aztán marad a „nagyvonalúság” erkölcsi rombolása; mi a fenének kell éppen nekem tisztességesnek, meg szegénynek maradnom, amikor ebben az országban úgyis eredeti tőke- felhalmozás folyik, és az ilyen szakaszban nem nagyon nézik, van-e a pénznek szaga, csak pénz, töke, befektetés legyen .. . így volt ez egykoron Chicagóban is, mit csodálkozunk?! Mintha senki nem gondolná végig, hogy egy bizonyos határon túl az ügyeskedés nyílt bűnözési folyamatba megy át, és lőnek az utcán ... És akkor bizony igen nehéz dolga lesz például annak a gigantikus méretű nagyegyesületnek, amely mostanában formálódik harsány politikusi biztatásokkal az ifjúság nemzeti szellemű megnemesítéséért és az ehhez szükséges katonai szellemű nevelésért, no, meg azért a né - hányszáz milliós támogatásért, amit majd a taglétszám szerint igényelnek . . . Lehet nemet mondani ilyen elgondolásra? Nem! S eszébe sem jut senkinek, hogy közben állami finanszírozással egyetlen új lakás sem épült a megnemesítendő fiataloknak . . . Ahhoz ugyanis nem vagyunk elég gazdagok . . . Erdős István Juhász Gábor, a Baloldali Ifjúsági Társulás alelnöke: A politikusokat sem kerüli meg az erkölcsi válság Milyen morális példával tud elöljárni egy komoly keresztény erkölcsi értékrendet meghirdető, majd utána a mandátumát néhány igazgató tanácsi tagság megszerzésére felhasználó képviselő, akinek a területi munkája egyébként gyenge? Beszélgetésünkben ezt a kérdést is feltette Juhász Gábor, a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) alelnöke. Az MDF kiesik a hatalomból - jósolja az alelnök-Mi jut eszébe a „nemzeti jövőkép” kifejezésről?- A „nemzeti” kifejezés szlogenné vált olyan értelemben, hogy meghatározott politikai csoport használja. A nemzetről nekem a magyarok jutnak eszembe, elsősorban azok, akik Magyarországon élnek. —Az MDF szerint a demokráciában hamar megegyezett az ország, de a nemzet fogalmában máig sem.- Szerintem maga a szóhasználat is vitatott, mert a nemzet szó mögé nagyon sokan egy kis sovinizmust, antiszemitizmust, egy kis gyűlölködést, kirekesztést is beleéreznek - ezért köthető politikai körhöz.- Hogyan értékeli, hogy a Fidesz és az MDF egyetért abban, hogy veszélyt jelent a baloldal előretörése?- Nyugat-Európában (és várhatóan ez irányba fejlődik Magyarország is) kialakult egy politikai váltógazdálkodás, amelynek egyik oldalán keresztény-jobbközép, másik oldalán szocialista, szociáldemokrata pártok állnak. Az MDF-et olyan módon érinti a kérdés, hogy ki fog esni a hatalomból, erről egyedül ő tehet. A Fidesz-nek és az SZDSZ-nek ez azért probléma. mert az előző választásokon az emberek valami ellen szavaztak, és mint minden rossz megtestesitőjé, ez volt a baloldal. Viszont ez a helyzet gyökeresen megváltozott az elmúlt három és fél évben. A baloldali- ság már nem rém.- Még ma is beszédtéma a Horn Gyula által aláírt, több országos lapban megjelent egész oldalas hirdetés, amiről sokan kérdezik, hogy komolyan gondolta-e?- Valamire egészében azt mondani, hogy jó vagy rossz, legalábbis merészség. A legfontosabb kérdésekre a szocialistáknak világos válaszaik vannak, és abban is, hogy mik az odavezető lépések. Tudatosan keresték meg választási szövetségeseiket is.- A parlamenti pártok között nem tesz szövetségese az MSZP-nek. . .- Közös ellenség lesz valószínűleg, mert az ő programjuk valódi választási lehetőség. Nyilván a pártok pillanatnyi érdekei azt kívánják, hogy összefogjanak - azt hiszem, a Fidesz a legérdekesebb szereplő, mert mindenkivel összefogna, csak valamilyen módon hatalomra kerüljön. A szocialisták azokkal próbálnak összefogni, akik a programok megvalósításában lehetnek segítők. A legnagyobb probléma - és ezen a szocialisták változtatni szeretnének -, hogy a szociális béke felborulni látszik. Az emberek nem érzik azt a létbiztonságot, amely politikai szilárdságot jelent és a boldogulás lehetőségét rejti magába. Az is látszik, hogy a hatalom gyakorlásának egyetlen módszere lehet: ez pedig az, hogy nagymértékű társadalmi elfogadottsággal lehet törvényeket hozni, olyanokat, amelyek működni is fognak. Rövidlátó ember, aki a munka világával kapcsolatos törvénykezésbe nem szeretné bekapcsolni a szakszervezeteket. így kerül a szakszervezet a szocialisták közelébe és ez a kapcsolat mindenkinek jó. Hiszen a szakszervezetnek lesz lehetősége, hogy valós érdekképviseletet gyakoroljon, a vélhetően hatalmat gyakorló politikai pártnak pedig arra lesz módja, hogy még akkor egyesítse a véleményeket, amikor őt ez erősíti. Ezt a mai koalíciós pártok nem ismerték fel. — Hogyan lett az MSZP választási szövetségese a BIT?- Értékrendjében hasonló a két szervezet, ami szerencsés. A BIT civil szervezetként közéleti tevékenységet is folytat, kiterjedt kapcsolatai révén olyan szférában nyújt lehetőséget a szocialista párt értékrendjének, amit egy párt önmagában nem képes megjeleníteni. A szocialista párti jelöltek tíz százalékát a BIT javasolja majd. Kell egy pártnak annyira okosnak, türelmesnek lennie, hogy képes legyen lehetőségeiről lemon dani mások javára amiatt, hogy egy jövőbeni együttműködésben a párt erősebb legyen ettől.-Sokan mondják, hogy morális válság van az országban, ami súlyosabb, mint a gazdasági válság.- Már hogyne lenne. Csak mindenki mást ért alatta. Akik erről beszélnek, általában azt mondják, hogy hiányzik az erkölcsi értékrend. Kérdezem én, hogy egy komoly keresztény erkölcsi értékrendet meghirdető, majd utána a mandátumát néhány igazgató tanácsi tagság megszerzésére felhasználó képviselő, akinek a területi munkája - fogalmazzunk úgy - gyenge, milyen morális példával tud elöljárni? Vagy úgy gondolják, hogy ez erősíti a pártjukba vetett bizalmat? Én úgy gondolom, hogy nem. A morális válság nem kerüli meg ezeket az embereket sem. El kell gondolkodniuk majd a politikusoknak is, hogy azt nevezik-e morálnak, hogy mindent be zsebelnek, amit csak lehet? Ez is okoz egyfajta erkölcsi válságot. Én nem kötném az erkölcsi válságot az egyházhoz. Számomra rendkívül szimpatikus, hogy azoknak az embereknek segít, akiknek a problémáik leküzdéséhez sokszor már a lelki erő is egy komoly lépcsőfok. Dudellai Ildikó Törvénymódosítási indítvány a gazdasági tisztségekről Mi kerüljön nyilvánosságra az országgyűlési képviselőkről? Katona Béla, az MSZP országgyűlési képviselője önálló indítványt nyújtott be a parlamentben az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról. Lényege: kerüljön nyilvánosságra, hogy milyen gazdasági tisztségeket vállaltak az országgyűlési képviselők. Salgótarjánban kérdeztük őt ennek részleteiről.- „Az országgyűlési képviselők a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szem előtt tartásával jelentős gazdasági tisztségeket vállaltak. Az ilyen jellegű kapcsolatok egyben különböző csoportok, gazdasági érdekeltségek parlamenti képviseletét is jelentik, illetve jelenthetik." - Ezt írja ön törvényjavaslata indoklásában. Miért lenne ez másképpen attól, ha ezek a tisztségek nyilvánosságra kerülnek?- Az egyik lehetőségem az volt, hogy olyan törvénymódosítást nyújtok be, amelyik nagyságrendileg kiterjeszti azokat a gazdasági funkciókat, amelyek összeférhetetlenek a képviselői mandátummal. A másik, hogy legalább hozzák ezeket nyilvánosságra. Őszintén szólva nem láttam arra esélyt, hogy megszavazzák a tiltást, mert a képviselők jelentős része akkor már rendelkezett ilyen funkciókkal és ehhez a törvényhez kétharmados többség kell.A nyilvánosság ereje az, amelyik legalább mérsékli az országgyűlési képviselők ilyen irányú szorgalmát. Az igazsághoz hozzátartozik, nem biztos, hogy rossz, ha a humán beállítottságú képviselők közelebb kerülnek ilyen funkcióban az élethez, ha tudják, milyen hatásuk van a meghozott gazdasági törvényeknek például egy vállalatra.- Ok értenek ehhez?- A többség nem is próbálta, hogy a legalapvetőbb folyamatokat megértse. De elvileg segítene, ha felügyelő bizottsági tagként kényszerítve lennének, hogy elolvassanak bizonyos jelentéseket. — Rosszindulatúbh megközelítésekben ez úgy szerepel, hogy nem a gazdasági ismeretek megszerzéséért vállalnak az országgyűlési képviselők igazgató tanácsi, felügyelő bizottsági állásokat, hanem a fizetéskiegészítésért.-Többségében pontosan arról van szó, hogy ezt fizetéskiegészítésnek tekintik. Főleg azok, akik több funkciót vállalnak a legkülönbözőbb területeken. Úgy gondolom, ha egy képviselőről nyilvánosságra kerül, hogy három-négy felügyelő bizottságban, igazgató tanácsban vesz részt, a választópolgárok elgondolkodnak azon, vajon mennyit tud képviselői munkájával foglalkozni, így azt kockáztatja, hogy legközelebb nem választják meg.- Gondolja, hogy időben úgy fogadják el a javaslatát, hogy az még a jelenlegi ciklus képviselőire vonatkozik?- Csak akkor látom erkölcsösnek. Reménykedem benne, hogy sikerül, bár vannak képviselőtársaim, akik igyekeznek megakadályozni.- Salamon László (MDF), az alkotmányügyi bizottság elnöke az ön javaslatát a polgármesterekre és a testületi képviselőkre is, továbbá valamennyi érintett családtagjára is kiterjesztené. Mi erről a véleménye?- A családtagokra való kiterjesztés alkotmányellenesnek tűnik. A polgármesterek és testületi képviselők esetében közbenső megoldást tudnék elfogadni: határozzunk meg egy nagyságrendet, amely fölött hasonló előírások vonatkoznak rájuk, mint a parlamenti képviselőkre. D. I. Vajon miért ne közvetíthetné a televízió a parlamenti ülésteremben történteket?! Ez itten, kérem, Magyarország Meghalt a közszolgálat, éljen a Híradó? Hankiss Elemér még régebben vélekedett úgy, hogy a televízió ismét kormányirányítású állami médiummá züllött. Egy időben úgy tűnt, a médiaháború lefutott, sok néző és hallgató szerint Hankiss Elemér és Gombár Csaba veszített. Sokan nem is akarták érteni a háborút, egyszerűen jó műsorokat akartak. Nahlik Gábor és Csúcs László nevét politikai körökön kívül nem sokan emlegették a legutóbbi napokig. A nézők és hallgatók az ő idejükben sem akartak minden műsorváltozás (elhagyás) mögött politikát sejteni. Azon azért sokan morgolódtak, hogy megszüntették az Össztüzet. A minap aztán elmaradt a rádiós lapszemle. Utoljára éppen Hankiss Elemér írását szemlézték ki a Magyar Hírlapból, azt, amelyben az Nahlik Gábor és Csúcs László bukását jósolta. Ez már nem fért bele Csúcs úr demokráciáról alkotott elképzeléseibe. Rendet tett. Nahlik Gábor is seprűt fogott, ő Bánó Andrást takarította el az Egyenleg éléről. Teljesen pártatlan vezetőt keresve bukkant rá arra a Murányi Lászlóra, aki az úgynevezett kormánypárti újságírók közösségének elnökségi tagja. Nahlik túl nagyot hibázott, amikor közölte, Murányi személye megnyugvást kelt. Most Nahlik mellett Murányira zúdul minden ellenszenv, ami az elfogult, már régen nem közszolgálati tájékoztatásnak szól. Az SZDSZ nyilatkozatban kifogásolta a politikai döntést, amelynek célja a kormány és döntéseinek szebbnek láttatása. A tévénél, a rádiónál és a kormánynál még nem látták be: visszaütnék az intézkedések. (Legtöbben azt sem értékelik, hogy Liebmann Katalin szebb, mint Bánó András.) Én fenntartom, hogy az élethelyzetünkből adódó hangulatunknak megfelelően szavazunk '94-ben. Ezt nem tudja eltorzítani a Híradó, akárhány lesz is belőle a választásokig.-Dudellai -
