Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-28 / 251. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. október 28., csütörtök Biztos van ennek a műsornak is állandó közönsége én azonban csak ritkán hallgatom a Kopogtató című műsort. Bevallom az elmúlt szombaton is elsősorban az emlegetett nógrádi helységnevekre - Nógrádmegyerre, Pilinyre, Salgótarjánra - lettem figyelmes, de egycsapásra érdekes lett az a személy is, akit Kovács Jenő faggatott mikrofonja előtt. Deák B. Ferenc festőművészként nyilatkozott meg - bár korábban színművészként is letette a névjegyét például az egykor szebb napokat is látott Debreceni Csokonai Színházban-, de nem ezért volt érdekes, amit mondott. Nem elvont, kevesek által érthető esztétikai igazságokat hangoztatott, (nos ebbe a műsorba nem is illené- nek ilyen szövegek) hanem a mindennapi embereket érintő és érdeklő témákról szólott. Persze nem hazudtolta meg önmagát, s szuggesztíven, egy érzékeny ember túlzásaitól sem mentesen beszélt a természet kétségbeejtő állapotáról, az emberek közti kapcsolatok elhidegüléséről, kiüresedéséről. Bár már a fővárosban született, tizenöt éves koráig a nyarakat a nagyszülőknél, Nógrád- ban töltötte, (innen valók a fenti utalások) itt szerette meg mindörökre a fákat, - főként a tölgyet, a fenyőt és a magyar akácot - a madarakat, az erdő semmihez sem hasonlítható világát. Ő soha még egyetlenegy mezei virágot le nem tépett, mert azok ott szépek, ahol megteremtek, s nem mesterséges környezetben. A beszélgetésből kiderült, hogy Deák B. Ferencnek mostanában nagyon rossz a hangulata. S ő ezt nem kötötte sem a rendszerváltáshoz, sem a politikához, de kötötte az emberek kificamult magatartásához. - Hihetetlen - mondta -, hogy már a reggelit is a tévé előtt olyan látvány kísértében költi el a család, - köztük a gyerek -, amelyen hidegvérrel gyilkolnak, folyik a vér. S ez már a nézőknek maholnap természetessé, közömbössé válik. Deák újabb keletű képein sötét az erdő, kopaszak a fák. Azt tartja, hogy ő is képes lenne Pál László modorában harmonikus természetet festeni, de akkor igaztalan lenne a mai valósághoz. - Majd ha az emberekről megváltozik a véleményem, akkor az én fáim is megint virágozni fognak a vásznakon - mondta a decemberi kiállítására gőzerővel készülő művész. Addig azonban a fa marad torzóban, mint az emberi fájdalom szimbóluma. A környező valóság ismeretében félő, hogy Deák B. Ferencnek - bármilyen hosszú is lesz a most ötvenöt éves művész élete - nem lesz sok oka lesz rá, hogy olyanra változtassa az erdőket festményein, mint Nógrádban, gyermekkora idején látta. * * * A történelmi események felidézéséhez kétségkívül nélkülözhetetlenek a dokumentumok. Mentés a magasban A salgótarjáni városi tűzoltóság éves gyakorlati tervének megfe- lően mentési gyakorlatot hajtottak végre a garzonház hetedik emelétéröl. A tűzoltók felvonulását Nagy László alezredes, városi parancsnok irányította. Gyurkó Péter felvétele Német egyesület jön létre SZENDEHELY. Október 29-én, 17 órakor tartja alakuló ülését a községben a „Börzsöny Hegység Községei Német Egyesület”. A szendehelyi borkóstolóval egybekötött összejövetelre a térség német, illetve egykor német nemzetiségűek által lakott településeit hívták meg. Nógrádból Berkenye, a szomszédos Pest megyéből pedig Nagybörzsöny, Nagymaros, és Zebegény önkormányzatai képviseltetik magukat. A politikailag semleges egyesület célul tűzte ki a nemzetiségi hagyományok ápolását, a Börzsöny környékén élő németek összefogását, közös fórum biztosítását, a német nyelv- terület településeivel való baráti kapcsolatok kialakítását. Különösen a televíziózás „műfajában”, ahol láttatni is lehet a szerkesztők szándékait. Nem véletlen, hogy az elmúlt heti nemzeti ünnepe napjaiban a tévé oly nagy szerepet szánt a visszaemlékezéseknek, az 1956-ban történtek képszerű megjelenítésének. Ha azonban nemcsak a logikai, hanem az érzelmi hatásokat is figyelembe kívánjuk venni, akkor én továbbra is a művészeti alkotásokra szavazok. Különösen, ha azok nem direkt módon, nem előre meghatározott szándékkal, valamilyen szempontot túlhangsúlyozva foglalkoznak az adott témával. Ezt az ünnep előestéjén sugárzott Fegyencek szabadságon című tévéjáték élménye mondatja velem, amelyet én a legsikeresebb megemlékezésnek éreztem a műsorzuhatagban. Kamondy László, az 1972-ben, tragikusan elhunyt író különös helyzetet dolgozott fel egyik novellájában: mi történt azokkal a foglyokkal, akik a megnyílott börtönkapuk ellenére - mert nem volt hová, mert nem volt érdemes hazamenniök- vállalták a további rabságot, az egymással való összezártságot. E novellából írt most forgató- könyvet Polgár András és Kenyeres Gábor, aki egyúttal rendezője is a filmnek. Ez az alkotás eltért a sablonoktól, s anélkül, hogy kegyeletet sértett volna erkölcsi tanulságaiban képes volt túlmutatni az ismert történelmi szituáció tényein. Ráadásul egy sor kiváló színészi teljesítmény tette hitelessé az ily módon ismét rendkívüli helyzetbe kerülő rabok drámáját. Közülük is kiemelkedett Szan’as József a „főtörzs” szerepében, aki dölyfös agresszivitását, még az átmenetileg elvesztett hatalma pillanataiban sem adta fel.- csongrády Protestáns napok Október 22-étől zajlik szerte az országban az úgynevezett protestáns napok rendezvénysorozat programja. E hét végén két kiemelkedő eseményre is sor kerül. Október 30- án 15 órakor Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnokban lesz protestáns nagygyűlés, október 31- én 17 órakor pedig a Debreceni Nagytemplomban reformációi emlékünnepélyt tartanak. Csütörtököt mondunk Mottó: „Az életet csak visszafelé lehet megérteni, de csak előrefelé lehet élni.” (Murphy törvénykönyvéből) Nem hív, nem vár Manapság egyáltalán nem vicces a vasút helyzete (sem): már régen nem hív a vasút, nem vár a MÁV. A bértárgyalások továbbra is eredménytelenek, így jövőre minden bizonnyal több ezer vasutassal, és több száz vonattal kevesebb lesz, s már csak saját szerencsétlenségünk vonata száguld menetrendszerűen, akadálytalanul a szakadék felé. Vajon mikor parancsol megálljt a szemafor? Húszezer forint Balassagyarmat újabb túszdrámával írta be magát hazánk történelmébe. A súlyos helyzetnek egyetlen mulatságosnak tűnő epizódja a túszszedők pénzügyi követelése volt: húszezer forintot kértek, ami három részre osztva alacsonyabb összeg a a pillanatnyi bruttó minimálbérnél. Pedig biztosan nem azóta ülnek' előző tetteikért, amikor még 3 forint volt egy kiló jó kenyér Magyarországon . . . Máshol történt Lapzártakor érkezett hír szerint október 31-étől új pénzeket hoznak forgalomba, ami elősegítheti a pénz értékállóságát. Azt is nyilvánosságra hozták, hogy a pártérdekeken sikerült felülemelkedni, és szakértői kormány alakult. Csak a tisztán látás kedvéért: az előbbi információ a Szlovák Köztársaságból, az utóbbi Lengyelországból származik. B. J. Viccmorzsák A kislánynak a családi fényképalbumot mutogatja az anyukája. A lapozgatás közben a gyerek megkérdezi:- Ki ez a göndör hajú, sportos bácsi itt melletted ezen a képen, anyuci?-Ugyan kislányom, ki lenne más, mint az édesapád - válaszol a meglepett mama.- Az én apukám? - töpreng cl a gyerek. - Akkor ki az a kövér, kopasz bácsi, aki most nálunk lakik? * A feleség egy este így szól a férjéhez:-Te Ambrus, a Teri gyereket vár.- Az ő dolga.-De azt mondja, tőled van.- Ez meg az én dolgom.- És velem mi lesz?- Az a te dolgod. (A Viccmagazin című kiadványból). Politikai kárpótlás - igazi kárpótlásra Árvákat taníttat az egykori fogoly Balázs László: A legjobb helyre kerül a pénz Eveinek súlyát már nehéz cipelnie. De nem csak ez okhói, hanem a „ tisztes kisipart” sújtó anyagi terhek miatt vált meg az iparengedélyétől. A volt politikai fogoly csalódott a politikában, a szociáldemokrata pártban, (mellyel még fiatalon „jegyezte" el magát) és az emberekben is, akik segítséget, barátságot ígértek neki. Pedig Balázs László, salgótarjáni szobafestő-mázoló kisiparos életének utóbbi fejezetei csupán könnyed történeteknek tűnnek az előző évtizedek sorsfordító megpróbáltatásaihoz képest. ’57-ben, a hírhedt pufajkások érte is eljöttek. Majd „politikai izgatás” címén két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. „Jó magaviseletének” köszönhette, hogy ebből csak egy évet és három hónapot töltött Vácott. Szakmai tudását szabadulása után öt évig nem kamatoztathatta Salgótarjánban, s csak segédmunkát végezhetett. De ma is szeretettel gondol arra a bár- nai autóbuszvezetőre, akivel ’56-ban együtt vitték kórházba a sebesülteket. Balázs László ma már elmúlt nyolcvanéves. Politikai kárpótlásra jogosult, de a pénzt nem kívánja megtartani.- Azoknak az árváknak a taníttatására szánom, akiknek a szülei az 1956. december 8-i sortűz áldozatául estek. Amennyiben az elesettnek nincsenek közvetlen leszármazottai, a hozzátartozók utódainak szeretném adni az összeg bizonyos részét - mondja a férfi. Kétszáztizenötezer forint az elosztható pénz, mely előbb a létrehozandó alapítvány számlájára, majd az adomány várományosaihoz kerül. Utóbbiak száma azonban még nem teljesen tisztázott.-Tudom, nem nagy összeg jut egy-egy gyerekre, fiatalra, de azt gondolom, kinek-kinek a kevés is jól jön. S hiszem, hogy így megfelelő helyen, a legjobb szolgálatot teheti. Az érintettek körét jórészt ismerem, de lehet, hogy a megkeresésükhöz segítségre lesz szükségem. Ez a kisebbik baj. A nagyobb az, hogy késik a juttatás kifizetése, bár ígérték: közbenjárnak az ügyemben. (Mihalik J.) Változatlanul sok a baljós jel az iskolák körül... Pedagógus sztrájkbizottságok alakulnak Beszélgetés Thoma László szociológussal Hosszú vajúdás után a nyár végén megszületett a megállapodás a közalkalmazotti sztrájkbizottság és a kormány tárgyalóküldöttsége között: az 1992-es közalkalmazotti törvény illetmény-előmeneteli rendszerét az eredeti időpontban, 1994. január elsején bevezetik, s ennek finanszírozására az 1994-es költségvetés garanciát nyújt. Ha így van, akkor miért szerveződnek sztrájkbizottságok az iskolákban? E kérdésekről tájékoztatta a szakszervezeti bizalmiakat dr. Thoma László szociológus, a Pedagógusok Lapja főszerkesztője, akitől azt kértük, hogy vázolja röviden a helyzetet! Nem tudni: mit tesz a parlament-A kormány - becsületére legyen mondva - elfogadta a megállapodást, s ezzel elismerte felelősségét és munkáltatói jogait a gyakorlatban. De az is igaz, hogy meg akarja osztani a szakszervezeteket és az önkormányzatokat. Az új illetmény- rendszer bevezetése - a megállapodás ellenére - bizonytalan.- Miért?- Mert még nem tudjuk pontosan, mit tesz majd az országgyűlés, megadja-e a garanciát, s fegyelmezetten szavaznak-e a koalíciós pártok.- Mi a megoldás?- Nyomást kell gyakorolni a parlamentre, hogy el is fogadják - a megállapodásnak megfelelően módosított - költségvetést. A liberálisok berzenkednek- Tehát minden rendben?- Korántsem. Az igazi probléma a liberális ellenzék magatartása. Ők nagyon berzenkednek a megállapodás ellen. Azt kifogásolják, hogy a kormány milyen alapon vállal kötelezettséget és azt miért az önkormányzatok nyakába akarja varrni. A szocialista párt azonban elkötelezett ígéretet tett arra is, hogy megnézi, hogyan lehet a költségvetésben forrást találni a béremelésre. Szerintük is a költségvetésnek kell biztosítani az illetményrendszer bevezetésének teljes költségét.- A pártok véleménye igazolja a Pedagógusok Szakszervezetének abbéli törekvését, hogy megvizsgálja, melyik párt mit tett az elmúlt években a közoktatásért, a pedagógusokért, vagy ellenükre. A parlamenti jegyzőkönyvek és kulcsz- szavazások elemzése után nyilvánosságra fogjuk hozni a vizsgálat eredményét. Felfüggesztett sztrájkfenyegetés-Mi várható? Mire készülnek most a közalkalmazottak?-A megállapodáskor ugyan felfüggesztette a bizottság a sztrájkfenyegetést, de nem mondott le - szükség esetén - a figyelmeztető sztrájkról. Most azonban nem munkabeszüntetésre buzdítunk, hanem a helyi sztrájkbizottság létrehozására, éppen azért, hogy később se kelljen ezt a végső eszközt használni. Javasoljuk, hogy az alapszervezetek, csoportok vegyék fel a kapcsolatot az ön- kormányzatokkal, megtudakolván, hogyan állnak a 94-es bérrendezéshez. Belső egységünk, hitelünk dokumentálásával, s ha erre kényszerítenek, egyszeri figyelmeztető sztrájkkal talán elérhetjük, hogy törvényes és konkrét követelésünk teljesüljön. Akkor, amikor meglévő bérünk reálértéke egyre csökken, s 6-7000 forintos, a törvény előírásaihoz képest 39 százalékos lemaradásunk kellőképpen igazolja, hogy törekvésünk nemcsak törvényes, de alaposan indokolt is.- Szeptembertől új oktatási törvényt vezettek be, de úgy tűnik, sokasodnak a baljós jelek az iskolák körül. Tényleg stratégiai ágazat?- Valóban. Az infláció elveszi az intézményekbe juttatott pénz nagy részét. Megkezdődött a bajba jutott önkormányzatokban a nevelési, oktatási intézmények összevonása. Iskoláink egy része - a pénzhiány miatt „normasértőén” működik. Nagyok a regionális különbségek is. Itt az ideje, hogy végre valóban stratégiai ágazattá váljon az oktatás, s a pártok ne csak szavakban, de tettekben is bizonyítsák ezt. Jövőre - a választáskor - a közalkalmazottak is választhatnak - ennek alapján - a pártok közül... Mies P. József
