Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

1993. október 28., csütörtök BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Bátonyterenye és környéke Közmeghallgatás Rákóczitelepen Kihelyezett ülést tart a városi képviselő-testület BÁTONYTERENYE. Ok­tóber 28-án, csütörtökön dél­után 2 órakor a Rákóczi-bánya- telepi művelődési házban köz­meghallgatásra várja a helyi polgárokat Bátonyterenye Ön- kormányzati Képviselő-testü- lete. A lakosságot érintő bármi­lyen felvetett problémára vála­szolnak a városatyák, ha tud­nak. A lakossági fórumot köve­tően, 3 órakor kezdődik ugyan­itt az önkormányzati ülés. Té­mái között szerepel Füzesi Ist­vánnak, a bátonyterenyei Ádám Zsigmond Nevelőotthon igaz­gatójának tájékoztatója az in­tézmény életéről. Beszámoló hangzik majd el. az idén végzett fejlesztési, beruházási munkák­ról. Javaslatot vitatnak meg a vállalkozásfejlesztési alap fel­osztásának elveiről. Végezetül egy régi probléma kerül ismét terítékre: miképpen próbálják behajtani az önkormányzati tu­lajdonban levő lakások bérlői­nek felhalmozott díjhátralékait? MÁTRAMINDSZENT. Talán nem túlzás, hogy az emberiség fejlődésében kulcsfontosságú volt fajunk találékonysága. En­nek a kivételes tulajdonságnak napjainkban igen csak megnőtt az ázsiója, ezen múlik egyesek meggazdagodása, míg mások ennek hiányában egy helyben topognak, netalán még annál is rosszabb helyzetbe kerülnek. Találékonyságból jelest ér­demelnek a bátonyterenyei Mátrafém Kft. részvényesei, akik felismerték a vállalkozás­ban rejlő üzleti hasznot. Az ócskavasat saját gépkocsijukkal gyűjtik össze a környező telepü­lésekről, a telepen válogatják és az öntőmesterek a lakossági hulladékból kilencvenkilenc százalék körüli tisztaságú fém­tömböket állítanak elő. A kft. mátramindszenti üzemében alumínium, sárgaréz és horgany Földre döntött öreg nyírfákat szabdalnak sivítva a fűrészgépek balesetveszélyessé válik. Könnyen megroppan, rádőlhet az útra. Jómagam laikus vagyok a témában, azt azonban könnyen megállapítottam, hogy a kidön- tött fák törzse egészséges, mint a makk. Hangot adva vélemé­nyemnek, azt a megerősítést kaptam, hogy csak egy-két ún. „foltot” fognak kivágni, nem az egész sort. Lehet, hogy nehéz fejű va­gyok, de az érzéseimet Frenkl Gábor összeszedett, magabizto­san hangzó és logikusnak tűnő érvelése cseppet sem változtatta meg. Hiába, más dolog az érze­lem és megint más az értelem. Bár ami logikus, az még nem feltétlenül igaz. Kazinczi Anikó Fórum • BÁTONYTERENYE. Ok tóber 29-én, pénteken este 6 órakor a kisterenyei mozgalmi házban lakossági fórumot ren­dez a Kereszténydemokrata Néppárt városi szervezete. Az est meghívott vendége lesz dr. Isépy Tamás politikai államtit­kár és Tóth Sándor országgyű­lési képviselő, akik többek kö­zött a mezőgazdaság, a kárpót­lás, a munkanélküliség aktuális problémáira próbálnak választ adni, a fórum résztvevőinek kérdései alapján. Istentisztelet • NEMTI. Az 1956-os forrada­lom és szabadságharc emlékére, hosszú évtizedek óta első alka­lommal rendeztek istentisztele­tet a helybéli katolikus temp­lomban. A kegyeletes aktust követően a templom falánál álló keresztnél koszorúztak a helyi párt- és társadalmi szervezetek és helyezték el virágaikat, égő gyertyáikat a község polgárai. Emlékmüavató • NAGYBÁRKÁNY. Október 29-én, pénteken 10 órakor avat­ják fel az I. és II. világháború­ban elesett nagybárkányi polgá­rok tiszteletére épített emlék­művet. Tornaterem # MÁTRAVEREBÉLY. A községben e napokban kezdik meg a gyártó szlovák cég szak­emberei az iskolai tornaterem könnyűszerkezetes elemeinek Varga Róbert és Gáspár József öntőmesterek munka közben „mokkát” öntenek, hazai piacra. Bakos János, ügyvezető igazgató elmondta, hogy egye­lőre az öntés csak alkalomsze­rűen, a megrendelések függvé­nyében történik. Az igazgató a legjobb kuncsaftjaik közé a Mű­fémet és a Dunákért mint meg­rendelőket sorolta.- kazinczi ­ként szegélyezték az utat. Égbe­törő, egyenes derekukkal, ma­dárfészekkel teli koronájukkal valahogy mindig a megfogha­tatlan életet tették számomra kézzelfoghatóvá. Az utóbbi na­pokban azonban szorongással indulok útnak, mert vágják az út díszét, a nyárfákat. Nem tudtam elmenni szó nélkül a fairtás mellett, megkérdeztem az ott dolgozó brigád vezetőjét, Frenkl Gábor, fakitermelő vál­lalkozót: ugyan mondja már meg nekem, miért kell ezeket a fákat kivágni? Mint megtudtam a vágásra a területileg illetékes erdőfelügyelőség adott enge­délyt, de a Nógrád Megyei Közúti Igazgatóság a tulajdo­nos, ő csak vásárló. Elmondta, hogy a nyárfa élettartama mindössze 30 év, tehát viszony­lag gyorsan vágásérett lesz, ez­után újat kell telepíteni, mert Ami logikus, nem féltetlenül igaz véli nagyfiát, aki Szécsényben tanul mezőgazdasági szakkö­zépiskolában. Jóeszű gyerek, megérdemli, hogy többre vigye az életben. És Glón Rozália fo- gadkozik, ha belepusztul is, mindent előteremt a gyereknek. Huszonöt évig dolgozott üzem­ben, csupán egyszer késett el ez idő alatt, s amikor a pökhendi portás nem akarta beengedni a gépéhez, nekiesett, hogy kika­parja a szemét. Mindez már a múlté, 42 éves korára leszáza­lékolták. Bedepusztán a férfiember nem jár el kocsmába. Nincs kocsma. Élelmiszerbolt sincs. Hetene kétszer-háromszor megy ki a mozgóbolt. Ami kell, ott veszik meg. Nincs kocsma, de zugkimérés akad. Hozzájut­hatnak a kesernyés novaborhoz, kerítésszaggató pálinkához.- Nézze, nekem nem kell, ha utánam dobják akkor se, fogad- kozik Oláh János, akivel éppen a bárkányi úton találkoztunk.- Ilyenkor már a télre készü­lünk. Fát vágok, gyűjtöm a rő­Jól tanul a Fiam, nem adom a pusztának - állítja elszántan Glón Rozália Képek: Mikuska I. Vigasztalanul esik az őszi hűvös eső, szaporán jár kocsink ablaktörlője. Előttünk az útszé- len két férfi baktat egykedvűen, úgymond gatyáig ázottan, mit sem törődve a körülményekkel. Vállukat sáros lapát nyomja, egyikük sápadt veknit szorít a hóna alá. Megállunk.- Szálljanak be!- Minek? Bedére megyünk, itt van kőhajításnyira, kibírjuk. Bedepusztára érve ezt el­mondjuk vendéglátónknak, Te­lek Évának, aki fájdalmasan el­mosolyodik:- Bedére még a koldus sem jön ki, inkább visszafordul. Napjában csak kétszer érkezik busz a pusztára. Siratnivaló, amikor gyerekeket látunk gya­logosan kimászni az esti köd­ből, caplatnak izzadtan, sárosán hazafelé a nagybárkányi iskolá­ból. Egyébként, ez az az út, amely későn készült el. Vala­mikor a hetvenes években még Bedepuszta - ha lehet ilyet mondani - virágzó település volt. De bekötő útja nem volt. Addig ígérgették az illetékes urak, míg a lakosság itt hagyta a falut, házastól, mindenestől. Mire elkészült, 15-20 család ha maradt. Én is maradtam, tőzs- gyökeres bedei vagyok, itt szü­lettem. De ha lenne elég pén­zünk, elmennénk. A jó levegő, a szép környe­zet, a szülő­hely tisztelete már kevés. Élni kellene! Három gyer­mekünk van, két fiú, egy kislány. Mi még szeren-' esések va­gyunk, a fér­jem dolgozik, dolgozhat. Pénzt hoz haza. Nem so­kat, de beoszt­juk. Egyáltalán van mit beosz­tani, és ez a fontos.- Évát egyszer úgyis meg­áldja az Isten - mondja Glón Rozália, rokkant nyugdíjas. Amikor baj van, beteg a gye­rek kihez mehetne az ember. Kopogtat Telek Évinél, az ura visz mindenkit a városba, vagy éppen be Nagybárkányba. Glón Rozália amúgy szóki­mondó. Lehúzza a keresztvizet a kisbárkányi polgármesterről, mindenféle hivatalnokról. Til­takozik a nyugdíjas titulus el­len, mert nyugdíja kevés, nyu­galma pedig még kevesebb. Csupán a testi nyomorúságából jutott neki bőven. Egyedül ne­Oláh János és családja. Egyetlen „földhözragadt” vágy uk lenne: dolgozni, pénzt keresni, hogy jobb legyen a két gyereknek Gyula-rakodó után Világos! NEMTI/DOROGHÁZA. A bátonyterenyei önkormányzat a város szemétgondjainak meg­oldására egy új kommunális hulladék tárolótelep építéséről döntött a közelmúltban. A pénz megvan. A kivitelezői munkára kiírt pályázat első fordulója nem sikerült. Megismétlik. A hulladéktároló tervezett helyét, Gyula-rakodót az önkormány­zat megvásárolta a szanálás alatt lévő nógrádi szénbányák­tól. Folyik az előkészítő munka, amelyet lakossági elégedetlen­ség kísér. A tervezett szemétte­lephez közel eső Nemti és Do- rogháza polgárai - ezerötszázan - aláírásukkal tiltakoztak a mű ellen. Követelik, hogy a szakér­tők által korábban javasolt hely­színen Világos-Lappanpusztán épüljön mindez. A döntés ellen bírósághoz fordulnak. A susogó nyárfák elhallgatnak Sokszor tettem meg gyalog a Nagybárkány - Sámsonháza közötti utat, mire átértem egyik faluból a másikba teljesen fel­frissültem, amiben nem kis sze­repük volt az útparton álló nyár­fáknak, amik zöld labirintus­Egy út, amely későn készült el - Többre vágynak Bedepusztán Jótékonysági hangverseny BÁTONYTERENYE. Csaknem 40 ezer forintos bevétel szárma­zott abból a jótékonysági koncertből, amelyet a jövőben épülő Nagybátony bányavárosi templom javára rendezett a maconkai és a bányavárosi egyházközség. Az Ady Endre Művelődési Köz­pontban megtartott hangversenyen népes közönség előtt lépett színpadra és aratott elismerő tapsot színvonalas műsorával a miskolci minorita templom Szent Felicián kórusa, amelyet Welthner Teréz karnagy vezényelt. Kun Király József felvétele Ahonnan a koldus is visszafordul Segítünk egymásnak - mondja Molnár Andrea, aki egyedül ne­veli gyermekét. Mellette Telek Éva, jobbszélen Iván Lászlóné. zsét. Vágom szét a nedves tő­két, szárítom. Cimbálom kötél­lel haza, s ameddig ezzel kínló­dom, nem gondolok semmire. A két beteges gyerekemre, akik mindig kiütést kapnak, meg arra se, hogy csak december végéig van szerződésem közmunkára a kisbárkányi hivatallal. Félek, nagyon félek, hogy mi lesz ké­sőbb. Főleg a gyerekek miatt. Ki akarunk kerülni ebből a nyomorúságból minden áron. Iván László munkanélküli, a sörgyárban dolgozott. Téeszla- kásban él a család. Meg kéne váltani a házat. Miből? Várják a munkanélküli segélyt. Arra a kérdésre, hogy mit tesz az asz­talra, Ivánná önérzetesen vála­szol.- Csirkét, nyulat nevelünk. Két hete disznót vágtunk, zöld­ségféle, gyümölcs megtermett. Mi kell még? Nekünk semmi, csak átvészeljük ezt a nehéz időszakot. De a két lánynak mindent megadunk. Nem sze­retnénk. ha elmaradnának a fa­lusi gyerekektől. Csupa véletlen, hogy Lucza Sándor polgármesterrel nem ta­lálkoztunk Bedepusztán. Szava­iból kitűnik tökéletesen ismeri az itt élők sanyarú helyzetét.-Ahhoz, hogy itt jelentős változás történjék, egyedül ke­vesek vagyunk. A buszjárat a Volán ügye, gazdaságossági kérdésként kezeli az egészet. Talán a Kisbárkány - Zsúny- pusztai út megépítése jövőre ja­vítja majd a közlekedést. Épü­lőben a vízvezeték, Bedére is kijut.- Kínzó gond a munkanélkü­liség - folytatja. Idén 700 ezer forintot fizettünk ki segélyre, ebből 348 ezer forintot kaptak az ott élők. A kisbárkányi ön- kormányzatban a bedepusztaiak is képviseltetik magukat, nekik kell törvényesen kezdemé­nyezni. Szabó Gy. Sándor Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Cukor helyett fémből készül a „mokka”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents