Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-22-24 / 247. szám

1993. október 22-24., péntek-vasárnap RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 7'T Ir ^ Községháza épül • ALSÓPETÉNY. A települé­sen rövidesen megkezdődik az új községháza építése, mivel a jelenlegi épület nem elégíti ki az igényeket. A falunak pilla­natnyilag nincs olyan középü­lete sem, amelyik a fiataloké lenne, ezért egyúttal szeretné­nek nekik is egy klubhelyiséget biztosítani az új épületben. Agyagozó diákok • BERKENYE. A község álta­lános iskolájában a nebulók há­rom szakkör között választhat­nak: színjátszó, sport és művé­szeti szakkör működik itt. A legnépszerűbb a művészeti fog­lalkozás, ahol a gyerekek a fes­tés mellett az agyagozás szép­ségeivel is megismerkedhetnek. Tanfolyamok • RÉTSÁG. A város művelő­dési házában titkárnőképző és gépírótanfolyam, illetve számí­tógépes alapképzés ’ indítását tervezik. A tandíjak meglehető­sen borsosak, de a munkanélkü­liek méltányossági alapon kér­hetik az oktatás költségeinek átvállalását a munkaügyi köz­pont helyi kirendeltségén. Díjkedvezmény is igénybe vehető RÉTSÁG. Néhány héttel ez­előtt átadták a távhívásos tele­fonközpontot a városban, és megkezdődött az önerős háló­zatfejlesztési program kidolgo­zása is. Utóbbi természetesen csak megfelelő létszámú jelent­kező esetén valósulhat meg. A lakosságnak ugyanis telefonál­lomásonként körülbelül 50 ezer forintjába kerül a kivitelezés, amit nem mindenki engedhet meg magának. Előnyös viszont, hogy állami támogatásként a bekerülési összeg 15 százaléka visszaigényelhető, mint közmű- fejlesztési hozzájárulás. A MATÁV kétféle kedvezményt biztosít az önerős fejlesztésben részt vevőknek, és mindenki el­döntheti, hogy neki melyik módszer a előnyösebb. Maxi­mum három évre vehető igénybe az 50 százalékos díjkedvezmény, illetve lehetőség nyílik arra is, hogy a tulajdonos a lakásból való elköltözése esetén telefonvonalát is „magával vigye”. Lesz hol mozogni Tornaterem a focipálya mellett: kialakulóban a sportcentrum NÓGRÁD. A községben ün­nepélyes keretek között október 22-én, 16 órai kezdettel adják át a tornatermet. A létesítmény két év alatt készült el, és a 40 száza­lékos pályázati támogatással együtt 21,5 millió forintba ke­rült. A tornatermet közösségi célokra, a lakosság mozgásigé­nyének kielégítésére is szeret­nék használni. A munka kivite­lezője a rétsági Global Kft. volt. A nyolcadikosok kipróbálták a létesítményt Fotó: -RT­Huszonöt millió nyomában - Helyi tápon híznak Kétszer tanulják németből ugyanazt Polgármestert választanak NÉZSA. A községben októ­ber 23-a ezúttal nem az 1956-os eseményekre való megemléke­zés jegyében fog lezajlani. A falu életében már hagyomá­nyosnak tekinthető újabb pol­gármester-választással lesz el­foglalva a lakosság, és idén ez már a második hasonló jellegű esemény lesz... A választópol­gárokat reggel 6-tól 18 óráig várják az urnák elé. Mivel egyetlen jelölt van, a választás kimenetele aligha kétséges. BERKEN YE/NÓGRÁD. Az előbbi községet német nem­zetiségűek lakják, és az alsóta­gozatos általános iskolában csaknem minden gyerek tanulja is az ősök anyanyelvét. Egyet­len probléma merül fel: ötödik­től ugyanaz a tananyag! A ne­gyedik osztály elvégzése után ugyanis a diákok a nógrádi álta­lános iskolába járnak át, és a felsőtagozaton nem folytathat­ják azon a szinten tanulmányai­kat, amit szülőfalujukban elér­tek. A nyelvoktatás ugyanis a szomszéd település gyerekeivel összevont osztályokban folyik, és a nulláról indul... A berke­nyéi gyerekek ugyanazt kezdik el tanulni, amit már négy évvel korábban megismertek! A legszomorúbb a dologban: az anyagi lehetőségek ennyit engednek meg. Változásra, vagy valamiféle megoldásra halvány remény sincs.. . Lyuk a derékszíjon Névjegy: Kis Ernőné alsópetényi polgármester Kis lépések a felvirágzáshoz Élők a holtak halott kertjében Kisebb csoda történt Valamikor régen, a háború előtt Alsó- és Felsőpetény, vala­mint Keszeg körjegyzőséget alkotott. Azóta némileg átrendező­dött a közigazgatási térkép, de halvány emlékek maradtak az egy­kori közös múltból. Ilyen például az alsópetényi zsidótemető, ahová a felekezethez tartozók messzi környékről, még Nőtincsről is elhozták halottaikat. A háború alatt azonban sokan vesztették életüket. Akik megmaradtak, azok nagyrészt kivándoroltak. A fa­lutól távol eső sírkertbe nem hántolták el senkit évtizedeken át. Bokrok, fák és gaz nőtte be a területet, egészen a legutóbbi idő­kig. Az önkormányzat végül rendbehozta a temetőt, és ezen az őszön megtörtént a kisebb csoda: New Yorkból hazalátogatott egy környékről elszármazott házaspár. Sírkövek százait vizsgál­ták át, és végül meglelték azt, amit kerestek: a nagyszülők sírem­lékeit. Az igazán régi feliratok héber, a múlt századiak német, a legfiatalabbak pedig magyar nyelven íródtak. Az említett sírkö­vek utóbbiak közé tartoznak. Négy évtized után ez az eset az első emberi vonatkozása a holtak kertjének. . . Faragó Z. Mérleget hitelesítenek DIÓSJENŐ. Az Országos Mérésügyi Hivatal szakemberei megyénk nyugati felében vég­zik a a vállalkozók és kisiparo­sok mérlegeinek rendszeres, időközönként sorra kerülő hite­lesítését. Azt, hogy munkájuk­ról felvételt készítsünk, nem engedték meg, mondván, hogy kérjünk engedélyt budapesti fő­nökeiktől. Fotónkon ezért Gyu- ricza István és ifj. Gyuricza Ist­ván diósjenői pék és cukrász vállalkozókat örökítettük meg. Az üzletemberek éppen a boltja­ikban használatos, leplombált mérőeszközöket készítik elő a hitelesítési vizsgálatra. Folytatódik a zenei képzés NÓGRÁDSÁP. A község­ben idén is megkezdte működé­sét a zeneiskola. Az általános iskola ének-zene szakos peda­gógusai tavaly telepedtek le a községben, és szervezték meg rövid idő alatt a zenei oktatást. Az általuk vezetett intézményt jelenleg 70 gyermek látogatja. A helybelieken kívül a szom­szédos településekről, Legénd- ről, Galgagutáról, Nézsáról is járnak ide gyerekek. Az első év­folyamokon csak szolfézst ta­nulnak a gyerekek, a zenei is­meretekben elmélyülő diákok pedig zongora, hegedű, és fú­vóshangszer oktatás között vá­laszthatnak. A zenei képzés az általános iskola épületében és helyiségeiben folyik.- A MONA, azaz a Ma­gyarországi Női Alapítvány meghívására egy konferencián vettem részt a közelmúltban. Forró hangulatú viták, érdekes előadások követték egymást, és akadtak igazán felháborító megjegyzések is. A pénzügy­minisztérium főmunkatársa például azt mondta, hogy a de­rékszíját valamivel szoro­sabbra kell majd húzniuk az önkormányzatoknak. Valaki erre azt találta bekiabálni, hogy „azon a derékszíjon már nincs több lyuk!” Meg kell mondanom, egyet­értek ezzel a megállapítással, több lyuk már valóban nincs. Semmi jót nem ígértek az elő­adók az elkövetkezendő idő­szakra. Szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy a finanszí­rozási rendszert sem biztos, hogy szinten lehet tartani... Különösen felháborítónak tartom a munkanélküliség ke­zelésének egyes formáit! Pél­dául amelyek szerint a 30-35 évet ledolgozó nő nem mehet el korengedményes nyugdíjba, hanem jövedelempótló támo­gatásra kényszerül. Az ingá­zásban is el lehet fáradni, és sokan a faluban élők közül így dolgoztak le hosszú éveket, a fél életüket... Egyébként a szolidaritási alap és a kifizetett tíz százalé­kos nyugdíjjárulék között ugyanis ma már alig van kü­lönbség, tehát teljesen mind­egy, hogy kit és miért támoga­tunk. Ha valaki azonban sze­retne - mondjuk - „főállású nagymama” lenni, akkor talán a csellengő, kulcsos gyerek is kevesebb lenne... Ami a pályakezdő mun­kanélküliek támogatását il­leti, szintén számos buktatót rejteget. A gyerekek meg­szokják, hogy munka nélkül jutnak jövedelemhez, anyuka egy kicsit kipótolja, aztán diszkóra elég is.. . Ez így tarthatatlan, és nem lehet életcél! Amiameghívottpolgármes- temők véleményét illeti, több­ségünk azt az álláspontot kép­viselte, hogy ki kell békíteni mindenfélefennállóellentétet, legyen az politikai, gazdasági, vagy más egyéb. .. —FZ—- Arasznyi árpát arattunk jú­niusban. Egy csepp eső nem sok, de annyi nem esett a ta­vasszal, most viszont úgy lát­szik, hogy pótolja az időjárás, amit akkoriban elmulasztott - mondta Schmidt Józsefné, a berkenyéi faluszövetkezet el­nöke. - Eddig már elvetettünk száz hektárnyi őszibúzát és ár­pát, két nap alatt sikerült is befe­jeznünk a munkát. Utána a leg­rosszabb pillanatban jött az eső, a maradék 80 hektárral így még nem tudtunk végezni. Egyéb­ként egészen biztos, hogy ké­szen lettünk volna. ..-A közelmúltban kaptak 25 millió forint állami támogatást a hütőház felépítésére. Hol tart most a munka?- A 25 millió forint egy ilyen költséges beruházásra nagyon kevés, hiszen a hűtőház 80 mil­lióba fog kerülni. A saját erő­forrásainkat is figyelembe véve még legalább 40 milliót kell előteremtenünk. Ha másképp nem jutunk hozzá, akkor hitelt kell felvennünk...- Valamilyen más pályázatra nincs lehetőség?- Munkahelyteremtésre vo­natkozó pályázattal is kísérle­teztünk már. 16 főnek szeret­nénk itt állást biztosítani, és fe­jenként 300 ezer összesen 4,8 millió forintot kaphatunk rájuk. Persze ha egyáltalán elfogadják az igényünket... Egyébként a Mezőgazdasági Haljarszky Mihály és Kelemen Gyula a keverőnél éppen a hízó­táp gyártásának előkészítésével foglalkoznak Fotó: Rigó Tibor Fejlesztési Alap is kiírt egy pá­lyázatot. Erre is beadtuk az igé­nyünket, de ezzel a víz- és a vil­lanyellátást szeretnénk biztosí­tani a majorban. Ott épülne ugyanis a hűtőház... A szövetkezet egyik legjelen­tősebb vagyontárgya pillanat­nyilag az említett major. A már megvásárolt néhány munkagé­pet tárolják és javítják itt, és ezen kívül itt működik a szö­vetkezet takarmánykeverője is. Gaszman Tibor, a szövetke­zet helyettes vezetője beszélt az itt folyó munkáról.-A helyi igényeket igyek­szünk kielégíteni, Berkenyén értékesítjük az előállított tápo­kat. Hízó, tojó, és malactápot gyártunk egyébként. Van keres­let az árpa- és búzadarára is. Ezt is szívesen vásárolják a helybeli állattenyésztők.- Költséges beruházás volt keverő beindítása?- Nem különösebben, hiszen 170 ezer forintért vásároltuk. A tápok előállításához szükséges koncentrátumot Herceghalom­ról hozzuk, a gabona viszont sa­ját termés. Kisberuházás ez, hi­szen tulajdonképpen csak a falu igényeinek kielégítésére gon­doltunk. A szövetkezetnek csak erre van lehetősége, de meg­győződésünk, hogy apró lép­tekkel haladva virágzó szövet­kezetét teremthetünk itt! Faragó Zoltán Pórul járt a rókakoma olyanról, amilyet felvételünkön is megörökítettünk: anyányi, de csak ez év tavaszán született, vörösbundás jószágról. A kü­lönbség mindössze annyi, hogy ez az állat csak volt róka. Szátok és Romhány között, az utóbbi település közvetlen közelében gázolták halálra né­hány napja. Szerencsétlen eset­ben: akár veszett is lehet. Mi a teendő ilyen esetben? Nos, mint azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat rétsági kirendeltségén megtudtuk, a pó­rul járt rókakoma tetemének he­lyét az illetékes önkormányzat­nál kell bejelenteni. Ezek után az elpusztult állat fejét vizsgá­latra küldik, és amennyiben fer­tőzöttnek bizonyult, az ÁNTSz megpróbál utána nézni, hogy valaki hozzányúlt-e. Vérében fekszik a halálra gázolt róka... Fotó: Gyurkó Péter SZÁTOK/ROMHÁNY. Is- fejezést? Kis gondolkodás árán meri a kedves olvasó az erdélyi bárki megfejtheti, hogy fiatal „növendék csalavér” vadász-ki- rókáról van szó. Pontosan Rétság és környéke Hétfői számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents