Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-25-26 / 224. szám

1993. szeptember 25-26., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Fojtogatásról suttognak a salgótarjáni garzonban (Folytatás az 1. oldalról)-Jó egy éve dolgozom itt, csak azt mondhatom, hogy szét­szórt egy család az övék - em­líti. -^Állandóan jönnek-men-. nek. Öe azt nem állítanám, hogy veszélyesek. Előfordul oly­kor-olykor, hogy részeg az em­ber, vagy az asszony, de egyikő­jük sem kötekedő. Kurinka Éva idestova húsz éve lakik a garzon második épü­letének tizedik emeletén, tehát a kezdetek óta ismeri F-éket.- Nincs rossz véleményem róluk, igaz, két emeletnyire la­kunk egymástól. Ide nem hal­latszik le soha semmi a laká­sukból. Egyszer vagy kétszer ta­lán előfordult, hogy énekeltek a lift előtt. Jó kedvük volt, ben­nünket ez nem zavart. A kapott „helyzetelemzés” tehát nem egyértelmű. Indulok vissza a tizenkettedikre, felke­resem az F. családot. Az ajtó nyitva, akkor éppen hangos szó nem hallatszik, az asszony és a férfi is otthon van. A lakásban rend, tisztaság. Nem ilyennek képzeltem F-éket. Mi­kor elmondom mi járatban ér­keztem, F-né sírva fakad.-Nézzen szét! Olyanok va­gyunk, mint akik éjjel nappal dorbézolunk? Zsanett, a kislá­nyom alig kétéves. Neki nyolc­kor ágyban a helye. O nem al­szik el, ha itt zajongunk! Azzal is vádoltak minket, hogy nincs mit ennünk, nics mit felvennie a gyereknek, nics játéka, nem tö­rődünk vele. Hát úgy nézünk ki, most mondja meg!? A szobában kiságy, heverő. Azzal szemben televízió*az apró szoba közepén két fotel és asztal. A földön piros szőnyeg. Összességében úgy tűnik, hogy rend van a lakásban.- Akkor telt be a pohár, ami­kor jött a papír, hogy ki akarnak bennünket lakoltatni - mondja F-né.- Elmesélné, hogy mi történt azon a bizonyos augusztus végi napon?-Laci ott állt a folyosó vé­gén. Szokott ott álldogálni, de most egyszercsak elkezdett kia­bálni ránk L-né.-Csak úgy, minden ok nél­kül?- Igen. Nála ez előfordul. Ki akarnak bennünket fúrni a gar­zonból, de én ezt nem hagyom! Felkerestük a polgármesteri hivatal igazgatási osztályát is, de az osztály vezetője, Tulipán Miklós szabadságon volt, távol­létében pedig beosztottjai nem nyilatkozhatnak. Az, hogy mi lesz a garzonbeli perpatvar megoldása, hogy a hivatal, vagy más hivatalos szerv lesz-e a döntőbíró, nem tudni. Egy azonban bizonyos: a probléma így vagy úgy, de a közeljövőben rendeződik: az F. család bérleti szerződése 1993. október 19-éig szól.-fenyvesi­Tanácskozott a megyei agrár-kerekasztal Salgótarján. A Nógrád me­gyei agrár-kerekasztal soros ülését pénteken Salgótarjánban, az MSZP Nógrád megyei irodá­jában tartották. A megjelentek a külső üzletrész-tulajdonosok lehetőségeit és a szövetkezetek ezzel kapcsolatos jelenlegi helyzetét vitatták meg. Lakos László országgyűlési képviselő, a Parlament mező- gazdasági bizottságának alel- nöke abból indult ki, hogy át­alakuló mezőgazdaságunk és a nyugatiak között óriási különb­ség van. Ott hetven év alatt jöt­tek létre a magán- és kisgazda­ságok, s a termelőeszközök 95 százaléka az előbbiek kezében van. Ezzel szemben nálunk homlokegyenest ellenkező a helyzet: a termelőeszközök 90- 95 százaléka a szövetkezetek tu­lajdonában van, a háztáji pedig 5-10 százalékot képvisel. A külső üzletrész tulajdono­sok birtokában lévő értékapírok a bevitt vagyonuk, örökségük és munkájuk után a meglévő va­gyon 25-30 százalékát képvise­lik. A mai gazdasági helyzetben nem számíthatnak osztalékra. Ha megszűnik a szövetkezet, vagy felszámolják, elvész az üz­letrészük, a döntésekben pedig csak tanácskozási joggal vehet­nek részt. Ebből is látszik, hogy nem érvényesül az egy tulajdo­nos - egy szavazat gyakorlata. A jelenlegi állapot megszün­tetése olyan intézkedéseket kí­ván, ami elvezethet az osztalék­hoz. A szövetkezeteket szerve­zetileg a működőképesség és a jövedelmezőség megteremtésé­vel szükséges átalakítani. Olyan közgazdasági feltételek kívána­tosak, hogy a külső résztulajdo­nosoktól, a szövetkezetek, akik a földet megművelik, megvásá­rolhassák a termelőeszközöket. A külső üzletrész-tulajdono­sok többsége nem a mezőgaz­daságból kíván megélni. Orosz Sándor, az MSZP or­szágos elnökségének tagja, ag­rárügyvivő szerint az előbb em­lített és kívánatos intézkedések azt szolgálják, hogy a mező- gazdaságban működő eszközök azok tulajdonában legyenek, maradjanak, akik működtetik. Miakich Gábor agrárszakértő azt hangsúlyozta, hogy ilyen mezőgazdasági struktúra, mint ami ma nálunk van, sehol a vi­lágon nincs. A meglévő gondok kialakulásában a többi között szerepe volt a teljesen rendezet­len tulajdonviszonyoknak és az elfogadhatatlan agrárpiaci rend­tartásnak. (venesz) A tartalmas együttlét pillanatai a búcsúesten csúcsosodtak ki Gazdaasszonyokat képeznek Szécsény ben, a mezőgazdasági szakközépiskolában ebben a tanévben kezdődött meg a gazdaasszo­nyok képzése. Az érettségivel rendelkező hölgyek főbb tantárgyai közé a főzés, a kertészkedés, a varrás tartozik, de a gazdálkodásban szükséges ismereteket is tanulnak. Fotó: Faluhelyi László Sokszínűbb lesz az oktatás (Folytatás az 1. oldalról) a tanuló. Tilos a szülőnek pénzt adni, s az oktatónak pénzt elfo­gadni a gyakorlati képzésért. Az előadó hangsúlyozta: az új törvény csak akkor éri el a célját, ha fokozatosan és fel­menő rendszerben vezetik be. Az is fontos, hogy helyben döntsék el, szükség van-e pél­dául lakatosok képzésére, s mennyi gyereket vesznek fel ta­nulónak. Dr. Soós Adrianna, a Mun­kaügyi Minisztérium főosztály- vezetője az iskolarendszeren kívüli képzés lehetőségeiről, a munkaerőpiaci szervezeteknek a szakképzésben ellátandó fel­adataikról szólt. Elhangzott: or­szágos képzési jegyzékben je­lennek meg azok a nem iskolai rendszerben megszerezhető ké­pesítések, amelyeket államilag is elfogadnak. Nem határozzák meg központilag a képzés ide­jét, s azt sem, milyen tantárgya­kat oktassanak. Az iskolarend­szeren kívül oktatóknak és okta- tottjaiknak képzési szerződést kell kötniük, melyben rögzítik a tanítás feltételeit. Az oktatást sokszínűbbé tevő minden ilyen vállalkozást be kell jelenteni a területileg illetékes munkaügyi központba. Az új jogszabály megszünteti a vizsgáztatás állami monopóli­umát. Ezt olyan oktatási szerve­zetek is megtehetik, amelyek rendelkeznek minisztériumi en­gedéllyel. Bizonyára kedvező fogadtatásra talál, hogy nem­csak államilag elismert, hanem csupán vállalatilag elfogadott képesítést is lehet szerezni. Fel­ügyelő tanácsokat hoznak létre, amelyek megteremtik a piaci igények és a szakképzés össz­hangját. Végezetül Bihall Tamás, az Észak-Magyarországi Gazda­sági Kamara főtitkára a szak­képzési törvény végrehajtásából adódó kamarai tennivalókat körvonalazta. A törvény egyik pozitívumának nevezte, hogy visszaállítja a munkaadóknak a szakképzésben betöltött hajdani pozícióját. A kamarák feladatai között említette a mesterkép­zésben, a gyakorlati oktatásban, a vizsgáztatásban, az átképzés­ben való részvételt, s a tanuló- szerződések megkötésének se­gítését. (kolaj) Traffipax • Szeptember 25-én, szomba­ton 6 és 16 óra között a 2-es számú főúton, valamint Rétság, Szendehely, Bánk, Nagyoroszi és Drégelypalánk környékén várhatóak traffipaxos mérések. Szeptember- 26-án, vasárnap 6-tól 14 óráig, Salgótarján, Bá- tonyterenyev Nemti és Mátrate- renye településeken lesznek se­bességellenőrzések. Magyar Autóklub országúti segélyszolgálata éjjel, nappal hívható a 088-as telefonon! Klubtagoknak ingyenes! Igazolás segélyhez • Ságújfalu. Szeptember har­mincadikéig adhatják le a tan­szersegélyek kifizetéséhez szükséges iskolalátogatási iga­zolásaikat a településen lakó, de máshol tanuló általános-, kö­zép- vagy felsőfokú iskolába járó diákok, fiatalok. Az össze­geket október 4-én és5-én a polgármesteri hivatalban a szü­lők vehetik át. Díjmegállapítás # Etes. A település önkor­mányzati képviselő-testülete döntött a községi ivóvízrend­szerre csatlakozás díjáról. A 15 ezer forintos díj erre az eszten­dőre érvényes. Blúz és ruha • Mátraterenye. Újabb jelen­tős megrendelést kapott a Fess Ruhagyár Kft. elsőszámú német partnerétől, a Bogner cégtől. A kollektívának jövő év február 11-ig - több fazonban - csak­nem 30 ezer 600 blúzt, valamint 2000 női ruhát kell legyártania. Ma robbantanak # Salgótarján. Az ALTERRA Építőipari Kft. egri 23. számú építésvezetősége ma - s mint azt pénteki lapunkban megírtuk, nem szeptember 29-én - dél­előtt 9 órakor robbantja fel a 21. sz. főútvonal zagyvapálfalvai bevezető szakasza mellett lévő benzinkút vasbeton épületét és a védőtetőzetet. Francia hét volt a Bolyai gimnáziumban Salgótarján. Finn, német, angol, és tavalyi év végétől már francia kapcsolata is van a Bo­lyai János Gimnáziumnak. A gallok földjéről kiválasztott Pontarlier település oktatási in­tézményének és a bolyaisoknak szerencsés egymásra találása Dembrovszky Zsuzsannának, a gimnázium egyik francia szakos tanára segítségével történt. Mint dr. Szabó Istvánná, a Bolyai igazgatója visszapillan­tójából is kiderült, a kölcsönö­sen örvendetes események gyors egymásutánban követték egymást: tavaly decemberben a pontarlier-i iskola vezetésének három tagja látogatott el Salgó­arjánba, hogy „előben” is el­kezdődjön az ismerkedés. Meg­hívásukra a tavaszi szünetben a negyedik D osztály elutazott Franciaországba, ahol a csalá­doknál történt elszállásolástól a különböző iskolai programokig széléskörű lehetőséget kaptak a nyelvvel, az ott élőkkel való ta­pasztalatcserére, a francia nyelv tanulására.- A nyelvi érdeklődés erősö­dése nem csupán az élmények gyarapodásán, hanem az osz­tályzatokon is megmutatkozott - mondta dr. Tuba Gáborné, a negyedik D osztályfőnöke, aki a francia nyelvet is tanítja diákja­inak. A jelentőségéről szólva egyebek mellett megemlítette: a középfokú nyelvvizsgával ren­delkezőknek az egyetemekre is könnyebb lesz bejutniuk. Ezen a héten a pontarlier-iek viszonozták a bolyaisok látoga­tását. Huszonhat diák és két fel­nőtt ismerkedett ezalatt Nógrád megyével. Jártak Ipolytamócon és Hol­lókőn is, megnézték a megye- székhely néhány oktatási in­tézményét, s szintén élvezhették a magyar családok vendégszere­tetét. A tartalmas együttlét pil­lanatai a pénteki búcsúesten csúcsosodtak ki. A vendégek műsoros bemutatójukat megle­petésnek szánták, s erre meg­hívták a szülőket is. Kimondva és kimondatlanul, de itt már ki-ki a folytatásra: a levelezésre, s a jövendőbeli személyes találkozásokra gon­dolt. (Mihalik) Kíváncsiskodó Gazdagodott a kórház (Folytatás az 1. oldalról) mánya 75 millió forint értékű, a kor színvonalának megfelelő műszerparkkal bővült. A pathológiai osztály - amely a szemészethez hason­lóan eddig igen mostoha körül­mények között működött - a felújított pavilon legfelső szint­jén kapott helyet.- Végre méltó körülmények között dolgozhatnak a szemé­szet és a pathológiai osztály munkatársai, s a megszépül épület valójában másfélszáze­zer nógrádi polgár egészségügyi ellátásának javulását szolgálja - hangsúlyozta a polgármester, majd a rendezvény díszven­dége, dr. Surján László átvágta az épület bejárata előtti nemzeti színű szalagot, hivatalosan is birtokba adta a két osztályt. Ismerkednek a természettel A mátrate- nyei óvodá­ban rendha­gyó foglalko­zás közben ismerkednek a gyerekek a természettel: homokozás közben fa- és csemeteülte­tési ismerete­ket kapnak. Felvételün­kön a kicsik Fodor Gyu- láné óvónő szavait hall­gatják. Fotó: Kun Király József Kevés az anyagnorma Salgótarjáni, Schuyer Fe­renc úti idős olvasónk azt kérdezi, kinek a feladata a Kővár étteremben főzött ebéd ellenőrzése? Neki házhoz hordják, de sem a mennyiség­gel, sem pedig a minőséggel nincs megelégedve. Legköze­lebb erre keressük a választ. A kérdésre Szabó Istvánná, a Kővár üzletvezetője adott vá­laszt.- Először is azt szeretném elmondani, hogy bennünket a fogyasztóvédelmi főfelügyelő­ség, a Nógrád Megyei Vendég­látó Vállalat, és az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is ellenőriz. Ami az adagok méretét illeti: 38 forint 50 filléres nyersanyag normával dolgozunk, amiből nagyon ne­hezen lehet fedezni egy ebédet. Az árak emelkednek, de a norma nem változik. Egy példát is mondanék: félsertésből dol­gozunk, aminek kilója eddig 177 forint volt, de most 230-ra emelkedett. A példákat sorol­hatnám: hasonló a helyzet min­den alapvető élelmiszerrel. Ami a nyersanyagnormáknál maga­sabb térítési díjakat illeti, az a rezsiköltségek fedezetét szol­gálja. Az igazsághoz hozzá tar­tozik, hogy kiszállítás közben is romlik az étel minősége, mivel egy-egy gondozónő akár 30 idős embernek is vihet ebédet. A Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat néhány dolgozója a következő kér­désre szeretne választ kapni. Vajon közalkalmazottnak minősülnek-e a cég dolgozói? Szeretnék tudni, hogy mi lesz a vállalat sorsa, illetve kíván­csiak arra is, hogy biztosnak tekinthető-e jelenlegi munka­helyük?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents