Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

6 PIAC - GAZDASÁG 1993. szeptember 23., csütörtök Az erősáramú-üzemcsarnokban érszigetelésre készítik elő a metrókábeleket Részvénytársasággá alakult a Magyar Kábel Művek Nyereséges balassagyarmatiak Az Állami Vagyonügynök­ség zártkörű részvénytársa­sággá alakította a Magyar Kábel Műveket: a tranzakció célja a privatizáció teljeskörű lefolyta­tása. Az rt-t jelenleg öt fős igaz­gató-tanács irányítja, közülük ketten a régi vezetésből kerültek ebbe a testületbe: dr. Laczkó Mihály az MKM korábbi vezé­rigazgatója és dr. Dobos Gyula, aki korábban a gazdasági vezé­rigazgató-helyettes volt. Lezárult egy korszak az ál­lami vállalat életében, az átala­kult társaság pedig új gazdasági tervek alapján működik majd, amelyet a tulajdonosok hagynak jóvá. Kérdésként vetődött fel, hogy az ÁVÜ megőrizve a je­lenlegi egységet, vagy gyárakra bontva kívánja-e értékesíteni az rt-t. Mivel ebben a termelési ágazatban az Európában szoká­sos mintának a jelenlegi forma felel meg, az ÁVÜ az egész cé­get együttesen kívánja értékesí­teni, úgy, hogy a kiírt tender fel­tételei mintegy garanciát jelent­senek az úgynevezett ellenséges kivásárlás megakadályozására. Az 1993-as esztendő első fél­évében, mind a hazai mind pe­dig a külföldi gazdaságban to­vábbra is jelentős volt a recesz- szió, de az MKM az értékesítési nehézségek ellenére talpon tu­dott maradni. A balassagyarmati gyár 92 millió forint tiszta nyereséget produkált ebben az időszakban, s ez jobb, mint az időarányos tervezett nyereség, amely rész­ben annak köszönhető, hogy a gyárban jelentős személyi- és szervezeti változások történtek. Kilencvenkettővel csökkent a dolgozók létszáma, akiket a szállítás és a rendészet területé­ről küldtek el, de a gyár admi­nisztratív létszámát is leredukál­ták, a szervezeti racionalizálás, az osztályok összevonása kap­csán. A kábelek dobokra tekercselve várják, hogy rendeltetési helyükre kerüljenek Az anyagmozgatást korszerű, nagy teljesítmé­nyű gépsorokkal végzik Képek: Gyurkó Füstölt pisztráng az erdészlakból Igaz mese a „szomszédból”, egy sikeres vállalkozásról Szilvásváradi füstölt piszt­ráng. A Skála Áruház finomkodó vásárlói aligha gondolnak az íz­léses kis csomag felirata nyo­mán a faluszéli erdészlakra. Mást kapcsol képzeletük va­csora közben is a finom fala­tokhoz: a Szalajka-völgyet, a Fátyol-vízesést meg a pisztráng­tenyészetet. Sáfrány László erdőmémök megszokta már, hogy misztifi­kálják az emberek, amit ő csi­nál. Nem is tiltakozik: végső so­ron tényleg nem mindennapi a munkája.-Soproni diák voltam még, mikor elköteleztem magam a pisztrángtenyésztéssel: ezidő- tájt édesapám vezette a Sza- lajka-völgyi telepet: szinte ter­mészetes volt számomra, hogy felváltom őt, ha végzek a poszt­ján. Diplomamunkáját is erről írta, s hogy hazajött, tényleg mellé szegődött idősebb sáf­ránynak: megtanulni igyekezett mindent tőle, amit csak képes volt átadni, s mert fűtötte a kez­dők láza, külhonba ment az ősi mesterlegények példáján, hogy még többet tapasztaljon. Sza­badságot kért hát cégétől. Évekre előre lemondott minden passziójáról, s az évek hosszú során élére rakott garasokból sa­ját költségén kereste föl az oszt­rákok, a németek és Belgium legnevezetesebb tenyésztőit. Dolgozott náluk, s készült a jö­vőre. (Úti beszámolóját, amikor hazajött, főnökei arra nem tar­tották érdemesnek, hogy beleol­vassanak! Mindegy, rég volt, fátylat a múltra!) Édesapja idő­közben nyugdíjba ment. Sáf­rány László, a frissen avatott erdőmémök hamarosan egyedül vezette az erdőgazdaság Sza- lajka-völgyi pisztrángosát.- 1990-et írtunk. Alig voltam idehaza néhány hónapot, ami­kor - jócskán más szelek fújtak már akkor Magyarország gaz­dasági életében - a telep meg­szüntetéséről kezdtek suttogni a gazdaság központjában. Sze­rencsére csak tulajdonosváltás­ról, még pontosabban bérbea­dásról volt szó! Sok álmatlan éjszakája volt akkoriban Sáfrányéknak. Nem csak a szűk családnak, de még a rokonságnak is. Nagy volt a tét, s még nagyobb az összeg, amit a gazdaság kért a bérlet fejében. Végül döntöttek, s az akkor harmincéves fiatalember bérbe vette a tenyésztelepet. Pedig dehogyis volt meg rá a teljes pénze! Ekkorra érett be az úti jelen­tésben leírt jövőkép. Sáfrány László szakmérnöki képzésre jelentkezett, amit az­tán tisztességgel el is végzett. Tanulmányaiból, a külföldön lá­tottakból, de még inkább saját kútfőjéből eredően teljesen nyilvánvaló volt számára, hogy nem elég megtermelni az élő húst: fel is kell azt dolgoznia, ha piacon akar maradni! Mára gyakorta hívja ver­senyre a kelő Napot, s nagytel­jesítményű elemlámpát vásá­rolt, hogy éjszaka is lásson, ha úgy kívánja a haltenyésztő tisz­tesség. Keményen harcol. Mindig feljebb emeli a lécet, s lakásá­nak udvarára előbb a falazó­anyag, később a nyílászárók, azután meg a műszaki felszere­lés is megérkezik egy halfüstö­lőnek: az egykoron megálmo­dott Sáfrány Pisztrángtenyészet a célegyenesbe fordult.- Sok lábon akarok állni - foglalja össze inkább csak a maga, mintsem az újságíró számára. - Mert az élő halérté­kesítés mellett nyilvánvalóan el­látom a környéket konyhakész pisztránggal is, de a legjavát most már füstölőre küldöm. Ezt láthatják a pestiek a Skálában, meg a színvonalasabb étter­mekben. Ezt árulták nem olyan túl rég Jászberényben, s ha va­laki már repült gépen, evett füs­töltpisztrángot, hát az is a mi termékünket fogyasztotta. Legújabb vívmánya a mozgó áruda. Négy keréken gurujó, au­tóba szerelt hűtőpultot képzel­jen maga elé a kedves olvasó, széles választékával a jegelt, sült és füstölt halaknak. Tisztán, frissen, ízlésesen, mint a fagyi­sok szokták. Az ifjú szakember kapcsola­tépítése példaértékű. Összedol­gozik más haltenyésztőkkel, s az épületben duruzsoló füstölő­nek éppoly étvágya van a har­csára, mint az angolnára, heckre, meg az egyéb halfé­lékre. Napi 4-5 órát alszik, s ahová teheti (mely ritkán esik meg), magával viszi nagyobbik lá­nyát: legalább akkor együtt vannak. Folyékonyan tárgyal németül, de nincs rá ideje, hogy vizsgát tegyen belőle. Éelesége- mellesleg ő is elvégezte férje mellett a halászati szakmérnökit- két szoptatás között a cég könyvelését végzi. Egy-egy ka­nyarban, ha találkozik oly­kor-olykor életének párjával, de nem zúgolódik miatta. Úgy le­het, őt is megigézte az időköz­ben kialakult füstölőüzem: a jéggép, a hűtőkamra, a moso­gató, meg a sok minden: az alig kétszemélyes irodával, benne a telefonok, fax, meg a számító­gép, fölötte pedig a cégjelzés, hogy hírül adja: itt készül a szilvásváradi füstölt pisztráng. Hubai Grúber Miklós Változóban a pénzpiac A nemzet­közi pénzpiac oly gyorsan változik, hogy a vezető ban­koknak egyre nagyobb nehéz­séget okoz a folyamatok elle­nőrzése. A többi között ezt ál­lapították meg azon a nemzet­közi konferencián, amit meg­lehetősen zárt körben, egy el­dugott hegyi üdülőhelyen tar­tottak Wyomingban (ÚSA), a legnagyobb magán és állami pénzintézetek képviselői. Á pénzügyi dereguláció, il­letve a tranzakciók számítógé­pes lebonyolítása kirekeszti a központi bankokat a pénzáram­lás befolyásolásából, követke­zésképp csökken a nemzetgaz­daságok irányítási lehetősége. A lan Greenspan, az amerikai szövetségi jegybank elnöke azt szorgalmazta, hogy az új pia­cok előnyeinek fenntartása mellett keressenek közös ga­ranciákat a pénzügyi rendszer összeomlásának megakadályo­zására. A valutakereskedelem, ami főleg spekulációk utján történik, ma már eléri a napi 900 milliárd dolláros szintet, idézte Greenspan a Nemzet­közi Valutaalap adatát. Ez me­rőben új helyzet ahhoz képest, amikor még az átváltási ráta többnyire rögzített volt, s a magánberuházások ritkán lép­ték át a határokat. Nagy-Bri- tannia, Ka­nada és Új Zé- land bankárai egyetértettek ab­ban, hogy a pénzkínálat növe­kedése és az infláció, illetve a gazdaság közötti hagyományos összefüggés mára bizonyta­lanná vált. Emiatt aztán a köz­ponti bankok nem törekszenek a pénzkínálat növelésére, s megállapodtak kormányaikkal, hogy az inflációt egy meghatá­rozott szint alatt tartják. Az elit bankárkonferencia résztvevői elismerték, hogy az USA szövetségi jegybankjának az utóbbi tíz esztendőben sike­rült ellenőrzés alatt tartania az infláció növekedését. (FEB) A vállalkozói becsület visszanyerése a tét A tengerentúlról finanszírozzák Kanadai terv megyénknek Hamarosan megalakulnak a kamarák A SKÜ bízik az AVU-ben A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Részvénytársaságnál jelenleg a kapacitást lekötő megrendelés-állomány megfe­lelő, egyes termékeknél pedig folyamatos emelkedést jelez. Ez utóbbi kategóriába sorolják a horganyzott huzal, a kerítésfo­nat és a szög iránt jelentkező és növekvő igényeket. Azért nem tudják teljesíteni az összes meg­rendelést, mert a szükséges alapanyag finanszírozásához nincsenek meg a pénzügyi for­rások. Az rt-ben előállított többi terméknél a vásárlói igények változatlanok. Jelenleg a termelést a likvidi­tási gondok akadályozzák. Megszüntetése érdekében a gyár vezetése többlépcsős tár­gyalást folytat a bankokkal, az Állami Vagyonügynökséggel és a hitelezőiekéi. Abban bíznak, hogy ÁVÜ garanciavállalással túljutnak mostani kritikus hely­zetükön, s a megrendelések tel­jesítésével folyamatos munkát és elfogadható keresetet tudnak biztosítani a dolgozóknak. Kanadai szakértők csapata lá­tott munkához Nógrádban a megyei regionális vállalkozás- fejlesztési alapítvány megbízá­sából. A kis- és középvállalkozások alapításának, működésének se­gítésére létrejött alapítvány vál­lalkozásfejlesztési központot és hálózatot kíván létrehozni, eh­hez készítik az üzleti tervet a szakértők, mégpedig a kanadai kormány finanaszírozásával. Három héten át önkormányzati képviselőkkel, ipari, mezőgaz­dasági, kereskedelmi, oktatási szakemberekkel, bankárokkal és vállalkozókkal találkozva gyűjtik a tapasztalatokat. Ezt követően - elképzelései­ket az alapítvánnyal egyeztetve - október végére készítik el a végleges üzleti tervet a megye részére. (MTI) Úgy tűnik, jó úton halad a kamarai törvény, hiszen a több éves előkészítő munka után várhatóan még idén az országy- gyűlés elé kerül. A tervezet kidolgozásának folyamatában az Igazságügyi Minisztérium valamennyi ér­dekképviseleti szervezet véle­ményét kikérte, s közel 30 szer­vezettel érdemben egyeztette elképzelését. A tervezet szöve­gébe minden olyan kívánságot beépített, amely szakmailag el­fogadható volt, s nem ütközött más törvénybe. A vállalkozók mindenekelőtt gazdasági helyzetük megszilár­dulását várják a törvénytől. Be­vételeik növekedésére számíta­nak a kontárok kisöprése révén, s a vállalkozók becsületének el­nyerésében bíznak a mester­vizsga-rendszer visszaállításá­val, s a szakmák színvonalának emelésével. Hosszú távon valóban lehet egyfajta „tisztító” hatása a meg­alakuló három - ipari és keres­kedelmi, kézműves, valamint mezőgazdasági - kamarának, ám túlzott reményeket táplálni és főleg gyors sikereket re­mélni, naívság lenne. A piac egészét kell rendbe tenni. S ebben az óriási munká­ban csak egyetlen tényező lehet a kamarai törvény hatályba lé­pése. Valószínűleg azonban még sok-sok törvény, de min­denekelőtt a nemzeti jövede­lem, az ipari termelés, s ennek következtében a munkabérek növekedése vezethet el oda, hogy a ma még burjánzó fekete gazdaság elveszítse a talajt a lába alól. D.Zs. Munkahely is van, munkanélküliek is vannak A közvéle­ményt leginkább foglalkoztató kérdés, vajon hány munka­nélküli van az országban? Ezt kérdeztük dr. Tóth Tihamér- tól, a Munkaügyi Miniszté­rium politikai államtitkárá­tól.-Ez év márciusától csök­kenőben van a munkanélkü­liek száma! Tulajdonképpen számítani lehetett rá, mert már a múlt év végén és az év első két hónapjában csökkent a növekedés üteme.- Márciustól mennyivel csökkent a munkanélküliek száma?- Februárban több mint 700 ezer munkanélküli volt. Márciusban már 700 ezer alá kerültünk, áprilisban 680 ezer volt. Májusban 665 ezer, júniusban 657 ezer regisztrált munkanélküliről beszélhet­tünk. Ebben természetesen a keresetpótlékot élvezők is benne voltak. Júliusban meg­jelentek a pályakezdők, akik előbb regisztráltatják magu­kat nálunk, aztán mentek munkát keresni. Ezzel 20 ezerrel több, 677 ezer „ügyfe­lünk” lett. Vártuk, hogy au­gusztusban tovább növekszik ez a szám, de nem így történt. Jelentkezett ugyan 6 ezer újabb pályakezdő, de ugyan­akkor 8 ezer ember szerzett állást magának. Szeptember­től, a nyári idénymunkák vé­geztétől, ismét bizonyos mér­tékben növek­szik majd az ál­lásnélküliek száma.-A munkaerőhivatalok a betöltetlen állások számát is nyilván tartják?-Természetesen! Érdekes, hogy ezek száma hónapról hónapra növekszik. Július­ban 36 814, augusztusban 37 380 betöltetlen munkahely volt az országban.

Next

/
Thumbnails
Contents