Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-05 / 181. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. augusztus 5., csütörtök Csütörtököt mondunk Mottó:„Ami jó van az életben, az erkölcstelen, törvényellenes, vagy hizlal. Esetleg rákot okoz a kísérleti egerekben, vagy féktelenül megadóztatják.” (Murphy törvénykönyvéből) Ami az életben jó, és esetleg élelmiszer, az a fentieken kívül romlott is lehet. Sőt: lehet romlott úgy, hogy észre sem vesz- szük - míg bele nem kóstolunk. A kereskedelem végeláthatatlan praktikáinak jóvoltából. Lyukak a puklisodás ellen a kefir tetején, egyszerű dátumbélyegzővel egyszerűen „felülnyomott” eltarthatósági- vagy gyártási idő, és még sorolhatnánk. Ha már a kereskedelemnél tartunk: e héten emlékezzünk meg az üvegbetétről is. Eddig úgy tudtuk: jól körül kell nézni, hol és mi olcsóbb, s ezután vásároltuk meg az adott terméket. Ha ez betétdíjas üvegben zárt innivaló, ezután fizetésnap előtt azt is jól meg kell majd nézni, hova visszük vissza. Emitt ennyit, amott annyit kapunk érte. Igaz, a törvény betartására vigyázók azt ígérték: éberen őrködnek a visszaélések felett - s megemlítik például, hogy harmincezer forintig büntethető, aki a valutához hasonlóan az üvegbetétnél is külön vételi és eladási árfolyammal dolgozik. Mire rend lesz a kereskedelemben, és ezzel együtt a mezőgazdaságban is (utóbbi akkor következhet be. ha majd nem kell rendőr Bujákon az aratáshoz), addig valószínűleg már mindaz megvalósul, ami a salgótarjáni sci-fi találkozón még mint álom került szóba került. Mert a sci-fi írók hovatovább racionálisabban gondolkodnak a jövőt illetően, mint mondjuk az önkormányzatok. Boldogult Isaac Asimovnak szerintem soha nem fordult volna meg az agyában, hogy úgy oldja meg a szemétszállítást- és tárolást, mint ahogyan azt a kevésbé fantasztikus (és még kevésbé tudományos) tarjám önkormányzat keresztülvitte, amikor (ha nem is „mindörökké”, de tíz kerek esztendőre) újfent a salzburgiakra bízta a szemétkezelést. A „Chateauvalloni polgárok” Kovalicsai egész szépen meg- tollasodtak belőle ... Mielőtt valaki megszólna, hogy mit papolok itt tudományról. meg fantasztikumról, annak részben igaza van. Furcsa is, amikor a honi buszok és vonatok a történelem vonatával szembe közlekednek - teljes gázzal a középkor felé. A röghöz kötést ugyan nem iktatták törvénybe - csak az áfa-módosítás jóvoltából megemelték a közlekedési tarifákat... Balázs József Mit kell tudni a jövedéki engedély-kérelmekről? Nem elég, hogy az anyagi források szűkössége gúzsba köti a kultúrát, rend sincs ezen a területen. Mondhatnám azt is, hogy botrányos dolgoktól hangos a szellemi élet, de ez nem lenne igaz. Mármint a hangosság ... Ugyanis a politikai és gazdasági élet ellentmondásai, feszültségei - melyek direkt módon is hatnak az emberek mindennapjaira - éppen elég vihart kavarnak ahhoz, hogy a közvélemény nagy része közömbösen viseltessék a kulturális életben tapasztalható anomáliák iránt. Pedig, hogy vannak ilyenek, bizonyítja néhány friss ügy is. Elég csak a hanglemezgyártó vállalat élén bekövetkezett kurta-furcsa váltásra, vagy a Budapest Táncegyüttes budai székháza körüli hercehurcára, az Állami Népiegyüttessel való esetleges egyesítés tervére gondolni. Egyik esetben sem látszanak az igazi indokok, a háttérben munkáló valóságos érdekek. Mindegyiknél szomorúbbnak tartom azonban azt, amit a Gondolat - Jel legutóbbi adásában hallottam. A rádió kulturális folyóiratából kiderült, hogy összedőlés fenyegeti Nagy László szülőházát a Veszprém megyei Iszkáz községben. Annak a költőnek az emlékházával van a baj, aki a huszadik század második felének - Illyés Gyula mellett, vagy után - egyik legnagyobb tehetségű és hatású magyar lírikusa volt. Ilyen probléma minden épülettel előfordulhat - pláne egy sok évtizedes, minden bizonynyal kezdetleges módon készült parasztházzal -, ezért nem any- nyira a jelenség az érdekes, hanem az a mód a felháborító, ahogyan ezt kezelik a riportban- Papp Ágnes mikrofonja előtt- is megszólaltatott illetékesek. Senkinek - minisztériumnak, írószövetségnek, megyei közgyűlésnek, helyi önkormányzatnak - sincs rá pénze, hogy e folyamatot megállítsa, mindenki a másikra mutogat, a másiktól várja, hogy lépjen, adakozzon. Görgey Gábor írónak volt igaza, amikor arról beszélt, hogy vannak dolgok, amiknek a finanszírozását az államnak ha; tározottan fel kell vállalnia. Ő ezért nem fizetett annak idején egyetlen fillért sem a Nemzeti Színház felépítésére. Meggyőződése, hogy amit a hatalmon lévők akarnak, arra igenis van, jut manapság is fedezet. Rá sem merek gondolni, hogy milyen következtetés vonható le ebből. Azt ugyanis nem akarom feltételezni, hogy netán valakik tudatosan arra Játszanak”: Nagy László emlékhelye idejekorán az enyészet sorsára jusson. * * * Születésnapi beszélgetésre szólt a vasárnap esti invitáció: a TV 1 így kívánt megemlékezni a jeles tudósról, a történelemtudományok professzoráról, a Tudományos Akadémia májusban újjáválasztott elnökéről, a- szellemi és fizikai teljesítőképessége láttán nehéz elhinni - nyolcvanéves Kosáry Domokosról. Tiszteletre méltó szándék vezette a műsor készítőit - élükön Simkó János szerkesztő-riporterrel - s nemcsak rajtuk, hanem elsősorban az ünnepelten múlott, hogy a portréfilm nélkülözött minden - a kerek évfordulóval rendszerint együttjáró - pátoszt, formális érzelmességet. Nem elsősorban. - mint ahogyan ilyenkor szokásos - a jubiláns életútját mutatta be, hanem egy sajátos huszadik századi értelmiségi magatartást, amely - Kosáry saját minősítése szerint - egy „európai magyarra” jellemző. Az ő gondolkodásában nincsenek ellentmondásban, -ellenkezőleg: harmonizálnak - a nemzeti és az egyetemes érdekek, a kulturális, morális értékek, nem gyengíti, hanem erősíti egymást a ráció és az érzelem. Különösen figyelemre méltó volt az, amit a szabályozatlan és ezért fékezhetetlen indulatok nem kívánatos szerepéről mondott az idős tudós. Bölcsessége, élettapasztalata épp elég alapot ad számára, hogy kijelentse: az emóciók túltengése destabilizációhoz, érzelgősséghez, bosszúálláshoz vezet. Ahhoz is gazdag ismerettel rendelkezik, hogy észrevegye: a gondolkodásban, a cselekvésben a sokkhatások gyűrik maguk alá az ésszerűséget, a józan megfontolást. Elismeri, hogy a magyarságnak az elmúlt évtizedek során jócskán volt része ilyen megrázkódtatásokban ... Vajon a kései órán mennyien vállalkoztak végignézni ezt az igényes párbeszédet? Látták-e azok, akikhez feltétlenül el kellene jutnia Kosáry Domokos - a racionalitás, a történelmi szemlélet nélkülözhetetlenségéről kifejtett - nézetei?- csongrády Hírmondó Salgótarján. Megjelent a Hírmondó, a Balassi Bálint Könyvtár havi tájékoztatójának augusztusi száma. A lap a többi között közli a könyvtár nyári programjait, beszámol az új szerzeményekről s gazdag anyagot kínál a gyermekek számára, köztük játékokat, rejtvényeket. Az érdeklődők rövid összefoglalókat, részleteket is olvashatnak a lapban a helyi művelődéstörténet tárgyköréből. E számban például Bánkot, a né- zsai Reviczky-kastélyt mutatja be a Hírmondó, s szól a régi magyar mulatságok színhelyeiről, az ivókról. Mint ismeretes, az 1993. július 1-jén hatályba lépett törvény értelmében az úgynevezett jövedéki tevékenységek folytatásához külön engedélyt kell kérni. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint a jövedéki termékek körébe tartoznak a mesterségesen fermentált dohány-félék, a dohánygyártmányok (szivar, cigaretta), a szeszgyártási termékek (nyers-, finomított-, víztelenített-, regenerált és denaturált szesz), a lepárlással előállított pálinka, a borpárlat (magas- és középfokú, valamint a közvetlen lepárlással előállított fogyasztási borpárlat), a szesz (az ipari szesz gyártásakor, valamint a pálinka és borpárlat előállításánál keletkezett alszesz, elő- és utópárlat), a szeszes italok ( az etilalkoholból, borpárlatból hideg úton készített rum, pálinka, vodka, whisky, likőr, brandy, különleges borpárlat, fogyasztási borpárlat, kevert ital, gyümölcspáA magyarországi szlovákok alternatív szervezeteinek képviselői a közelmúltban látogatást tettek a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökénél. Tájékoztatták Iván Gasparovi- csot a hazai szlovák kisebbség linka alapú ízesített szeszes ital), a sör (az 1,5 %-os alkohol tartalmat meghaladó főzött- és fejtett sör), a kőolajtermékek (motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj és könnyű fűtőolaj). Ä fenti termékek előállítására, önálló raktározására, tárolására, nagy- és kiskereskedelmi forgalmazására, exportálására, importálására, továbbá a nyers-, pörköltkávé és kávékivonat importjára és kiskereskedelmi árusítására kell engedélyt kérni 1993. augusztus 30-áig. A külön erre a célra rendszeresített „Kérelem a jövedéki tevékenység folytatásának engedélyezésére” című nyomtatványon kell benyújtani az igényt, 300 forintos okmánybélyeg kíséretében. A hatóság a benyújtást követő 6 hónapon belül köteles a kérelmet elbírálni. (Amíg a válasz meg nem érkezik, de legkésőbb január végéig lehet a felsorolt tevékenységeket engedély nélkül folytatni.) A kérelmeket a területileg illehelyzetéről, különös tekintettel a jelenleg is monopolhelyzetet élvező Magyarországi Szlovákok Szövetsége és nemzetiségen belüli ellenzék egymáshoz való viszonyából eredő kedvezőtlen jelenségekre. Kérték tékes vám- és pénzügyőrséghez kell eljuttatni. Az alábbiakban közöljük, hogy mely megyék tartoznak egy-egy területi parancsnoksághoz: Baranya, Somogy és Tolna (7601 Pécs, Munkácsy M. u. 6. Pf. 247.), Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok (6001 Kecskemét, Batthyány u. 9. Pf. 303.), Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Heves (3501 Miskolc, Horváth u. 19. Pf. 28.), Csongrád és Békés (5701 Szeged, Jókai tér 9. Pf. 449.), Győr-Sopron, Komá- rom-Esztergom és Veszprém (9002 Győr, Eszperantó u. 38. Pf. 304.), Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg (4001 Debrecen, Hatvan u.45. Pf. 56.), Zala és Vas (8901 Zalaegerszeg, Kossuth u. 35. Pf. 200.), Pest, Fejér és Nógrád (1064 Budapest, Rózsa F.u.107 v. 1378 Budapest Pf. 11.) VP Fővárosi Parancsnokság (1084 Budapest, Auróra u.29-31 v. 1446 Budapest 8. Pf. 456). vendéglátójukat, hogy anyaországuk nyújtson anyagi és egyéb segítséget a szervezeteik működőképességéhez szükséges feltételek biztosításához. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartásban. F estmény tárlat A Szondi-ünnepségek keretében nyitották meg Drégelypalánkon Kolozsvári Grandpierre Miklós Utak című kiállítását, amelyen olajképek és akvarellek láthatók. Fotó: Kun Király József Vizit a szlovák parlament elnökénél Valójában kit véd a törvény: a tisztességes állampolgárt vagy a bűnözőt? Ahol a vagyon zöme a fejekben van A munkavállalói tulaj donfor már ól Minden társadalomban voltak, vannak és valószínűleg lesznek is bűnözők. Nem mindegy azonban, hogy a társadalom hogyan kezeli ezt a tényt, mit tesz ellene. Egyesek úgy vélik, hogy a rendőrség tehetetlen a bűnözőkkel szemben.- Igaz ez? - kérdeztem Sándor Béla őrnagyot, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjét.- A rendszerváltáskor sok régi jogszabályt megszüntettek, helyette olyan új jogszabályok születtek, amelyek „liberalizálták” a bűntetőeljárás-jogot.- Mit kell ezen érteni?- Megszüntettek több olyan hatósági, jogi intézményt, mint például a rendőrhatósági felügyelet, szigorított őrizet. Módosultak az őrizetbevétel, az előzetes letartóztatás alkalmazásának a szabályai. Ezek az intézkedések nyilvánvalóan a jogállamiság feltételeinek a biztosítása érdekében történtek. Helyettük azonban nincsenek olyan törvényes eszközök, amelyek az európai normáknak megfelelnek és hatékonyan alkalmazhatók a bűnözés elleni harc során.- Egyáltalán: hogyan lehet ma a bűnözőt lakat alá tenni?- A büntetőeljárás során alkalmazható kényszerintézkedések tételesen szabályozva vannak. A törvény egyértelműen meghatározza, hogy milyen esetekbe és kikkel szemben lehet alkalmazni az őrizetbevétel és az előzetes letartóztatás jogintézményeit. Ugyan a rendőrség elrendelheti az őrizetbevételt, de ez mindössze öt napig tarthat, ez idő alatt el kell dönteni, hogy fennállnak-e mindazok a körülmények, amelyek lehetővé teszik a javaslattételt az ügyészség felé az előzetes letartóztatás indítványozására. Amennyiben az ügyész egyetért, akkor a területileg illetékes bíróságnál indítványozza az elkövető előzetes letartóztatását. Tulajdonképpen az őrizetbevétel törvényes határidejének lejárta után a rendőrség már csak javasolhatja azt, hogy az elkövető továbbra is lakat alatt maradjon. Igen részletes indoklást kell benyújtani a bírósághoz, hogy mi teszi ezt szükségessé. Gyakorlatilag ehhez a bűncselekmény elkövetését is csaknem teljes körűen kell már bizonyítanunk. Hadd mondjam el, hogy 1991-ig a bűncselekmények száma soha nem látott mértékben emelkedett, a magyar rendőrség. ezen belül a megyei fő- kapitányság összehangolt intézkedésekkel elérte, hogy ez a növekedés megállt, sőt megyénkben, mint ahogyan országosan is, csökkenés tapasztalható. Egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy rosszabbodik a közbiztonság, de nyilvánvalóan a sértettek, érthető módon, másképp ítélik ezt meg. Erre mondjuk, hogy gyengül a szubjektív biztonságérzet.- A bűnözés akadályozásában hogyan tudnak segíteni polgárőrségek?- A rendőrség örömmel fogad minden olyan lakossági szerveződést, ami a lakóterületek közbiztonsága védelmére jön létre. Ehhez van olyan szervezeti egységünk, főkapitánysági szinten is, amelynek többek között az a feladata, hogy támogassa a polgárőrségek megalakulását és a már meglévő lakossági önvédelmi csoportok munkájához szakmai, technikai segítséget nyújtson. , -Milyen jogkörrel rendelkeznek7- Jogkörük nem haladja meg a minden állampolgár számára biztosított állampolgári jogokat, de ha a rendőrséggel együttműködve végzik tevékenységüket, akkor hatékonyan tudnak fellépni a bűncselekmények megakadályozásában. Sajnos megyénkben elég kevés településen ismerték fel, hogy maguk a lakók is sokat tehetnek azért, hogy községükben kevesebb bűneset történjék. Talán az ön- kormányzatok részéről nagyobb kezdeményezőkészséget kellene tanúsítani. * A Sándor Bélával történt beszélgetés óta egy kérdés nem hagy nyugodni: a büntetőjog humanizálása - véleményem szerint - a bűnözőknek kedvez, ezzel együtt növeli a tisztességes állampolgárok veszélyeztetettségéi, vagyis korlátozza biztonságukat. Tulajdonképpen kit véd a törvény: a tisztességes állampolgárt, vagy a bűnözőt? Kazinczi Anikó (FEB) Alig egy hónapja törj tént, hogy az egyik jóhírű pénzügyi tanácsadó vállalatot csaknem teljes egészében az alkalmazottak és a vezetők vásárolták meg, természetesen jelentős összegű hitel segítségével, nem csekély adósságot vállalva. A részvényekből szívesen vásárolt volna egy hasonló profdú nyugat-európai cég is, amelyik nem lebecsülendő rendelésállományt is hozott volna magával... Az olyan cégek, amelyek vagyona túlnyomórészt könyv- szakértőinek, mérnökeinek, ügyvédeinek, szervezőinek fejében, kisujjában van, a legalkalmasabbak a munkavállalói illetve a vezetői tulajdonlásra. A nagy ügyvédi irodák, szakértő, tanácsadó és tervező vállalatok, amelyek a világ számos pontján jelen vannak, részben ún. személytársaságokként működnek: vezető szakértőik, munkatársaik egyben tulajdonostársak. Felvetődik, hogy az említett magyar cég munkatársai milyen indítékok alapján utasították el a külföldi befektetőt és miért vettek tetemes adósságot a nyakukba a tulajdonjogért? Vélhetően elsősorban foglalkoztatási okokból: az állásukat féltették. Csakhogy a mai éles piaci versenyben választani kell, hogy kevesebben végzik el ugyanazt a munkát, vagy ugyanannyian, de kisebb fizetésért. Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy több ember munkájához nagyobb helyiségekre van szükség, azaz több dologi költség terheli a vállalkozás kasszáját. Mérlegelni kell, hogy a „csereszabatos”, másokkal is pótolható munkaerő többletterhe könnyen vezethetetlenné teszi az ilyen vállalatot, pedig ők is tulajdonosok, nekik is szavuk lehet a döntésekben. Valószínűleg ez a csoport lesz az, amely részvényeit eladva, megnyitja az utat egy új tulajdonosi szerkezet felé. Könnyen megeshet tehát, hogy éppen a most elutasított befektetőknek nyitnak kaput egy későbbi, netán nehezebb időszakban... B. T.
