Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

1993. augusztus 5., csütörtök BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Parkolóhely híján Van, akit nem zavar, hogy másokat zavar: megáll ott, ahol éppen dolga adódik, akadályozva ezzel a a szabályosan várakozó autó­sokat! A probléma nem újkeletű, Balassagyarmat belvárosának „krónikus betegsége” a parkolóhely hiány. A város képviselői várhatóan még az ősszel tárgyalnak e problémáról. Négyszáz állomással Drégelypalánk.A néhány évvel ezelőtt átadott 400 állo­másos crossbar telefonközpont újabb 400 állomással bővült, mert annak idején úgy alakítot­ták ki, hogy egy-két év múlva képes legyen újabb 400 állomás befogadására. Az első négy­százból a honti és az ipolyvecei önkormányzatokkal kötött egyesség alapján döntően a dré- gelypalánkiak jutottak telefon­hoz. Ez azt jelenti, hogy jelen­leg a lakosság 25-30 százaléká­nak sikerült széles körű kapcso­latot teremteni a világgal a „táv­recsegő” révén. Időközben kiépítették az új, nagyobb átmérőjű, befogadó- képességű távvezetéket Balas­sagyarmat és Drégelypalánk között. A mostani műszaki át­adás azt jelenti, hogy Ipolyve- cén és Honton 70-80 százalék­ban létszámarányosan jutnak te­lefonhoz a korábbi igénylők. Égető gondok a tűzoltóságon Súlyos gondot jelent, hogy a balassagyarmati önkormányzat tűzoltósága meglehetősen el­avult felszereléssel rendelkezik, annak ellenére, hogy nemcsak a város, hanem egy kisebb régió védelme van rá bízva. A probléma enyhítése, meg­oldása érdekében a bálassa- gyarmati önkormányzat, vala­mint a Nógrád Megyei Tűzoltó­parancsnokság illetékesei kö­zött megállapodás született. Az Ipoly-parti város önkormány­zata vállalta azt, hogy a hivatá­sos tűzoltóság eszközeinek kor­szerűsítése és fejlesztése érde­kében, a működősképesség megőrzése, illetve javítása cél­jából 2.4 millió forinttal támo­gatja a megyei tűzoltóparancs­nokságot. Ennek fejében a megyei pa­rancsnokság egy középkategó­riájú gépjárműfecskendő be­szerzésére ad be pályázatot. A céltámogatás során megvá­sárolt gépjárműfecskendőt a ba­lassagyarmati önkormányzat tűzoltósága kapja majd meg. Munkanélküliek ellátása Magyarnándor. Havonta eddig nem kevesebb, mint 120 ezer forint kiadást jelentett az ön- kormányzatnak a munkanélküli ellátás alól kikerülők támoga­tása. A településem eddig har­minc ember ellátásáról kellett az önkormányzatnak gondos­kodnia, azonban a megyei munkaügyi központ előrejel­zése szerint az év végére közel félszázan kerülnek majd ki a munkanélküliek ellátása alól. Ez azt jelenti, hogy éves szin­ten mintegy másfél millió forint terheli majd az önkormányzat egyébként is szűkre szabott költségvetését. Hasonló a helyzet Cserhátha- lápon és Debercsényben is, ám az említett két településen szám szerint kevesebben vannak a támogatásra szorulók. A két fa­luban összesen 15 embernek már nem jár a munkanélküli já­radék, év végére azonban várha­tóan megduplázódik a létszá­muk. Megrendeléshiány miatt kényszerleállás a bútorgyárban A gátlástalan import tönkreteszi a szakmát Csízek Ferenc, az Ipoly Bú­torgyár Rt. elnök-vezérigazga­tója elöljáróban többször meg­kért arra, hogy jelezzem: ami megjelenik lapunkban a vele történt beszélgetés alkalmából, az kizárólag az akkori állapo­tokra vonatkozik. Érthető a kívánság, mert ma­napság jóformán óráról órára, napról napra változnak az elő­zőkben biztosnak hitt tények, konkrétumok, jó, vagy kevésbé jó helyzetek. Többen igen talá­lóan jellemzik a mai átmeneti állapotunkat. Egy biztos: a ki­számíthatatlan bizonytalanság.- Két hete áll a gyárunk meg­rendeléshiány miatt. A balassa­gyarmati bútorgyártó üzemben teljes, a szécsényiben pedig részleges a leállás - érzékelteti jelen valóságukat a talpraesett­ségéről, a nehéz helyzetekben is megoldást találó, a rendeletek szövevényeiben jól eligazodó, jó vezetőkészséggel rendelkező mérnök szakember.- Ennek bekövetkeztéről elő­zőleg szót váltottak a dolgozók­kal?-Nem volt rá szükség, mert előszelét már érezték: pangott az üzem. Egyébként tudnánk dolgozni, de az igazgatóság úgy döntött, hogy 30 százalékos ka­pacitás-lekötéssel nem szabad termelni.- Mire használják fel a kény­szerszabadságot?- A karbantartási munkák bi­zonyos részének elvégzésére. Ahol szükséges: a gépeken, be­rendezéseken kicseréljük az al­katrészeket. Ez a szokásos évi feladat részét képezi.- Gondolom, nem jelent ál­lamtitkot, ha megkérdem: mibe került ez a leállás?- Hat-nyolc milliós bevétel- kiesést. A dolgozók erre az idő­szakra természetesen megkap­ják átlagfizetésüket.- Ha újra kezdik a termelést, milyenek lesznek a feltételek?- A Kiskegyedben júniusban egy reklámkampányt indítot­tunk az új vevők megszerzése, termékeink jobb megismerteté­sére. Az eredmény úgy tűnik, kezd beérni. A jelenleg beérke­zett igények alapján augusztus 1-jén 80-90 százalékos meg­rendelés állománnyal indíthat­tuk újra a termelést. Az új igé­nyek a nagyvárosokból, kon­centráltan a Domus áruházakból érkeztek. Azért innen, mert ők a saját árrésükből kiegészítették az általunk nyújtott vásárlási kedvezményt, amely a megren­delőknek augusztus 30-áig áll rendelkezésükre.- Ön már korábban is emlí­tette, hogy a szakmában június és a július nem tartozik a leg­jobb hónapok közé. Ezt, vala­mint a szakma mélyrepülését, az egyre erőteljesebben csökkenő fizetőképesség hiányát és a re­cessziót figyelembe véve, mi okozza a legnagyobb feszültsé­get, idegességet, a legtöbb gon­dot?- A gátlástalan import. Búto­raink minősége csaknem eléri a nyugatiét, amiért 30-50 száza­lékkal kell többet fizetni a hazai vásárlóknak. Nehezen érthető és elfogadható az itteni terme­lők hátrányos helyzete. Ugyanis a követelmények nem azonosak a hazaival. Fogalmazhatnék másképpen is, de abban re- ménykedek, hogy valahol, va­lakik meghallják mostani gon­dolataimat. Amennyiben a kormány továbbra is háttérbe szorítja a hazai bútorgyárakat, akkor a ma még működő üze­mek, vállalatok is tönkremen­nek, sorra veszítik el a korábban nehezen megszerzett piaci pozí­cióikat. A hivatalos kormányfelfogás a gátlástalan importot úgy tün­teti fel, hogy hulljon el a fér­gese, azoknak a hazai gyártók­nak, akik nem képesek talpon maradni a versenyben. Ezt a fel­fogást és gyakorlatot a gyenge magyar gazdaságra nem lett volna szabad alkalmazni. Ugyanis a piaci viszonyokhoz piaci körülmények is kellenek.-Az előbbieket felfoghatom úgy, mint valamiféle jövőképet?- Fő törekvésünk továbbra is, hogy az eddig megőrzött likvi­ditásunkat megtartsuk.-Közreadná ennek módsze­reit is?-Ne haragudjon, de ez ma­radjon az én, illetve az rt. üzleti titka. Venesz Károly Bevételkiesés Nógrádkövesd. A Galgagu- tai Mezőgazdasági Szövetkezet őszi búzatábláit is komolyan sújtotta a kitartó aszály. A 200 hektárnyi területről a tervezett­nek alig az 50 százaléka került a magtárba, illetve a Nógrád Me­gyei Gabona Rt.-hez, mert ko­rábban az egész idei termésüket eladták a felvásárló vállalatnak. Ennek ellenében ők biztosítot­ták az őszi szántási-vetési mun­kálatokhoz szükséges pénzt. Egyébként az aszálykár ötmillió forint bevételtől fosztotta meg a gazdaságot. Sajnos a folyamat nem zárult le. Bár nehéz pontosan meg­ítélni, milyen nagyságú aszály­kár lesz az őszi betakarítású nö­vényeknél, az viszont már most egyértelmű, hogy a gazdaság pénzügyi nehézségei tartósul- nak, illetve a bevételkiesés nagyságának megfelelően ne­hezednek. Szentkút „vetélytársa” A Tsitári forrásokhoz, a legutóbbi Szent-Anna búcsún közel ezer hívő zarándokolt el. Nem meglepő, hogy szépítik a környéket, szeretnék a kápolnát körülvevő kerítést is megcsinálni. Aránytalan arányok Rekonstrukció • Hont. Megújult a település művelődési háza. A belső felújí­tási munkálatok során kicserél­ték a padlót, új burkolattal lát­ták el a falat. A régi berendezé­seket is újakkal váltották fel. A rekonstrukció 800 ezer forintba került. Kuratóriumi tag • Balassagyarmat. Döntött az önkormányzat képviselő-testü- lete abban a kérdésben, hogy ki képviselje a várost a Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumában. Egyhangú szavazással döntöt­tek: Soós Géza képviselő tölti be ezt a funkciót. Szigetelt tető • Drégelypalánk. Két éve hú­zódó közösségi gondot utasított maga mögé az önkormányzat, amikor egy sikeres versenytár­gyalás után a legjobb ajánlatot tevő Érsekvadkerti Építő Szö­vetkezetét bízta meg az általá­nos iskola lapos tetejének és bádogos szerkezetének kicseré­lésével, hogy ne ázzon be az épület. A műszaki átadásra e hét keddjén került sor. Az új lapos tető háromszoros szigetelést kapott, majd gyöngykaviccsal szórták be. Az építők egy hónap alatt teljesítették vállalt kötele­zettségüket. A pótmunkákat is beleszámítva csaknem egymil­lió forintba került az elvégzett munka. Téma: az Ipoly völgye • Balassagyarmat. A 19. ipolyszögi természetvédelmi tábor keretein belül, augusztus 5-én, csütörtökön 16 órától a városi könyvtárban Nagy Imre tart előadást az Ipoly völgyéről. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Dejtár. A helybeli Konzerv Zöldség- és Gyümölcsfeldol­gozó Kft. az idei jelentős export lebonyolításához 20-27 millió forint export előfinanszírozási hitelt kért. Az uborka feldolgo­zási szezon már megkezdődött, a kérelem elbírálása még nem zárult le. Az érintett pénzintézet lassúsága azonban megzavar­hatja az eddig megkötött - ak- reditívvel biztosított - 60-80 ezer dolláros megrendelés telje­sítését, ugyanis az alapanyagért készpénzzel kell fizetni. De fo­rintot igényel a termelőberen­dezések működtetése és a dol­gozók bérének kifizetése is. Legfrissebb információnk sze­rint az illető bank két héten be­lül rendelkezésre bocsátja a kért összeget, így nyugodtan tudnak majd a kft.-ben dolgozni. Amennyiben nem érkezik meg a jelzett pénz, akkor bizonyta­lan a termelés folyamatossága. Közismert, hogy nincsenek túlfizetve a közalkalmazottak. Balassagyarmaton például az óvodák­ban 14, az általános iskolákban 16, a középiskolákban 19 ezer a bruttó átlag­bér. De az orvosok, az ápolók és a szo­ciális gondozók sincsenek jobb helyzetben. (Vala­melyest mérsékli a gondot, hogy a gyarmati önkor­mányzat legutóbbi ülésén elfogadták azt a javaslatot, mi­szerint azok a köz­alkalmazottak, akiknek a bérbeál­lása nem éri el a 80 százalékot, fizetés- emelést kapnak.) Mire elég ez a bruttó 14-20 ezer forint? Körülnéztünk a helyi boltokban: egy kilogramm ke­nyér ára 50-100 fo­rint körül mozog. Eszünkbe juthat, hogy valamikor egy kifli 20 fdlérbe, egy kiló kenyér meg 3,60-ba került. (Még abban az idő­ben, amikor 1600-2500 forint volt egy „átlag pol­gár” átlagfizetése.) Nos most egy kifli húsz-huszonöt- ször annyiba kerül, mint hajdanán, egy kiló kenyér szintén. Persze az átlagfize­tések is „megnőt­tek”: mintegy hét-nyolcszoro­sukra! Emlékezés Szabó Vladimír. Talán kevesen ismerik mun­kásságát, pedig sokak szerint az életmű érdemes arra, hogy megőrizzük azt az utókornak. Ki volt Szabó Vladimír? A művész 1905. december 5-én született Balassagyarmaton. Édesapja 1900-ban második kinevezett tanárként került az Ipoly mentére, az akkor alapított Magyar Királyi Ál­lami Főgimnáziumba. 1922-ben költöztek Buda­pestre, ahol az ifjú Vladimír a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula. Csók István, Vaszarv János és Benkhardt Ágoston tanítványa lehetett. Maid két év római ösztöndíj következett később Párizsban és Amszterdamban folytatta tanulmá­nyait. Mozgalmas élete során számos hazai és külföldi elismerésben volt része: kétszer kapta meg a Munkácsy-díjat, de érdemes és kiváló mű­vészi címmel is kitüntették. A szülőföldhöz való kötődését erősítette, hogy megkapta a Horváth Endre képzőművészeti díjat. Sajnos már csak ha­lála - 1991. december 3l-e - után, az elmúlt év októberében az özvegye vehette át posztumusz díszpolgári címét. Balassagyarmat város ön- kormányzata szerelné megőrizni a művész ha­gyatékát. Augusztus 3-án Szabó Vladimír emlék- kiállítás nyílt a Palóc Múzeumban és tervezik, hogy a neves művész szülőházán emléktáblát avatnak majd. Fizetésemelés Balassagyarmat. Öt fős lét­számcsökkentéssel megoldották 12 személy 15 százalékos bér­emelését a Balassagyarmat és Vidéke Áfész központjában. A hálózatban dolgozók béremelé­sére az első féléves eredmények alapján, az igazgatóság dönté­sének megfelelően differenciál­tan, átlagban 10 százalékban, vagy ennél nagyobb mértékben kerül sor. Az érintettek január 1-jével visszamenőleg jutnak majd a pluszpénzhez. Helyet az ifjúságnak! A honti tüzoltószertár átalakítását követően az épület eredeti funkcióját megőrizve, de már megosztva, a jövőben ifjúsági ház­ként is működik. Felvételünkön Németh Mihály az önkormány­zat alkalmazottja a külső tatarozási munkálatokat végzi. FotórGyurkó Péter Az export is pénzbe kerül

Next

/
Thumbnails
Contents