Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

4 hírlap látóhatár Szárszó — vélemények Szárszói nyilatkozat A Szárszó nevű vén kandúr Az 1943-as szárszói tábor évfordulója alkalmából a Püski Ala­pítvány és a Szárszó Baráti Kör rendezésében 1993. augusztus 23- 29. között ismét összegyűlt a magyar szellemi és politikai közélet több mint 1500 képviselője. Az 1993-as találkozó célja az volt, hogy:- megemlékezzen az 50 évvel ezelőtti szárszói találkozóról,- áttekintse a magyarság sorskérdéseit, a magyarság jövőjét meghatározó nemzetpolitikai, gazdasági, kulturális feladatokat,- a szólásszabadság elvének tiszteletben tartásával fórumot biztosítson a különféle nézetek és vélemények kifejtésére. A szellemi-közéleti fórumon elhangzott előadások és hozzászó­lások - az 1943-as jegyzőkönyvhöz hasonlóan - könyv alakban nyilvánosságra kerülnek. A tanácskozás résztvevői - nézeteik sokfélesége mellett is - a nemzeti összefogás megteremtésére törekednek. Egyetértettünk abban, hogy: .' ..-történelmi, erkölcsi és politikai felelősséget kell vállalni a magyarság megmaradásáért, életerejének növeléséért és jövő­jének biztosításáért,- őrizni, ápolni és gyarapítani kell a nemzeti kultúra tárgyi és szellemi értékeit,- biztosítani kell a nemzet és az ország szuverenitását, érdeke­inek érvényesülését,- meg kell őrizni az alkotmányos állam kereteit, és folyamato­san, határozottan fejleszteni kell a demokrácia és a jogállam intézményrendszerét,- ki kell dolgozni és meg kell valósítani a nemzet és az ország átfogó modernizációs programját,- biztosítani kell, hogy az ország népe békében éljen; meg kell teremteni a szociális béke feltételeit, valamennyi állampolgár létbiztonságát, munka- és megélhetési lehetőségét. Szükségesnek tartjuk:- Az élet feltétlen tiszteletét, a magyar nemzet fogyásának megállítását, a család védelmét, több gyermek neveléséhez szükséges feltételek biztosítását,- a Kárpát-medencében élő magyarokért vállalt közös felelősséget,-a hazai termelés és piac megóvását, a magyar termékek támogatását,- a tulajdon biztosítását, a tulajdon igazságos és arányos elosz­tását, széles hazai tulajdonosi réteg kialakulását,- az ország földje maradjon nemzeti tulajdon: a magyar állam, az önkormányzatok és magyar állampolgárok tulajdona,- az információs hatalom demokratizálását,- az önkényuralmi bűncselekmények elkövetőinek felelős­ségre vonását - az idő múlására tekintet nélkül - a mindenkori hatályos magyar törvények szerint,- a fejlett európai államok most kialakuló új joggyakorlatának figyelembevétejév.el az országba való betelepülés, az országban való letelepeaes szabályozását, korlátozását és ellenőrzését,- a pártérdekek, politikai csoportok hatalmi érdekei ne emel­kedhessenek nemzeti érdekek fölé. A résztvevők közös akarata volt, hogy a nemzet minden tagja be­kapcsolódhasson az ország, nemzet sorsának intézésébe, ezért java­soljuk:- nemzeti kerekasztal összehívását,- nemzeti újjáépítési program kidolgozását,- nemzeti káté megalkotását. Az ország nemcsak háborúban veszhet el, békében is. E veszélyt érzékelve mégis úgy véljük, új korszak nyílhat hazánk történetében, s a közéletében egyaránt, ha a nemzeti sorskérdések szolgálatában egyetértők kölcsönös bizalommal vitatják meg közös gondjaikat és különböző nézeteiket, mint a családban. Történelmi jelentőségű eredmény lenne, ha az újraválasztott or­szággyűlést már ez a szellem jellemezné. 1993. augusztus 29. A szárszói tábor résztvevői Befektetési kisszótár 1993. augusztus 31., kedd Az arányok egészen mások „ Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat” A tréfásan komoly, hitet és kételkedést, akaratot és öniróniát ve­gyítő Farkasházy-féle szárszói találkozót követte egy másik: elköte­lezett, de naív demokraták, partvonalon kívülre szorított, helyüket kereső sértődött politikusok táltosokkal, révületbe ejtett egykor tán értelmes emberekkel és közönséges bitangokkal gyűltek egy tá­borba, példát adandó a demokratikus vitaszellemre, s eszmét cseré­lendő, lehetőleg nemzeti sorskérdésekről. Nagy reményű vállalko­zás, mondhatom! („Idealisták és gonosztevők összeálltak, álság le­vegőköveiből várakat csináltak, teleujjongták a világot, hogy a Kárpátok alatt kiépült Európa." Ady, 1905.) Sokan fölidézik az 1943-as szárszói találkozót. Van miért. Az a 43-as a magyar szellemi élet történetének megkerülhetetlen állo­mása (igaz, a tágabb értelemben vett magyar történelembe lényeges változást aligha hozott - reménykedem, ez a mostani se fog). Akkor is keveredtek értelmes gondolatok, jobbító szenvedélyek ártalmas indulatokkal, aljas szándékokkal, hülyeségekkel. Akkor is, most is: csak az arányok egészen mások! Persze, a szellemi kapacitásbeli különbség nem a maiakat dicséri... Szárszóról nekem is Szárszó jut eszembe. 1937. december 3: egy 32 éves fiatalember e napon hajtotta szegény, szépséges-hibbant fe­jét a tehervagon kereke alá (példáját aztán többen is követték). A „harminchat fokos lázban égő, kívül-belől menekülő élőt” meg nem gondolt gondolatok is űzték. „Köztetek lettem bolond” — írta. Különben anyja kun volt, apja félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Nem érdekes. Fontosabb, hogy „országos volt a pusztulásban, no de hát ne búsuljatok.” Gusztos István Idegen nyelvi stúdió Idegen nyelvi stúdiót rendeztek be a minap a vizslási általános is­kolában, melyben a most induló tanévtől tantervi keretek között folyik majd az oktatás. Fotó: KKJ Útban Magyarország felé? 3 millió menekült Oroszországban (FEB) Miközben oroszok tízezrei álmodoznak arról, hogy Külföldön , köztük Magyaror­szágon vészelik át a nehéz idő­ket, sokak számára Oroszország a célpont, vagy legalábbis a tranzitország. Becslések szerint jelenleg legalább hárommillió menekült tartózkodik Oroszor­szágban. Többségük orosz, aki a volt Szovjetunió valamelyik nem orosz tagországából volt kénytelen távozni a helyi hábo­rúk vagy az oroszgyűlölet miatt. Lakásuk, állandó jövedelmük nincs, a mának élnek, s nem tudják, ki segíthetne rajtuk. A menekültek másik része több­nyire a harmadik világból érke­zett. Megvesztegetett követségi alkalmazottak adtak ki szá­mukra beutazóvízumot, s ők él­tek a lehetőséggel, mert azt re­mélték, hogy Oroszországból könnyebben jutnak át Svédor­szágba, Németországba vagy legalább Magyarországra. Hasszán Mohamoudnak el­lőtték a lábát Szomáliában. Vi- selős feleségével, öt kisgyer­mekével és három rokonával menekült el a polgárháború elől. Sokezer kilométert autóz­tak, míg Kenyán, Szudánon és Egyiptomon át a tengerhez ér­tek; ott egy kis hajót béreltek és Szíriába mentek, mivel azonban a hatóságok nem engedték őket letelepedni, 300 dollárért vízu­mot vettek a damaszkuszi orosz konzulátuson. 36 óra buszozás Törökországon át, kétnapos ha­jóút a Fekete-tengeren, csónak­kal Grúziából Oroszországba, végül négy nap vonatozás Moszkvába. Mohamoud keres­kedő, ezért - ha lenne miből ­itt is újra tudná kezdeni az éle­tet. De nincs lakás, és családtag­jai egy szót sem tudnak oroszul. A kurdok, afgánok, szomália- iak, angolaiak ezreit az orosz il­letékesek általában vállalati üdülőkben helyezték el, rendkí­vül mostoha körülmények közé. Mindkét fél átmenetinek tekinti ezt az állapotot: a hatóságok azért, mert saját, külföldről ha­zatelepített katonáiknak és me­nekültjeiknek sem tudnak szál­lást adni, a jövevények pedig, mert látják a nehézségeket, nem ismerik a nyelvet, és nem bírják a klímát. Az idegeneknek nem- egy­szer szembe kell nézniök a nél­külöző oroszok ellenszenvével is; egy Moszkva környéki me­nekülttábor lakóit a közelmúlt­ban úgy próbálták elűzni a helybéliek, hogy kikapcsolták a1 vizet és a villanyt, s bezárták a büfét. Az idegenek főként nem­zetközi segélyegyletek adomá­nyaiból élnek, és saját istenük­höz imádkoznak egy jobb sor­sért. Sok orosz menekült sem tehet mást Oroszországban, amely hazája is, nem is Mekkora veszélyt jelent ez a helyzet Európa más részei szá­mára? „Az orosz külpolitikai revansizmus nem közvetlen ve­szély, de ha a gazdasági helyzet tovább romlik, ha éleződik a helyzet a volt szovjet köztársa­ságokkal, és ennek következté­ben menekülthullámok áraszt­ják el Oroszországot, akkor a fenyegetés reálissá válhat” -t- nyilatkozta épp a minap Georgij Arbatov, a világhírű tudós, ösz- szesen 6 szovjet és orosz kor­mányzat tanácsadója. Nagy bulinak ígérkezik a tarjáni zenei fesztivál j jegyzés — az új kibocsátású értékpapírok előre meghatáro­zott áron történő vásárlása kamat - a kölcsönadott pénz előre rögzített ára kamatszelvény - a kamatozó kötvények levágható szelvé­nyei, erre a fizetik ki az esedé­kes kamatokat, általában csak a papírral együtt érvényes Szeretném megnyugtatni azokat a hazafias érzelmű ma­gyar állampolgárokat, akiknek nincs módjuk 1993. augusztu­sának Balatonszárszóján részt venni a népnemzeti nagyotmon- dás licitálásában, nem marad­nak ki semmiből, nem lesznek kevésbé jó magyarok, mint amazok, ezren, ott Szárszón, mert az országnak az égvilágon semmi szüksége nincs naciona­lista melldöngetésre (eddig is tele volt vele a padlás) és val­lomásösszegzésre. A szárszói táborozókon szerencsére itt semmi sem fog múlni, felettük elszállt az idő. A szélsőjobbol­dal hangadói, eszmegyártói, ideológia-fényesítői hiába kez- deményezgetik új kerékasztalok ácsolását, új nemzetvezetők ki­válogatását, ilyenféle halan­dzsaálom valóra váltásának semmiféle realitása nincs, a pil­lanatnyi reklámértéken túl. (S milyen jól megvillan minden te­levíziós híradásban a Csurka-féle szárszói fórum!) Nemhogy az állampolgárok nem kívánkoznak majd Szárszó miatt kipróbálni a magyar utat, de a most még ott díszelgő ér­telmesebb reálpolitikusok is el­párolognak onnan, az „úttól"... Nem tudom, módjuk volt-e meg­figyelni, hogy a legújabbkori nemzetvédők szónoklatai milyen magasztosak, fennköltek, maga­san szárnyalok. Olyannyira azok, hogy ennél általánosab­ban már nem is lehet programot Salgótaiján főterén szeptem­ber 6-án délután rendezik meg a III. amatőr pop-rock-jazz fesz­tivált az YPOC Amatőr prog­ramszervező Egyesület rende­zésében. Salgótarjáni képviselő­ikkel, Barabás Csabával és Langa Györggyel beszélgettünk a rendezvényről.-Milyen hagyományai van­nak a fesztiválnak? — 91-ben rendeztük meg az elsőt, melynek nagy sikere volt. Ez bizonyítja, hogy igény lenne rá, de szponzorok hiányában igen nehéz az eszmét a gyakor­lat talajára átvinni. A II. feszti­vál szervezésére kevesebb idő jutott, de ez a mostani„nagy bu­linak” ígérkezik. Komoly rek­lámhadjáratot terveztünk, len­gőplakátunk a belvárosban lát­ható.-Milyen tétje van a feszti­válnak?- Nem akarunk versengést, fogalmazni — ez az, ami soha semmire nem kötelezi az igehir­detőt. Csak az a szomorú a do­logban, hogy immár egy szín­vonalon szónokol a tudós-bölcs Saulus-Paulus értelmiségi népfrontvezér, meg az Abaújból szalasztott vb-titkár... Ezért mégiscsak kár! De egy csöppet sem kár azért, hogy a semmibe pöfögnek el (mint lerobbant Trabantok kipufogó gázai!) a nagy igék. „Nép-nemzet-ben kell gondolkodni"! „Mi felemel­jük a nemzettudatot." „Meg­erősítjük a nemzeti összetarto­zás érzését”. „Befelé nézünk a nagy magyar lelkünk felé és nem kifelé”. „Visszaszerezzük az ősi jussot az idegenektől és a felbérelt liberálisoktól”. A szélsőjobboldali érdekű és Püski - Csurka - Csoóri leie­mé nyű „Szárszó-gondolat” olyan, mint egy lekoszlott, be­teg, öreg kandúr kinyújtott mancsa a zsákmány felé, a sur­ranó madár felé. Hatalmat? Kerekasztalt? Ezeknek?! Ne tessék nevettetni! A kandúr csak azokat sebezheti meg, akik meg­szokták már a simogatását a dorombolásáért! A Szár­szó-nevű vén kandúr szeren­csére nem tudja Boszniává, Horvátországgá tenni ezt az el­keseredett Magyarországot sem! Mert tízmillió ember itt magától értetődően magyar ha­zafi! S mint ilyen, szónokok he­lyett cselekvő politikusokra vár. Erdős István célunk elsősorban a kulturális élet színesebbé tétele. Szeret­nénk, ha a nézők jól éreznék magukat és az együttesek is a nagyközönség előtt bizonyít­hatnák szakmai felkészültségü­ket. A dixilendfesztiválhoz ha­sonló hagyományt szeretnénk rendezvényünkkel megterem­teni.- Miből finanszírozzák a költségeket?- Salgótarján város önkor­mányzatának kulturális és sportosztálya pályázat útján tá­mogatott bennünket. Sok segít­séget kapunk a SITI-től, az YPOC-tól és ezúton szeretnénk köszönetét mondani Mezei Ist­vánnak, aki a szervezésben volt segítségünkre. „Lelkes támoga­tóink”, akiket szponzoroknak szerettünk volna megnyerni, az utolsó pillanatban visszaléptek.- Kik vesznek részt a fesztivá­lon?-A szerződések aláírásának határideje a hét végén telik le. Ekkor dől el a végleges szerep­lők névsora. Terveink szerint a Bluseum, a Botfül, az Emlék­kép, a Tószt, a Komolytalan Kapcsolat és a régi Leeds együtt új csapata - melynek nevét még mi sem ismerjük - lép szín­padra. Szeretnénk meghívni a Sexit együttest is, mely a Vi­dám vásáron nagy sikert aratott. — Sokakat érdekel, hogy a részletes programhoz hol jut­hatnak hozzá?-Programfüzet nem készül, de plakát formájában tájékoztat­juk az érdeklődőket. Elsősorban iskolákban és a város forgalma­sabb helyein kívánjuk ezeket elhelyezni.- Várhatóan több százan lá­togatnak majd el a rendez­vényre. Felkészültek a tömeg fogadására?-A rendőrséget a fesztivál időpontjáról tájékoztattuk. Az előző két rendezvény problé­mamentesen zajlott, így külön rendőri erősítést nem kértünk.-Milyen tapasztalataik van­nak az előző fesztiválokkal kap­csolatban?- Egyértelműen pozitív visszhangjuk volt. A fiatalabb korosztálytól kezdve az időseb­bekig mindenki megtalálhatja a neki való zenei stílust: lesz ke­mény rock és blues, valamint a jazz fülbemászó dallamai is fel­csendülnek majd.-A tavalyi rendezvényhez képest lesz-e valami új az idén?-Mivel támogatóink között volt a Lewis-butik is, a bemon­dók és az együttesek frontembe­rei Lewis-termékekben lépnek majd fel. Színpadi show kereté­ben az együttesek fellépése közti holtidőt is látványossá tesszük ezáltal a nézők számára. Kurucz Anita Új szakma Kínában: a névgyáros (FEB) A pekingi King Tao-csan komoly vagyont szer­zett névadásból. Úgy él, mint egy császár, ami egyébként a családjából is következik: az 51 éves King a mandzsu császárok leszármazottja. A névpiac virágzó üzlet lett Kínában. Azelőtt könnyű volt a névválasztás: az újszülöttek olyan neveket kaptak, mint „Kína Építője”, „Mao Védel­mezője” vagy „Nagy Ugrás”. A kínai személynevek azon­ban egyhangúak: a családnevek egy szótagúak, utánuk követke­zik egy két vagy egy szótagból álló keresztnév. A négy leggya­koribb kínai családnév a Li, Vang, Csang és Liu - ezek vise­lői Kína-szerte több mint 280 millióan vannak! Az eredmény: szinte kaotikus zűrzavar a rend­őrségen, az iskolákban, kórhá­zakban és a postai szolgálatban. Itt jönnek a névgyárosok: 56 jüanért (10 dollár) - ami az át­lagbér egyötöde - új nevet gyár­tanak bárkinek. King „készlete” például 10 640 kínai betűkép, amelyekből 24 ezer névkombi­náció nyerhető. A legnépsze­rűbb keresztnév ma így hang­zik: „Fennkölt Tehetség”: a névtulajdonosok ettől remélnek maguknak szerencsét és jólétet.

Next

/
Thumbnails
Contents