Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-10-11 / 159. szám

1993. július 10-11., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Salgótarjánban javában tombol a garzonháború (Folytatás az 1. oldalról) tizedik emeleten lakunk.- Ön miért kapott levelet?- Azért, mert Éviké az uno­kám. A törvényben meg az van. hogy házastárs, és kiskorú gyermek fogadható be. Igaz, hogy a személyi igazolványába ez a lakás van beírva lakcímnek, és nem a lányomé. Mégis kap­tam levelet.- Hány éves az unokája?- Huszonnyolc. Szegény száz százalékos rokkant, olyan súlyos gerincferdülése van. Rá vagyok utalva, mert én meg cukros vagyok, és a fél sze­memre nem látok. Már csak azt nem tudom, miért éppen most baj az, hogy velem lakik. Ugyanezen az emeleten lakik a 83 éves Mede Sándorné. Szin­tén nem a férjével - és nem a gyermekével.-Az unokám 37 éves. Az a „bűne”, hogy nem nősült meg. Az ő házukat is lebontották, s most itt lakik. Nekem jól jön az, hogy hozzá tud járulni a költsé­gekhez, mert az én nyugdíjam nem kiemelkedően magas. Meg aztán már 83 éves vagyok, csak kell, hogy legyen itt mellettem valaki. Mert ezzel a korral már kevesen mondhatják el, hogy makk egészségesek. Bizony, jó, ha van valaki itt az öregek mellett! - mondja egy idős hölgy, aki egyedül éli nap­jait, s így „megúszta” a levele­zést. - A múlt hónapig lakott itt egy öregember, akinek bizony, jól jött volna, ha időnként rá­néznek. De nem néztek rá, csak akkor, amikor már öt napja meg volt halva a fürdőkádban. Most mondja meg: nem szörnyű do­log? Lehet, hogy engem is így találnak majd meg? Az ilyenek válnak nagy dicsőségére annak a lakástörvénynek, vagy mi a francnak.-Ön miért „levelező tagja” a salgótarjáni városházának? - kérdeztük Báli Gabriellát, aki ugyancsak szerepelt a felhábo­rodott hölgy által átadott név­sorban.- Nekem is a városházáról akarják igazgatni a nemi élete­met. Tizenkét éve elváltam. Először albérletben laktam a garzonban, a tizenötödik emele­ten. Nyolcvanötben költöztünk az akkor tizenegy éves lá­nyommal ide, a tizen­nyolcadikra. Rettenetes bű­nöm a következő: van egy élet­társam, aki rendelkezik ugyan állandó lakással a Hársfa úton, de sokszor feljár ide. Előttem két választási lehetőség van: vagy szüzességi fogadalmat te­szek 39 évesen, hátralévő éve­imre, és élek itt háborítatlanul százéves koromig - vagy majd elzavarnak, de hogy hová, azt nem tudom. Az élettársamat egyébként alkalmanként meg szokták kérni kisebb szívessé­gekre: javítsa meg ezt, azt, hogy ne kelljen szakembert hívni, mert az drága. O megcsinálja. Ha elmegyünk, költsék a garzon összes pénzét szakemberre! Rá is férne erre a házra a szak­munka, mert húsz éves épít­mény, de úgy néz ki, mintha száz lenne.-Mikor végezték a levélben említett bérleményellenőrzést ?-Nálam semmikor. Hacsak nem álcázták magukat gyertya­tartónak, vagy színes tévének. Ember itt nem járt - annyit hal­lottam, hogy a házmester, aki nem is itt lakik, az megkérde­zett minden emeleten egy em­bert (akit éppen talált): melyik lakásban hányán vannak. Erről nem rendelkezik a törvény? Arra is kíváncsi lennék: jogsze­rűen lakik-e itt az időközben nagykorúvá lett leányom - vagy tőle is meg kellene szabadul­nom azért, hogy igaza legyen a paragrafusnak. Vagy netán menjek férjhez az élettársam­hoz, és akkor minden oké? Rö­högni fog: ilyen is van. Tulipán úr levele jóvoltából hamarosan esküvő is lesz a házban. Mesés, ugye? Ha nem hiszi, járjon utána! Nem kételkedésből: kíván­csiságból kopogtatunk dr. Mol­nár Terézia lakásában.- Szabad gratulálni a kö­zelgő esküvőhöz?- Hogyne. Köszönöm, az élettársam nevében is. Nincs más megoldás, ha már a 22 éves törvénynek éppen most akarnak érvényt szerezni.- Ön orvos. Miért nem vett lakást valahol?- Jó kérdés. Hallottak már az egészségügyi fizetésekről? A minőségi csere kérelmem régen bent van. Egyszer azt mondta nekem a Tulipán úr, hogy miért nem veszek fel OTP, meg mun­kahelyi kölcsönt? Szerinte le­het, hogy elképzelhetetlen, de nem tudnám visszafizetni. A belgyógyászaton 20 ezret lehet keresni havonta. Túlórákkal, ügy eletekkel együtt! Pedig nem ma kezdtem: ’78 óta dolgozom itt. Leendő férjem, Szojka Fe­renc, a SILCO Kft. kétkezi munkása, ugyancsak nem keres vagyonokat.- Mikor lesz az esküvőjük?-Július 31-én, délután fél négykor. A tanúkon és rajtunk kívül csak a szülők lesznek je­len. Mindkettőnknek csak az édesanyja él már. Anyukám még nem is tudja, hogy férjhez megyek, a hét végén mondom meg neki. Amikor a bérleményei lenőr­zést firtatom, kiderül: ott sem járt a házmester. Megtudjuk még: az igazgatási osztályve­zető sem hivatalos a ceremóni- ára.- Tudja, hogy Ón „amatőr házasságközvetítő”? — kérdez­tük Tulipán Miklóst munkahe­lyén.- Ezt hogy kell érteni?- Úgy, hogy a tevéi jóvoltá­ból egy élettársi kapcsolat most házassággá nemesül...- Valóban? Bár meglep a do­log, de ha a jog oldaláról vizsgá­lódunk, akkor ez így lesz jól. Ugyanis az élettársi kapcsolatot a jogszabályok még nem isme­rik el. A „Lakásbérlet kézi­könyve” című kiadvány is egyértelműen kimondja: „az élettársi jogviszony nem családi körülmény”.-Hány levelet küldtek ki a lakóknak?- Harmincnyolcat. Én nem tudom, mikor volt utoljára ilyen bérleményellenőrzés, de a gar­zonházakra vonatkozó speciális törvények azt is előírják: három évenként kötelező ellenőrizni!-Ne haragudjon, de a ház­mester a lakások nagy részében bent sem járt! Megoldható egy ilyen ügy szimpla kérdezőskö- déssel?- Mi csak kiadtuk a házat ke­zelő városgazdálkodásnak, hogy az ellenőrzést végezze el. Arról nincs tudomásunk, hogy ez miként történt.-Valóban „kitúrják” azokat a lakókat, akik a 22 éves tör­vény alapján „redeltetésellene- sen" használják a lakást?-A törvény az törvény. Ér­dekes: szerdán fogadónapot tar­tottam, de a garzonból senki nem keresett fel! Pedig legalább ennyit megtehetnének saját ér­dekükben. Akik nem kérik, hogy vizsgáljuk felül, indo- kolt-e az együttlakásuk, azok esetében kérni fogjuk a város- gazdálkodást: mondja fel a bér­leti jogviszonyt. Ha a lakó nem fogadja el, akkor a városgaz­dálkodás fordulhat bírósághoz. S ha jogerős ítélet születik, a lakó maga köteles gondoskodni saját elhelyezéséről. Balázs József Szitává lyuggatva a KRESZ-tábla íme, a golyók lyuggatta közlekedési tábla Fotó: R.T. Diósjenő és vidéke veszélyes környék lehet! Legalábbis az útszéli jelzőtáblák tanúsága sze­rint az. Először az az ember ér­zése, hogy maffiaháború dúl a faluban. Felrémlik később, hogy esetleg sörétes fegyverrel pukkasztottak bele a lemeztábla közepébe holmi unatkozó vadá­szemberek, akik jobb híján ezen élték ki szenvedélyüket? Nos, mindez csak látszat! Közelről megvizsgálva a lyukakat kide­rül, hogy azokat bizony 7,62 milliméter kaliberű fegyverből kilőtt lövedék csinálta! Jel­lemző a lőszer átütő erejére, hogy a vastagfalú alumínium­cső tartóoszlopot is kilyukasz­totta minden nehézség nélkül. Átnézve a két kis nyíláson kö­rülbelül látni lehet, hogy hon­nan adták le a célzott lövést... Ami a 7,62-es kalibert illeti, ilyen létezik ugyan vadászpus­kában is, de pontosan ekkora a hadseregben rendszeresített géppisztoly öbnagysága . . . A golyós vadászfegyverekbe való lőszer azonban meglehető­sen drága, és ugyancsak ritka lehet az a milliomos vadász, amelyik megengedheti magá­nak, hogy tízezer forintokat lö­völdözzön el célba, ráadásul meglehetősen veszélyes módon. A lyukak pereméből megálla­pítható ugyanis, hogy honnan és milyen irányba lőttek. Ezek nagyrésze merőleges a mögötte lévő műútra ... Amin normális körülmények között emberek közlekednek, és a vadászati tör­vények szerint is tilos fegyvert fordítani! Az egészre felteszi a koronát, hogy Nógrád község helység­névtábláján is éktelenkedik lyuk. Mindez gyanúsan közel van a falu határában található katonai lőtérhez ... Botrány a Rákóczi-iskolában? Egy éve, hogy új iskolaigaz­gató került, Kmetyi Ferenc személyében a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola élére. S úgy tűnik, az eltelt idő is bizonyítja: a pedagógus- pálya is a rendszerváltozás ne­héz^ pillanatait éli. Kmetyi Fe­renc stílusát az iskola több pe­dagógusa kifogás tárgyává tette, panaszos levél formájában a salgótarjáni önkormányzat ve­zetőit is tájékoztatták. Ennek eredménye, hogy az ügyben viszgálatot rendeltek el. (g'g) Traffipax • Június 10-én, szombaton, 10 és 20 óra között Balassagyarmat térségében, illetve a Szügy - Mohora útvonalon fordulhat elő traffipaxos ellenőrzés. Június 11-én, vasárnap 6 és 16 óra kö­zött is az előző helyszíneken bukkanhat fel a traffipaxos rendőrautó. Szlovák kapcsolat • Magyarnándor. Július 13-án, hétfőn 10 órától egész nap a község vendége lesz De- rián Ladislav, a budapesti szlo­vák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A látogatás célja a határmenti regionális együtt­működés fejlesztése és a kap­csolatok ápolása a környékbeli vállalkozókkal. Tárgyalnak az ősszel sorra kerülő „Ipoly-Palóc Régió” rendezvényeinek előké­szítéséről is. Vendégek a fővárosból • Ludányhalászi. Negyvenhat budapesti fiatal egy hétig nya­ralt az elmúlt napokban az Ipoly-menti községben. Üdülé­süket az egyház szervezte, de a helyi pedagógusok is bekapcso­lódtak ebbe a munkába. A nya­ralók családoknál szálltak meg, s itteni tartózkodásuk alatt meg­tekintették a környék neveze­tességeit, köptük a Páris-patak völgyét. Bemutatkozó fórum • Salgótarján. Bemutatko­zásra készül a Köztársaság Párt. Július 15-én, csütörtökön dél­után az új párt országos vezetői az MTESZ Technika Házában várják az érdeklődőket. Csóközön • Bánk. A „Bánki Nyár” ren­dezvénysorozatának újabb eseményére kerül sor a Madách Imre Szabadtéri Színházban, azaz a Bánki tó víziszínpadán. Az előadás 20 óra 30 perckor kezdődik, és „Csóközön” cím­mel Bajor Imre műsorát tekint­hetik meg az érdeklődők. Ajándék a klubnak Szécsényfelfalu. A község művelődési há­zában működő ifjúsági klubnak mintegy har­mincezer forint értékű felszerelést - kétkazettás magnót és hangfalat - vásárolt nemrégiben az önkormányzat. Az aján­dékot az utóbbi időben tapasztalt, kulturált működésnek is köszön­heti a jól összekovácso- lódott közösség. Helyet a szemétnek Balassagyarmaton! Korábban már hírt adtunk ar­ról, hogy Balassagyarmat sze­métlerakó telepe vészesen telik. A polgármesteri hivatal munka­társai egyelőre időszakos meg­oldást javasolnak, de ezek az elképzelések nem helyettesíthe­tik egy új hulladéklerakó kiala­kításának megkezdését. A város önkormányzata az új deponálótelepének megtervezé­sére az Agroterv Mérnökiroda Kft.-vei szerződést kötött. A tervek kialakításának első fázi­sában az iroda és a hivatal szak­emberei környezeti hatástanul­mányt végeznek, majd ezt köve­tően a település körzetében megjelölik azokat a régiókat, helyeket, amelyek mint hulla­déklerakó, számításba jöhetnek. Az Ipoly-parti város új szi- lárdhulladék-lerakó telepének helyét az itt szerzett tapasztala­tok, valamint környezetvédelmi szempontok figyelembevételé­vel, és a gazdasági optimum­számítások elvégzése után fog­ják kiválasztani. Az új telep kijelölése megha­tározó jelentőségű Balassa­gyarmat hosszabb távú hulla­dékkezelési koncepciójának ki­alakításakor. A távlati elképze­lések megalkotásakor, várha­tóan szeptembertől, egy hóna­pos próbaidővel üzemelő a mo­bil géplánc működésének ta­pasztalatait is figyelembe fog­ják venni. Ma zárja kapuit a nyári egyetem A vállalkozás, mint kitörési lehetőség A salgótarjáni nyári egyetem korábbi napjaira főként-a hely­zetelemzés volt a jellemző. Áz előadók is elsősorban azt vizs­gálták, hogy milyen ma, a rend­szerváltás folyamatában az ifjú­ság helyzete. A pénteki prog­ram viszont a kurzus címének - Az ifjúság kibontakozási lehe­tőségei a megváltozott Európá­ban - megfelelően a kitörési esélyek néhány módozatát is számba vette. Mindenekelőtt Soltész Ani­kónak, a Seed kisvállalkozásfej­lesztési alapítvány vezetőjének a referátuma szolgált sok, a gyakorlatban is hasznosítható gondolattal, tanáccsal, amikor azt vizsgálta, hogy mennyire reális alternatíva a fiatalok szá­mára a vállalkozás. Mondandó­jának mottóját - „Vállalkozni jó!” - egy Magyarországja adaptált angol oktatási anyag címéből vette. Pordány Sarolta, a Nyitott képzések egyesülete ügyvezető titkára arról szólt, hogy a civil szervezetek milyen szerepet játszhatnak az ifjúság problémáinak megoldásában, a feszültségek mérséklésében. A témához sajátos hozzájárulást jelentett Soren Anderson - aki maga is hallgatója volt a nyári egyetemnek - Camping és far­ming című korreferátuma, amely érdekes dániai tapasztala­tokkal szolgált. A salgótarjáni nyári egyetem ma zárul. Egy konzultatív jel­legű előadás keretében foglalják össze az elmúlt hét főbb tanul­ságait és megvitatják a jövő évi program jellegét, konkrét tema­tikáját. Cs. B. Kíváncsiskodó Mekkora a lakossági tarifa? Kakashinta... Avagy: játszótér felnőtteknek A lakosság tiltakozik, a fel­nőttek játszadoznak ... Ahe­lyett, hogy érdemben intézked­nének: a Pécskő utcai játszótér helyreállításáért. Még tavasszal történt, hogy a távhőellátást szolgáló rendszer­ben meghibásodást észleltek. Csőké Béla a hőszolgáltató vál­lalat részéről, az üzemzavar mi­att kérte a salgótarjáni polgár- mesteri hivataltól, hogy „A bel­terjesen gondozott park, játszó­tér gondozását” engedélyezzék. Május 17-én kelt levelében Ke­nyeres István, a polgármesteri hivatal műszaki osztályvezetője áldását adta; a játszótér - egy része - munkaterületté vált. A környék lakói megértéssel fogadták, hogy az elöregedett rendszert ki kell cserélni. Ám egyre feszültebbé vált a helyzet, amikor a szakemberek elvonul­tak, hátrahagyva a feldúlt ját­szóteret - mementóként. A lakossági tiltakozás jogos­ságát a polgármesteri hivatal is elismerte. Egy újabb levél is született, amelyben felhívták a hőszolgáltató vállalat vezetőjé­nek figyelmét arra, hogy a 3/1982. (VII. 13.) sz. tanácsren­delet értelmében az okozott kárt helyre kell állítani! Erre két he­tet adtak. A játszótér helyreállí­tása helyett azonban a hőszol­gáltató vállalat részéről Csörge József, a felszámoló helyi meg­bízottja, levélben utasította vissza a felszólítást. A 15/1970. (XI. 18.) sz. nehézipari minisz­teri passzust előcitálva. Ez még létezik, a minisztériumot már elsodorta a történelem, Csörge József azonban arra hivatkozik, hogy „A játszótér tervezésénél figyelembe kellett volna venni a föld alatt húzódó fűtési vezeté­ket”. Ezért azt javasolja,, hogy: „Az újra elhelyezést a város­gazdálkodási üzem kft. kom­munális ágazatánál szívesked­jenek megrendelni; az elhelye­zésnél figyelembe véve a veze­ték nyomvonalát. - A levél 1993. június 8-án született. Ismét eltelt egy hónap, ered­mény nélkül. Úgy tűnik, a felszámolás alatt álló önkormányzati cég erő­sebb, mint Salgótarján önkor­mányzata. A Pécskő utcai ját­szótér hónapok óta a felnőtteké. Miközben a gyerekek a „pálya széléről” figyelik, ki ül a kakas­hintába? (gáspár) Mai kíváncsiskodó kérdé­sünket egy berkenyéi gazdál­kodó tette fel. Azt szeretné tudni, hogy miért minősül vál­lalkozói apróhirdetésnek az, ha a három malacát akarja eladni, ugyanakkor lakossági tarifát számolnak fel azért, ha valaki a milliókat érő lakását kínálja eladásra? A kérdésre András Sándor, az Axel Springer-Magyaror- szág Kiadói Kft. Nógrád Me­gyei Irodájának főkönyvelője adott választ.- Ha a hirdetést megrendelő ügyfél üzletszerű tevékenységet folytat, azaz vállalkozóként vagy mezőgazdasági kisterme­lőként működik, akkor a hirde­tések díját normál tarifával számoljuk. Amennyiben a meg­rendelő nem üzletszerű tevé­kenységével kapcsolatos hirde­tést kíván feladni, akkor annak díját lakossági tarifával - ked­vezményesen - állapítjuk meg. A hirdetés árát tehát ebben az esetben is az dönti el, hogy a kérdező a malacait üzletszerű tevékenysége során akarja-e ér­tékesíteni, vagy sem. Köteles-e meglékelni a dinnyét az eladó? - ezt sze­retné megtudni következő kí­váncsiskodó kérdésünk alap­ján salgótarjáni olvasónk. Előfordulhat ugyanis, hogy „zsákbamacskát” vásárol, ha kóstolás nélkül viszi haza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents