Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-10-11 / 159. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. július 10-11., szombat-vasárnap Az MDF privatizált magának egy kampányügyi minisztert? Szabó Tamás szerint nem kótyavetye a privatizáció Szabó Tamás A magyarországi privatizációról nemcsak hazánkban, de külföldön is vitatkoznak szakemberek és nem szakemberek egyaránt. Számosán állítják, hogy a magyar privatizáció példaértékű, követendő mások számára is, míg mások keményen bírálják és leértékelik. Nemrégiben mód nyílt rá, hogy találkozzunk dr. Szabó Tamás privatizációs miniszterrel, s így őt, mint a tépia legjobb értőjét kérdezhettük.- Miniszter úr, Csuhaj V. Jmre, az ön kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy a magyar privatizáció olyan, mintha az epsomi derbyn gebét akarnánk futtatni összekötözött lábakkal? Valóban ennyire siralmas a Helyzet?-Képeket mindenki tud fogalmazni, amikor valamiről nyilatkozik. Én más képet fogalmaznék. Van egy barátom, akit úgy ismertem meg, hogy elképesztő rágalomkampány folyt -körülötte. S ez felkeltette az érdeklődésemet. Mélyen belenéznem a dolgokba, utánajártam a rágalmaknak, s miután szembesültem a valósággal, rájöttem, hogy ámít róla mondanak, az mind rágalom. Ekkor szövődött barátság közöttünk. Azt hiszem, hogy a magyar privatizációról is rengeteg a rágalom. A privatizáció a politika előterébe került. Azzal senki sem foglalkozik, hogy a privatizációra szükség van-e, vagy nincs, hogy ez hasznos számunkra, vagy nem. A vélekedők inkább azzal foglalkoznak, aminek a legtöbb esetben nincs is valóságos magva. Csak szlogenek vannak: kótyavetye, ezzel a kommunisták járnak jól, a klientúra nyer vele stb. Megfoghatatlan, üres rágalmak tömege zúdul a privatizációra, nagyon helytelenül, mert az ország gazdasági átalakulásának egyik vezérfolyamatáról van szó. Én nagyon kritikusan szemlélem a dolgokat, látom a hibákat, mindazt, amiben változtatni kell, de meggyőződésem, hogy a közép-kelet-eu- rópai régió legsikeresebb privatizációja zajlik Magyarországon.- Nos, akkor mi az oka annak, hogy a privatizációs bevételeket kissé illuzórikusán tervezik? Gondolok az ÁVÜ 47,5 és az ÁV Rt. 25-20 milliárdra tervezett bevételére, ami egy másik változat szerint 75, illetve 34 milliárd. Szakértői vélemények szerint viszont csak mintegy 50-60 milliárd forint bevétel várható reálisan.-Igen. Nekem is az a meggyőződésem, hogy teljesen illuzórikus volt ilyen jellegű kész- pénzbevételt feltételezni a privatizációs folyamattól. Ilyen mértékű tőkét nem lehet kihúzni a magyar gazdaságból. Sőt, a magyar gazdaságból egyáltalán nem lehet tőkét kihúzni! A magyar gazdaságba be kell vinni a tőkét. Ebből a szempontból kell értékelni a privatizációs folyamat bevételét. Azt hiszem, hogy arra kell törekedni, hogy olyan privatizáció valósuljon meg, amelyik nem vonja ki a keletkező forrásokat a magyar gazdaságból az egyik oldalon, a másik oldalon viszont vonzzon forrásokat. A magyar privatizációba eddig 5 milliárd dollárt - ha jól számolom négy-ötszáz milliárd forint - fektettek be - a külföldiek. Ami viszont a folyó dolgaink finanszírozására szolgál, az még akkor sem nagyon haladná meg a 100 milliárd forintot, ha ne adj Isten teljesülne az idei bevétel. A valós gazdasági folyamatok is azt mutatják, hogy a privatizációs célkitűzés nem reális. Ezért is szükséges a pótköltségvetés.-Miniszter úr, ön hónapok óta szorgalmazza a belföldi tulajdonszerzés esélyeinek növelését. Időközben megszületett az MRP-törvény, az E-hitel új feltételrendszerrel igényelhető, lehet lízingelni, s van mód kisbefektetői részvény vásárlásra, s befogadják a kárpótlási jegyeket is. Elégedett ezekkel a lehetőségekkel?- Amit felsorolt, azt kevesen látják így. Nézze, az ember mindig elégedetlen. Amikor 1992 elején átvettem a privatizáció felügyeletét, négy dolgot fogalmaztam meg, amin változtatni kell. Az első, hogy a privatizáció kereslethiányos. Tehát nekünk segíteni kell, hogy legyen hazai kereslet. Amit felsorolt, ezt a célt szolgálják. A második, hogy kínálatszegény. Hiába akarok én sok mindent eladni, ha nem látni, hogy mit akarok eladni, nincs kirakva a polcra. A harmadik baj, hogy bennfentes ez az egész. A negyedik pedig, s ez következik az első háromból, a társadalmi elfogadottsága alacsony. Ezen a négy programon indultunk el. Fokozatos váltással. Eredmény már mutatkozik, hiszen 1990-ben 5 százalék volt a hazai tulajdonszerzés a privatizációban, 1992-ben viszont már 55 százalék. Ezt azonban nekünk tovább kell generálnunk.- Időnként arról hallani, hogy a privatizációban közreműködő szen’ezeteknél furcsa dolgok történnek, amik miatt vádak érik különösen az AVÜ-t. Ezek a híresztelések sokat ártanak a privatizáció iránti bizalomnak. Hát még ha mögöttük tények is állnak. Ön mit tett és mit szándékozik tenni a szigorú törvényesség érdekében?- A privatizáció elég sok szereplőt mozgat meg. Az állam, az ÁVÜ, vállalati dolgozók, vezetők, az érdekképviseletek. Ebben a folyamatban bizonyára vannak emberek, akik szeretnének a dolgokból különleges hasznokat húzni. Nekünk az a feladatunk, hogy törvényekkel, intézkedésekkel meggátoljuk ezt, ha tudjuk. Ha nem tudjuk, akkor meg utánuk kell menni és fülöncsipni őket. Ugyanis az álom, hogy ekkora tétek mellett az embereket hidegen hagyja az önérdek motiválása. Én nagyon fontosnak tartom, hogy lecseréljük azokat a törvényeket, nagyon laza szabályokat, amelyek 1989- ben jöttek létre a privatizáció körül. Erre koncentráltam a legtöbb erőt, hogy létrejöjjö- nek a használható új törvények, melyeket aztán a Parlament 1992-ben elfogadott. Ugyanakkor intézményi erősítésbe fogtunk. Az ÁVÜ, mint szervezet, 1990- ben talán száz emberrel dolgozott és kétezer vállalattal foglalkozott. Ez nonszensz. Fejleszteni kellett és szakmailag erősíteni a gárdát, jó körülményeket teremteni a munkájukhoz. A másik intézményi fejlesztés eredményeként a létrehozott ÁV Rt., mint speciális intézmény, a stratégiai dolgokkal tud foglalkozni. Vagy beszélhetek arról, hogy 1991 végén még nem volt az ÁVÜ-ben ellenőrzési szervezet. Első dolgom volt, hogy ezt felállítottam. Ez által szinte hetente tárulnak fel bizonyos dolgok, amelyekkel az emberek önérdekükből természetszerűleg megpróbálkoznak. Mi azonban észre vesszük, felesleges ilyenekkel kísérletezni. Vannak, akik felfújják ezeket az ügyeket. Pedig nincs értelme. A dolgok nagyon ellenőrzötten mennek.- Ön, mint a Magyar Köztársaság vagyonának egyik felelőse, mennyire nyugodt a vagyonrészek kezelése, szétosztása tekintetében? Különösen gondolok itt az ingyenes vagyonátadásokra, a közalapítványoknak történő vagyonjuttatásokra.- Itt megint egy olyan izgalomról van szó, ami csak pillanatnyilag vitakérdés. A vita arról folyik, hogy mi történt, megtörtént vagy nem történt. Semmi sem történt. Szerintem ez az egész vagyonátadási logika el van tévesztve. A magyar gazdaság mai állapotában, a tőkebefektetési állapotban, a modernizáció előtt nem jöhetnek létre fontos célok forrásai a vagyonátadásból. Hiába kap a társadalombiztosítás 300 milliárdos semmire sem megy, mert ebbe bele kell fektetni 200 mil- liárdot azért, hogy tíz év múlva kihozzon belőle egy folyamatos jövedelmet. Ugyanígy van a közalapítványokkal is. Véleményem szerint a privatizálás a megoldás, hogy plusz erő, tőke legyen befektetve a gazdaságba, hogy ebből majd később haszon legyen. Azt gondolom, hogy a vagyonátadás nem a gazdaság modernizálását szolgálja. Nem vagyok híve ennek.- Hogyan esett a sajtó abba a tévedésbe, hogy ön lett az MDF kampányfőnöke ?- Nem esett a sajtó ebbe a tévedésbe. Valószínűleg mi fogalmaztunk bután. Én az ügyvezető elnökségtől annak idején arra kaptam feladatot, hogy a kampánystratégia szervezési és módszertani kérdéseit dolgozzam ki. Ezt elvégeztem. Azt, hogy ezt mi úgy mondtuk meg a sajtónak, hogy én kampányfőnök vagyok, ez a mi részünkről rossz fogalmazás, nem a sajtó a hibás. Az viszont természetes, hogy a kampányfeladatokat az ügyvezető elnökség, tehát egy stáb fogja végrehajtani, én alel- nök vagyok, tehát ebben nekem is lesznek feladataim.-Mint nagyon elfoglalt privatizációs miniszter, megengedheti-e magának, hogy kampányfeladatokat is felvállaljon?- Az előbb már kifejtettem a véleményem. A kettőnek az összekeverése politika volt. Olyan politika, hogy az emberekben összekeverjenek olyan dolgokat, amiknek egymáshoz semmi köze nincs.- Mit szól ahhoz az ellenzéki megállapításhoz, hogy az MDF privatizált magának egy kampányügyi minisztert?-Nézze, az osztrák állami ipar minisztere, aki egyúttal a közlekedési miniszter is, magát úgy nevezi, hogy az államosított miniszter. Ez egy szójáték. Nos, vannak, akik mást sem tudnak, csak szójátékokat gyártani. Magyarországon politikai kormányzás van, ezen belül sokféle szerep van, és ezeket különféle emberek látják el. Vannak olyan szerepek, amelyeket ugyanarra az emberre raknak, ez nem egyedülálló. Például Sárközi úr. aki most nemrégiben Franciaország pénzügyminisztere lett, egyúttal a kormány PR-főnöke is. Micsoda összeférhetetlenség, mondhatná ott az ellenzék- mondja is.- Hol hirdetik zömmel a privatizációs árveréseket, és miért éppen ott?- Nem volt olyan lap, ami átfogóan közölte, hogy mit ad el az állam. Tavaly tavasszal fel. adatul adtam, hogy találják meg ennek a módját, és egy év múlva megszületett a Privinfo, ebben minden benne van. Ennek a lemezét valamennyi újságnak odaadjuk, ingyen nyugodtan lehozhatják. Pádár András Rablóból a legjobb pandúr, kalózból a legtehetségesebb rádiós lesz? Vidra a Nyírjesi-tó partján, világszínvonalon Előkészületek egy rádióinterjú megkezdése előtt Kábelek, vezetékek, mikrofonok. Csavargatásra ingerlő gombok, kapcsolók, mérőműszerek. Hangszigetelt fülke a műsorvezető és riportalanya részére. Kiállításon bemutatkozó híradástechnikai cégek. Mindez a Nyírjesben, a Vidra Rádió ideiglenes balassagyarmati stúdiójában ezen a héten.-Mi adta az ötletet a rádió indítására?- Két hónappal ezelőtt, egy spontán ötlet nyomán kezdtük el a szervező munkát - mondta Szakszné Zachar Zsuzsanna, a Sollers Art Stúdió ügyvezető igazgatója, egyben az egyik szervező. - Volt kapcsolatunk olyan társaságokkal, akik beadták igényüket bizonyos frekvenciákra, és ugrásra készen várták a távközlési törvény elfogadását. Rengeteg tisztázatlan dolog van ekörül, ezért úgy gondoltuk, hogy néhányan ösz- szejövünk, meghívjuk a minisztérium képviselőit, a frekvenciagazdálkodási intézetet, és előzetes információkat kérünk tőlük. Ezzel kezdődött az egész. Szervezés közben ráakadtunk egy cégre, amelyik felajánlotta a segítségét, amivel elindulhatnak a vidéki regionális adások. A kiállítók közül sem hívtunk senkit, mindenki úgy telefonált ide, hogy jönne bemutatkozni. A következő lépésben aztán az ötletünk túlnőtte saját magát. A Hels és az Atec Bt., illetve a Managers Kft. és a Mobil Rádió Kft. előállt azzal az ötlettel, hogy felépít itt egy komplett stúdiót a legmodernebb technikával. Ennek a feltétele az volt, hogy stúdió alapítási engedélyt kellett kémünk a sugárzandó műsorok számára.- Könnyen ment a szervezés?- Minden különösebb nehézség nélkül az áldását adta rá a frekvenciagazdálkodási intézet és a Művelődési Minisztérium is. A rendezvényhez, azaz a rádiós szakkiállításhoz ugyanis tartalmilag és formailag is illik egy ilyen, ideiglenes jellegű rádióadó működtetése. A négy nevezett cég adja a technikát, és balassagyarmati újságírók szerkesztik a műsorokat. Nekik már van gyakorlatuk az ilyesmiben ...- Anyagilag is ezek a vállalkozások finanszírozzák a rádió működését?-Ez jó kérdés! Hályogkovács módjára fogtunk az egészhez, hiszen hasonló kezdeményezésről eddig nem hallottunk. Nem gondoltunk először eny- nyire komoly dologra, és igyekeztünk úgy megállapítani a kiállítási díjakat, hogy a kezdő vállalkozókat se riasszuk el. A részvételi díjat alacsonyan szabtuk meg ... A kiállítók viszont - mivel számukra ez piac is - természetesen anyagilag finanszírozzák az adásokat. Remélem, hogy a végelszámolásnál nullszaldós lesz minden ...-Más, hasonló jellegű, vidéki stúdiók működtetése szempontjából példa értékű lehet ez a vállalkozás . . .- Valóban, egyrészt azért, mert véleményem szerint ha valaki abszolút amatőrként belevág a rádiózásba, először talán azt hiszi, hogy elég hozzá az akarat... Ez természetesen nem igaz, hiszen nagyon sok munka, komoly anyagi befektetés kell ahhoz, hogy egy rádió sugározni kezdjen! Áki csinálni akarja, az itt megtapasztalhatja, és ennek a tanulságnak komoly értéke lehet.-A Vidra Rádió működtetésével párhuzamosan rádióstalálkozó is volt a Nyírjesben. Műszerek és berendezések között munkában a stáb- Igen, a vidéki rádiósok országos találkozója, melyen 32 vidéki rádió volt jelen. A rendezvény másik fő szervezője Hlavay Richard, a Thomas Edison Társaság elnöke, rádiós újságíró az események szakmai részéről beszélt.-A találkozó célja az volt, hogy összehozzuk a vidéki rádiósokat. Akik eljöttek, mind az ország távolabbi vidékeiről érkeztek, megyénkbeli egy sincs közöttük. Többek között előadásokat is hallgathattunk a szakmai és jogi kérdésekben. A frekvenciagazdálkodási intézet és a Művelődési Minisztérium mellett meghívtuk a Szerzői Jogvédő Hivatal szakembereit is. Tapasztalt rádiósok tartottak előadásokat: Krassó László, a körzeti és nemzetiségi műsorok, Jónás István, a szocioműhely, és Bedö Iván, a hírműsorok vezetője járt a Nyírjesben.- Honnan származik a „Vidra" név?- így rövidítettük a vidéki rádiósokat...- Balassagyarmaton működött egykor a „Rádió 19” nevű, egykor kalóznak nevezett adó.-Igen, ők is részt vettek a munkában, és segítették a „Vidra Rádió” tevékenységét.- Milyen volt az érdeklődés a kiállítás iránt?- Rengetegen tekintették meg a kilenc kiállító cég által eladásra kínált termékeket. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a kiállított berendezések színvonala a világ élvonalába tartozik. Magyarországon egyébként ez volt az első, rádiósoknak rendezett szakkiállítás! Faragó Zoltán Fotó: Rigó Tibor Visszaszámlálás, aztán indulhat az adás
