Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. JÚLIUS 27. KEDD ________________________________________________IV. ÉVFOLYAM 173. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT S algótarjántól alig néhány kilométernyire található a Salgófűrész Kft. szőröspusztai fűrészüzeme. A cég elsősorban keményfát dolgoz fel, főleg parkettát gyárt német megrendelői számára. Felvéte­lünkön Balogh Bertalan és Kazareczki Ferenc a faanyag fűrészelését végzik. Fotó: Gyurkó Péter Gyógyellátási (kör-)kórkép „Szegény” megyénkben az egészségügy is beteg Véres arcú férfit kísér három rendőr az ügyeletes orvos szo­bája felé. Cíyors adatfelvétel: kiderül, hogy az embert leütötték, majd kirabolták. Látlelet után irány a röntgen: kétoldali kopo­nyafelvétel, egy kép a jobb kéz ötös ujjáról. Mindez pedig július 23-án, este kilenckor, a salgótarjáni kórház ügyeletén történt. A rablótámadás áldozata a huszadik orvosi eset volt azon az estén. Soros György: „Nem spekulálok a frank ellen” Nem spekulálok a frank ellen, ez nem áll szándékomban, mert nem akarom, hogy az európai mo­netáris rendszer szét­zúzásával vádoljanak — írja Soros György a Lie Figaro héttői számában. A nem­zetközi pénzember szerint ugyan vi­szonylag könnyű a frank ellen játszani, de ez hibás lépés, mert Edouard Balla­dur miniszterelnök feltett szándéka, hogy megvédi a frank árfolyamát, s orszá­gának közvéleménye is támogatja ebben. Meggyőződésem, hogy fenn kell tartani a frank és a márka paritását — hangoz­tatja a cikkben Soros, akit a francia sajtó egy része azzal vá­dolt, hogy ő áll a frank elleni látványos spekulációs hadjarat mögött. A hatoslottó nyerőszámai: 3, 29, 30, 34, 36, 43 A pótszám: 44 Vajdasági űttorlaszok A vajdasági mezőgazdasági termelők hétfő déltől zárlat alá vették a vajdasági közutakat. A parasztok a búza és más termé­nyek alacsony ára ellen tiltakoz­nak, és azt követelik, hogy a fel- vásárlási ár a fizetés pillanatában kilogrammonként 0,25 német márkának feleljen meg. A ter­melők az elmaradt fizetések tel­jesítését is követelik. A megmoz­dulás szervezői hangsúlyozták: az útzárlat nem figyelmeztető jellegű, azaz addig nem nyitják meg az utakat, amíg a kormány nem szavatolja a kilogrammon­ként negyedmárkás búzaárat. Baleset a HÉV vonalán Tegnap a HÉV gödöllői vona­lán a XVI. kerületben a Veres Péter u. 101. sz. előtt a vonat el­ütött egy 53 éves budapesti la­kost. A szerencsétlen asszony a helyszínen meghalt. A baleset miatt Cinkota és Nagyice között a HÉV-szerelvények egy vágá­nyon közlekedtek több mint egy órán át. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit. Vígszínházi sátor Ismét megindult a vígszínházi sátor felállításának előkészítése — tájékoztatta az MTI-t tegnap Lovasi József, a Vígszínház pro­dukciós vezetője. Az alapozási, tereprendezési munkálatokat a sátor felállításának helyén álló két fa kivágása körüli vita szakí­totta meg. Az Országos Műem­Ügyelet. Éjszaka és hét vé­gén. Az adódó feladatok ellá­tása csak része egy kórházban dolgozó orvos, vagy ápoló munkájának. A napi nyolc órát nekik is le kell dolgozniuk.-Változó, hogy egy hónap­ban mennyit dolgozunk. Általá­ban 220-240 órát tölt egy szak­orvos a kórházban. De előfor­dul, hogy 280 órát is benn va­gyunk - mondja dr. S. G. se­bész. - Emellett még ott a ké­szenlét. Nem kellemes 48 órát telefon közelében tölteni, ilyen­kor alig mozdulhat ki otthonról az ember. Az már csak ráadás, hogy vannak kollégák, akiknek még telefonjuk sincs. Nincs kommentár. Elérkez­tünk a „munkafeltételek” kér­désköréhez. Tények villannak fel: a balassagyarmati Dr. Ke- nessey Albert Kórház és Rende­lőintézet belgyógyászatán pél­dául nincs kötszer. Nincs pénz arra, hogy minden osztályon le­gyen, s ahol nem alapvetően fontos, ott nem tartanak. Ha mégis szükség van rá, a sebé­szetről kérhetnek kölcsön. Vagy egy másik eset, szintén a gyarmati sebészetről. (Folytatás a 3. oldalon) Hazaérkezett a kambodzsai ENSZ-kontingens Több mint egyévi szolgálat után tegnap visszaérkezett Ma­f yarországra az a 129 fős rendőri ontingens, amely Kambodzsá­ban, az ENSZ kötelékében telje­sített szolgálatot. A kéksapkáso­kat Túrós András vezérőrnagy köszöntötte a Ferihegyi repülő­téren. Kijelentette: a magyar rend­őrök nemes feladatot kaptak a sokat szenvedett Kambodzsá­ban, részt vehettek a demokrati­kus választások biztosításában, az emberi jogok betartatásában. Feladatuk nem volt veszélytelen, többször fegyveres támadásnak voltak kitéve, amelyek során egyikük megsebesült. Túrós András hangsúlyozta: a magyar rendőrök a nemzetközi megfi­gyelők szerint az egyik legjobb teljesítményt nyújtották a több mint 30 ország küldöttei közül. Jó kapcsolatot sikerült kialakíta­niuk a lakossággal is, amihez hozzájárult, hogy a magyar rend­őrség 700 ezer dollárt adomá­nyozott árvaház építésére. A rendőrök fegyvertelenül szolgál­tak, csak az ENSZ-katonák vol­tak felfegyverezve. Küldetésük — a választások utáni feszült helyzet miatt — néhány hónap­pal hosszabb lett a vártnál. A rendőrök általában eredeti beosztásukba kerülnek vissza, s kambodzsai munkájukért hama­rosan különböző szintű elisme­réseket kapnak. Az Európai Nőuniótól Kongresszust kaptunk Az Európai Nőunió elfogadta hazánk meghívását és jövő év au­f usztusában Budapesten tartja ongresszusát — jelentették be a Magyar Nőunió társelnökei, Szi- lágyiné Császár Terézia és Filó Katalin tegnap, azon a sajtótájé­koztatón, amelyen beszámolták a nemzetközi nőszervezet war- wicki tanácskozásáról. Az euró­pai konzervatív és keresztényde­mokrata pártok nőszervezeteit tömörítő Éurópai Nőunió július 22-24. között tartotta közgyűlé­sét az angol városban. Az 1983-ban Margaret That­cher javaslatára létrejött Nőunió mostani kongresszusának min­den résztvevője egyetértett ab­ban, hogy a nők kontinensszerte egyre nagyobb szerephez jutnak, egyre többen töltenek be fontos politikai tisztséget, és ennek elő­segítése a továbbiakban is a szer­vezet célja marad. A tanácskozás nemzeti beszámolói bizonyítot­ták, hogy Európa legtöbb orszá­gában hasonló gondokkal küz­denek a nők, mert mindenütt érezteti hatását a recesszió, ma­gas a munkanélküliség és növek­szik a menekültek száma is. A konferencián szóba került a kö­zelgő, magyarországi választás: az Európai Nőunió a vele azonos értékeket valló magyar pártok­nak a felkészüléshez segítséget ígért, kész például a képviseloje- lólt-nőknek előkészítő-kurzuso­kat szervezni. Szerdától a Postabanknál Kétszázalékos kamatemelés Már kétmillióra tehető a számuk A létminimum alatt élőkről lékvédelmi Hivatal — miután felvette a kapcsolatot a Köztár­sasági Megbízotti Hivatallal — meghozta másodfokú döntését. Eszerint: az építési területen álló két fa kivágható. Ausztria-lottó A nyerőszámok: 9,11, 13, 25, 37, 44. Pótszám: 38. Joker nye­rőszámok: 65 9 9 34. Az 1 darab 6 találatos szelvény nyereménye 10.677.250 schilling, a 18 darab 5-ös pótszámmal egyenként 197.726 schillinget ér. Az 5-ösre 19.066, a 4-esre 534, a 3-asra 37 schillinget fizetnek. Az 1 darab Joker nyereménye 3.219.462 schilling. Lakossági bejelentés alapján megtalálták az eltűnt kézigráná­tokat vasárnap a Bács-Kiskun megyei Csávoly község külterü­leten. A bajai Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandártól júli­us 14-én tűnt el egy láda kézigrá­nát. A kézigránátokat az alaku­lathoz beszállították, ahol meg­Átlagosan 2 százalékkal emeli lakossági megtakarítási formái­nak kamatait július 28-ától a Postabank és Takarékpénztár Rt. — tájékoztatta tegnap az MTI-t Murányi Róbert, a pénz­intézet sajtófőnöke. Elmondása szerint a Posta- bankjegy kamata az 1 hónapos lekötésű esetében 10-ről 12 szá­zalékra, a kéthavi lekötésű eseté­ben 11-ről 13 százalékra, a 3 hó­naposnál 13-ról 14 százalékra, a 7 hónapos lekötésű Postabank- jegynél 14-ről 15 százalékra nő a kamat. A Posta-takaréklevél alapkamata — az 1 hónapos le­állapították, hogy a robbanótes­tek és a gyújtók hiánytalanul elő­kerültek, csupán egy kézigránát­nyél és három darab biztosító­szeg hiányzott. A honvédség az esemény körülményeinek ki­vizsgálását a rendőrség bevoná­sával tovább folytatja. (MTI) kötésnél — 10-ről 12 százalékra emelkedik, ezután sávosan ha­vonta 1 százalékkal növekszik. A Posta-takarékjegy kamata au­gusztus 1-jétől nő, az eddigi 16 százalékról 18 százalékra. A sajtófőnök szerint a Posta­bank kamatemelésének nem a lakossági megtakarítások csök­kenése az oka. Arról van szó, hogy a pénzintézet az első fél évet 500-600 millió forintos eredménnyel zárta, és a bank ve­zetése az eredményből szeretne nagyobb összeget visszaforgatni a lakossághoz. (MTI) Szigetközi jégkár Az elmúlt héten a Szigetköz falvait sújtó vihar és jégverés okozta — több mint százmillió forintba kerülő — kárról a kor­mányt e heti ülésén tájékoztatja Medgyasszay László, a Földmű­velésügyi Minisztérium államtit­kára. A károsultak megsegítésére jelenleg még konkrét pénzügyi eszközök nem állnak rendelke­zésre, ezeket — azaz a segítség konkrét forrását — még fel kell kutatni. Az esetleges segítség mikéntje a kormány döntésének függvénye — közölte az államtit­kár tegnap az MTI-vel. A létminium alatt élők száma a romló gazdasági körülmények, a növekvő munkanélküliség, a jövedelmi differenciálódás kö­vetkeztében folyamatosan emel­kedik. Erről a KSH adott ki rész­letes értékelést. Ebben megálla­pítják: a létminimum alatt élők száma a múlt év közepére 1,6 millióra — az összlakosság 15,6 százalékára — emelkedett. Az aktív háztartásokban élők 16-17 százaléka — ez 1992-ben 1,4 millió lakos volt —, az inaktív háztartásokban élők mintegy 12 százaléka — körülbelül 220 ezer lakos — élt a létminium szintje alatt. A létminimum alatt élők je­lenlegi száma körülbelül kétmil­lióra, vagy valamivel a fölé be­csülhető. A becslést nehezíti, hogy a felmérésekből kimarad­nak — mert nem érhetők el — a hajléktalanok, a vándoréletet folytatók, a kérdezőbiztosokkal kommunikálni nem hajlandó, félig-meddig a társadalmon kí­vüliek. Számukról nincs hitelt ér­demlő becslés. A létminimum­érték 70 százalékánál kisebb jö­vedelemmel mintegy 400 ezren rendelkeznek. A létminimum szintjét eltérő­en ítélik meg a különféle jövedel­mű rétegek. A múlt évben készí­tett közvélemény-kutatás szerint az alacsony jövedelműek átlago­san 7000 forintot, a közepes jö­vedelműek 9000 forintot, a más jövedelműek 11.000-12.000 fo­rintot jelöltek meg havi létmini­mumként. A jellegzetes háztar­tástípusokra számított egy főre jutó havi létminimum összege a KSH számítása szerint jelenleg 10.980forint. A létminimum szintjén élő családok körülbelül annyi jöve­delemmel rendelkeznek, ameny- nyit el is költenek. Míg az átlagos jövedelemmel rendelkezőknél körülbelül 15 százalékos a meg­takarítás, addig a létminimum­nál kisebb jövedelemnél egyre nagyobb a túlkiadás. Az ilyen alacsony jövedelemnél a csalá­dok csak kölcsönökkel, hitelek­kel biztosíthatják kiadásai­kat. Új üzemanyagfőnök a honvédségnél Rugár Oszkár ezredes, a Ma­gyar Honvédség új üzemanyag- főnöke pénteken foglalja el új beosztását — közöltek tegnap a Honvédelmi Minisztériumban. Rugár ezredes 46 éves, katonai, illetve vezérkari akadémiát vég­zett, és kémiatanári diplomával is rendelkezik. Orosz és angol nyelveken beszél. A HM Sajtó­osztályán az üzemanyagbotrány gyanúsítottjaival kapcsolatban elmondták: azokat a tiszteket, akiket az ügyészség vesztegetés­sel gyanúsít, felmentették beosz­tásukból, és a bírósági ítéletig más, alacsonyabb beosztásba helyezték őket. Hol jut, hol nem: tejtermékre, gyümölcsre A létminimumon és az alatta élők fogyasztása kényszerpá­lyán mozog, döntő részben az alapvető szükségletek kielégíté­sére koncentrálódik. Élelmiszerre a létminimum szintjén élő aktív háztartások jövedelmük 31 százalékát, a nyugdíjas ház­tartások 37 százalékát fordítják. A minimumszint alatt élők esetében ez az arány 40 és 60 százalék. A létminimum-szint alatt élőknél a kenyér, liszt, zsír, szalonna fogyasztása nem, vagy alig marad el az átlagos szinten élőkétől. Jellemző viszont, hogy a zöldség-, gyümölcs-, tejtermék-fogyasztásuk csak 40- 60 százalékát teszi ki az átlagos szinten élők fogyasztásá­nak. Hírzárlat a maribori fegyverekről Megkerültek a kézigránátok Meggyőződésem, hogy magyar szervek semmi­képpen sem érintettek a maribori fegyverszállítási botránnyal kapcsolatban — mondta Arnold Mi­hály, a vám- éspénzügyőrség országos parancsno­ka tegnap az MTI-nek. A vezérőrnagy ugyanakkor megerősítette, hogy még tart a tények felderíthető­sége érdekében elrendelt hírzárlat. Kijelentette: az illetékes hatóságok mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy fényt derítsenek az ügy részleteire. Ehhez már csak azért is komoly érdek fűződik, mert az ország jó hírének a megőrzése mindannyiunk közös feladata.

Next

/
Thumbnails
Contents