Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

2 KÜLFÖLD 1993. július 27., kedd Japán koalíciós tárgyalások ** E héten végső fázisukba lép­nek Japánban a koalíciós kor­mány létrehozását célzó pártközi tárgyalások. Bár teljesen azt sem lehet még kizárni, hogy „nagy- koalíció” jöjjön létre, vagyis a majdnem negyven éve uralkodó LDP, vagy annak legalábbis egy reformszámya részt vegyen a majdani kormányban, valószí­nűbb az, hogy a kormányt a „he­tek”, vagyis az LDP-n kívüli pár­tok koalíciója alkotja majd. A koalícióban csak a Japán Kom­munista Párt nem venne részt. Amerikai — kínai rakétavita Az amerikai-kínai rakétavita Warren Christopher amerikai és Csien Csi-csen kínai külügymi­niszter szingapúri tárgyalása után is ugyanott tart, ahol előtte. Christopher szóba hozta kormá­nya gyanúját: Kína vét a „rakéta- technológia-ellenőrzési rend­szer” elnevezésű nemzetközi megállapodás ellen, mert 300 ki­lométernél nagyobb hatótávol­ságú rakéták alkatrészeit és gyár­tási technológiáját adja el Pakisz­tánnak. A kínai kormány több­ször is cáfolta az amerikai hír­szerzés ilyen értelmű értesülését, Csien most is ezt tette. Ám a Christopher kíséretében lévő amerikai tisztségviselők tárgya­lás utáni nyilatkozataiból kitűnt, hogy semmiről sem győzte meg az amerikai külügyminisztert ez a megbeszélés. Libériái békemegállapodás A libériái kormány és a felke- 1 lök képviselői a benini elnöki pa­lotában, Cotonou-ban vasárnap békemegállapodást írtak ala, amely véget vet a polgárháború­nak a nyugat-afrikai országban, Ií és többpárti választások kiírását ; is magában foglalja. Az egyezség p szerint egy héten belül tűzszünet jön létre a felek között, amelyet a nyugat-afrikai államok még .1950-ben az országba vezényelt békefenntartó erői ellenőriznek majd. ENSZ-megfigyelők is ér­keznek majd az országba, hogy a határövezetekben megakadá­lyozzanak mindenfajta külső be­avatkozást. ASEAN-fórum Az ASEAN külügyminiszteri értekezletének kiegészítéseként vasárnap este nem hivatalos biz­tonsági fórumot rendeztek Szin­gapúrban 18 külügyminiszter részvételével. A hat ASEAN- tagállam külügyminiszterei e hét végi értekezletükön határozták el, hogy az ázsiai, csendes-óceáni térség biztonságának kérdései ezentúl rendszeresen szerepel­nek majd éves találkozóik napi­rendjén. Emberek százai haltak meg Orosz tüzérségi támadás Afganisztán ellen Orosz tüzérségi támadás kö­vetkeztében emberek százai hal­tak meg és sebesültek meg, s több ezren kényszerültek el­hagyni otthonukat Afganisztán Tádzsikisztánnal határos részén — jelentették be afgán katonai vezetők, akik elmondották: ré­szükről nem volt előzménye a tá­madásnak. A Reuter jelentése szerint a Tahar tartományban állomásozó 55. afgán hadosztályt Moszkva azzal vádolja, hogy támogatja a támadásokat, melyeket a múlt évben Afganisztánba menekült tádzsik felkelők intéznek Tádzsi­kisztán ellen. Tahar kormányzója tagadta, hogy a tartományból indítottak volna támadást a határon túlra, mivel szerinte a lázadók nem rendelkeznek erre alkalmas fegyverzettel, de nem zárta ki, hogy a felkelők részt vehettek a harcokban. Mától: Bosznia-konferencia Létrej önnek-e a miniállamok? Meglehetősen kedvezőtlen előjelekkel kezdődik meg ma a genfi Bosznia-békekonferencia újabb, s a társelnökök reménye szerint utolsó fordulója: vasár­nap estére, néhány órával életbe lépése után összeomlott a soka­dik boszniai tűzszünet, s a harc­tereken újult erővel lángoltak fel a muzulmán-szerb és a muzul- mán-horvát összecsapások. Az érdekelt felek sem úgy utaznak a svájci városba, hogy biztosak lennének a tárgyalások sikeré­ben, hiszen Alija Izetbegovic boszniai elnök többször is hang­súlyozta, hogy nem hajlandó el­fogadni az egykori jugoszláv tag- köztársaság etnikai alapokon va­ló felosztását, s ragaszkodik a boszniai föderáció, azaz a Van- ce-Owen-terv megvalósításá­hoz. A szerbek és a horvátok vi­szont nem akarnak egy államban élni sem egymással, sem pedig a muzulmánokkal, s így számukra csak a konföderáció, azaz a há­rom nemzetiségi miniállam létre­Vitatható védelem Alija Izetbegovic bosz­niai elnök elítélte az ENSZ magatartását, mert a mu­zulmán vezető szerint a vi­lágszervezet szinte semmit sein tesz a boszniai védett övezetek megoltalinazásá- ért. A boszniai elnök az ENSZ főtitkárához küldött levelében hangsúlyozta: — Az ENSZ eddigi lépései a hat biztonsági övezet meg­védésére vitathatóak, kö­vetkezetlenek és határozat­lanok voltak. A szarajevói rádió jelentése szerint Izet­begovic ezért felszólította a világszervezetet, hogy fon­tolja meg „újabb és lénye­gesen határozottabb” lépé­sek megtételét. hozása tűnik elfogadható rende­zési tervnek. A szerbek és a hor­vátok egyezségét már meg is pe­csételték Slobodan Milosevic szerb és Franjo Tudjman horvát elnök július közepén tartott genfi találkozóján. Kézigránátok a gyülekezetbe Fokváros: feketék terrorakciója Fekete fegyveresek támadtak meg egy templomot vasárnap es­ti mise idején, Fokváros fehérek lakta előkelő külvárosában: gép­fegyverekből tüzet nyitottak a hívőkre, és kézigránátokat vág­tak a gyülekezetbe. Legalább tí­zen életüket vesztették, és ötve- nen megsebesültek — jelentette rendőri forrásokra hivatkozva a Reuter és az AP. A halottak kö­zött három orosz tengerész is van, akik több társukkal együtt vettek részt a fokvárosi istentisz­teleten. Dél-afrikai kormányforrások a radikális Pánafrikai Kongresz­szus ÍPAC) katonai szárnyát, az Azaniai Népi Felszabadítási Hadsereget (APLA) vádolják a terrorcselekmény elkövetésével. Az APLA fegyveresei az utóbbi időben számos merényletet kö­vettek el fehérek ellen, de egye­lőre nem jelezték, hogy ők fel­elősek a vasárnapi fegyveres ak­cióért. A radikális PÁC elutasítja a fegyveres harc beszüntetését a kisebbségi fehér vezetés ellen, nem hajlandó követni a Nelson Mandela vezette Afrikai Nemze­ti Kongresszus megbékélési poli­tikáját. Kolozsvári levél: A „Caritas” gyanús csodája Bűvészmutatvány masok penzevel A „Caritas” kolozsvári csodája tény, de a névtől kezdve minden más gyanús benne. A név, a katolikus jótékonysági szervezeté, egyáltalán nem illeti meg a felettébb furcsa ügylettel foglalkozó tár­saságot, amely immár több mint egy éve folytatja páratlan bűvész- mutatványát a mások pénzével. 1992. június 25. óta bárki, aki befi­zetett egy összeget a loan Stoica úr által akkor létrehozott cég pénz­tárába, három hónap múlva a szóban forgó összeg nyolcszorosát kapta vissza. Ha valaki kezdettől játszott, és minden pénzt újra be­fizetett, 10 ezer lejből 9 hónap alatt 5 milliót varázsolhatott. Eddig még senki sem bánta meg döntését. Gheorghe Funar polgármester joggal büszkélkedik, hogy Kolozsvár a milliomosok városa lett — még ha a millió nem is olyan sok ott, ahol ma 1 dollár 800 lejt ér. Miután több hasonló „kölcsö­nös segélyezési társaság” tönkre­ment már Romániában, kezdet­ben a kolozsvárinak sem volt túl sok hitele. Stoica úr azonban fi­zetett, fizetett, fizetett, a dolog­nak lassan híre ment, előbb egyre több kolozsvári jött, majd mind több vállalkozó a környező me­gyékből, majd egész Romániá­ból hordani kezdték a pénzt a Szamos-parti városba. Az MTI tudósítója a napok­ban a kolozsvári Sportpalota előtt maga is tanúja lehetett a nem mindennapi látványnak. A mai szerencsevadászoknak nem kell Alaszkában ásniok az ara­nyért. A Szamos-parti fűzfa előtt várakoznak a sorszámért, amely­nek alapján (másnap vagy har­madnap) befizethetik a maguk­kal hozott összeget a Ion Stoica által kibérelt csarnok egyik pénz­tárába. Naponta 4-5 ezer ember fizet itt be, de a vállalkozás fiók­jai megnyíltak már más közeli városokban is. A jelentkezők a sorszám átvételétől a befizetésig eltelő időt jobbára a Sportpalota, illetve a bányászszakszervezet épületében lévő másik kifizető­központ előtti parkolókban töl­tik, a gépkocsikban alszanak, tá­boroznak, közöttük utcai árusok keringenek, koldusok kéregéi­nek. Kártya, kemping, vásár, tá­bor keveredik. A gépkocsik rendszáma jobbára kolozsvári, de akad szinte minden megyé­ből: Marosból, Szebenből, a tá­voli Doljból, Suceavából és Bu­karestből is. Ilyen messziről jönni kis ösz- szeggel már nem érdemes. Az expedíció legalább három-négy nap. Előbb az út, aztán a sor­szám, befizetés, visszatérés. De nyolcszoros pénzzel így is meg­éri. A következő feladat körül­belül három hónap múlva meg­venni a Mesagerul Transsilvan című újságot, amelynek négy le­pedőoldala Gheorghe Funar ko­lozsvári polgármester és román nemzeti egységpárti elnök naci­onalista, magyarellenes ideoló­giája szellemében fogant cikke­ket tartalmaz, további tíz-egyné- hány oldal viszont csak a szeren­csések listáját. Naponta mintegy 10 ezer név szerepel rajtuk, a na­pi kifizetések összege pedig már eléri a másfél milliárd lejt — ami 2 millió dollár körül jár. 20 ezer lejenként egy befizeté­si cédulát kapnak a jelentkezők. A betét kezdetben ennyi volt fe­jenként, jelenleg elvileg 160 ezer lej, de a gyakorlatban — érkez­nek a hírek — már akármennyit elfogadnak. Volt, aki 42 millió lejt hozott, abban a reményben, hogy 336 milliót vihet haza há­rom hónap múlva. A pénztáro­sok egy fél napon át töltötték ki a cetliket. A Mesagerul listáján a befizető neve és nyugtáinak sor­száma vagy sorszámai szerepel­nek, továbbá az, hogy mikor ve­heti fel a pénzét. Mivel három hónapja fejenként maximum 100 ezer volt a befizetés, legfel­jebb 5 sorszám. A megjelölt na­pon aztán a pénztáraktól üdvö­zölt arccal, degeszre tömött akta­táskákkal távoznak a nyertesek. Van, aki a nyeremény egy részét bent hagyja, további haszon re­ményében. Távozóban sokan fi­zetnek be adományokat a ko­lozsvári polgármesteri hivatal számára, amely csak így naponta 1-2 milliót kap különböző terve­inek megvalósítására (óriáske­reszt a Fellegváron, szobor Av- ram láncú román nemzeti hős­nek, kórház, öregek háza, laká­sok) szolgáló alapítványaihoz. A fantasztikus mechanizmus titkát Ion Stoica senkinek sem árulja el, de a pénzügyőrség és más ellenőrző szervek eddig állí­tólag mindent rendben találtak. A Caritasnak jelenleg már 600 alkalmazottja inkasszálja és fizeti az itt forgó óriási összegeket, emellett még profitja is van. Tény, hogy magánszemélyek mellett már vállalatok, intézmé­nyek is kezdik gyarapítani itt tar­talékaikat, persze, magánbefize­tők nevén. A legfantasztikusabb hírek keringenek: kábítószer-kereske­delemből származó pénzek tisz­tára mosása, Ceausescu külföldi vagyonának legalizálása a no­menklatúra beavatottjai számá­ra, okkult pénzügyi műveletek, stb. Ion Stoica erről nem nyilat­kozik. Az világos, hogy még ha a nyerők az összeg egy részét bent hagyják is, és még ha az infláció csökkenti is a tényleges nyeresé­get, akármilyen gyors ütemben nő a pénzbetévők száma, a mér­tani haladvány törvényei szerint végbemenő expanzió mellett a csőd elkerülhetetlen. A kérdés csak az, hogy ez mikor követke­zik be, és kiket fog sújtani? A kezdetben szkeptikus Ko­lozsvárt mára teljesen elöntötte a Caritas-láz. Mindenki a Mesage- rult lapozgatja, a csodáról beszél, sokan minden mozgósítható ösz- szegüket feltették ajátékra, köl­csönt vettek fel hazukra, vagy éppen eladták azt. Kezdetben csak a románság vitte a Caritasba a pénzét, amely ekkor még Ghe­orghe Funar városházáján mű­ködött, de mára a Mesagerul lis­táján már igen sok a magyar név is — miért csak a román szom­széd gazdagodjon meg? Sok ma­gyar szemere veti az RMDSZ- nek és a helyi magyar sajtónak, hogy a Caritas ellen foglaltak ál­lást, és ezért, hallgatva rájuk — ők kezdetben kimaradtak az égi mannából. A Funar polgármes­ter törvénysértései ellen indított aláírásgyűjtésben az ellenzék legalább 100 ezer csatlakozóra számított — végül 15 ezret sike­rült összegyűjteni. Az emberek többsége attól tartott, hogy a polgármester menesztése a Cari­tas végét jelentené, s akkor fuccs a berakott pénznek. A mindig is drága városként számon tartott Kolozsváron or­szágos rekordot döntenek az árak, hiszen a városra zuhog a munka nélkül szerzett pénz. Nincs olyan áru, amely el ne fogyna, a nemrég érkezett drága nyugati televízió-szállítmányt szétkapkodták. Napszámost nem kapni a környéken: miért robotolna óránként 500 lejért, ha 10 ezer lejére a Caritas nem­sokára 80 ezret fizet? A helyi csoda manapság Románia egész gazdaságára hat: a dollár árfo­lyamát sokak szerint felveri, hi­szen már a jelenlegi kifizetési szint alapján is olyan összeget forgat meg a Caritas, amely éves szinten a költségvetés harmadát jelenti. Az ellenzéki politikusok mind nyugtalanabbul figyelmez­tetik a Kormányzatot, amely mindeddig hallgat, a hazai után lassan a világsajtó is felfigyel az egyedülálló, csak a romániai tör­vényhozás joghézagai között le­hetséges jelenség veszélyeire. Amikor Brassóban összeom­lott az ottani Caritas, néhány százan tüntettek. De á kolozsvári vállalkozás csődje százezreket sújt majd. A következmények felmérhetetlenek. Kolozsvári magyar ismerő­söm bólogat. Könyvelő, ismeri a valószínuségszámitást, de mi­után kollégája új lakást vett a nyert pénzen, feladta belső ellenállasát. „Remélem, mondja, szeptemberig kitart a dolog, hogy én is felvehessem a magam 900 ezer lejét...” Baracs Dénes Mick Jagger, az elnyűhetetlen Kortársai jórészt kidőltek már az aktív zenészek sorából, magányo­san, visszahúzódva tengetik nagypapakoruk napjait. Mások, akik túlzásba vitték az önpusztítást és a kábítószer-fogyasztást, a rock­zene örök koncertpódiumairól küldhetik zenés üdvözletüket Mick Jaggernek. A legendás Rolling Stones énekesének, aki tegnap ün­nepelte ötvenedik születésnapját. Az ötvenéves világsztár egyik új videoklipjében a technika jóvoltá­ból gumiarcú szörnyeteg Az MTV-n sugárzott klipjei tanúsága szerint arcán nyomot hagyott az idő: mély barázdák mutatják, hogy Jagger sok min­denen ment keresztül 31 éves pá­lyafutása során. Mozgása azon­ban ma is a régi: egy gramm súly- felesleg sincs rajta, párducként mozogva könnyedén veszi föl a versenyt a klipek tizen- és hu­szonéves többi szereplőjével. Ez is azt jelzi, hogy Jagger mindig is „ésszel élt”. Megadta a császárnak, azaz az ezerfejű cé­zárnak azt, ami neki járt: a Rol­ling Stones koncertjein fantaszti­kus show-val gondoskodott ar­ról, hogy rajongóinak körében pillanatra se homályosuljon el a kihívó szexbálvány, a dacos láza­dó, a polgárpukkasztó „kokós” képe. A színfalak mögött azonban higgadtan számító üzletember­nek bizonyult, aki nagyszerűen ért a sajtó nyelvén. Már annak idején is ő volt az, aki milliós szerződéseket csikart ki a Stones számára a menedzserektől, a szponzoroktól. A befolyt pénzt is gyümölcsözően tudta befek­tetni: ma Jagger a 103. Nagy- Britannia leggazdagabb embere­inek listáján. Házaiban (egy Angliában, egy Franciaország­ban, egy az Antillákon) Picasso- és Renoir-festmények lógnak a falon. Elérte azt, amire lázadó korában is mindig vágyott: beke­rült az establishmentbe. A lehiggadásban alighanem szerepe volt második feleségé­nek, Jerry Hall fotómodellnek is, akit hosszas huzavona — és má­sodik közös gyermekük megszü­letése — után vezetett oltár elé. A szőke Jerry nemrég egy har­madik gyerekkel is megajándé­kozta férjét, akinek első, Bianca Perez nicaraguai szépségkirály­nővel kötött, majd felbontott há­zasságából is van egy leánya. Az immár 20 esztendős Jade tavaly nagyapává tette édesapját. A családi kötelékek és kötele­zettségek sem akadályozzák Jag- gert, hogy a zenének is hódoljon. Bizonyíték erre a három évvel ezelőtti, világ körüli Stones-tur- né, az „Urban jungle”, amely számos európai nagyvárosban — köztük Berlinben és Bécsben — igazolta, hogy újhullám ide vagy oda, a rock and roll terén ma is a Rolling Stones az első számú banda a világon. Azóta — sajnálatos fejle­ményként — Bill Wyman basz- szusgitáros hátat fordított a Sto- nesnak, amely egyfajta „téli álomba” merült. Ezt kihasznál­va, Mick Jagger idén tavasszal új szólólemezzel adott hírt magá­ról. A „Wandering spirit” (Ván­dorszellem) a kritika egybenang- zó ítélete szerint sokkal jobb, mint az énekes két előző albuma (She is the boss, 1985 — Primiti­ve cool, 1987). A dalok zeneileg sokrétűbbek (contry, heavy me­tal, klasszikus rock), míg a szöve­gekben Jagger saját egyéni gond­jait éppúgy megosztja a hallgató­val, mint az AIDS terjedése mi­atti globális félelmét. Bár Jagger és a zenekar másik „lelke”, Keith Richards gitáros között újra meg újra vita támad a hogyan továbbról, a Stones visz- szatérésére utal az a tény, hogy a Virgin zenekiadóval szerződést kötöttek három új nagylemez megjelentetéséről. Bill Wyman helyett a terv szerint a The Who tagja, John Entwistle játszana basszusgitáron. Tudva, hogy eddigi utolsó al­bumuk, a „Steel wheels” zenei anyagát alig két hónap alatt dob­ta össze egy Karib-tengeri szige­ten Richards és Jagger, a rajon­gók bízhatnak benne, hogy már nem sokat kell várniuk a követ­kező Rolling Stones-le- mez(ek)re, illetve az azok nép­szerűsítését célzó újabb, világ körüli koncertkörútra. Dorogman László Újabb izraeli csapás Dél-Libanonra Az izraeli légierő hétfőn reggel is folytatta a dél-libanoni Hezbol- lah-állások elleni támadásait: négy hullámban bombáztak két suta fa­lut Szidon közelében. Megfigyelők megjegyzik, hogy több mint tíz év óta most először támadta az izraeli légierő ezeket a településeket. Egyébként nem sokkal a reggeli légitámadás előtt - nyilván a haj­nali bombázások megtorlására - libanoni gerillák legalább öt rakétát lőttek ki Izraelre. Atomcsapást javasoltak! Norman Schwarzkopf tábor­nok, az Öböl-háborús koalíció parancsnoka a harcok idején ja­vasolta Washingtonnak: közöl­jék Irakkal, hogy ha beveti vegyi fegyvereit, a válasz atomcsapás lesz. Ugyanakkor az amerikai lé­gierő parancsnoka indítványoz­ta, hogy kis atom-robbanófejek­kel semmisítsék meg Irak bioló­giai fegyvereit. A háború eddig ismeretlen részleteiről számol be Rick At- kinsonnak, a The Washington Post Pulitzer-dijas munkatársá­nak könyve, amelyet vasárnap ismertetett a lap. A szerző, aki a háború valamennyi parancsno­kát meginterjúvolta, megírja: Iz­raelt annak idején egyfajta zsaro­lással tartották vissza attól, hogy bekapcsolódjék az Irak elleni há­borúba. Csak azzal a feltétellel telepítettek amerikai Patriot ra­kétaelhárító rendszereket az or­szágba, ha Izrael vállalja, hogy maga nem válaszol az Irakból jö­vő rakétatámadásokra. A bagdadi óvóhely elleni amerikai rakétatámadás, amely 204 polgári személy életét köve­telte — az amerikaiaknak dolgo­zó iraki kém téves jelentésén ala­pult — tűnik ki a könyvből. A Szaddám Húszéin elnök közvet­len környezetében dolgozó ame­rikai ügynök azt jelentette, hogy az óvóhelyen katonai parancs­nokság működik. A könyv elismeri, hogy Schwarzkopf tábornok több, máig elhallgatott kudarca ellené­re sikeresen vezette a hadjáratot, es visszaadta az amerikai fegyve­res erők Vietnamban megtépá­zott önbizalmát. A kötet ugyan­akkor a köztudatban élőnél sok­kal kedvezőtlenebb képest fest a híres tábornokról: Schwarzkopf rendkívül indulatos, beosztottja­it rettegésben tartó tábornok volt — írja a szerző.

Next

/
Thumbnails
Contents