Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-26 / 172. szám

1993. július 26., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Békacombot tessék! A salgótarjáni vásárcsar­nok egyik boltjában a fran­ciák kedvelt csemegéjét, bé­kacombot árulnak. Egy pár kilencven forintba kerül, va­gyis nem éppen olcsó falatok­ról van szó. Azonban mint megtudtuk, nem ez az oka, hogy csak módjával fogy a Miskolcról beszerzett, különleges áru: a vevők idegenkednek még a szótól is. . . : BÉKACOMB! A „békázás” egyébként szőkébb pátriánkban sem is­meretlen fogalom, s állítólag nem is rossz üzlet, ha megis­merik az állat táplálkozási szokásait. Egy Szécsényhez közeli településen ugyanis pár éve békafarmot alakított ki egy vállalkozó, aki légy-csemegét kínált a „bre- kiknek." Am hamarosan rá kellett jönnie, hogy azok csak az élő rovart hajlandók elfo­gyasztani, abból viszont mér­hetetlen mennyiséget, (mj.) Késik a mérőkocsi „bevetése” Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) salgótarjáni öblösüveggyárban - ahol félévente, illetve havonta szűrjük a dolgozókat. A minimális igényre vonat­kozóan, mintegy magyarázat­ként, általában a szűrésekkel kapcsolatos tapasztalatait emlí­tette Schmehl Emilné.- Ha a vizsgálatot végzők ke­resik meg az embereket, azok nem zárkóznak el. De fordított helyzetben sajnos az a jellemző, hogy nehéz a rámozdulás. Más­részt talán azt is tekintetbe kell venni, hogy ide munkaidőben kellett volna jönni, és ez sokak­nak jelent akadályt. Érdemes volna elgondol­kozni azon is, hogy a fentieket tekintve milyen súllyal esik latba a témában kifejtett propa­ganda. Nem mintha ez bármit is változtatna a megtörténteken, de hasonló kezdeményezések­nél hasznos lehet. A környezet- védelem céljaival rokonszenve- zőknek, és másoknak viszont nem lenne haszontalan önma­gukkal tisztázni, hogy a remélt - nemegyszer követelt - lépé­sekkel párhuzamosan mit te­gyenek a saját egészségükért. Mint aiTÓl Szanyi Jánosné, a Gyógyír Életreform és környe­zetvédő Egyesület vezetője be­számolt, a tarjáni zöldeket egy másik kérdés is foglalkoztatja. Nevezetesen az, hogy miért ké­sik az ÁNTSZ által nem egy al­kalommal beharangozott, a lég­szennyezettség ellenőrzésére szolgáló mérőkocsi üzemelte­tése. Ezzel az ajándékkal az Eu­rópai Gazdasági Közösség Phare környezetvédelmi prog­ramja sietett Magyarország se­gítségére. A Nógrádnak szánt adományozásnak azonban van egy-két szépséghibája.- Eredetileg valóban április­ban akartuk beindítani, azonban hátráltatták ezt a műszerezett­séggel kapcsolatos gondok. Te­tézte a dolgot, a próbamérések előtt kiderült hűtő meghibáso­dása. A javítást pedig csak a Phare program keretén belül működő francia cég magyar szakembere végezheti el. A ko­csi jelenleg az Országos Köze­gészségügyi Intézetnél próba- üzemelés alatt áll. Tudomásom szerint - a nyári szabadságolá­sok miatt - szeptemberben lesz nálunk a betanulás időszaka, az­tán indulhat itt a mérés. Cziczó Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet leve- gőszennyezettségi csoportjának vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az őszi kezdés­nek nem lesz akadálya, addig elhárítják a hibát. Hozzátette, hogy mintegy tíz napja érkeztek meg a rádió adóvevők. A mérő­kocsi széles skálán fog dol­gozni: regisztrál például meteo­rológiai adatokat a napsugárzás­ról, légnedvességről, és a lég­hőmérsékletről. Ezen kívül rögzíti a levegő kéndioxid, valamint háromféle nitrogénoxid, az ózon, a szálló, valamint az ülepedő por meny- nyiségét. (Mihalik) Maguk varrta ruhában vitézkednek Kurucok Szécsényben Már az első napon kellemes elfoglaltságot találtak a gyerekek­nek: készülnek a kuruc süvegek. A történelemkönyvek két je­lentősebb XVIII. század eleji eseménnyel kapcsolatban em­legetik Szécsényt. Az egyik 1705-höz kötődik, amikor a Borjúpástnak nevezett legelőre hívta össze II. Rákóczi Ferenc fejedelem a kurucok I. ország- gyűlését, amikoris hat püspök, 36 főrend és 25 vármegye kül­dötte, mintegy 1000 fő képvi­seltette magát. A második dá­tum szomorúbb eseményt takar, mivel 1709-ben a kurucok fájó vereséget szenvedtek a császári hadaktól Szécsény közelében. 1993. ismét a kurucok éve a városban, mégha nem is kerül bele a település históriájába. Lássuk az előzményeket. Hat évvel ezelőtt két történelem sze­rető falusi pedagógus, Csépány Zoltán a Nógrádsápi Általános Iskola igazgatója és Zentai Jó­zsef nézsai történelemtanár ösz- szefogott, mondván: alapítanak egy nyári, történelmi játszótá­bort, amely segítségével meg­ismerkednek a magyarság tör­ténetével.- Ez egy szaktábor, nem pe­dig nyári gyermekmegőrző. A résztvevőknek pályázatot kel­lett készíteniük, bizonyítván a történelem iránti érdeklődésü­ket. Ez alapján hívtuk meg őket a táborba - adott felvilágosítást Csépány Zoltán.- Az idén rövidebb idő állt rendelkezésre a szervezést nézve, így csak 25 táborlakóval építettük meg a sátortábort - kapcsolódott közbe Zentai Jó­zsef. A táborozok közben már fel­vették magukra a kuruc ruhát, s egy képzeletbeli tábortűz körött helyet foglalva mutatkoztak be egymásnak.- Első alkalommal vagyok ilyen táborban, ahová osztály­társam invitálására jöttem el - mondta Szklenár Gergely, aki Alsópetényből érkezett.- Láttam a Tenkes kapitá­nyát, s olvastam is. Érdekes vi­lág volt. Most egy kicsit a ma­gam bőrén is érezhetem - szőtte gondolatait Dudás Szabolcs Ke­szegről. Susanszky Mátyás hatodikos tanuló Nézsáról érkezett:-A kurucok magyarok vol­tak, én is az vagyok. Nem tet­szett nekem, hogy a labancok leigázták a népünket. Teljesen beleélem magam abba a kor­szakba. Jó ez a tábor. A tábor augusztus elsejéig tart. A diákok legtöbbje öt fel­nőtt vigyázó szemei mellett éli át élete első táborozását. (vt) Kuruc „menetdíszben - kuruc zászlóval Traffípax # Július 26-án, hétfőn 6 és 16 óra között a Szendehely - Rét- ság - Nagyoroszi - Drégelypa- lánk útvonalon, valamint Bánk belterületén várható műszeres rendőrségi traffipaxos sebessé­gellenőrzés. Lakossági fórum • Salgótarján. Dr. Kuti István önkormányzati képviselő vála­szol a lakosok kérdéseire azon a fórumon, amit július 30-án, 16 órától a Dolinkában rendez meg a Társadalmi Egyesülések Szö­vetsége acélgyári körzeti népfó­ruma. A szervezők elsősorban a nyugdíjasokat várják az össze­jövetelre, ahol a fennállásának 125. évfordulóját ünneplő ko­hászati üzemek illetékes bizott­ságának képviselője is beavatja az érdeklődőket a jubileum al­kalmából sorrakerülő megem­lékezés terveibe. Véleményt kérnek # Szirák. Július 26-án, hétfőn a helyi polgármesteri hivatalba várja a szülői munkaközösség vezetése az általános iskolások szüleit, ahol megbeszélést tar­tanak számukra az iskola igaz­gatói pályázatok véleményezé­sével kapcsolatban. Új vonalak # Herencsény. Az optikai ká­bel megépülését követően, leg­később 1994 végéig bekapcso­lódhat a település a távhívás rendszerébe. Ä tervek szerint a Cserhátsurányi központra csat­lakozva, a jelenlegi nyolc vona­lon kívül újabb előfizetők be­kapcsolódására is lehetőség nyí­lik majd. Támogatás a tanévre • Keszeg. A községi önkor­mányzat képviselő-testülete döntött a helybeli általános is­kolások tanévkezdési támogatá­sáról. Ennek megfelelően szep­temberben minden gyerek in­gyenesen juthat hozzá a tan­könyvekhez. Zöld utat adnak • Bátonyterenye.Egy buda­pesti vállalkozó burgonyaszi- rom-üzem telepítésére kért en­gedélyt a városi önkormányzat­tól. Várhatóan rövidesen zöld utat kap a beruházás, hiszen egyben új munkahelyteremtő vállalkozásról van szó. Megemlékezés a hősök kopjafájánál Hősökre emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról) Szondi emlékhelynél (volt ká­polna) rótták le kegyeletüket az emlékezők. Déli 12 órakor a vár romjainál rendeztek ünnepsé­get, amikor a település polgár- mestere beszélt az elődök hősi­ességéről. Az ünnepséget megelőzően ifjúsági- és turistatalálkozónak is helyet adott a vár környéke. A délutáni programot a községi kultúrházban tartották, ahol Hont vármegye egykori zászlaja alatt (egykoron Drégely vára volt Hont székhelye) ropták a népitáncot a helybéli és kör­nyező településekről érkezett táncoslábú gyerekek. A nap további részében lab­darúgómérkőzés, majd kórus- hangverseny szórakoztatta az ünneplőket.-vallus­Koszorúzás Szondi szarkofágjánál Helyzetkép Bátonyterenye térségéből Hányán is vannak a munkanélküliek? Hétezer munkanélkülit regisztráltak június 20-a és július 20-a között a megyei munkaügyi központ bátonyterenyei kiren­deltségén (a körzet 14 települést foglal magában) - tudtuk meg Kecskés János megbízott kirendeltségvezetőtől. Arányosan ez azt jelenti, hogy egy ügyintézőre 744 eset jutott. 2683 az ellátottak száma, ez 130-cal több, mint az előző periódusban volt. Az ellátottak közül 210 a pályakezdő. Ez a szám az említett időszakban csaknem kétszeresére emelke­dett, és a prognosztizálás szerint még aügusztusban is jelentős számban jelentkezhetnek a hi­vatalnál a pályakezdő munka- nélküliek. Igen rossz az elhelyezkedési arány: a 3365 álláskereső közül mindössze 53 főnek sikerült munkát találnia. A munkanélkü­liek 64,6 százaléka férfi, 35,4 százaléka nő, 46-48 százalékuk bátonyterenyei lakos. A további arányok: 40,6 szá­zalékuk szakmunkás, 27,8 beta­nított-, 18,7 segédmunkás, 12,9 százalékuk szellemi foglalko­zású. Az adatok szerint legnehe­zebben a 26-45 év közötti állás­talanok helyezkednek el (ez a korosztály az összes regisztrált munkanélküli 60 százalékát al­kotja). A kirendeltség felé beje­lentett üres álláshelyek száma nagyon kevés. 188 fő részére kínálnak munkát, ebből 179 ru­haipari tevékenységre vonatko­zik. A környékre az jellemző, hogy a munkáltatók jelentős ré­sze leépíti a létszámot, nem ké­pes új munkaerőket alkalmazni. A megbízott ki rendeltség vezető szerint gyógyírt jelenthet, hogy augusztus közepétől 24 átképző tanfolyamot indítanak 6-700 fővel. Eddig 215-en jelentkez­tek. A tanfolyamok közül Bá­tonyterenye a faipari alapisme­reti képzésnek ad helyet. Lét­számot vihet el a salgótarjáni Vegyépszer tengizi állásaján­lata. A munkanélküli ellátásból kikerültek jövedelempótló tá­mogatásában 500-an részesül­nek, de ez a szám fokozatosan emelkedik. Kérdésünkre, mi­szerint mennyi lehet az összes munkanélküli száma (beleértve tehát azokat is, akik papíron már nem szerepelnek ebben a körben), Kecskés János azt vá­laszolta, a regisztrált munka- nélküliek duplájára becsüli ezt a számot. (dudellai) Amatőr professzorok? Hallgatom a rádiót. Azt mondja egy tudós professzor, hogy sür­gősen tegyünk napszemüveget, amint kisüt a nap! A szem szivár­ványhártyájára ugyanis az ózonréteg megritkulása miatt fokozott ultraviola sugár terhelés nehezedik, a napszemüveg azonban vé­delmet nyújt ellene... Hallgatom a rádiót. Azt mondja egy tudós professzor, hogy sür­gősen tegyük el a napszemüveget, de úgy, hogy soha többé ne talál­juk meg! A szem szivárványhártyájára az ózonréteg megritkulása miatt ugyanis fokozott ultraviola sugár-terhelés nehezedik, a nap­szemüveg alatt azonban kitágul a pupilla, és sokkal sérülékenyebbé válik, mint a strandpápaszem nélkül. . . Hallgatom a rádiót. Azt mondja egy tudós professzor, hogy nincs is komoly ultraviola sugárzás . . . Hallgatom a rádiót. Mi van olyankor, amikor nem tudós, csak af­féle amatőr professzorok nyilatkoznak? Nincs ózonlyuk. Nincs ózonréteg. Van ultraviola sugárzás. Nincs ultraviola sugárzás. Ak­kor most hol az igazság? Van, vagy nincs? És mi? Faragó Zoltán Kíváncsiskodó Lesz-e híd a Sugár úton? Terveznek-e Zagyvapálfal- ván, a Sugár út végén a Tar­ján patakon átívelő hidat épí­teni? A környéken lakóknak ezzel nagyban megkönnyíte- nék a 21-es számú műútra való kijutást, és fölösleges ke­rülőket takaríthatnának meg az érintettek. Mint megtudtuk, salgótarjáni városháza műszaki osztályán az osztályvezető, Kenyeres István távollétében minden dolgozó csak a saját szakterületéről ad­hat felvilágosítást. A hasonló jellegű fejlesztésekkel foglal­kozó szakember azonban szin­tén szabadságon van, így vá­laszt egyelőre nem kaphattunk a kérdésre. Az ügyfélfogadási időben azonban nyilván köny- nyebb információt szerezni, te­hát a szerdai 8 és 16 óra közötti ügyfélfogadás ideje alatt lehet érdeklődni a városházán. Kíváncsiskodónk követ­kező kérdését egy munkanél­küli pásztói olvasónk tette fel. Az ígéretek szerint kétezer embernek adna munkát a há- zelemgyár - melynek építési munkálatait májusban kellett volna elkezdeni. Miért nem kezdtek már hozzá az építke­zéshez, és mi lesz az egymillió forinttal, amennyivel „be­szállt” az önkormányzat a be­ruházásba?

Next

/
Thumbnails
Contents