Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-24-25 / 171. szám

6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1993. július 24-25., szombat-vasárnap Ki léphet be a Buckingham-palotába? (FEB) Ki léphet be Európa legnagyobb lakott kastélyába? Akit kitüntetésre, esetleg par­tira, vagy művészi eseményre meghívnak. Eddig valóban ez volt a hibátlan válasz. De mos­tantól hozzá kell tenni valami nagyon prózait: és az is, aki megfizeti a belépődíjat. Hosszú és lángoló vita nyo­mán őfelsége, n. Erzsébet tör­ténelmi döntést hozott: késznek mutatkozott arra, hogy (augusz­tus 7-én) megnyissa a londoni királyi rezidencia kapuit a bél­és külföldi látogatók előtt. A nagyközönség csak a 19 reprezentatív hivatalos helyi­ség, az 52 magánlakrész, a 188 személyzeti szoba, a 92 iroda, a 78 fürdőszoba és mellékhelyi­ség, valamint a királyi mű­kincsgyűjtemény egy részével találkozhat. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a királynői döntés az ál­lam és az udvar közötti háború újabb (vesztes) csatája. Április elején leégett az uralkodó ked­venc lakhelye, a windsori kas­tély jórésze, s az udvar termé­szetesnek vette, hogy a 100 mil­lió font kárt - az évszázados szokásoknak megfelelően - a derék alattvalók fizetik meg. Peter Brooke annak idején az alsóházban e bizonyosság je­gyében nyilatkozott. „Windsor — mondta a kulturális miniszter, aki az ország műemlékeit is fel­ügyeli - nem egyszerűen feje­delmi lakhely, hanem a koroná­hoz, tehát az államhoz tartozik”. Néhány éve ez rutinnyilatkozat lett volna, most azonban nagy vihart kavart, s a miniszter majdnem belebukott. Változnak az idők. A jelek szerint a közvéleményre ilyen értelemben is nagy hatással volt a királyi család jó néhány tagja körül kavargó botránysorozat. „A claphami busz utasa”, ahogy Angliában az átlagpolgárt meg­személyesítik, nem érti, miért kellene az ő zsebéből finanszí­rozni a világ leggazdagabb asz- szonyának tűzkárát. Annyira nem érti, hogy ami­kor a Queen, Coutts and Co. bankház gyűjtést indított a windsori tűzkár helyreállítására, mindössze 3,5 millió fontnak megfelelő összeg gyűlt össze, amnnyi, amennyi egy szakem­ber szerint „a tapétázásra sem elég”. Ez is felért egy népszava­zással és a királynő megértette az üzenetet: megnyitotta a palo­tát az udvari „háztartás” titkaira oly régóta kíváncsi látogatók előtt. Mosolygó falu humorából A gazdához beállít a komája és megkérdi:- Mit eszik kend?- Bablevest.- Aztán ízlik?- ízlik hát. . . Elhiszi-e, hogy én sokkal jobban szeretem a bablevest, mint a legfinomabb tyúkpecsenyét?-Miért ne hinném el? - fe­lelte a koma.- Na, elég nagy szamár kend akkor! * * * Demeter bácsi kénytelen-kel­letlen, de elment az orvoshoz:- Doktor úr, csináljon vala­mit. Olyan csúnya, rezes az or­rom ...-Egy évig ne igyon szeszes italt - felelte az orvos -, csak te­jet.- Megpróbáltam, de nem használt...- Mikor próbálta meg?- Hát mikor? Még csecse­mőkoromban. * * * El a faluban egy száztíz eszr tendös öregember. Valaki meg­kérdezte: mi a fiatalság titka? , - Nem titok az -felelt az idős bácsika. - Amikor összeháza­sodtunk a feleségemmel, meg­fogadtuk, hogy sosem fogunk veszekedni egymással. Ha az egyikünk veszekedni kezdene, a másik rögtön kimegy a házból.- És ez valóban használt?- Persze. Fél életemet a friss levegőn töltöttem . . . * * *- Édesapám, kimehetek ját­szani a Juhász gyerekkel?-Nem. Tudod, hogy nem szeretem a Juhász fiút.- Jó, akkor kimegyek és adok neki egy pofont. * * *- Én minden állatnak a hang­ját kitünően tudom utánozni! - dicsekedik a kondás társainak.-Igazán? - szólal meg vala­melyik barátja. - Hát akkor gyerünk, mutasd be, hogyan be­szél az aranyhal. * * * Egy városi férfi délután a község határában megszólít egy kapálgató parasztembert:- Mondja csak, bácsikám, va­jon elérem az ötórai vonatot, ha itt, ezen a réten vágok át az ál­lomás irányába?- Hogyne kérem, - biccent a fejével a parasztbácsi. - Sőt, ha szerencséje lesz az úrnak, és út­közben találkozik a falu bikájá­val, akkor meg bizonyosan eléri a négyórait is! Nagy melegben az eb sem szeret dolgozni Vasárnapi kutyálkodások Őrült kutyaugatásra számítot­tunk, de a hang után sosem ta­láltuk volna meg a salgótarjáni kutyakiképző iskolát a Damja­nich út végén ... Az ebek rend­kívül fegyelmezetten viselked­tek, egyetlen hangos szavuk sem volt, - egészen a megérke­zésünkig. A Magyar Ebtenyész­tők Országos Egyesületének salgótarjáni elnöke, Varga Ká­roly adott tájékoztatást a hely­színen az egyesület munkájáról. A dobermann jó őrző-védő- Minden vasárnap van ki­képzés, de nyáron a nagy meleg miatt korábban kell kelniük a kutyáknak és a gazdáknak. A nagy melegben ugyanis nem szeret dolgozni a kutya sem ... Aki igazán komolyan veszi a dolgot, az kijön hét közben is. Az iskolát mi magunk alakí­tottuk ki, a területet béreljük az önkormányzattól, a berendezé­seket és a kerítést mi magunk csináltuk. A kutyalétszám egyébként 15 és 40 között van.- Hány hónapos korában le­het kiképezni egy ebet?- Fajtánként változik, mun­kavizsgára egyéves kor után ke­rülhetnek. Előtte körülbelül nyolc hónapos kortól lehet el­kezdeni a kiképzést, de ennél sokkal korábban is ki lehet őket hozni a gyakorlópályára. Egy­éves kor után kerülhet sor az engedelmesvizsgára, utána kö­vetkezik a Kl, K2, és a K3. Né- hányan eljutnak a K2-ig. Itt azonban komoly munkát kell végezniük az ebeknek.- Ki hozhatja ide a kutyáját?-Aki egyesületi tag. A ki­képzés nincs fajtához kötve, a korcs kutyák legalább olyan ér­telmesek, mint a törzskönyve­zettek.- Kiképezhető egy foxi is?-Nem a fajtától, hanem az idegtípustól függ a kiképezhe­tőség. Például egy collie nem vitte és alaposan meghemper- gette gazdáját.-Csak a fiatal kutyák mo­zoghatnak szabadon a pályán - jegyezte meg Varga Károly. - A kifejletteket szigorúan pórázon kell tartani, különben egymás­nak ugorhatnak.- Mindig vannak divatku­tyák. Melyik most a legnépsze­rűbb fajta?- Égyértelműen a rottweiler és dobermann. A németjuhász és a Schnauzer népszerűsége visszaesett az utóbbi időben.- Hány fős az egyesület?- Salgótarjánban körülbelül 200 főre tehető, de jönnek ide kutyát kiképezni Pásztóról is. A A bullmasztiff csibészelés közben keményen rámar az ellenfélre mar rá a csibészkarra, csak ugat és hajt egy kicsit. Természete­sen van különbség abban is, hogy melyik kutya mire hasz­nálható, és sok függ az egyed képességeitől is. Egyébként a foxterrier is kiképezhető. Közben egy rottweiler és egy bullmasztiff - hatalmas ter­metű, kiképzett ebek - csaknem egymásnak ugrottak. Gazdájuk éberségének volt köszönhető, hogy pórázuknál fogva eltávolí­tották őket egymástól, bár az oroszlánszerű, óriási bullmasz­tiff egy csípődobással a földre legközelebbi egyesület Balas­sagyarmaton működik.-Az utóbbi időben sokat le­hetett hallani az önálló német­juhászklubok és a MEOE kö­zötti viszályról.-Salgótarjánban is van már németjuhászklub, de nekünk jó a kapcsolatunk velük. Tulaj­donképpen ők is ezt a munkát végzik, de nemzetközileg csak a MEOE elismert. Az ebek közben befejezték a fegyelmező gyakorlatokat. A legjobbak, legképzettebbek gazdájuk egy intésére álltak, ül­Júda, az argentin dog tek, feküdtek, lábhoz jöttek.- A kifejlett kutyának hetente legalább 10-15 kilométert kell mozognia. Ezzel párhuzamosan megmozgatja a gazdáját is, te­hát az ember számára is komoly sport a kutyakiképzés - mondta Varga Károly. Megismerkedtünk Júdával, a különlegességnek számító, fe­hér színű, 14 hónapos argentin doggal is. A méreteiben is tisz­teletet parancsoló fajtából a jö­vőben valószínűleg több is lesz hiszen - mint megtudtuk - ép­pen most született egy alomra való kiskutya a városban. A kutyák - kortól, edzettség­től, képzéstől, gyakorlástól füg­gően — végigcsinálták az aka­dálypályát is, majd felsorakoz­tak az őrző-védő kutya fő fel­adatát jelentő csibészeléshez.- Az egyesületünk biztosítja a megfelelő csibészkarokat és felszereléseket, a gazda viszont kellőképpen teherbíró pórázt és nyakörvet köteles kihozni. Anélkül nem szabad csinálni a gyakorlatokat... - jegyezte meg Varga Károly. Látva azonban a megfelelő burkolattal ellátott emberi ka­rokra lecsapó félelmetes állkap­csokat, a hozzá nem értő meg­gondolná minden teherbíró nyakörv és póráz ellenére is, hogy útjába álljon-e egy ilyen kiképzett ebnek ... A rottweiler szívesen fut végig az akadálypályán Faragó Zoltán Fotók: Mikuska István Holtomiglan-holtodiglan - ásó, kapa, nagyharang Veszekedés után lány kérés Szilvia és János boldog együttlétben Pásztó városában talán nem is akad olyan ember, aki ne is­mémé Hegedűs Jánost, a Fűre Lépni Tilos együttes dobosát. Idestova két éve szinte mindig egy csinos barna lánnyal az ol­dalán látható. Az ifjú hölgy Bagó Szilvia, János barátnője és leendő menyasszonya.- Mióta ismeritek egymást?- Hetedik osztályos korunk óta. - mondja János - Akkori­ban még csak barátok voltunk, legalábbis Szilvi szerint. Én már akkor is szerelmes voltam belé.-Mikor kezdtetek igazából együtt járni?- 1991-ben volt egy pop-rock fesztivál Pásztón, ahol mi is felléptünk. Utána volt egy kis buli, ahová ő is el­jött. Ott jöttünk össze.- Mikor határoztátok el, hogy eljegyzitek egymást?- Már régóta beszélgettünk a jövőről, arról, hogy mi lesz, ha elvégezzük a középiskolát. - veszi át a szót Szilvia - Termé­szetesen eleinte nem vettük túl komolyan a dolgot.- Aztán már szóba került az eljegyzés, az esküvő és ami utána jön. - mondja ismét Já­nos - Ez mind nagyon szép volt, csak épp a kezét felejtet­tem el megkérni — Mikor került sor a lányké­résre?- Talán fél éve lehetett - vá­laszol Szilvia - Egy kiadós ve­szekedés után Jani váratlanul megkérdezte, hogy akarok-e a felesége lenni. A válasz egyér­telműen igen volt.- Mit szóltak ehhez a szüléi­tek?- Szüléink nagyon jóban vannak egymással. Azt hiszem, nem okoztunk nekik különö­sebb meglepetést.- Hogyan tovább?- Egyelőre mindketten tanu­lunk itt Pásztón a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban. János jövőre érettségizik ., .- Remélhetőleg - jegyzi meg az érintett sanda mosoly- lyal.- Aztán lehet, hogy elviszik katonának, de ez még a zenekar miatt nagyon bizonytalan, ugyanis nem szívesen engedik el. O mindenesetre szeretne ze­nei vonalon továbbtanulni. Ne­kem még van két évem az érettségiig és utána minden­képpen szeretnék főiskolára vagy egyetemre felvételizni.-Házasság? Gyerekek?- Természetesen mindkettő tervbe van véve, csak egy kicsit várni kell. - mondja János - Ez viszont nem gond. Szeretjük egymást. C.G. Andersen és Walt Disney inspirátora Százötven éves a koppenhágai Tivoli (FEB) Koppenhága talán leghíresebb nevezetessége, a Tivoli, a főpályaudvar és a ta­nácspalota között 83 ezer négy­zetméteren húzódó miniparadi­csom az idén 150 esztendős. A Tivoli minden korosztályé. Óvodák keresik fel itt a város legjobb játszótereit. Szerelmes­párok bújnak össze az árnyas bokrok mögött, valamirevaló románc el sem képzelhető Ham­let országában e park nélkül, a 200 ezer virág, a szökőkutak nélkül. Üzletemberek puhítják itt egymást a város legjobb ét­termeiben, ahol a megejtő kör­nyezet néhány százalék enged­ményt is jelenthet. Politikusok és művészek adnak itt egymás­nak randevút. Igaz, ma már a lá­togatók 47 százaléka turista, de a Tivoli mégis elsősorban a koppenhágaiak öröme maradt. Érdekes, hogy a Tivolinak a matrónák vonatkozásában rendhagyó hagyománya van. Már az 1843-as nyitány közle­ményében tudtul adatott, hogy „idősebb hölgyek” (vajon miért éppen ők?) árengedményt kap­nak a belépődíjból. Ez a tradíció ma is él. Csakhogy 1843-ban negyvenen felül járt az enged­mény, 1993-ban 65 év felett. Vili. Krisztián király eleinte húzódozott, amikor Georg Cars- tensen üzletember engedélyt kért „egy nagyszabású városi szórakozópark” alapítására. Az uralkodót azzal győzték meg, hogy „aki szórakozik, nem poli­tizál.” A krónikák feljegyezték, hogy a megnyitás napján 3615 vendég volt, az első teljes sze­zonban pedig 175 ezer. És azt is feljegyezték, hogy Hans Christian Andersen, a nagy mesemondó innen merí­tette „A kínai fülemüle” című meséje ötletét és látogatása nap­ján ezt írta naplójába: „Carsten- sen zseni.” Walt Disney állító­lag koppenhágai utazása után kezdett komolyan foglalkozni Disneyland ötletével...

Next

/
Thumbnails
Contents