Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-24-25 / 171. szám

1993. július 24-25., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Még mindig sláger a külföldi gépkocsi (Folytatás az 1. oldalról) A vámhivatal ekkortól engedé­lyezte a kft-nek vámterület léte­sítését és annak működtetését.- Milyen szolgáltatásokat nyújtanak?-Cégünk elvégzi a gépjár­művek behozatalával, kivitelé­vel kapcsolatos vámügyek do­kumentációit. E mellett vég­zünk export-import engedélyez­tetést a minisztérium felé.- Hogyan történik egy gép­kocsi „levámolása” ?- Idejön az ügyfél próba­rendszámmal. amelyet a hatá­ron kapott. Mevizsgáljuk a gép­járművet, hogy alvázszáma, motorszáma megegyzik-e a nyilvántartottal, sérült-e, majd észrevételeiket minden esetben vámosaink rögzítik. Ha az autó hat évnél idősebb, akkor a KPM-nél bevizsgáldlapon mi­nősítést kell elvégeztetni, hogy alkalmas-e a jármű forgalomba helyezésre? Ha mindez megtör­tént, megállapítják egy kataló­gus alapján a vámtételt, és utána ki lehet fizetni a vámot.- Itt önöknél? Egyáltalán van-e és mennyi a fizetési határ­idő?- A postával és a bankokkal egyelőre nem tudtunk meg­egyezni. így a befizetést sajnos nem lehet az ipartelepen teljesí­teni. Ezt továbbra is postai úton lehet rendezni. A fizetési határ­idő a vámolást követően 5 munkanap.- Van-e önöknél várakozási idő, és ha van, mennyi?-Egy hónapja él az a sza­bály, hogy egységesen 40 gép­jármű vámoltatása végezhető el egy nap. Természetesen ennél jóval nagyobb az igény, de a hat vámos kolléga ettől többet egy­szerűen képtelen lenne egy nap alatt vámolni. Egyébként egy hónapra előre vannak előjegy­zéseink. tehát elég hosszú a vá­rakozási idő.- Soronkívüliség sincs?- Ez csak olyan esetekben lehetséges, ha külföldön dolgo­zik az illető, és meghatározott időre vissza kell utaznia.-A vámszabályok megszigo­rítását követően nőtt-e a kül­földi, nyugati gépjárművek be­hozatala?- Az 1993. februári beindulá­sunkat tekintve, naponta alig volt 5-10 autó, ma már a fenti­ekben említett várakozási idő­vel tudunk dolgozni. Egyrészt szezonjellegű az autóbehozatal, másrészt sokan kivárták, hogy milyen jogszabályokat vezetnek be és az első hónapokban in­kább csak tapogatóztak. A be­hozatal továbbra is növekvő szakaszban tart. Bakos Zsolt A megoldás ötletes A vízvezetékrendszer építésére készülnek Márkházán, ennek el­lenére nincsenek elhanyagolva a közkutak sem. A közelmúltban hat-nyolc ilyet tettek rendbe a községben. Ötletes módon, beton­csőből alakították ki a kutak „házát” és lefestették azokat. Felébredtek hirtelen (Folytatás az 1. oldalról) Arra, hogy az „elit” hová megy nyaralni, jutott műsoridő. A pihenés fontos. Időt kell szakítani az erőgyűjtésre. Ezért nem lehet kivetni valót találni abban, hogy a július 13-tól - a vizsgálat lezárásáig tartandó időszakra - ideiglenesen meg­bízott intézményvezető, Zengő Árpád is szabadságra ment. A válságkezelést ez után kezdi majd meg, már augusztus ele­jén. Addig mindenki várakozó állásponton van. Nincs adás Salgótarjánról. Még a szerda es­tére beígért kalandfilm is elma­radt, nem érkezett meg a kópia. A Harc Rómáért című törté­nelmi film helyett lehetett volna valami mást adni. - Lehetett volna. Ám a harc Salgótarján­ban a helyi televízió felügyele­téért, megszervezéséért folyik - nem a nézők kegyeiért. Jönnek az 1994-es választá­sok. Nem véletlen, hogy hirtelen „felébredtek” néhányan. A Salgótarjáni Városi Tele­vízió a megyeszékhelyen a leg­befolyásosabb médium, majd minden lakásban fogható. Tud­Ingyen művelik Rimóc. Uborkát, búzát és ár­pát termesztenek a helybeliek azokon a földeken, amelyeket kárpótlásra jelöltek ki. A két­száz hektáron - a földrendező bizottság döntése értelmében idén bérleti díj nélkül dolgoz­hatnak a kárpótlásra várók. ják ezt azok is, akik a vállalko­zásban történő működtetést sze­retnék kicsikarni. Ezért kellett elhíresztelni, hogy gazdaságilag működőképtelen a helyi televí­zió. A szakmai szempontok „lényegtelenek”. Nem vizsgál­ják, hogy lehetőségeihez képest megfelelően foglalkozik-e Sal­gótarjánnal a tv-szerkesztő- sége. Fonák dolog lenne, mivel az ideiglenesen megbízott igaz­gató már három főállású intéz­ményvezetőt kiszolgált — tiszte­letdíjas főszerkesztőként. Mészáros Zsolt viszont távo­zott, az ő munkásságát lehet boncolgatni. Annak ellenére, hogy korábban ő is jelezte: szükséges az intézmény átvilá­gítása! Meg kell nézni a gazdál­kodás feltételeit, más működési forma bevezetésének lehetősé­gét. Rejtély, hogy a kultúrális és sportbizottság miért nem lé­pett?. .. Mészáros Zsolt jelzé­sértékű (le)lépése viszont bein­dította a gépezetet. Az ad-hoc bizottság meg­kezdte ténykedését. Pénteken délután, Ercsényi Ferenc alpol­gármester irodájában Mészáros Zsolt exigazgató, gazdasági ve­Salgótarján. A tóstrandi ifjú­sági táborban idén első alka­lommal nyaralhattak a megye- székhely testvérvárosaiból, Vantaaból, Glivicéből és Besz­tercebányáról érkezett gyere­kek. A hatvanfős nemzetközi táborban húsz salgótarjáni isko­lás is részt vehetett. Okét a vá­ros iskoláiból tanulmányi ered­ményük és nyelvtudásuk alap­néhányan zetőjének oldalán eleget tett an­nak a felkérésnek, hogy tájékoz­tassa a bizottság tagjait az in­tézmény helyzetéről. Ercsényi Ferenc alpolgár­mester, az ad-hoc bizottság el­nöke a Nógrád Megyei Hírlap­nak elmondta:- A bizottságnak meg kell nézni, hogy milyen gazdálko­dási kondíciók között dolgozott a televízió? Mi okozta, hogy az intézménynél operációra, be­avatkozásra van szükség. Ez a beavatkozás jelentheti, hogy pluszpénzt kell adni, vagy más fonnában működtetni. - Még senki nem tud semmit, az ér­demi munka most kezdődik. Ha előbbre jutunk az ügyben, arról azonnal tájékoztatjuk a nyilvá­nosságot, hiszen több ezer em­bert érint.-Sokan remélik, hogy nem hiába fizetnek, nézhetőbbé vá­lik a városi televízió. Az a sal­gótarjániakról szól majd. ..-Ennek a bizottságnak nem feladata az, hogy a televízió műsorát, vagy műsorpolitikáját vizsgálja. Ez az új intézmény- vezető hatásköre. Gáspár István Gábor ján hívták meg a július 13-tól 23-ig zajló táborozásra. A vá­rosi önkormányzat anyagi tá­mogatásával és szervezésében kiválóan sikerült tábornak jö­vőre folytatása lesz. Ponyi Zsolt önkormányzati képviselői alap­jából 25 ezer forinttal, a Fidesz megyei koordinációs irodája 5 ezer forinttal járult hozzá a kia­dásokhoz. Traffipax • A hét végén az alábbi helye­ken várható sebességellenőrzés Nógrád megyében: szombaton 14 és 22 óra között Salgótarján belterületén a Füleki, a Buda­pesti, a Karancs, a Rákóczi, a Csizmadia és a Somosi úton, vasárnap pedig 10 és 20 óra kö­zött Balassagyarmat belterüle­tén, a Rákóczi, a Kővári és az Ady úton, valamint a Balassa­gyarmat - Mohora útvonalon. Határnyitás • Ipolytarnóc. Július 25-én, vasárnap reggel 8-tól este 6 óráig a magyar-szlovák hatá­rátkelőhelyet erre ideiglenesen megnyitják az átkelők részére. Francia vendégek • Pásztó. Július 22 és 28 között francia diákvendégek tartóz­kodnak Pásztón. A Charente megyéből érkezett 8 fős csapat 3 tanár kísérővel egy héten át ismerkedik a várossal. Iskolai vizesblokk • Ságújfalu. Megkezdődtek az iskolai vizesblokk kivitelezési munkálatai. A feladattal megbí­zott salgótarjáni kft. szakembe­rei az eddigiek során elvégezték a szükséges bontásokat, vala­mint felhúzták a közfalakat. Ezekben a napokban a lefolyó- vezeték fektetése folyik. Linóleummetszők • Szátok. Alföldi vendégei lesznek a községnek a közeljö­vőben, hiszen július 29-től a „Szolnoki Metszőkor” tagjai vernek tanyát a helyi általános iskolában. A metszőkor fennál­lásának öt éve alatt mindig má­sik megyét barangolt be - idén Nógrádról készítenek linó­leum-metszeteket. Elbúcsúztak a „testvérek” Te rongyos élet, mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz? Nagyobb reklámhadjáratra lenne szükség Te rongyos élet, mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?- hangzik el Kálmán Imre köz­kedvelt operettjében. Sajnos manapság egyre ritkábban hoz­zuk összefüggésbe az életet az édes mézzel. Nem kivételek ez alól a méhészek sem, akiknek életét nemhogy megédesítené, de megkeseríti a nyakukon ma­radt méz.- Annak idején férjem éde­sanyja volt nagy méhész. Jóma­gam segítettem neki, miközben megtanultam a méhészkedés fortélyait. Később megszeret­tem a méheket: szinte olyanok, mint az emberi családok, mind­egyik más, ismerni kell őket. Örömöm telik az aprócska rova­rok szorgalmában, döngicsélé- sében. Már több mint tíz éve foglalkozom méhészettel, jelen­leg 60 családunk van - mondja Klagyvik Attiláné, aki Nagyke- resztúron él, s Lucfalván - fő- foglalkozásban- tanítónő. - Minden évben volt szerződé­sünk a mézeladásra: a szerző­dött mennyiség után kedvezmé­nyes áron kaptunk cukrot a mé­hek téli etetéséhez. Méhészeti szezonban fuvarkedvezményt adtak a kaptárak szállításához, hordók biztosításával könnyítet­tek tárolási gondjainkon. De az is nagy előnyünkre szolgált, hogy lejöttek utánunk az Al­földre és ott, helyben vásárolták fel a mézet. Kifizetődő volt a méhészet.- Most mi a helyzet?- A felvásárlást illetően meg­szűnt a monopolhelyzet, több felvásárló kft. jött létre, ami dif­ferenciálta az árakat, egyidejű­leg megvonta az addigi ked­vezményeket is. Jelenleg 60-70 forint körül van kilója a ve­gyesméznek és ugyanennyiért kapjuk a cukrot is a téli etetésé­hez. Növeli a kiadásokat, hogy a nagyfokú környezetszennye­ződés mind egyre nehezebb a méhek egészségének a megőr­zése, egyre több gyógyszeres kezelés szükséges, ami sokba kerül. Az az igazság, hogy ol­csóbb, ha télire „visszaetetjük” a mézet, minthogy cukrot ve­gyünk a táplálásukhoz. Akkor meg mi éltelme a pergetéssel tömi a méheket? Sajnos a mé­hészet a végét járja. Még a tava­lyi mézem sincs kifizetve, bíró­ságra futkosok a pénzem után.- Miben látja a helyzetnek az okát?- A felvásárlók a külföldi éri tékesítéshez ragaszkodtak, fő­leg Németországba szállítottak. Most az a hír járja, hogy a sok­kal olcsóbb kínai méz kiszorí­tott minket ezekről a piacokról. Őszintén mondva, a helyzet át­tekinthetetlen. Miért nem szá­molnak a belső piacokkal? Mert rengeteg pénz van, ami kül­földre nem kell, mégsem adják magyar piacokra. Miért? A ma­gyar ember nem szereti a mé­zet? Dehogynem, ha olyan áron adnák, hogy az megvásárolható lenne. Az a baj, hogy sok kézen megy keresztül, amíg eljut a vá­sárlóig és mindenki ráteszi a magáét. Például tavaly tőlünk 160 forintért vették kilóját, az üzletekben pedig adták 3— 400-ért. Az idén még rosszabb a helyzet, már csak 100 forint kö­rül kapunk kilónként, kíváncsi leszek, mennyiért adják majd az üzletekben.- Egyéni értékesítéssel nem foglalkozott?- Dehogynem. Itt a faluban „kilózgatok”, de ez jelentékte­len mennyiség a raktáron lévő 15 mázsához képest. Általában többen is foglalkoznak méhé­szettel egy faluban, mindegyik nem tudja helyben értékesíteni a mézet.- Milyen megoldást java­solna a problémák megoldá­sára?- Az itthoni piacokat előny­ben részesíteném, csak 10-20 százalékot rátéve kellene árusí­tani, hogy mindenki meg tudja fizetni. Fontosnak tartanám a piachoz jutást: nem csupán a német piacokon bombázni, más országokban is szét kellene nézni. Biztos, hogy lennének megrendelések. A felvásárlók részéről továbbra is kedvezmé­nyeket adni a termelőknek cu­korra, gyógyszerre, szállításra vonatkozóan. Mindenképpen nagy hangsúlyt kellene fektetni a reklámra! Ha az egészségre káros dolgokra nem sajnálják a forgalmazók a reklámköltsége­ket, akkor a méznek azt mond­hatom, hogy kijárna, hiszen egészségvédő hatása köztudott. Egy mondatban: jobban kellene képviselni a méz kiváló hatását, s ezzel együtt a méhészetet. Kazinczi Anikó Helyzetkép a számviteli főiskoláról, a felvételi vizsgák után Nagy volt az idén is a túljelentkezés Kíváncsiskodó „Állati” kérdések Manapság egyre több végzős diák szeretné megkezdeni ta­nulmányait az általuk kiszemelt felsőoktatási intézményben, s ennek feltétele a sikeres felvé­teli vizsga. Az idei adatokat te­kintve szinte nem is volt olyan főiskola vagy egyetem, ahol nem lett volna túljelentkezés. Berta Nóránál, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótar­jáni Intézetének tanulmányi csoportvezetőjénél is e témában érdeklődtünk.- Ebben az évben hányán je­lentkeztek intézményükbe?- Összfőiskolai szinten - ér­tem ezalatt a budapesti, zalae­gerszegi és salgótarjáni intéz­ményeinket - több mint háro­mezer pályázónk volt. Ebből a salgótarjáni intézmény nappali tagozatán százötven, levelező tagozatán negyvenöt fő kezd­heti meg szeptemberben tanul­mányait.-Az utóbbi évek adatai azt tükrözik, hogy egyre több fiatal szeretne a főiskola hallgatója lenni. Volt-e az idén túljelentke­zés?- Ebben az esztendőben is nagy volt a túljelentkezés, kö­rülbelül háromszoros.-Mi lehet az oka ennek a nagyarányú érdeklődésnek?-Az utóbbi időben nagyon népszerű lett a közgazdász szakma, és talán ezért próbál­nak többen elhelyezkedni ezen a pályán, mint a korábbi évek­ben.- Mit tanácsol azoknak a fia­taloknak, akik az idén sikertele­nül vették a felvételi akadályo­kat?- Nem szabad elkeseredniük. Tudjuk nem könnyű bejutni, amit az idei felvételi pontok is tükröznek. A nappali, esti és le­velező szakokon egyaránt száz­nyolc volt a ponthatár. Akik az idén sikertelenül fel­vételiztek, azoknak azt tanácso­lom, hogy jövőre próbálják meg újra. Kiss Zoltán Változó várakozás Megváltozik a várakozási rend a salgótarjáni Karancs Szálló és a Godó cukrászda közti útszakaszon. A Rákóczi út felőli oldalon lévő „várakozni tilos” közúti jelzőtábla helyére a „parkoló” jelzőtábla kerül egy kiegészítő jelzéssel, mely szerint csak a járdával párhuzamosan, a sze­gély mellett lehet parkolni. A Karancs Szálló gazdasági bejá­ratához „várakozni tilos” tábla kerül, mely hatálya a rakodási terület miatt 20 méterig terjed. A táblák kihelyezésével egy­idejűleg a megfelelő útburkolati jeleket is felújítják. H.A. Mai Kíváncsiskodónkban egy kérdéscsokorra keressük a választ: Mióta engedélyezett Salgótarjánban az otthoni borjúvágás és a hús kimérése? Kötelezó-e ilyenkor is marha­levél az állatról? Kinek a fel­adata a „fekete vágás” meg­akadályozása? Dr. Szőke Pál, a megyei állat­forgalmi és élelmiszer-elle­nőrző állomás igazgató főállat­orvosa válaszol: - Értékesítés céljából nem engedélyezett az otthoni borjúvágás! Levágni le­het ugyan, de saját célú felhasz­náláskor is ajánlott állatorvossal megvizsgáltatni a húst. A mar­halevélről annyit: az állat egy hónapos kora után mindenkép­pen kötelező ilyennel rendel­keznie, de ha értékesítésre szán­ják, akkor már korábban is kell. A „fekete vágás” pedig egy rossz emlékű kort idéz. Ha ma valaki be kívánja jelenteni, hogy az előírások megszegésé­vel vágnak le állatot és így mé­rik ki a húsát, a helyi önkor­mányzat szabálysértési hatósá­gánál tehetnek panaszt. Terveznek-e Zagyvapálfal- ván, a Sugár út végén a Tar­ján patakon átívelő hidat épí­teni? - kérdezi egy salgótar­jáni olvasónk.

Next

/
Thumbnails
Contents